Tolnai Népújság, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-06 / 81. szám

2 Elismerést kapott a múzeum kiállítása SZABADKA A szabadkai váro­si múzeumban tartott elő­adást dr. Vízi Márta, a szek­szárdi Wosinksy Mór Me­gyei Múzeum régésze. A szerbiai város intézménye' Állandó kiállítás napjaink múzeumában címmel rende­zett konferenciát. A fórum­mal a közeljövőben tervezett, saját állandó kiállításának elkészítéséhez kívánt hozzá­járulni. Dr. Vizi Márta az Örökségünk. Tolna megye évszázadai című állandó ki­állítást mutatta be. A szek­szárdi tárlat látogatóbarát felépítése elismerést váltott ki a konferencián is. (szá) Remekeltek a német nyelvű versenyen mohács Öt város, Villány, Boly, Pécs, Mohács és Szek- szárd katolikus általános is­kolás tanulóinak rendeztek német nyelvű vers- és próza­mondó versenyt. A helyszín a mohácsi Boldog Gizella Ál­talános Iskola volt. A szek­szárdiak közül a Szent Jó­zsef Általános Iskola harma­dikosai szerepeltek a legjob­ban. Szabó Romána máso­dik, Kocsis Kata harmadik, Guld Csenge ötödik lett a korcsoportjában. Felkészítő tanáruk Nagy Aliz volt. (wg) Új brigád csatlakozott a faluszépítéshez Medina A hét közepétől újabb közfoglalkoztatottak­ból álló brigád csatlakozott a település szépítéséhez Me­dinán - tudtuk meg Szalai László polgármestertől. Már­cius elsejétől egy négyfős csapat a közintézmények felújításán dolgozik. A na­pokban munkába állt hétfős brigád parkosítást, illetve járdaépítést végez, (sk) Szalai László polgármester Remekeltek a nemzetközi kadarka fesztiválon simontornya A kiskőrösi borversenyen a hazai híres borvidékek, valamint szlovák és román termelők mellett a simontornyaiak is részt vettek. A fesztiválon a 44 leadott mintájuk mind­egyike érmes lett. Aranyat kapott: Császár Zsolt két bo­rával, Árendás Sára, Schwei- gert György, Jobbágy József és a Sió Bor Kft. (vl) TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Szek- szárd, Tolna és Bátaszék ügynök­ségvezetőit: Szekszárdi Szabóné Rózsás Éva _________20/561-03-09 To lna: Stephaich Tamás _________20/460-63-55 Bá taszék: Fazekasné Figler Erika 06-30/503-6806 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2009. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ Lejtőre állítják a csatornát beruházás Szabályozott talajvízszint, csökkenő belvízveszély Sztárvendégek helyett idén is a folklór a nyerő Bogyiszlón Hatszázmillió forintos beruházás indulhat még idén annak érde­kében, hogy a Szek- szárd-Bátai-főcsatorna megfelelően le tudja ve­zetni a vizet. így nagy területeken csökkenhet a belvízveszély. Steinbach Zsolt- Gyerekkoromban még csó­nakázni lehetett a csatornán, most meg fák nőnek benne. A meder szinte eltűnt, ha pedig jön a víz, ötven-hatvan hektárt is elborít, mint például 2003- ban. Sziebert György, Báta pol­gármesterének szavai érzék­letesen mutatják, mi a gond a Szekszárd-Bátai-főcsatorná- val, amelynek komplex rende­zése várhatóan még ebben az évben elindulhat. Mint azt Kaszab Gábor, a Kö­zépdunántúli Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság osz­tályvezetője elmondta, a mint­egy negyven kilométer hosszú Szekszárd-Bátai-főcsatorna gyűjti össze a térségben lefo­lyó vizeket, és vezeti a Dunába. A terület zöme mezőgazdasági művelés alatt van, és hét tele­pülést, valamint a Gemenci-er- dőt, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot is érinti. ■ Bő másfél méterrel lej­jebb viszik a főcsatorna dunai kifolyójának szintjét. A szakember szerint a fő­csatorna alapvetően