Tolnai Népújság, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-08-02 / 30. szám

8 2009. AUGUSZTUS 2., VASÁRNAP GAZDASÁG „Tudtam, hogy nem lehet megúszni" herczog László A miniszter szerint a szociális partnerek nem elég aktívak az egyeztetésben Szakállamtitkárként dön­tési javaslatokat kellett előkészítenem, most dön­tenem kell ezekről. Tíz­szer akkora a téma, ame­lyet át kell tekintenem, és tízszer akkora a felelős­ség is - mondta lapunk nak adott interjújában Herczog László szociális és munkaügyi miniszter. Hampl Márta-Koczó Ildikó- Akkor is vállalta volna a miniszterséget, ha nem nyugdíj előtt áll?- Nem tudom, az egy más hely­zet lenne. Eddig - amennyire le­het - igyekeztem távol tartani magam a politikától, s inkább szakmai alapon tevékenykedni.- Kapott korábban is minisz­teri felkérést?- Nem, még soha.- 1988-ban már osztályvezető volt az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatalnál, azután 14 éven keresztül helyettes ál­lamtitkár, közben dolgozott miniszteri megbízottként, 2006 óta pedig szakállamtit­kár volt. A vezetői szerep te­hát nem idegen öntől, de azért a miniszterség másfajta hoz­záállást igényel, nem?- Igen, s a kinevezéskor erre lel­kileg még nem készültem fel. Szakállamtitkárként döntési ja­vaslatokat kellett előkészítenem, most döntenem kell ezekről. Tíz­szer akkora a téma, amelyet át kell tekintenem, és tízszer akko­ra a felelősség is.- Néha jó miniszternek lenni, de ez most nem az a helyzet.- Valóban nem. Amikor elvállal­tam, tudtam, hogy nem lehet megúszni a kellemetlen intézke­déseket, amelyek közül nem egyet már rég meg kellett volna hozni.- Például?- A nyugdíjrendszer nem marad­hat érinteüenül, a most nyugdíjba vonulók 94 százaléka nem érte el az öregségi korhatárt. A koren­gedményes nyugdíjazás lehetősé­ge ez év végéig él, míg a korked­vezményes nyugdíjba vonulás szabályozását átfogó vizsgálatnak vetjük alá. Ez utóbbi esetében in­Herczog László több mint húsz éve folyamatosan a kormányzat munkaügyi felelőse, a miniszteri kinevezés azonban számára is nagy falat volt kább a munkahelyi veszélyforrá­sokat kell minimalizálni.- Több elődje hangoztatta, nem a kormány vagy a tárca dolga a munkahelyteremtés, most viszont élénken be kell avatkozniuk a munkahely- megőrzésbe és -teremtésbe is.- Valóban nem a mi dolgunk, de közreműködhetünk benne. Ha nincs vállalkozás, amely munka­helyeket akar teremteni, a mi­Névjegy DR. HERCZOG LÁSZLÓ (60) 1974-ben végzett a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdasági terve­ző-elemző szakán, pályáját a Pénzügyi Szemlénél kezdte szerkesztőként. 1977-TŐL a Pénzügyminiszté­riumnál főelőadó, majd cso­portvezető. 1988-tól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztály-, majd főosztályvezető­je, az ÓÉT titkára. 1990-től fel­nisztérium tehetetlen. Másfelől viszont azok számára, akik iránt nincs kereslet a munkaerőpia­con, az állam közfoglalkoztatás keretében átmeneti munkalehe­tőséget biztosít.- Mennyi pénzt fordítottak ed­dig munkahelyteremtésre, il­letve -megőrzésre?- Munkahelyteremtésre össze­sen több mint kétmilliárd forin­tot, ezzel közel 1550 új állás jöhe­váltva a munkaügyi, illetve a gazdasági tárcánál helyettes államtitkár, ez utóbbinál mi­niszteri megbízott. 