Tolnai Népújság, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2008-03-02 / 9. szám

4 2008. MÁRCIUS 2., VASÁRNAP magtárak A civilizáció pusztulása után sem maradnának kenyérnek való nélkül a katasztrófa túlélői. A Spitzbergákon egy hegy mélyén, nálunk Tápiószelén őrzik a magokat az utókornak. NOÉ BÁRKÁJA PÉKEKNEK ÉS TÚLÉLŐKNEK A HÉT TEMAJA Aratástól tárolásig: így őrzik a magállományt a magokat első lépésként ösz- szegyűjtik - a tápiószelei köz­pontban Magyarország vala­mennyi magról szaporított kul­túrnövényéből tárolnak min­tát. A magyar kutatók nem csak az ország területéről, de a Kárpát-medence térségéből is tárolnak mintákat A ha­sonló intézetek között világ­szerte folyamatos az együtt­működés. Volt már példa ar­ra, hogy fajta született újjá a tárolókból, mint ahogy bioter­melők, gazdák is folyamato­san fordulnak az intézethez. Egyelőre nem kerülnek Magyarországról magok a héten megnyílt norvé- giai szupermagtárba, ahol a világ valamennyi vetőmagját őrzik. Az ok a pénzhiány. Maros László - Tibay Gábor Ünnepélyes keretek között tolta be a világ legnagyobb vetőmag- minta-tárolójába az első konté­nert Jens Stoltenberg norvég kormányfő és Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnö­ke kedden. Az első csomaggal a Norvégiához tartozó Spitzber- gák szigetcsoporton létesített bunkerbe mintegy 70 ezer féle rizs mintája érkezett meg. Ezek képezik az alapját annak a vető­maggyűjteménynek, amelyet az elkövetkező évtizedekben hal­moz fel az emberiség a hegybe vájt kamrákba. Nem a kisbolygótól félnek A több mint másfél milliárd fo­rintnak megfelelő összegből lét­rehozott bunker tervezőinek cél­ja: a világ 4,5 millió haszon­növényfajtájának 500-1000 magja biztosítsa, hogy egy eset­leges világméretű kataklizma után a túlélők újra termeszteni tudják a szükséges fajtákat. A hatalmas katasztrófa talán furcsán hangzik, de itt nem csak atomháborúra vagy kisbolygó­becsapódásra kell gondolnunk. A globális felmelegedés, klí­maváltozás vagy egy jóko­ra cunami is veszé­lyeztetheti a fajtákat. Nem vélet­len hát, hogy az óvóhely ki­választása is körültekintést igé­nyelt. A bunkernak helyet adó sziget a civilizációtól messze van, az Északi-sarktól viszont mindössze 800 kilométer vá­lasztja el. A Spitzbergákon nem megy fagypont fölé a hőmérséklet, így a hegybe vájt kamrákban köny- nyedén lehet mínusz 18 fokon tartani a magokat. Ha a hűtő- rendszer tönkre is menne, a lég­mentesen szigetelt termekben sem lesz melegebb mínusz 3 foknál. A mintákat három 27x10 méteres, hat méter magas üreg­ben helyezik el, amelyeknek kö­zös bejárata 130 méterre fekszik a tengerszint felett. Ilyen körül­mények között ezer évig is meg­őrizhetik csírázóképességüket a magok, de a közelmúltban a ku­tatók egy kétezer éves, Izraelben talált datolyamagot is sikeresen pálmává neveltek. A világon 1400 kicsinyített nö­vényi génbank is működik, de a norvégjai magtár nem kívánja ezeket kiváltani. Kizárólag biz­tonsági tartalékot, másolatot kí­ván képezni, mert az élet bizo­nyította, hogy a magtárak is véd­telenek. Korábban például a Fü- löp-szigeteken pusztított el táj­fun egy hasonlót. Pénzhiány miatt maradnak A magyar fajták Spitzbergákra kerülésére még várni kell, ugyanis Magyarország *| eddig hiába pályázott az ehhez szükséges pénzre. Az elhelye­Magyar ga­bonák: több eltűnne a roló nélkül zés ugyan ingyenes, de a megfe­lelő csomagolás és a szállítás már nem. A magoknak leforrasztott üvegedényekben kell a konténe­rekbe kerülniük, márpedig több tízezer mintánál ez már jelentős költség. így a magyar fajtákat itt­hon őrzik, legnagyobb bankjuk a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tápiószelei Agrobotani- kai Intézete. „Központunk több mint 80 ezer magmintát, össze­sen 46 ezer eltérő tételt őriz, de a teljes magyar mintaállomány 2003-ban meghaladta a 109 ez­ret. Ez nemcsak szántóföldi nö­vényeket jelent, hanem gyógy­növényeket, gombákat, mikroor­ganizmusokat is - mondja Holly László, az intézet vezetője. - A raktározáshoz speciális körül­mények szükségesek. A mag víztartalmát 5-7 százalékra kell csökkenteni, ami alacsonyabb, mint az ipari szárítás utáni szint. Hőhatásnak viszont nem tehet­jük ki a magokat, mert elveszít­hetik csírázási képességüket. Ezek után légmentesen lezárt edényekben, gyakran befőttes- üvegekben raktározzuk el őket” - magyarázta a szakember. Harmincévente cserélik A tápiószelei központot 1959- ben alapította az állam egy 300 hektáros, ajándékba kapott bir­tokon. Az első minták is ebből az időből származnak. A hagyomá­nyosan tárolt magok legalább harminc évig életképesek ma­radnak: állapotukat folyamato­san figyelik, és ha szükséges, az állományból új növények nevelé­sével, a magok begyűjtésével pó­tolják a megfáradt mennyiséget. Egyszerre legalább ezer magot tárolnak, ennyi ugyanis az a mennyiség, amely a becslések szerint az adott növény teljes génállományát lefedi. A magok egy részét mínusz húsz fokra hűtik: így akár száz évet is át­vészelnek anélkül, hogy csírázó­képességüket elvesztenék. A ha­zai intézet Európa- és világ- | szerte is nagynak számít. A Világ első olyan génbankja létesülhet a Tápiószelei Agro- botanikai Központban, ahol a mezőgazdasági növények mellett a vadon élők magvait is őriznék - tájékoztatott Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) biodiver- zitási osztályvezetője. A Pannon Magbank létrehozásához 400 millió forint szükséges. Ennek felét a KvVM adná, mivel 50 szá­zalékos önrész szükséges, má­sik felét a Life Plus uniós pályá­zaton szeretnék elnyerni. Brüsz- szelben augusztusra, szeptem­berre várható döntés. Győzött az orosz búza Hogy miért kell például több ezer fajta szaporítóanyagát őrizget­nünk, miközben jó, ha 10-12-félét vetnek hazánkban? Mert min­den egyes fajta különleges, s más körülmények között termeszthe­tő. Gondoljunk csak arra, hogy egy-egy penészgomba eltűnésé­vel nem kevesebbről kellene le­mondanunk, mint egy bor- vagy egy sajtkülönlegesség. Holly László példaként egy a modern technika mellett elavult­nak számító búzát említ: „1960- ig hazánkban sikerrel termesz­tették a Bánkúti 1201-es búzafaj­tát. A műtrágya használatakor azonban felszalmásodott, vagyis a szára megnőtt, ezért jobban meghajolt a kalász súlya alatt. Ezért kombájnnal nem, csak kéz­zel lehetett aratni, márpedig a nagyüzemi gazdálkodásnál ez már nem jöhetett szóba. így ki­szorította a rövidebb szárú orosz Bezosztája, amelyet később ha­zai nemesítésű fajták váltottak fel. Ennek ellenére nem mond­hatjuk, hogy az új nemesítések jobbak lennének mint a koráb­biak, már csak azért sem, mert a régebbi növényfajták összessé­gében kevésbé kényesek és jobb ízűek is. Az új fajták csak a jelen­legi körülmények között haszno­sabbak. De nem kizárt, hogy a jövőben megváltozott körülmé­nyek között nagyobb gazdaságos­sággal vagy jobb termésátlaggal kecsegtetnének” - mondta el. Védett fajok Magyarországon Védett Fokozottan védett EU* Összesen ( Növény 612 63 577 1252 Állat 834 137 597 1568 Gomba 35­­35 Zuzmó 5­­5 Összesen 1486 200 1174 2860 az összegyűjtött mintákat a tároláshoz először kiszárítják. A szárítás nem gyorsított folya­matként, hanem szobahőmér­sékleten történik, így őrizhető meg ugyanis legjobban a mag. Egy-egy növényből legkevesebb ezer magot gyűjtenek össze, ennyi az a mennyiség, amely az adott faj valamennyi geneti­kai jellemzőjét tartalmazza. Maga a szárítás műszerekkel ellenőrzött módon, papír­zacskókba csomagolva törté­nik, a páratartalmat folyama­tosan ellenőrzik. ezer köbméter - ennyi hely áll rendelkezésre Tápiószelén a ma­gok tárolásához. A magok üvegekbe csomagolva, légmentesen lezárva kerülnek a polcokra. A tárolás általában nulla Celsius- fokon, néhány minta esetében azonban mínusz húsz fokon törté­nik. A gépek folyamatosan felügyelik a hőmérsékletet, és ha vál­tozást észlelnek,~beavatkoznak. az intézetben valamennyi mintát felcímkézik származási és szárítási ideje szerint, azo­nosítószámot kapnak, majd a tárolóba kerülnek. Valahány­szor egy adott magból újra­csíráztatnak, az új generáció is a régiek mellé kerül a pol­cokra. Nyáron a hűtőkamrák­ban a nagy hőmérséklet­különbség miatt hőszigetelő védőruhában dolgoznak. A keveredés elkerülésére a biokertekből származó mago­kat külön tárolóban őrzik. EU IRÁNYELV ALAPJÁN „TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL JELENTŐS* FAJOK FORRÁS: GREENFO noha vannak olyan növények, amelyeket mag formájában nem lehet tárolni, mégis meg kell őrizni őket: ilyen például a burgonya. Ezek a növények csírázott állapotban kerülnek a speciális tápoldatot tartal­mazó, szellőzőnyílással ellá­tott üvegekbe, és onnan a pol­cokra. A tárolóban állandó a világítás. Az így őrzött növé­nyek élettartama rövidebb, átlagosan évente kell cserélni őket, ez idő alatt a tápoldatu­kat is felélik. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom