Tolnai Népújság, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-13 / 264. szám
4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. NOVEMBER 13., KEDD Lemondott Wekler, saját soraiból választana új vezetőt a tanács Esély a mikrotérség előtt pályázat Integrációs központ alakulhat, a tét közel egymilliárd Wekler Ferenc lemondásának napjától indítható el az a folyamat, melynek végeredményeként ismét lesz elnöke a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak. Ezt közölte lapunkkal Tasnádi Péter, a DDRFT társelnöke. A lemondás egyébként - ahogy a környezetvédelmi minisztérium nyilvánosságra hozta - tegnap hivatalosan is megtörtént.- Célszerű lenne minél előbb összehívni a tanácsot - folytatta Tasnádi Péter. - Legközelebb két hét múlva találkozunk egymással, elvileg akkor is dönthetünk. De nem tartom kizártnak a korábbi időpontot sem, ami értelemszerűen rendkívüli ülést jelent. A tanács saját tagjai közül választ elnököt. Wekler Ferencet annak idején a környezetvédelmi és vízügyi miniszter delegálta a szerveződésbe. Várhatóan pár napon belül kiderül, hogy Fodor Gábor, a KVM minisztere kit jelöl utódnak. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak az elnökkel együtt tizenkilenc tagjai van. Tasnádi Péter, Pécs polgármestere és Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere társelnöki tisztet tölt be. A tagok között található Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, dr. Hargitai lános, a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, Horváth István, Szekszárd polgármestere, Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Paizs lózsef, Szigetvár polgármestere, Potápi Árpád, Bonyhád polgármestere és Sárdi Árpád, a Dél-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke. ■ Szeri Árpád A miniszterek is delegáltak tagokat jobban Zoltán a gazdasági és közlekedési miniszter, Kocsi László az oktatási és kulturális miniszter, dr. Mézes Éva az egészségügyi miniszter, Páva Zoltán a szociális és munkaügyi miniszter, Pintér Attila az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, dr. Sütő László a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, Tóth Gyula a pénzügyminiszter, Molnár József pedig a földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter képviselője a tanácsban. Fél éve dolgozik már azon a bátaszéki önkormányzat, hogy egy olyan mikro- térségi fejlesztési stratégiát készítsen, amely a környező településeknek is a lehető legmegfelelőbb. Rácz Tibor Bátaszéken bölcsőde, óvoda, általános iskola és gimnázium is működik, és a remények szerint sikeresen pályáznak majd a Dél-dunántúli Operatív Program integrációs projektjére - mondta el Bognár Jenő, a város polgármestere. A tét közel egymilliárd forint. A pályázatba a már említett településeket is bevonnák, és Alsónánával, valamint Várdombbal is tárgyalnak, ám a két település idáig úgy nyilatkozott, nem kívánnak részt venni az integrációban. A kialakítani kívánt integrált mikrotérségi oktatási intézmény a város vezetője és Kemény Lajos, az általános iskola igazgatója szerint sem azt jelentené, hogy Bátaszék bekebelezi a környező települések intézményeit. Azok a falvak, amelyekben jelenleg is van nyolcosztályos oktatás, szakmai integrációval, ahol pedig nincs, szervezeti integrációval kapcsolódnának a központi, bátaszéki általános iskolához. - A gyerekeknek tehát nem kellene bejárni Bátaszékre Mórágyról, Bátáról, Bátaapátiból sem. Tagintézményei csak a szervezeti integrációban résztvevők lennének a mikrotérségi iskolának. A Hozam Kft.-vel íratja meg az ön- kormányzat a pályázatot, hogy minél nagyobb esélyünk legyen a sikerre - mondta Bognár Jenő.- A pályázatból a Bátaszék környéki falvak fejenként 20-30 millió forintot fordíthatnak a helyi óvoda, iskola fejlesztésére. A pályázatnak és nekünk sem célunk, hogy a tagintézmények bezárják kapuikat - mondta a polgármester. Egyetért ezzel Kemény Lajos, a bátaszéki általános iskola igazgatója is. - Kitétel lehet egy majdani szerződésben az is, hogy a társult települések diákjait a bátaszéki iskola nem veheti fel - tájékoztatott az igazgató. - Kivétel ez alól a későbbiekben a hetedik és a nyolcadik osztály, ezen a két évfolyamon ugyanis legalább tizenöt gyereknek kell lennie egy osztályban. Ennek szakmai és jogszabályi okai vannak, a felsőbb évfolyamok sokkal inkább igénylik a szaktanári ellátást, mint az alsóbbak - tudtuk meg Kemény Lajostól. Az intézményvezető ehhez azt is hozzátette, hogy a szakszolgálatoknál sikeres pályázati szereplés okán lehet bővítés. Azaz több logopédusra és gyógy- testnevelőre lesz szükség, hogy a tagintézmények továbbra is megfelelő ellátáshoz jussanak. Szakmai kérdésekben az intézmény- vezetőknek és a képviselőknek még sok mindent tisztázniuk kell. Az elsődleges elképzelés az, hogy a gyerekek óvodás koruktól az érettségiig egy intézmény diákjai lesznek. Nálunk ez még igen ritka, de például Finnországban az ilyen iskolatípus a jellemző. A városra és a környékbeli településekre nézve az új rendszer egyfajta védettséget jelentene még csökkenő gyermekszám esetén is, a szülők ugyanis valószínűleg kisebb eséllyel vinnék el más települések iskoláiba a gyerekeiket Még úgy is, hogy az iskolaválasztás továbbra is szabad marad. Úgy tűnik, hogy Bátaszék már nem a minimálisan teljesítendő tervben gondolkodik, azaz abban, hogy legalább a saját intézményeit egyesíti egy vezetés alatt. Bognár Jenő szerint jó pályázatot kell készíteniük, de növeli az esélyeiket, hogy tanuszoda épül a városban, és hogy Bátaszéken gimnázium is működik. ▲ ■ A falvak 20-30 millió forinthoz jutnának. Az összes iskola- és óvodaépületet felújítanák a támogatásból az óvodák életét is megváltoztatná egy sikeres pályázat. Minden tagintézmény megtarthatná a saját nevelési programját, ám a pedagógusok az eddigieknél sokkal egyszerűbben tanulhatnának egymástól. Bognár Jenő polgármester úgy tájékoztatott, a bátaszéki gyerekek nem három különböző, hanem egy helyre, a Perczel utcába járhatnának óvodába, az egymilliárd forintból ugyanis a jelenlegi, Perczel utcai épület bővítésére is futná. Emellett az általános iskolát és a gimnáziumot is felújíthatnák. Az általános iskola épülete ugyanis 1929-ben épült, a gimnázium pedig még régebben, és azóta nem sok változott. Kicserélnék a nyílászárókat, szépítenék a tantermeket, és korszerűsítenék a fűtést is az épületekben. A SPORTCSARNOK fűtését szintén korszerűbbé tehetné a pénzből a város. Ha sikeresen szerepel a város a pályázaton, az óvodától a gimnáziumig mindenhol javulnak az oktatás körülményei Harmincmillió forintba kerül az adminisztrációs hiba az iskolának Potápi Árpád Csak az önkormányzatok kötelesek a korrekt elszámolásra a végzett feladatokról, vagy a kormány is? - kérdezte hétfőn Potápi Árpád, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője az oktatási és kulturális minisztertől. Nem lehet ugyanis a nemzetiségi oktatásért járó kiegészítő támogatást kérő adatlapot kijavítani, és ezért közel harmincmillió forinttól esik el a nagymányoki iskola ebben a tanévben - mondta el lapunknak a képviselő. Hozzátette, hogy ha a fenntartó jogtalanul igényel állami támogatást, azt vissza kell fizetni. Ez így rendjén való, hiszen ezt kívánja a közpénzekkel való felelős gazdálkodás. Az azonban nincs rendjén, fogalmazta meg azonnali kérdésében a képviselő, hogy a fenntartó javára nem hajlandók elismerni a korrekciót. Nemzetiségi oktatást folytat a nagymányoki iskola, de a fenntartó önkormányzatnál, az államkincstár munkatársával folytatott korrekció nyomán rosszul töltötték ki a kisebbségi oktatás után járó kiegészítő támogatást kérő adatlapot. Az elutasítás után ismét beadták a kijavított adatlapot, de ezt a minisztérium nem veszi figyelembe. A kieső támogatás pótlására képtelen a nagymányoki önkormányzat. Ugyanakkor a gyerekek oktatásának indokolt támogatásáról van szó, érvelt a képviselő. Lapunknak még azt is hozzátette, hogy az eljárás arra is jelzés, mennyire tartja fontosnak a kormány a nemzetiségi oktatást. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára válaszában megerősítette, a rendelet értelmében valóban nincs mód arra, hogy utólagos korrekciókat figyelembe vehessenek. Éppen az ilyen esetek miatt indokolt lehet annak a módosítása, foglalta össze röviden az államtitkári választ Potápi Árpád. Ha ez meg is történik, a nagymányoki iskola nehéz helyzetén már nem segít. ■ 1.1. Csak tavasszal adják át az 56-os főút Tolna megyei szakaszát határidő Jogorvoslat miatt új közbeszerzési eljárást*írnak ki néhány Bátaszéktől délre eső szakaszra Az eredetileg tervezett augusztus 29-i határidő a 6-os útnál csak három hónapot csúszott. Ez magyar viszonylatban elhanyagolható apróság. November végéig átadják üzemeltetésre a közútkezelőnek a megszélesített és megerősített pályát, Dunaújvárostól Szekszárdig. A burkolat szélessége most már mindenütt a szabvány szerinti 7,5 méteres, és a teherbírás is a követelményeknek megfelelő: az eddigi 10 tonnás tengelyterhelésről, 11,5 tonnára módosult. Az 56-os út ezzel a projekttel összetartozó felújításánál már lényegesen nagyobb a csúszás. Bátaszéktől délre több szakasz kivitelezésére új közbeszerzési eljárást kell indítani. Kaiser József projektmérnök tájékoztatása szerint az első körben született döntést az egyik - nem nyertes - cég megtámadta, jogorvoslati kérelemmel fordulva a közbeszerzési döntőbizottsághoz. A bizottság a kérelemnek helyt adott. Ebből adódóan új közbeszerzési eljárást ír ki a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., 2008. októberi befejezéssel. Kivétel ez alól egy 8 kilométeres szakasz Dunaszekcső és Bár között, amit november 26-án átadnak. A Bátaszék-Szekszárd szakasz viszont nem lesz teljesen kész az idén. Bizonyos részek betono- zottak maradnak - bitumenes Nemes László és Imre István, a Betonút Zrt. dolgozói az 56-os főút építésénél burkolat nélkül -, amit csak a téli leállást követően fejeznek be. A kivitelezők meglátása az, hogy az idén az előzetes régészeti munkák a szokásosnál jobban elhúzódtak. Gaál Attila , a Wosinsky Mór Múzeum igazgatója tájékoztatása szerint a feltárást végző régészek nem hibásak ebben. Az átszervezések miatt történt csúszás. A kulturális tárca létrehozott egy központi szervet, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot, aminek beindítása időigényes volt, hosz- szabbak lettek az engedélyeztetési eljárások, és szaporodott a papírmunka. Télen az árkokat burkolják az útépítők. Az útépítők próbálják behozni a késést. Télen is dolgozhatnak - ha tűrhető az idő - csak nem az úttesten. Azt szabadon kell hagyniuk, hogy egy hirtelen jövő havazáskor a hóekék akadály nélkül közlekedhessenek. De egyengethetik a rézsűt, eltüntethetik a régészeti feltárás nyomait, vé- , gezhetnek cölöpalapozást, árokburkolást, hídszélesítést, közműkiváltást és -áthelyezést. Kaiser József szerint minden fagymentes napot ki kell használni. Aztán tavasszal újraindul az úthenger az 56-oson. ■ Wessely G. J i