2002-től a Foglalkoztatáspoli­tikai és Munkaügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára, 2006-tól a kibővült feladat­körrel működő Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, 2009. ápri­lis 16-tól szociális és munka­ügyi miniszter. tett létre. A mostani válságos időkben azonban főleg a munka­helyek megőrzését kell segíte­nünk. Ez év január-februárban egy több mint 17 milliárdos mun­kahely-megőrző programot indí­tott el a tárca. Ezek közül az Or­szágos Foglalkoztatási Közalapít­vány több mint hétmilliárdos, ki­fejezetten a megőrzést segítő pá­lyázata lezárult, a rendelkezésre álló keretet teljes mértékben fel­használták. A támogatás révén mintegy 32 ezer állás maradha­tott meg. A regionális munka­ügyi központok kezelésében tíz- milliárd forintos keret van. Erre július közepéig 429 cég támoga­tási igényét hagyták jóvá. Ebből a forrásból 31,6 ezer munkahe­lyet tudtunk megőrizni.- Több cégvezető panaszkodik, hogy nem kapott támogatást.- A pályázatoknál túljelentkezés van, s mi is érzékeljük, hogy sok társaság csak azért jelentkezik, mert állami pénzhez lehet jutni. Ez például egy olyan ügy, amely miatt szívesen leülnék és egyez­tetnék a munkaadói érdekkép­viseletekkel. Célunk, hogy tény­legesen csak azok a cégek jussa­nak forráshoz, amelyek meg akarják és hosszú távon meg is tudják tartani dolgozóikat.- Mi van azokkal a cégekkel, amelyek támogatást kapnak, ám mégis elbocsátanak, vagy felszámolás indul ellenük?- Ha egy cég - bármilyen oknál fogva -, nem tudja megtartani a szerződésben rögzített munka- vállalói létszámot, akkor nem teljesül a vállalása, és mi vissza­követeljük a kifizetett támogatá­si összeget. Ha felszámolás in­dul ellene, a szaktárca is ott lesz a követelők között, de egyéb szankciót nem alkalmazunk. 550 ezer regisztrált álláske­reső van, akiknek több mint a fele szakképzetlen, miközben a cégek többsége most az ilyen munkások közül bocsát el. Ezen lehet segíteni?- Az Út a munkához program épp ezt a réteget próbálja segíte­ni, hogy képzéssel kombinálva jusson ideiglenes álláshoz. A program révén már 86 ezren jutottak munkához. A települé­sek számára ilyen formában nyújtott támogatás az idén meg­haladja a százmilliárd forintot.- A kormány általában szep­tember végén teszi meg javas­latát a következő évi kereset- ajánlásra. Ez most is így lesz?- Mivel a jövő évi adótörvények már rendelkezésre állnak, vár­hatóan hamarabb nyilvánosság­ra hozzuk az álláspontunkat, ta­lán már szeptember első felében, így a bértárgyalások is korábban kezdődhetnek.- Az elmúlt két év tapasztala­tai alapján azt is mondhat­nánk, közeleg az ősz, jönnek a sztrájkok. Ön is erre számít?- Ez még nem biztos. Az igen, hogy miniszterként sem tudom azokat a - sztrájkra vonatkozó - szabályozásokat megváltoztatni, amelyet már szakállamtitkár­ként is szívesen megtettem vol­na. Ehhez ugyanis a szociális partnerek elszántsága is kellene, márpedig erre nincs nyitottság.- A szabályozás milyen pont­jain módosítana?- Gondot okoz a fogalmak meg­határozásának hiánya, ilyen a sztrájk definíciója, eljárásbeli kérdések - például, hogy meny­nyi idővel korábban kell bejelen­teni a sztrájkot -, illetve az elég­séges szolgáltatás meghatározá­sa. A szabályozás módosítását fő­leg a szakszervezek bojkottálják, de a munkaadók részéről sem ér­zek erős elszántságot. Ugyanez a helyzet a munka törvényköny­vének felülvizsgálatával: bár fo­lyik egy szakértői háttérmunka, ebben a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek nem aktivizálják magukat.