Tolnai Népújság, 2008. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2008-10-19 / 42. szám
6 SZTORI 2008. OKTÓBER 19., VASÁRNAP Skandináv veszedelem a rejtvénypiacon fejtörő Az ország egyik legjobb rejtvénykészítője szerint sok a kókler, aki szoftverrel dolgozik Hanyatlóban van a hagyományos keresztrejtvények népszerűsége - állítja az ország egyik legjobb rejtvénykészítője. Nagy Balázs szerint sok a kókler, aki számítógépes programmal készít primitív fejtörőket. Dián Tamás A keresztrejtvény-készítés azon tevékenységek egyike, amelynek mikéntjén nem igazán gondolkodik el senki. Pedig ennek is megvan a maga fortélya. A jó rejtvény tulajdonképpen egy ismeretterjesztő cikk, és magán viseli készítőjének kézjegyét. A gyakorlott fejtők a beépített szavak, meghatározások alapján megmondják, ki alkotta meg a feladványt, hi■ A szoftverek által gyártott rejtvényekből a játékosság hiányzik. szén - akárcsak az irodalmi művek esetében - a szerkezet és a stílus árulkodik. Ám úgy tűnik, hogy ez a műfaj mostanra veszélybe került. A kereslettel nincs baj, hiszen számos újság él meg a keresztrejtvényekből, amelyek változatlanul népszerűek. A minőség és az eredetiség az, ami a négyzetrácsos feladványok világából kipusztulhat - állítja Nagy Balázs, az ország egyik legjobb keresztrejtvény-készítője. „A számítógépek megjelenése változtatott meg mindent - mondja a Tatán élő férfi. - Ma már olyan rejtvénykészítő szoftverek vannak, amelyeknél elegendő beírni a fősorba a feladvány megfejtését, és a program a többi mezőt automatikusan kitölti. Csoda, hogy ma már szinte bárki készíthet keresztrejtvényeket?” És hogy ez miért baj? Nos azért, mert ezekből a véletlenszerűen generált feladványokból épp az hiányzik, ami egy kereszt- rejtvényt izgalmassá tesz: az emberi logika és a játékosság. „Húsz éve alig voltunk ötvenen, akik ezt a hivatást űztük - mondja Nagy Balázs, aki 1991 óta él rejtvénykészítésből. - Ma már sokszorosan telített a rejtvénykészítő szakma, ám mindössze tucatnyi olyan emberről tudok Magyarországon, aki szakmailag kifogástalan rejtvényt ad ki a kezéből.” p!|^|«|pÍÍÍPÍ msstMí mmm ■N ÉS« üü wmM ■ ül§s mm mm Névjegy született: 1947. január 13-án. tanulmányai: Könnyűipari Műszaki Főiskola papíripari üzemmérnöki szak (1972) pályája: Lábatlani Papírgyár (1968-1976), Komárom-Esztergom Megyei Dolgozók Lapja (1976-1981), Füles magazin (1981-1991). 1991 óta szabadúszó rejtvénykészítő. elismerései: Arany Ceruza Díj (1984) Nagy Balázs, a profi rejtvénykészítő dolgozószobájának falát a plafonig érő könyvesszekrény uralja A férfi tudja mit beszél, hiszen számos rejtvénykészítő versenyt nyert, és tagja volt annak a magyar csapatnak, amely húsz évvel ezelőtt 26 és fél méter hosszú keresztrejtvényével világcsúcsot állított fel. Dolgozószobájának falát természetesen a könyvespolc uralja, rajta témakörök szerint sorakoznak a történelmi, földrajzi és különböző természettudományos kötetek. „Óriási tévedés, hogy mi, keresztrejtvény-készítők mindent tudunk - mondja. - Az igaz, hogy rengeteg szó zsong a fejemben, de olykor bizony még azt is meg kell néznem, hogy egy- egy kifejezés mit is jelent.” Nagy Balázs egy influenzás megbetegedésnek köszönheti, hogy rejtvénykészítő lett. Tizenhat éves korában, egy kollégiumban kapta meg a vírusfertőzést, és mivel a betegszobába paranösszeszámolni, hányfajta keresztrejtvény létezik. Az olasz típusú rejtvény (ahol nincsenek fekete négyzetek, vagyis nem tudni, hány betűs a megfejtés) még a viszonylag könnyebbek közé tartoznak, de ahogy egyre mélyebbre ássuk magunkat a feladványok szövevényes vi- igában, egyre bonyolul- lKA\XX WÄ tabb rejtvényekkel találkozunk. Egy rejtvénykészítőnek ugyanis az az igazi élvezet, ha minél izzasztóbbat alkothat. Nagy Balázs is kitalált már néhány új rejtvényformát. Az egyik ilyen a Logikával fejtse című, amelyben a hagyományos