Tolnai Népújság, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2009-01-04 / 01. szám
2009. JANUÁR 4., VASÁRNAP SZTORI 5 Mutasd a pénzed, megmondom, ki vagy! körkép Sokat elárulnak a bankjegyek azokról az országokról, ahol kibocsátották őket szág jelképének számító állat Annál is meglepőbb ezért, hogy egy teve ékesíti a húszdolláros papírpénzt De mit keres rajta? Kevesen tudják, hogy a világon a legnagyobb számban Ausztráliában találhatók vadon élő tevék, számuk 700 ezerre tehető. Ezek a 19. században az országba cipelt, fogságból megszökött tevék leszármazottai. A pénzen található kis rajz egy tevegelő férfit ábrázol. Ő John Flynn tiszteletes (1880-1951), a világ első Repülő Orvosi Szolgálatának megalapítója. Az ő arca látható a bankó közepén is. A tiszteletes ? repülő doktorok mellett létrehozott egy mobil papi szolgálatot is. Ehhez vásárolt 1919-ben öt tevét, hogy Közép-Ausztráliát rajtuk bejárva hitéleti szolgáltatásokat nyújtson a városoktól elszigetelt lakosoknak. Tette előtt tisztelegve került teve a dollárra. : Mindent bele, avagy országismertető papírpénz Bár megszokott, hogy a bankókon az adott ország jelképei szerepelnek, a kazah papírpénzek tervezői talán túllőttek a célon: szinte az összes, országukkal kapcsolatos jellemző motívumot rázsúfolták. A tízezertengés papírpénz „fej” oldalának közepén az ország egyik nevezetessége, az Asztana Baiterek emlékmű látható. Ez a független kazah állam fejlődését szimbolizálja. Rá merőlegesen, színes csíkokban a kazah himnusz kottájának részlete szerepel. A bankjegy alján lévő nyitott tenyér a hit és az igazság szimbóluma. A jobb felső sarokban az ország zászlaja, teljes színeiben pompázva. Azonban ennyi nemzeti jelkép sem volt elég a kazahoknak, úgyhogy a bankjegyek hátoldalán a biztonság kedvéért még az országuk térképét is elhelyezték. így annyi bizonyos, hogy akinek kazah bankjegy kerül a kezébe, egy pillanat alatt mindent megtud az országról. Mit keres egy piramis az egydollároson? Bár a világon a legismertebb pénznem a dollár, kevés az olyan bankjegy, amelyet több legenda övez, mint az egydollárost. Kezdve azzal, hogy miért szerepel rajta egy piramis? Az épület tulajdonképpen az Egyesült Államok egyik fő szimbólumának, a „Nagy Pecsétnek” az egyik oldala, a másik oldala a közismertebb címeres fehér sas. A piramis, a tartósság és az erő szimbóluma itt az államok megalakulására utal, hiszen a Függetlenségi nyilatkozat aláírásának dátuma, 1776 szerepel az alján. A felette lebegő szem Istenre utalhat. A piramis alatti latin felirattal („Novus Ordo Seculorum”, azaz új világrend) az államok alapítói nem tévedtek, hiszen Amerika valóban a világ meghatározó hatalma lett. A pecsét másik oldalán látható madár a fehér fejű rétisas, amely ma már szinte kizárólag Észak-Amerikában él, a függetlenséget testesíti meg. Egyik lábával a béke szimbólumát, egy olajágat tart, a másikkal pedig a háború jelképét, nyílvesszőket. Érdekes még a Nagy Pecsét számmisztikája, hiszen többször előkerül rajta a 13-as: ennyi nyílvessző van a sas „kezében”, ennyi levele van az olajágnak, ennyi szintje van a piramisnak. Az utalás egyértelmű: 13 alapító állama volt az USA- nak. Meglepetésállat az ausztrál bankjegyen Na vajon milyen állat látható az ausztrál húszdollároson? A kérdésre valószínűleg tízből küencen csípőből rávágnák: kenguru! Vagy minimum koala. Az igazság az, hogy egyetlen jelenleg is forgalomban lévő ausztrál dollárbankjegyen sem szerepel az orPápua Új-Guineában a gyarmatosítók megjelenése előtt a helyi őslakosok különböző kagylókat használtak fizetőeszközként. A legelterjedtebb pápua „valuta” az úgynevezett kinakagyló volt. Az ősi szokás előtt tisztelegve 1975-ben kinának nevezték el az ország első önálló pénzét, amely az addig használt