Tolnai Népújság, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-03 / 256. szám
RIPORT 5 2008. NOVEMBER 3., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG sváíc A helvétek késői utódai igazából még a hódítóból is hasznot húznak. Európa babaszobájában, s a tökéletesség és a harmónia birodalmában néha egy kis lazaságra vágynak az emberek. De természetesen itt mindennek ára van ALPOK ORSZÁGA MINTÁT AD A VILÁGNAK Álomszép tájak, öntudatos polgárok, több évszázados háború nélküli fejlődés. Svájc. Ez a siker titka? Igazi, romlatlan világ e Dunántúlnyi földdarab, a lukas folt az Európai Unió közepén. Lengyel János Svájc a boldogság szigete, a rend, a tisztaság és a jólét szinonimája. Ezt az országot még a németek is irigylik. Azt tartják róluk: németebbek a németeknél. Persze senki sem szereti, ha vannak nála jobbak! A fejlett világ titokban csodálja az Alpok országát. Mi is! Jókor jó helyen lenni főnyeremény! Ezt az országot igazából csak az Alpok tudta elfoglalni, s azóta uralja is legalább az egy hatodát. No persze a svájciak a „hódítóból” is hasznot húznak. Jó áron kínálják szépségét és adottságait télen és nyáron egyaránt. Mert üzlet a világ! Itt tényleg dübörög az ipar és persze a turizmus is. Halálpontos a vasút, megvesztegethetetlenek a hivatalnokok, mindig frissen sepertek az utcák. Ápoltak a porták, csodálatosan rendezettek a városok. Nem csodálkoznék, ha kiderülne: rendelet írja elő a nyírt gyep magasságát is. Este érkeztek Luganóba a Dél- -dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (DRIB) tagjai. Méltó fogadtatás ez az egészéves munka jutalmaként. Ez itt az olasz Svájc, alig 20 kilométerre a határtól. Hatalmas hegyek lábánál fényárban úszó város. Svájc ékszerdoboza. A hegyre felkapaszkodó teraszokon csodálatos épületek, a pálmafákkal szegélyezett gyönyörű tó partján mediterrán virágpompa, a szállodákat és villákat öblök ölelik Varga-Sabján László a Rhone gleccser jegével magukhoz. Bankok és kaszinók, amerre a szem ellát. Az üzletek, a butikok, az éttermek és a bárok tele emberekkel. Nyoma sincs a stressznek, a kivilágított sporttelepeken, az irigylésre méltó stadionokban százak edzettek. A szűk utcákban könyöklő házakat karcsú oszlopokra ülő loggiák teszik utánozhatatlanná. Az autót itt mindenki nyitva hagyja, s nyugodtan lehet sétálni a sötétben anélkül, hogy hátranéznénk. És ilyen ez az egész soknyelvű ország. Jól megférnek itt az olaszok, a franciák és a németek. Az ősök, a helvétek harcossága máig ható. A krónikások szeEs hazafelé egy kis Tirol. A főváros, Inssbruck egyik büszkesége a diadal ív, amely kedvelt találkozóhelye a helybelieknek és a turistáknak is. Altdorf, a kisváros és a Teli Vilmos legenda tell Vilmos (német nevén Wilhelm Teli) svájci szabadságharcos. Teli a legendák szerint 13. és 14. század fordulóján élt a mai Úri kanton vidékén. Életéről később mesék és legendák születtek, melyeket Friedrich Schiller is feldolgozott megírván a Teli Vilmos című drámát. Teli Vilmos Svájc nemzeti hőse, alakja az alpesi állam önállóságának jelképe, valójában kitalált személy volt. A történet szerint 1307. november 18-án az Úri kantonban uralkodó zsarnok Gessler puszta gonoszságból arra kényszerítette az íjász Teli Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készítet. Teli nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telitől, hogy miért készítette elő a második nyüvesszőt is. Teli azt válaszolta, hogy ha az első nyila a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az a Vierwaldstdtti-tavon kitört vihar közben megszökött. Teli bosszút forralva Gessler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Teli felfedi kilétét. Teli Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország figgetlenné válásához vezetett. Schaffhausen, háttérben Európa legnagyobb vízesése, a Rheinfall turisták tízezreit vonzza. Egészen kiváló környezet ez egy csoportkép készítéséhez is. rint még egy római hadsereget is megvertek. Egy római történetíró azzal bókolt nekik: bátrabbak, rátermettebbek a többi gallnál. Asterix és Obelix elsápadna irigységében, ha tudná ezt. És az is az igazsághoz tartozik: az örök semleges ország fér- fiai másutt számos harcterén bizonyították felkészültségüket. Talán az sem véletlen, hogy mind a mai napig rájuk bízzák Vatikán őrzését. A pápai városállammal egyébként van még egy hasonlóság. A világon ugyanis csak két négyzet alakú zászló található: Svájcé és Vatikáné.