meghatározások helyett olyan talányos segítségek vannak, mint például: „Ebben a szóban a magánhangzók száma, feleannyi, mint a mássalhangzóké...” Ugye milyen jól hangzik? Bár a mániákus rejtvényfejtők szájában az effajta feladványok láttán azonnal összefut a nyál, nem mondható ez el az emberek többségéről. Az újságolvasó réteg inkább a könnyű, skandináv rejtvényeket kedveli - ezek közül is azokat, amelyek nem csorbítják a saját tudásszintjükről kialakított kedvező képet. „Ma már ott tartunk, hogy a hagyományos keresztrejtvények sem népszerűek, mivel a meghatározások és a négyzetrács között böngészni kell - mondja Nagy Balázs. - A skandináv forma hódít, mivel kényelmes és többnyire egyszerű. Nekünk, rejtvénykészítőknek pedig ehhez kell alkalmazkodni. Félő, hogy hosszú távon a kommersz győzedelmeskedik, a hagyományos keresztrejtvényt pedig egyszerűen elfelejtjük.” Ma már sokszorosan tfüiewa rejtvénykészítő a, ám mindössze tucatnyi olyan emberről tudok Magyarországon, aki szakmailag kifogástalan rejtvényt ad ki a kezéből. csőit diákok hamar „felélték” a nekik adott keresztrejtvényeket, jobb híján maguk kezdtek ilyeneket gyártani. A betegség elmúlt, ám a feladványkészítés iránti vonzalom azóta is tart. Mint mondja, lehetetlenre vállalkozna az, aki megpróbálná Jó pénzért várják a szavazatokat az új kétszázas érmére váltás Az új pénzeket egy évig tervezik, aztán hat hét alatt elkészülnek, és a pénzverőből a tárcákba kerülnek Jövőre már lehet fizetni az új kétszáz forintossal. Papír helyett fémből lesz, de hogy pontosan hogy néz majd ki, az még nem dőlt el. Erre ugyanis az interneten és telefonon lehet szavazni. A hat ábrából álló választék: a Lánchíd és a Megyeri híd, illetve különböző hazai védett növények és állatok. Az, hogy bárki beleszólhat, milyen legyen a régi új pénz, a forint történetében először fordul elő. A Magyar Nemzeti Bank azért döntött úgy, hogy papírról fémre vált, mert a kétszázas ma már váltópénz, így sokat forog és köny- nyen elhasználódik. Ezért papírpénz helyett jön a tartósabb és biztonságosabb fémpénz. Ezt nehezebb hamisítani, és így könyKósa István tervezte az 1956-os forradalom évfordulójának ötvenesét is Mi lesz a kétszázason? 1. Magyarfóldi cifra kankalin, amely kora tavasszal, az elsők között virágzik. 2. Kövér daravirág, a mészkő és dolomit sziklagyepek dekoratív párnanövénye. 3. Nagy fakopáncs, amely Magyarország hegy- és síkvidéki erdeiben él. 4. Fehér gólya, amely régóta a magyar kultúra része. 5. Megyeri híd, a Duna legújabb és legnagyobb felületű folyami hídja. 6. Lánchíd, az első állandó híd Pest és Buda között. nyebb lesz majd használni is, például az automatákba. A pénzeket egyébként egy tervezőből, vésnökökből, szerszámgyártóból, lakatosból, esztergályosból, verőmesterekből álló csapat készíti el. A jelenleg forgalomban lévő forintok közül az ezres a legrégebbi, 1983 óta lehet fizetni vele, igaz, azóta már többször is ellátták különböző biztonsági elemekkel. Utoljára pedig a húszezer fo- rmtos bankjegy került forgalomba: 2001 februárjában. A jelenlegi forintok többsége 1993-ban készült. Ezeknek az érméknek az előlapját Kosa István tervezte, aki nemzetközi szinten is az egyik legismertebb és legelismertebb érmetervező. Ő tervezte például Venezuela pénzeit, Japánban pedig már kétszer nyert a nemzetközi éremtervező pályázaton, és az új kétszázast is ő készíti majd el. „A munkáim közül a legutóbbi kedvencem az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készített 50 forintos, amely a 2006-os Év érméje pályázaton a közönségdíjat nyerte el - mondta Kosa István. - De kedves a szívemnek a 20 forintos is, amelynek magyar nőszirmot ábrázoló előoldalát terveztem. Persze mindig az éppen aktuális feladat a legizgalmasabb, de ha valamire vágyom, az a távoli jövő, nagyon szívesen részt vennék majd a magyar euróérmék tervezésében is.” ■ Fábos Erika