ausztrál dollárt váltotta fel. Az ötkinás bankjegyen is megemlékeznek a régi békeidőkről, hiszen egy kinakagyló lánc szerepel a hátoldalán, amely egy vagyont érhetett századokkal ezelőtt a pápuák között. Jelképesen tehát még ma is kagylóval fizetnek az országban. A bankó közepén szereplő ijesztő törzsi maszkot, a hombulit szintén fizetésre használták az őslakosok, de csak különleges alkalommal. Esküvőkön a menyasszonytáncot honorálták vele. Pakisztáni pénzváltó amerikai dollárokkal: bár mindenhol használják, sok titok övezi a pénzt A pénz tényleg beszél: a bankjegyeken lévő motívumok árulkodnak országukról. Arra is akad magyarázat, hogy miért van piramis az amerikai egydollároson, és teve az ausztrál bankón. Németh Márk Híres történelmi személyiségek, művészek, nevezetes építmények, őshonos állatok és növények. Leggyakrabban ezek a motívumok díszítik a különböző országok bankjegyeit. A díszítőelemek célja, hogy büszkélkedjenek a kibocsátó állam érdemeivel, kultúrájával, környezeti szépségeivel azoknak, akik kezében megfordul a fizetőeszköz. Lapunk összegyűjtött négy olyan, ma is forgalomban lévő bankjegyet, amely szubjektív megítélésünk szerint különösen érdekes a rajtuk szereplő illusztrációk miatt. Ahol még most is kagylóval füzetnek Felelőtlenség vagy betegség eljátszani a családi vagyont? szenvedély Ha szüneteltetik is éppen a játékot, ez önmagában korántsem jelent még teljes felépülést A játékfüggőség betegség, amely nem veszélytelenebb az alkoholvagy a drogfüggőségnél. Aki ebben szenved, leggyakrabban nemcsak a pénzét, a vagyonát veszti el, hanem a munkahelyét, sok esetben a családját is. Mivel azonban nem valamilyen tudatmódosító szer okozza a függőséget, a társadalom hajlamos az emberi gyarlóság számlájára írni a kaszinózást. Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a betegek száma, a felnőtt lakosság 1-2 százaléka - tehát 34 ezer ember - tekinthető játékfüggőnek. A szerencsejáték-függők négyötöde egyébként kamasz- korban, lottómániával kezdi. A toVilágméretű betegség EGY FELMÉRÉS SZERINT Olaszország felnőtt lakosságának az 58,8 százaléka vesz részt rendszeresen valamilyen szerencsejátékban. Többségük egyedülálló férfi. Az olaszok évente 30 milliárd eurót költenek szerencsejátékokra. Las Vegas - a szerencsejátékok fellegvára - környékén kétmillió játékőrült él. A britek országos felmérése szerint az ország népességének 0,6 százaléka, azaz mintegy 360 ezer ember szerencsejáték-függő. tózók és lottózók után 25-30 éves korukra kerülnek teljesen a szerencsejátékok befolyása alá. Negyvenéves korukra sokuk kísérelt már meg öngyilkosságot. A férfiak hajlamosabbak a függőségre, mint a nők. Az első lottószelvény kitöltése után mégsem lesz mindenkiből játékfüggő. „Nem feltétlenül beteg az, alti szeret játékgépen játszani. A játék akkor válik betegséggé, ha valakinél hiányérzetet vált ki, ha nem játszhat” - mondta kérdésünkre Funk Sándor addiktológus. A Nyírő Gyula Kórház főorvosa szerint a játékfüggőség a valódi érzelmek, emberi kapcsolatok pótlására szolgál. „A betegek a játékban élik ki érzelmeiket, másban nem találnak lelki kielégülést” - tette hozzá. Segítségre pedig éppúgy szükségük van a játékfüggőknek, mint az alkoholistáknak. „A játékfüggőkre jellemző, hogy nincs betegségtudatuk, kezelésükre a pszichoterápia a legjobb módszer” - mondta Funk Sándor. A klinikai segítség mellett önsegítő csoportok is léteznek. A Névtelen szerencsejátékosok az alkoholistákhoz hasonlóan, csoportokban beszélik meg problémáikat egy absztinens vezetővel. Azt azonban tudni kell, hogy az absztinencia - amikor szünetel a játék - nem egyenlő a felépüléssel, egy függő sosem nevezhető gyógyultnak. ■ Boda V. > Emelik a tétet. Van egy pillanat, amikor már szinte nem lehet kiszállni.
