Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-11-30 / 48. szám
2008. NOVEMBER 30., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Manapság nem a hősök korát éljük" oresztész Rába Roland mindig szívesebben játszik összetett, negatív karaktereket Rába Roland könnyen azonosult a szereppel, hiszen nem hőst, hanem hús-vér embert kellett eljátszania Rába Rolanddal egy pesti étteremben találkozunk: nincs sok ideje, két óra múlva már a Merlin Színházban lép fel, reggel utazik Tatabányára, hogy a Hamletet játssza el közép- iskolásoknak. És persze ó' alakítja a Nemzeti Színházban Oresztészt Alföldi Róbert rendezésében. Mézes Gergely- Mit jelent az ön számára az, hogy a Nemzeti Színház tagja?- A Nemzeti szlogenje: új értelmet ad. Ezt az új értelmet szeretném megtalálni, hiszen ez volt az a hely, ahol az anyanyelvet ápolták. Ma már nem „nemzeti” színházra van szükség, hanem színházra. ló, élő színházra.- Annyi előnye azért van, hogy itt nem a pénzen múlik, létrejöhet-e egy előadás. Kiemelt fontosságú intézmény.- A kiemelt támogatás kiemelt felelősséget is kell hogy jelentsen. Ez a felelősség a színház vezetése részéről működik. Nem az én tisztem megmondani, hogy melyik társulat mennyi pénzből gazdálkodik, és hogy igazságos-e ez. A feladatom az, hogy jól játsszak. Nehéz erről beszélni, látja, hebegek-habogok. Inkább felborzolom a hajamat, fotózzák le így is.- A darabban úgyis ilyen.- Igen, mert ott az a cél, hogy egy rémet lásson a néző. Jó lenne többször játszani ilyen Jack Nicholson-os figurákat.- Rémnek látja Oresztészt?- A darab cselekménye néhány óra alatt játszódik le, amíg Hermione, Meneláosz lánya elmegy Klütaimnésztra sírjához, és visszajön. Ezalatt az argo- sziak ítéletére váró Oresztészen annyira elhatalmasodik a rémület, hogy bármire képes lenne, csakhogy megmeneküljön. így értem a rémet.- A nézőknek szavazniuk kellett a darab elején...- Igen, de nem mondtuk meg, miről.- Aki ismeri a darabot, tudhatja, hogy valószínűleg arról, halált érdemel-e az anyagyilkosságért a testvérpár.- A többség azonban nem tudja, miről szavaz. Érdekes, hogy általában az igen győz. Talán mert könnyebb igent mondani, mint nemet. De ez ismerős: nem is olyan régen egy egész ország szavazott igennel.- Ön mire szavazna?- Azt hiszem, sosem kívánnám valakinek a halálát, tehát nemmel szavaznék. Könnyű volt azonosulnom ezzel a szereppel, a darab nem idealizálja a főhőst, hanem megmutatja: amikor az ember végveszélyben van, akkor bizony izzad, ingerlékeny, követel, ellenszenves, gyűlöletes. Vagyis: egyáltalán nem hősies.- Jobban kedveli a negatív karaktereket?- Mit jelent az, hogy valaki jó? Nem a hősök korát éljük. A színház azt tükrözi, ami körülöttünk van, márpedig ma minden és mindennek az ellenkezője lehet igaz. De hogy válaszoljak: szeretem, ha egy negatív figurát összetetten játszhatok el. Persze, hogy kire milyen szerepek találnak rá, az leginkább alkati kérdés. .- Azt mondta, a Katona József Színházat azért hagyta ott, mert úgy érezte, hogy a Tar- tuffe-öt nem sikerült úgy eljátszania, ahogyan azt elvárta magától. A Krétakör Színházas években megtanult valamit a negatív karakterekről?- A Krétakörnél főleg azt tanultam meg, hogy milyen sokat kell dolgozni azért, hogy valami jó legyen. A Katonában is sokat dolgoztunk, de ott csak akartam jó Névjegy 1974-BEN született Budapesten. 1998-BAN végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Zsámbéki Gábor színészosztályában. Diploma után a Katona József Színházhoz szerződött. 2002 augusztusától a Krétakör Színház tagja. 2008-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja. lenni, még nem tudtam, hogyan kell a dolgok mélyére hatolni. Azt, hogy miként lehet minden előadásnak kedvvel nekiállni.- Vannak erre technikák?- Például az Oresztész előtt rohangálok a díszletben, belefekszem a ruhákba, koncentrálok.- Sikerülhet a fiatalítás az Oresztésszel?- Talán megérinti a fiatalokat a darab szenvedélye, az, hogy mai nyelven szólnak hozzájuk, és hogy nem egy magasztos hőst látnak, hanem hús-vér embert.