két dolog miatt nem tudja megfelelően ellátni feladatát. Az egyik, hogy medrének lejtése rendkí­vül kicsi. A víz így lassan vo­nul le benne, a mederben je­lentős mennyiségű hordalék rakódik le. Az iszapszigeteken megtelepedik a növényzet, ami tovább lassítja a víz levo­nulását. A másik gond, hogy a csa­torna medrének alja mintegy másfél méterrel mélyebben van, mint a dunai kifolyónál a bátai zsilip fenékküszöbe. így egy bizonyos vízoszlopmagas- ság alatt a csatornából gravitá­ciós úton nem tud kifolyni a Dunába a víz, azt legfeljebb szivattyúval lehet átemelni. Sflfe Mpi tilgte Sziebert György bátai polgármester a főcsatorna dunai zsilipjénél Mindezek miatt a csatorna vize a kifolyótól akár több mint húsz kilométer hosszan is visszaduzzadhat. Emiatt gyakori a magas talajvízszint, a belvíz csapadékos években jelentős termőterületeket önt el, sőt, még szekszárdi iparte­rületeket is fenyeget. Ezt az állapotot orvosolja majd az uniós támogatással végrehajtandó mintegy hat- százmillió forintos beruházás, amelynek tervei májusra el­készülnek. A Szekszárd-Bátai- főcsatorna komplex vízrende­zése során 1,6 méterrel lejjebb viszik a bátai zsilip egyik kifo­lyóját. Emellett a medret ko­torják és a lesüllyesztett nyí­láshoz igazítva nagyobb lejtést adnak neki. Ezáltal, ha a Du­na vízszintje is engedi, meg­szűnik a visszaduzzasztás, il­letve szabályozni lehet a kör­nyékbeli területek talajvíz­szintjét, az érintettek igényei szerint. A kivitelezés várhatóan még az idei év végén elkez­dődhet, jövő októberre már be is kell fejezni. A munka dan­dárja jövő májustól szeptem­berig tart, ami minden bizony­nyal feszített építési tempót igényel - tájékoztatott Kaszab Gábor osztályvezető. A tájékoztatón mindenki támogatta az elképzelést A beruházásról múlt héten tartott szekszárdi tájékozta­tón valamennyi hozzászóló támogatta a terveket. Fülöp János, Őcsény polgármeste­re érdeklődésünkre elmond­ta: a csatorna vízrendezésé­re több ok miatt is szükség van. Belvizes években száz hektáros nagyságrendű megművelt területet önt el a víz a falu határában is. AZ ELHANYAGOLT külterület rendbetételével turisztikai szempontból is vonzóbb kör­nyezetet lehet kialakítani. A leendő Mó-os autópályá­ról lefolyó csapadékvíz elve­zetése miatt is fontos a csa­torna jó állapota. Ami a bel­területi csapadékvíz-elveze­tés megoldásához szükséges vízjogi engedély kiadásának is feltétele. bogyiszló Több jelentős kultu­rális, elsősorban a népi hagyo­mányokhoz köthető rendezvény­nek is helyet ad idén Bogyiszló. Tóth István polgármester el­mondta: eldőlt, hogy idén május 22. és 24. között rendezik a falu­napokat, amelyhez az iskola által rendezett Kultúrák és Hagyomá­nyok Napja is csatlakozik. A falu­napokra idén sem hívnak orszá­gosan ismert sztárvendégeket, inkább helyi szervezésű progra­mokra fordítják a pénzt. Húsvét után Bogyiszló egyik erdélyi test­vértelepülése, Csíkcsicsó műked­velő színjátszó csoportja lép fel Bogyiszlón és több környékbeli településen. Heltai Jenő A néma levente című alkotását fogják elő­adni. Eldőlt az is, hogy az idei Du­na menti Folklórfesztivál záró­eseményét szintén Bogyiszlón rendezik, július 19-én. Szeptem­berben sem marad folklórren­dezvény nélkül a falu: Bogyiszlón tartják a Muharay Szövetség rendezvényeként a ha­gyományőrzők vetélkedőjét, amelyre az ország minden részé­ből várnak csapatokat. ■ S. K. Holnap eldől, melyik nedű lesz a község bora sióagárd Hét aranyérmes bort ta­lált a zsűri a sióagárdi hegyközsé­gi borversenyen - tudtuk meg a községházán. A fehérborok között Simon László és Dúzsi Tamás ne­dűje ért aranyat, a vörösboroknál Huber János, Papp Titusz, Szlovák Gabriella, Doszpod László, míg a rosék esetében Dúzsi Tamás bora részesült a legmagasabb elisme­résben. Háry János polgármester elmondta: a képviselő-testület kedden választja ki Sióagárd bo­rát. A cím elnyerésére azok a helybéli gazdák jelentkezhetnek, akik a mostani borversenyen aranyérmet értek el, Sióagárdon van a szőlőjük, és a kiválasztott nedűből legalább kétszáz liternyi van. A kiválasztott borból százöt­ven palackot töltenek meg, és mí­ves címkével látják el. A cím mel­lé százötvenezer forint is jár. Az év borát a községben tavaly vá­lasztották ki először, akkor Huber János Cabernet franc-ja kapta az elismerést. ■ K. S. Kevesebb lett a lógós diák döntés Nem volt hiábavaló a stratégia készítése Támogatják a rákötést a városi csatornahálózatra bátaszék Konfliktus- és agresz- sziókezelést tanultak a báta- széki pedagógusok az elmúlt hó­napokban. A város oktatási és nevelési intézményeiben ezzel egy időben a tankötelezettség be­tartását komolyabban vették a szülők. Tavaly nyáron két ke- rekasztal-megbeszélés, illetve képviselő-testületi döntés után született meg az a 12 pontos úgy­nevezett fenntartói stratégia, melynek eredménye, hogy az ed­diginél is kevesebb a lógós diák. A képviselők, a szakemberek ak­kor az értékválság megállításá­nak módját keresték. A helyi közoktatási intézmé­nyek közül az általános iskolába jár a legtöbb, több mint félezer gyerek. Itt jelentkezik a legtöbb és legsúlyosabb probléma. Ke­mény Lajos igazgató beszámoló­ja szerint a balesetek megelőzése érdekében feltérképezték a „bú­vóhelyeket”, az étkezésnél beve­zették a jegyeket, valamint korri­gálták a menzaigénylés rendsze­rét, és mindezek meghozták a várt eredményt. Mindig lesznek azonban olyan esetek, melyekkel a pedagógusok nem tudnak mit kezdeni. Bognár Jenő polgármes­ter egyetért abban az intézmény- vezetőkkel, hogy a kiugróan ne­gatív viselkedésű gyerekek zilált családi háttérrel rendelkeznek. A városvezető a legutóbbi testületi ülésen épp ezért mondta: a téma továbbra is téma marad. ■ B. K. Bognár Jenő polgármester szekszárd Az idén is támogat­ja a megyeszékhely közgyűlése a lakosság rákötését a szenny­vízcsatorna-hálózatra. A költség- vetésben erre célra 800 ezer fo­rint szerepel. A vissza nem térí­tendő támogatásra csak olyan magánszemély pályázhat, aki az érintett ingatlan tulajdonosa és állandó lakosa. A legnagyobb megítélhető összeg bruttó 150 ezer forint. A kérelemhez csatolni kell az engedélyezési tervet, a vízmű hozzájárulását és a költségve­tést. Az elbírálásnál előnyt jelent a rászorultság, a saját erő na­gyobb aránya, a kisebb fajlagos költség, és ha a pályázó számlá­val igazolja, hogy rendszeres szippantást végeztetett. A pályá­zatok beadása folyamatos. A jú­nius végéig beérkezettekről a gazdasági bizottság augusztus végéig dönt. Ha a keret kimerül, akkor a második fordulót nem hirdetik meg. A szükséges nyomtatványokat a polgármes­teri hivatalban lehet beszerezni. A megyeszékhelyen még mint­egy 300 olyan ingatlan van, amely előtt ott a csatorna, de az épület tulajdonosa nem kötött rá. Vagy azért, mert ez az átlagnál többe kerülne, vagy mert az ott élőknek egyáltalán nincs rá pén­zük. A tapasztalatok szerint az át­lagos rákötési költség 160 ezer fo­rint, de a konkrét összeg 50 ezer­től 350 ezerig terjedhet. ■ 1.1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom