Tolnai Népújság, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-04-13 / 15. szám
14 2008. ÁPRILIS 13., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Latinosra keverték a Váradi Roma Cafe új lemezét Kevesen tudják, hogy a Váradi testvérek állami gondozásban nevelkedtek. Gyermekkoruk a körülmények ellenére szerencsésen alakult, hiszen a testvéreket nem választották szét, együtt nevelkedhettek. És közösen formálhatták zenei ízlésüket. Felcseperedve egy ideig külföldön vendéglátós zenéléssel foglalkoztak, majd hazatértek Magyarországra, és zenész barátokkal megalapították a Váradi Roma Cafe zenekart. Az együttes első három albuma hatalmas siker volt, a Járok-kelek a világban platinalemez lett, az Isten hozott a családban! pedig elérte a dupla platinalemezhez szükséges eladási példányszámot. A napokban pedig megjelent legújabb albumuk, az Espresso, amelyen 14 Váradi-dal hallható. A Espressón megmaradt a csapat jól megszokott sajátos stílusa, a dzsesszes, popos, romás, swinges hangzás is, ugyanakkor a számok meglovagolják a latin zene iránti növekvő érdeklődést: sokkal erőteljesebben merítettek ebből a zenei világból. Az Espresso így dinamikusabb, de populárisabb lett az előző albumoknál. Az album tartalmaz két spanyol nyelvű hangfelvételt és-há- rom külföldi dalfeldolgozást is. A lemez egyik különlegessége, hogy a Himnusz a szeretetről című dalban a zenekar tagjainak a gyermekei is közreműködnek. Az album ugyanakkor meglehetősen érzelmes lett, visszatérő témája a szerelem vagy annak hiánya. A dalok többségét a Váradi testvérpár - Gyula és Róbert - írta, de több neves zene- és szövegíró is részt vett a munkában. ■ Vizer Helga Már kapható a Váradi fivérek lemeze Föld alá vonul a művészet múzeumfejlesztés Hatezer négyzetméternyi tér épül meg 2010-re Terjeszkedik a Szépművészeti A különleges, szinteltolásos módszernek köszönhetően a bevilágítókon keresztül a hatezer négyzetméteres, föld alatti komplexum legalsó szintjére is könnyedén lejut majd a napfény, így energiát spórolnak. o Az éttermeket, időszaki kiállítóteret, múzeumboltot, kávézókat befogadó föld alatti épület a Szépművészeti Múzeum melletti járdasziget és a Hősök tere díszburkolata alatt helyezkedik majd el. o A föld alatti múzeumvilágba több módon is el lehet jutni, ezek közül az egyik variáció a Louvre piramisára emlékeztető üvegkocka lesz, amelyben mozgólépcső vezet majd a felszín alatti szintekre. Az egyetlen felszíni objektum az üvegkocka- szerű építmény a múzeum mellett. A látogatók itt juthatnak hasznos információkhoz az aktuális tárlatokról és az elérhető szolgáltatásokról. o o m ; m fORRfe:BU»OI'Be A budapesti Szépművészeti Múzeum 2010-re új épületrésszel, közel 6000 négyzetméternyi, földfelszín alatti térrel bővül. A fejlesztésre kiírt pályázat győztese Karácsony Tamás Ybl-díjas építész lett. Kun Tamás Hatezer négyzetméternyi, föld alatti épületrésszel bővül a Szép- művészeti Múzeum. Karácsony Tamás építész emellett egy üvegkockát, vagy ahogy ő nevezi, „információs tornyot” is varázsol a Hősök terére. Az intézmény történetének legnagyobb fejlesztéseként emlegetett épületbővítésről tavaly nyáron döntött a kormány. Ekkor ítéltek meg a múzeumnak 3,5 milliárd forintnyi uniós támogatást. Baán László, á Szép- művészeti Múzeum főigazgatója lapunknak elmondta, az uniós támogatásból, valamint az ezt kiegészítő 10 százalékos nemzeti önrészből teljes mértékben finanszírozható a nagyszabású vállalkozás. „Funkcionálisan indokolt ez a nagy bővítés - jelentette ki a főigazgató. - Száz éve, a múzeum megépülésekor még a legmerészebb tervezők sem gondolhatták, hogy az intézményben egyszer majd igény lesz nagy időszaki kiállítótérre, múzeumi boltra, előadóteremre vagy éppen étteremre.” Meghívásos alapon hazánk hét vezető építésze nyújtott be tervjavaslatot a bővítésre. A bírálóbizottság egyhangúlag Karácsony Tamás pályázatát tartotta a legjobbnak. „Karácsony Tamás eltalálta a tökéletes arányt - jelentette ki Baán László. - Felszíni üvegkockájával 21. századi jelzést ad a föld alatti világról, mégsem avatkozik be túlzottan drasztikusan a Hősök tere megszokott látványába.” „Nekünk már a tervjavaslatkészítés is megtiszteltetés, amellyel az épület eredeti alkotóinak életműve előtt hajthatunk fejet - mondta lapunknak Karácsony Tamás. - Mindenki számára jelent valamit a Hősök tere, valamennyien kötünk hozzá valamilyen gondolatot, érzést. Ezt a sok gondolatot és érzést én Az építészek szerint nem kell félni az újítástól „a győztes pályázat megfelel napjaink korszerűsítési igényeinek" - véli Vargha Mihály építész, az epiteszforum.hu internetes szakmai portál főszerkesztője. Elmondta: rossz látásmódra vall az újításoktól való félelem. „Az olyan új objektumok, amelyek részletei gondosan kimunkáltak, arányai el vannak találva, nem hatnak idegenül a műemlék mellett, hanem inkább a társává válnak. Ilyen lehet Karácsony üvegkockája is. A világban általános trend a múzeumok átalakulása, modernizálódása. A