- Mivel tölti a szabadidejét?- Szívesen olvasok, zenét hall­gatok; tévében meccset és filmet szeretek nézni. Imádok sakkoz­ni, mostanában azonban csak online van rá lehetőségem. Hét­végén egy kis sétára vagy kirán­dulásra is jut idő.- Mi az a konkrét feladat, amellyel a legtöbbet kell most „sakkoznia”?- A 2010-es költségvetés. Hogy ne kelljen a szociális ellátások­ból leadni. Megújult az OTP Bank internetes oldala ügyintézés Pénzügyek gyorsan és a korábbinál is egyszerűbben Pénzügyeink intézésének egyik legkényelmesebb és leg­gyorsabb módját kínálja az internet. Csak egy klikkelés és máris utalunk, informálódunk, valutaárfolyamokat böngé­szünk. Nem véletlen, hogy Ma­gyarországon is mind többen használják a világhálót erre a célra. A népszerű szolgáltatás hasz­nálatát tette még könnyebbé és áttekinthetőbbé megújult site- ján az OTP Bank. Az elektronikus csatornákon piacvezető bank eddig is igyeke­zett kielégíteni az internetes ügyfelei igényeit. Talán nem vé­letlen, hogy a Privátbankár.hu szavazásán elnyerte a Közönség­díjas Internetbank 2008 címet. Az OTP-direkt szerződéssel ren­delkező ügyfeleinek száma ta­valy elérte az 1,6 milliót, és eb­ből legalább 800 ezren használ­ták az internet banki szolgáltatá­sokat. Az új honlap kialakításakor a fő cél az áttekinthetőség és a gyors keresési lehetőségek biz­tosítása volt. A gyorsaságot leg­jobban az áttekinthető struktú­ra és a sokféle keresési lehető­ség biztosítja. Az OTP Bank megújult honlapján az intelli­gens oldaltérkép-kereső és a gyorsmenü lehetővé teszi a kí­vánt tartalom minél gyorsabb elérését, hogy a bank web­oldalának látogatója a lehető legrövidebb időn belül megta­lálja a számára fontos informá­ciót. A rendszer már a keresett kifejezés beírásakor megmutat­ja számunkra, hogy más fel­használók milyen hasonló kife­jezésekre kerestek, ráadásul a keresés valamennyi, az OTP csoporthoz kapcsolódó honla­pon is megtörténik. Ha nem vagyunk a számító­gép közelében, akkor sem kell lemondanunk az információk­ról. Sokan csak utazás közben, autóban, vonaton tudnak időt szakítani az elmaradhatatlan banki teendőkre. Eddig ennek sokszor gátját jelentette, hogy a hagyományos weblapok többsé­ge részben a korlátozott felbon­tás, részben pedig a technikai feltételek miatt nem volt erre al­kalmas A megújult oldal fejlesz­tésekor ezekre az igényekre is gondoltak. Az OTP Bank in­ternetes mobil weblapján - amely a mobil.otpbank.hu cí­men érhető el - tanulmányoz­hatjuk az aktuális devizaárfolya­mokat, hozzájuthatunk a legfris­sebb információkhoz. Utazáskor nagyon hasznos szolgáltatást je­lent a térképes fiókkereső, amelynek segítségével megtalál­hatjuk a legközelebbi ATM-et is. Gondoltak a gyengén látókra is, hiszen számukra ez különö­sen fontos. Az új honlapon külön „vakbarát ikon” segíti őket a használatban. ■ V. J. Villanyárammal. Elektromos autóbuszokat összeszerelő üzemet kíván lét­rehozni Debrecen és az Inter Tan-Ker Zrt., az erről szóló szándéknyilatko­zatot a héten írták alá. A beruházásra nyolc-tíz milliárd forintot fordíta­nak. Az üzem a képen látható, teljesen elektromos midibuszt gyártaná. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom