Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-03 / 256. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ INTERJÚ felsőfok Dr. Gábriel Róbert az ismeretterjesztés fontosságáról, az intelligens tervezésről, dr. Papp Lajos professzorral kialakult konfliktusáról, az egyetemi fejlesztésekről, a tudásipari tervekről, a felnőttképzésről és a szekszárdi kar jövőjéről is beszélt EGÉSZPÁLYÁS LETÁMADÁST VEZÉNYEL Dr. Gábriel Róbert, a Pé­csi Tudományegyetem rektora nemrég szerkesz­tőségünk vendége volt. Ebből az alkalomból vála­szolt a teol.hu-n feltett kérdésekre, illetve inter­jút adott lapunknak. Lengyel János-Szeri Árpád- Professzor úr, ha jól tudom, ön úgy érzi, hogy a szkeptiku­sok között van a helye?- Valóban vendége voltam a Szkeptikusok Társasága né­hány ismeretterjesztő rendez­vényének. Az a véleményem, hogy a hallgatóknak átadott magas tudás mellett szükség van a szélesebb, népszerű tu­dás terjesztésére is. Kedvezőek a visszajelzések: ez azt bizo­nyítja, hogy bonyolult dolgokról is lehet érthetően beszélni.- Ön természettudós, ebben a minőségében kérdezem: mi a véleménye az evolúció kont­ra intelligens tervezés téma­köréről?- Azt gondolom, hogy a tudo­mány és a hit kérdéseit el kell tudni választani egymástól. Az intelligens teremtés elméletét sokan tudományosnak tartják, ám bizonyítékrendszere rend­kívül spekulatív, ráadásul egyetlen eleme sem igazolható. Ebből is látszik, hogy valóban szkeptikus vagyok...- Ugyanakkor azt meg dr. Papp Lajos nyilatkozatából tudom, hogy ön nem csak szkeptikus, hanem „megté­vesztett” is. Sőt, hadd idézzek egy újságfőcímet: „Papp Lajos mulasztásos emberöléssel vá­dolja a rektort” - azaz önt.- Ha az időrendi sorrendet tartjuk, akkor előbb voltam - mulasztásos - gyilkos, utána megtévesztett ember... Az iróni­át félretéve, ez egy igen szomo­rú történet. Az emberek az in­dulat hevében sok mindent ki­mondanak, amit utólag szeret­nének már visszavonni. Papp professzor úr nyilván enyhíteni próbálta a köztünk lévő konflik­tust, amit én végig szakmai és etikai alapon kezeltem.- Lehetséges ennek a kívülál­ló számára érthetetlen, sőt ab­szurd konfliktusnak a lénye­gét röviden elmagyarázni?- Az egyik szálon futó ese­ménysor arról szól, hogy a pécsi Szívcentrum amortizálódott be­rendezései miatt Papp profesz- szor úr egy funkcionális privati­zációs tervet készített gazdasá­gossági számításokkal. Valóban tényleges gond az amortizáció, bizonyos készülékek pótlása el­engedhetetlen. S nem tartom ör­dögtől valónak a működő tőke bevonását, a privatizációt sem.- Csakhogy?- Csakhogy ennek megvan­nak a maga szabályai. Az egye­temen kiváltképp ügyelni kell arra, hogy ezek a kezdeménye­zések a törvények, előírások pontos betartása mellett indul­janak útjukra. Az első konflik­tus köztünk akkor tört ki, ami­kor közöltem professzor úrral, hogy privatizációs terveit az egyetem fórumain meg kell tár­gyalni. Már az első fórum ko­moly bírálattal illette az előter­jesztést. A többi fórumra már el sem jutott a tervezet.- Mi a másik szál?- Az, hogy a Szívcentrum ja­nuártól májusig havi húszmil­lió forinttal túllépte a kereteit. Ez nagyjából százmillió forintos hiányt jelentett. Papp profesz- szor úr többszöri felszólítás el­lenére sem reagált erre a súlyos gondra - ennek következtében kényszerültünk az úgynevezett elektív, azaz tervezhető műté­tek átmeneti szüneteltetésére. Két hét után viszont folytatód­tak ezek a műtétek. Sajnos, pro­fesszor úrral nem lehetett kom­munikálni, ezért voltam kény­telen felmenteni intézetigazga­tói tisztéből. Elterjedt a sajtó­ban, hogy én mindezt bosszú­ból tettem. Szó nincs erről. De ha egy vezető nem kommunikál a felettes szintekkel, ráadásul azt sem jelenti be, hogy nyug­díjba készül, akkor a rektor is kényszerhelyzetbe kerül.