térélmény növelése elsődleges szemponttá vált. Ezek modern igények, amelyekre modern választ kell adni”- jelentette ki a szakember. nem láthatom át, de ismerhetem a jelentőségüket. Ennek megfelelő minőségű tervjavaslatot igyekeztem kidolgozni.” Karácsony Tamás terve szerint a felszín alatt két szinttel bővül ki a Szépművészeti Múzeum. A felszínen azonban a számtalan újítást csupán egy információs torony, egy üvegkocka jelzi, amely egyúttal lejáróként is szolgál majd. Karácsony elmondta: kihívást jelentett, hogy úgy kell jelezni a látogatóknak a föld alatti kiállítóterek létét, hogy ne változzon meg a már meglévő felszíni épületegyüttes esztétikai egyensúlya. „Erre megoldás a transzparens elem lett, az üvegkocka.” A szokatlan, új objektumot az intézmény főigazgatója szerint leghamarabb 2010-ben láthatja majd a nagyközönség. „A kivitelezés jövő tavasszal indul. A megnyitóra egy nagyszabású kiállítással 2011 elején kerülhet sor.” A régi épületrészben a bővítés alatt zavartalanul látogatható lesz az állandó kiállítás, és továbbra is várhatók jelentős időszaki tárlatok is. Newseum nyílik a híreknek Washingtonban monumentális sajtómúzeum nyílt az amerikai fővárosban. Az intézet tíz év alatt épült, a beruházás 450 millió dollárba (77,7 milliárd forintba) került. A hely a nevét a news (hír) és a múzeum szóból kapta. A törökök ismét elfoglalnák Szigetvárt EGY MAGYARORSZÁGON bejegyzett török kulturális egyesület egymilliárd forintos befektetésről tárgyal Szigetvár vezetőségével. Iszlám kulturális központot hoznának létre, és felújítanák a várat is. Az összeghez a török állam és egy isztambuli cég is hozzájárulna. Kultúrbotrány Bécsben egy kiállítás miatt A MOHAMED-KARIKATÚRÁK körüli botrányhoz hasonlította az osztrák média azt a skandallumot, amely Alfred Hrdlicka osztrák művész kiállítása körül robbant ki. A felháborodást az „utolsó vacsora”-ábrázolás váltotta ki, amelyen Jézust és a 12 apostolt homoszexuális orgia résztvevőjeként ábrázolta a művész. Az tárlatnak a Szent István-katedrális múzeuma adott otthont. Még idén megújul Mátyás Kolozsváron még ebben az évben befejeződhet a kolozsvári Mátyás király-szoborcsoport restaurálása. Románia és Magyar- ország fele-fele arányban finanszírozza Fadrusz János 1902-ben felavatott művének felújítási munkáit. Megszépül a szoborcsoport Közpénzből és viták árán bővül a kortárs magángyűjtemény ellenvélemény Nem egy milliárdosnak, hanem a közgyűjteményeknek van szükségük állami támogatásra Magyarországon Múzeumi körökben egyre nagyobb botrányt kavar, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) több pénzt juttat egyetlen magángyűjteménynek, a Kogart Galériának új műtárgyak beszerzésére, mint a hazai közgyűjteményeknek együttvéve. A tiltakozási hullám azután indult el, hogy Hiller István bejelentette: a tárca három éven keresztül 50 millió forintig támogatja Kovács Gábor üzletember alapítványát, hogy megszülessen egy korunk magyar képző- művészetét méltóképpen reprezentáló válogatás. Az elképzelés szerint öt év alatt évente legalább száz kortárs művész főművét vásárolná meg az alapítvány. Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Közalapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a szerződésben az szerepel, hogy minisztérium csak akkor ad ötvenmilliót, ha a Kogart százmilliót össze tud gyűjteni az üzleti szférából a gyűjtemény gyarapítására. A Kogart-alapít- vány tőkéje hárommilliárd forint, ám Kovács Gábor csak ötvenmillió forint felett rendelkezik, a vagyon többi részét, így a műtárgyakat is, letétbe helyezték, és védettséget élveznek. | Ebből következik, hogy Kovács I Gábor egyetlen képet sem adhat =j el, tehát semmilyen haszna nem % származhat a gyűjtemény gya- Ü rapításából. A legnagyobb kortárs gyűjtemény jönne létre - részben közpénzből A tárca állítja, a Kogarttal való együttműködés példaértékű ösz- szefogás a kultúráért, a régóta hangoztatott arts and business modell hazai megvalósításának első állomása. Arra a kérdésünkre, hogy mi történik, ha az alapítvány megszűnik, a minisztérium azt a választ adta, hogy ebben az esetben a gyűjtemény egy másik, hasonló célú alapítványra szállna. A minisztérium közlése szerint az összeget az Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből különítették el három évre. A támogatás tehát nem az OKM költségvetéséből történik, ezért a múzeumoktól semmilyen forrást nem von el. ■ F. E. Nyílt levél és aláírások a támogatás ellen A műkritikusok Szövetségének Magyar Tagozata nyílt levélben fordult a miniszterhez, amelyben kifogásolták, hogy a tárca közpénzekből nem állami intézményeket támogat. Egy művészeti portál tiltakozásul aláírás- gyűjtésbe kezdett Ezt több mint 750-en írták alá, több köz- gyűjtemény vezetője is. Állítják: a minisztérium kötelessége, hogy közpénzből a közgyűjteményeket támogassa. Miközben a tárca 50 millió forinttal támogat egy magánalapítványt, csak évi 27 millió forint jut a hazai közgyűjtemények bővítésére.