- Önnek hogy tetszik a Térey János-fordítás?- A fordítás az egyik legnagyobb erénye az előadásnak. Korábban a Nibelung lakóparkot játszottam tőle, azt a szöveget is öröm volt mondani. A Térey-szö- vegek olyanok, mintha rappelne az ember, élnek a mondatok, mindenki értheti őket. A diákoknak ezt is meg kell tanítani: a színház élvezet. Akkor bomolhat- nak ki a gondolatok, amelyeket ezek a nagy szerzők elrejtettek mondjuk a borzalmak közé.- Mi a véleménye, gondol majd a korosztályára úgy a színházi szakma, hogy önök is egy generációt alkottak?- Nem tudom. Generáció? Ugyan! Talán majd amikor mi ülünk a bársonyszékben, és ellenállunk minden változásnak. Pergő ritmusú show-tánc a Mojszejev együttestől Valaha a Szovjetunió hatalmát demonstrálta a Mojszejev Tánc- együttes. Megmutatta a mi nagy testvérünknek deklarált ország gazdagságát, temperamentumát és jókedvét, egy olyan korban, amelyben ebből szinte semmi nem volt igaz. Mojszejev kiváló táncosokat nevelt, a buzgón gyűjtött néptáncanyagot a balett vívmányaival ötvözte, pergő ritmusú show-kat celebrálva. A mostani emlékműsornak is számít. Ezért mielőtt táncolni kezdenek a művészek, videóról kivetítve láthatjuk a nagy koreográfust fiatal korában, de kilencvenéves születésnapján is, amikor még lendületesen táncolt. A Nyár című orosz tánc hihetetlen temperamentumot igényel. Ropogósra vasalt, színes népviseletekben fergeteges a forgatag a színen, egyszerre mozognak a lábak, a jókedvtől fülig érnek a szájak. Mojszejev bravúros forgásokat, alakzatokat eszelt ki. Hiába megmosolyogtató ma már a Partizánok című darab, amelyben a harc is olyan laza, mintha házibuliban lennénk. A mozdulatok átéltek, frissek. Mojszejev kemény kezű diktátor volt, dróton rángatott bábukként egyszerre kell perdülniük a táncosoknak. Ilyenkor nem sokat számít az egyéniség, a technikai tudás az úr. A Muszorgszkij zenéjére készített egyfelvonásos, az Egy éj a kopár hegyen is persze inkább betétszámok sorozata, szinte versengenek a művészek, hogy melyikük mutat virtuózabb kunsztokat. És közben a tánckar ördögökként meg csinos boszorkányokként rop erotikától átfűtött táncot. Hatalmas ünneplésben van része az együttesnek. ■ Bóta Gábor A fergeteges kavalkád és virtuóz kunsztok kivívták a közönség éljenzését Rendet tesznek az égi playboyok Az Alföldi Róbert rendezte Oresztész már a színház előterében elkezdődik: színészek magyarázzák az antik mitológiát. Szükség is van erre: egy antik dráma, az Oresztész került színre, amely szinte ránk zúdítja az Átreidák végzetét: az istenek tréfáiba beledöglő embereket és a vérbosszúk láncolatát. A színpad mintha szemétdomb lenne: tarka ruhák - mint megannyi holttest - borítják a közepét, oldalt hatalmas tükörfal és két teherautóroncs. Menczel Róbert díszlettervező remek munkát végzett: a díszlet impozáns és szimbolikus. Euripidész fanyar drámáját Térey János fordította újra, bár a szöveg így is komoly koncentrációt igényel. Aztán a nézőtérről a színpadra mászik a Kar (Csorna Judit, Murányi Tünde, Szalay Marianna, Gerlits Réka), és elindul az előadás. Nincs tisztelgés, szöveg van és karakter: így lesz Rába Roland szuggesz- tív alakításából egy nem túl bölcs, de annál indulatosabb Oresztész, Élektrából egy számító, harcias amazon, Helené szolgáját alakító Kulka János magánszámából pedig a gyávaság paródiája. Nagyszerű választás volt Udvaros Dorottya Helené szerepére, Meneláoszként pedig Cserhalmi György remekel. Görbe tükör? Alföldi Róbert nem tükröt tart, hanem lázmérőt. Ilyennek látja Magyarországot. Csak hozzánk sosem fog betoppanni egy fehér öltönyös playboy- Apolló. Happy end? ■ M. G. HIRDETÉS www.t-mobiie.hu 7T: Összehozzuk a jó üzleteket j sikeresebb legyen. Minőségi termékeink! . vállalkozása számára, amely elengedhető legmegfelelőbbet vállalkozása számára. A T-Mobile-nál mindent megteszünk azöi és szolgáltatásainkkal biztosítjuk azt a m létrejöttéhez. Üzleti ajánlataink között Ör % l