- Legalább egy eldobott csikket találnánk - ékelődött kollégám, amikor arról beszélgettünk: már-már embert próbáló ez a tökéletesség. Felkészültünk mi az országból, de erre mégsem számítottunk. Amit látunk, minden várakozást felülmúl. Európa pénzügyi központja, amely méltán híres kitűnő minőségű csokoládéjáról, pikáns sajtjairól, aprólékosan kidolgozott óráiról és persze az eredeti, svájci bicskáról. Aki itt jár, annak szinte kötelező megkóstolnia legalább egy csokoládés desszertet. Fogyókúra ide vagy oda, felejthetetlen! És hát a sajtok! A két legismertebből készült étel a Fondue (fondü) és a Racclette (raklett). Szinte minden étteremben megtaláljuk. A fondüt, a cserépedényben olvasztott sajtmártást szertartásszerűen fogyasztják. Egy régi svájci szokás szerint, ha a fondü-villánkról lecsúszik a falat, fizetni kell egy üveg bort az asztalnál ülőknek. De ha egy hölgy villájáról esik le, csókkal kell „fizetnie” a társaság bármely tagjának. - Már megint a lányok jártak jól - mondá Bokor Béla barátunk, aki doktorátusának ünneplését éppen erre az időszakra időzítette. Mert ugye egy megküzdött doktorátust Svájcban ünnepelni azért nem semmi! A csapat viccmestere egyébként többször is közel járt a feddéshez. Leginkább akkor, amikor a buszon egy finom házi sütemény kóstolás után - kissé ironikusan - megjegyezte: ilyet csak kizárólag nagymamák tudnak sütni. Egy szigorú tekintetbe foglalt, felvont szemöldök volt a méltó válasz! A buszos programok előnye, hogy útközben is jókat lehet beszélgetni, nevetgélni és hát a hazaiból sincs hiány. Horváth Zoli és Kövér Pista több mint ezer pogácsával készült, s mindenki hozott egy kis finomságot, különlegességet az ötnapos útra. Sárdi Árpád, a DRIB elnöke - jó házigazdához illően - újra kötényt kötött, hogy somo- gyias szendvicseivel elkápráztassa utastársait, de utólag kiderült: mindez nem jött volna létre, ha nincs ott mellette segítő felesége, Ibolya. Persze a régió borászai is elküldték legjobb hírvivőiket, hogy Polgár Zoltán szakértő közreműködésével dönthessenek az utazók: melyik nap kinek a borai ízlettek a legjobban. A dél-balatoni és a villányi borok mellett természetesen ott voltak a szekszárdiak is. A Bodri és Fritz borház, a Mészáros és a Prantner pince borai méltán arattak nagy sikert és szereztek híveket maguknak. Teli Vilmos késői utódai állítólag zárkózottabbak az európai átlagnál, s nem rajongják körbe a turistákat. Ebben van valami.... A DRIB tagjai azonban azt is megtapasztalhatták: a négynyelvű ország igyekszik a legtöbbet kihasználni adottságaiból. A szakmai konferenciáh hi- heteüennek tűnő számok is elhangzottak: Zürich például egy év alatt 1,3 milliárd forintot költött el csak marketingre, s ennek 7 millió vendégéjszaka lett a hozama. Tavaly a világban 806 milliószor hangzott el, jelent meg a város neve a médiában. Persze itt mindennek ára van. Zürich például a híres és drága ékszerek, órák Mekkája. Szűk utcák, igen szép, régi épületek, míves cégérek vonják magukra a tekintet. Aki pedig végigsétál Európa egyik legszebb és legelegánsabb bevásárló utcáján, a Bahnhofstrassen, mindent lát, mi szemnek és szájnak ingere. No persze aki itt néz ki magának egy-egy darabot, annak a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a svájciak nem szoktak és nem is szeretnek alkudni. Azt tartják: alku nincs, csak vásárfia. Megtanulhatta ezt a fizikus Albert Einstein is, amikor itt szívta magába a tudást. S ki feledné a Fraumünster festett üvegablakait, amely Chagall munkáját dicséri, vagy a Grossmünster tornyát, amelyet még Teremi Jóska barátunk is megmászott, mondván hátha ellátni Fonyódligetig. Megcsodálhatjuk itt a Szent Péter-templo- mot, amelyet hatalmas óraszámlapja tett ismertté Európa- szerte. Csakúgy, mint Thomas Mann belvárosi lakóházát. A többi nevezetességről nem is beszélve. És hát a táj! Gotthard-hágó és a 17 kilométer hosszú, 1981-ben épült alagút, (a vasúti alagutat 100 évvel korábban megépítették!) feledhetetlen a 2431 méterig magasodó Furka-hágó és Rhone-gleccser, ahol testközelből vizsgálgathat- tuk az egyre olvadó jégfolyam belsejét. Á korlát nélküli szerpentineken néhányan a tenyerükbe temették az arcukat. De hát ez Svájc, ahol a tél közeledtével leszerelik az út menti korlátokat, hogy ne tegye tönkre azokat a lezúduló lavina. Mert a hágók többségét a zord időben lezárják. A hétmilliós országban minden ötödik ember külföldi. Letelepedni korántsem egyszerű, erről mára legendák születtek. Bár ezekkel csínján kell bánni, hiszen ilyen legenda az is, hogy minden svájcinak életében legalább egyszer eszébe jut: elhagyja a hazáját, mert már vágyik egy kis kis lazaságra. Úgy érzem, azért elviselném a rend, a tisztaság, a szervezettség, a tökéletes működés, a megvesztegethetetlenség és a politikai semlegesség svájciakat nyomasztó hatását. ■ Nagy sikert arattak a szekszárdi borok. Svájci alagútrekord Az új vasúti alagút a világon a leghosszabb, 57 kilométer lesz. A munkával 2015-re végeznek. Bodio-t köti majd össze Erstfeld-del és 1 órával rövidíti le a Zürich és Milano közti menetidőt. Az alagút 500-550 m-es magasságban halad majd, két párhuzamos, 9 méteres átmérőjű járatban, ívelt formában. A kemény kőzetszakaszokon modem alagútfúró-gépekkel dolgoznak, a puha kőzetek esetében a hagyományos robbantásos eljárást alkalmazzák. Jelenleg 2500 munkás dolgozik az alagút építésén. A teljes költség: 8,035 milliárd svájci frank (6428 milliárd USA dollár), 200-250 vonatot bocsát át naponta. 24 millió tonna sziklát ásnak ki, amely 13.3 millió köbméter, s megfelel 5 Gizeh-pira- misnak. A fúrópajzs naponta 25-30 méter halad előre. A A