- Sok olvasó - már akiket ez érinthet - ezek után bizonyá­ra azt kérdezné: ez a vita mennyiben érinti az ellátás színvonalát? Tekintettel arra, hogy ez a régiós intézmény számos Tolna megyei pácienst is fogad.- A Szívcentrum vezetését Papp professzor úr egyik tanít­ványa, dr. Szabados Sándor vet­te át. A docens úr kifogástala­nul vezeti az intézményt, a mű­tétek száma nem csökkent. El­tüntette a veszteségeket is. A páciensek most is, a jövőben is bizalommal várhatnak segítsé­get a Szívcentrumtól.- Ha valami, akkor egy ilyen ügy nem hiányzik egy rangos intézmény rektorának, jól sej­tem?- így van, azzal együtt, hogy valamennyi nyilatkozatomban elismertem Papp professzor úr szakmai érdemeit.- Öntől tudjuk: az egyetem négymilliárd forintos tartozást görget maga előtt. Ilyen hely­zetben jut-e elég energia, idő többek között a felsőoktatási reformtörekvésekben, avagy az Európa Kulturális Fővárosa programban való érdemi rész­vételre?- Ez a négymilliárd azóta csökkent, jelenleg hárommilli- árd háromszázmillió forint az adósságállománymik. Ez is ren­geteg. De hadd emlékeztessek ar­ra, hogy 2003 óta műiden évben egymilliárd forinttal nőtt a tarto­zásunk. Idén eljutottunk odáig, hogy ez az összeg nem nőtt. Sőt, most már talán azt is kijelenthe­tem, hogy év végére még tovább fog csökkenni. Jövőre nagy beru­házások kezdődnek: egy EU-s pályázat révén, hat és félmilliárd forintból olyan szellemi és mű­szerközpontot építünk fel, mely valamelyest pótolja az akadémiai kutatóintézet hiányát. Ugyan­Névjegy Született: 1961. július 2., Mosonmagyaróvár Családi állapot: nős, két gyer­mek apja Egyetemi tanulmányok, tudo­mányos fokozatok, címek: Dip­loma: JATE, Szeged, 1985. okleveles biológus, Dr.Univ: JATE, Szeged, 1989. állattan, C.Sc.: MTA, Budapest, 1995. neurobiológia, Dr. Habil. JPTE, Pécs, 1999. összehasonlító neurobiológia, DSC.: MTA, Budapest 2001. ” Jelenlegi beosztás: A THE rek­tora 2007 óta. telek mellett pályázati forrás­hoz. Nagy eredménynek tar­tom, hogy a Szőlészeti-Borásza­ti Kutatóintézet a Pécsi Tudo­mányegyetemhez került. Hi­szen így olyan kört tudunk megszólítani - Szekszárdon is -, mely lehetőségeit tekintve hatalmas erőt képvisel.- Az élethosszig tartó tanulás folyamatába mindenféle tu­dásszerzés beletartozik. Ám vagyunk-e olyan gazdagok, hogy ezt a folyamatot számta­lan, amúgy mégoly hasznos­nak tűnő átképző, továbbkép­ző részegységre osszuk? Nem kellene ezen a területen még több szerepet vállalnia általá­ban az egyetemeknek?- Ebben a folyamatban két té­nyező vetélkedik egymással: a forrásokért való küzdelem, ami egyes vállalkozások túlélését je­lenti, valamint a pénz társadal­milag célszerű elköltése. A két té­nyező nem mindig találkozik egymással. Egyetemünk segít abban, hogy a kis cégek mun­kaerő-piaci átképzései alkalmaz­ható tudást nyújtsanak. Felnőtt- képzési karunk több szakembe­re részt vett az új Országos Kép­zési Jegyzék - OKJ - kialakításá­ban. Jelentős számban fogadunk felnőtt hallgatót S még egy olva­sata is van a kérdésnek: miként tudunk felkészítem szakembere­ket arra, hogy a munkaerőpiacról leszakadó rétegnek segítsenek? Erre is vannak programjaink.- A tudásiparban is meghatá­rozó globalizáció, a verseny közepette mit kínál, milyen távlati tervet dolgozott ki a Pé­csi Tudományegyetem?- Most készült el első olvasat­ban a következő évekre szóló stratégiai tervünk. Ebben a do­kumentumban szó van szerve­zetfejlesztési és egyéb kérdések­ről is. Egyértelműen amellett voksoltunk, hogy a hazai felső- oktatás terén - sporthasonlattal élve - az egészpályás letámadást alkalmazzuk. Úgy gondoljuk, hogy a pécsi egyetemen létező összes képzési terület verseny- képes a hazai pályán. Az egy másik kérdés, hogy a globális pi­forrás, mely nélkülözhetetlen az eredményes kutatómunká­hoz, ebből adódóan a Pécsi Tu­dományegyetem jó hírének to­vábbi öregbítéséhez.- Egyetemünknek húsz dok­tori iskolája van, az országban csak Debrecennek van több. Doktori iskoláinkban zajlik az a műhelymunka, mely kohója a tudományos utánpótlás nevelé­sének és a magas színvonalú szakemberképzésnek. Az el­nyert nagypályázatok segítsé­gével pedig igyekszünk olyan színvonalas infrastruktúrát lét­rehozni, melyre a hazai és kül­földi kutatók egyaránt bizton támaszkodhatnak. Eddig min­séről. Vannak már érezhető eredményei ennek a célkitű­zésnek?- Igen. Soha annyi vállalati partnere nem volt a Pécsi Tudo­mányegyetemnek, mint manap­ság. Nőtt bejegyzett szabadal­maink száma, szellemi termé­keink hasznosítását nemzetkö­zi megállapodások is garantál­ják. Igyekszünk megfelelni a vállalati szféra igényeinek. Szá­mos partnerünkkel már régóta tart a gyümölcsöző együttmű­ködés: hogy ne menjek messzi­re, elég megemlítenem a Paksi Atomerőművet. Az egyetem ál­tal rengeteg kis- és középvállal­kozó juthat hozzá kedvező felté­- Végezetül ejtsünk szót Szek- szárdról, ahol a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara működik.- A Pécsi Tudományegyetem valójában öt dunántúli városban van jelen. Pécs után a legjelentő­sebb helyszínünk Szekszárd. Bátran állíthatom, hogy a szek­szárdi karnak hosszú távon van jövője. Dr. Horváth Béla rek­torhelyettes úr egy baráti beszél­getés alkalmával elmondta ne­kem: annak idején akadtak fenn­tartásai az integrációval szem­ben, ám mára jól érzékelhetőek a folyamat előnyei. A szekszárdi kar ígéretes fejlődési pálya előtt áll többek között azért is, mert ál­tala átnyúlhatunk az Alföldre, ü- letve felfelé Székesfehérvárig. Tárgyalunk a szervezetileg önál­ló bajai főiskola vezetőivel a még szorosabb együttműködésről. Mindenkinek meghallgatjuk az igényeit, ám ebből a szempont­ból Szekszárd helyzeti előnye ta­gadhatatlan: hiszen már a körön belül van. dig mi mentünk a külföldi labo­ratóriumokba, a közeljövőben fejlesztéseinkkel legalább a mozgás kétirányúságát szeret­nénk elérni.- A program többek között szól az egyetem társadalmi el­fogadottságának, társadalom­ba való integrálódásának, ki­sugárzásának további erősíté­Bátran állítha­tom, hogy a szekszárdi kar­nak hosszú tá­von van jövője. Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora csak részesei vagyunk a regioná­lis könyvtár- és tudásközpont ki­alakításának, kapcsolódva az Eu­rópa Kulturális Fővárosa prog­ramhoz. Most várjuk összességé­ben tizenegy milliárdos egész­ségügyi nagypályázataink elbí­rálását. Valamennyi beruházá­smik túlmutat Pécsen, sőt Bara­nya megyén is: az egész régióra jótékony hatással lesz. acon mit tudunk elérni. Sokat­mondó lehet, hogy egyetemünk orvosi képzésére harminchat or­szágból iratkozott be mintegy ezer külföldi hallgató. Azon va­gyunk, hogy megtaláljuk azokat a piaci réseket, melyek révén egyetemünk a világpiacon is si­keresen működhet.- Nagyon fontos, hogy rendel­kezésre álljon az a szellemi t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom