Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-21 / 248. szám

2006. OKTÓBER 21., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TŰKOR JEGYZET Egy megkésett forradalom üzenete AZON gondolkodom: vajon hosszú vagy rövid idő fél év­század. Történelmi léptékkel mérve valóban nem sok, bár jóval több mint egy emberöl­tő. Ennyi időnek bizony elég­nek kell lennie ahhoz, hogy levonjuk a tanulságot. elégnek kellene lenni, de úgy tetszik, nem elég! Hiába segít az 1990-es parlament első számú törvénye, amely ki­mondta: 1956 többé nem „el­lenforradalom”, hanem „forra­dalom és szabadságharc”. Az­óta történészek serege foglal­kozik újra az elhallgatott és meghamisított történelem új- rakutatásával és újraértelme­zésével. Megjósolni is nehéz, hányféle interpretáció szüle­tik, hogy kiszolgálja az éppen soros-aktuális ünnepeket. Ez­zel igazából nincs is gond, a történész kutasson, tárjon föl minden apró részletet Tör­vény ide vagy oda, a „hogyan nevezzük” dilemmája igazá­ból azóta sem oldódott meg. Hiába erősödött meg a forra­dalom tábora, ha még ma is vannak épp elegen, akik nem hajlandók ezt elfogadni. 1957- ben Lukács György, az ismert filozófus sem foglalt állást, hi­szen a különböző tendenciák összefonódása miatt (is) a „sajnálatos októberi esemé­nyeket” következetesen felke­lésnek nevezte. azonban azóta eltelt fél évszá­zad. Most, tizenhat évvel a rendszerváltozás után, az Eu­rópai Unió tagjaként új kihí­vásokkal néz szembe egy megosztott ország. Miközben mindenki az összefogás fon­tosságáról beszél, a modern­kori kirekesztés legkifinomul­tabb formái törnek utat ma­guknak. Más a szó és más a tett. Vegyük végre tudomásul: a demokráciánál egyelőre nincs jobb megoldás: hirdes­sük meg az ezt megerősítő akarat forradalmát. Hirdes­sük meg a társadalmi kiegye­zést a legfontosabb kérdések­ben, nem csak értünk, hanem gyermekeinkért, a közös jö­vőnkért. Hogy fél évszázad múlva egyáltalán lehessen miről beszélni... Nem elég rugalmas a képzés műhelylátogatás A megyében 337 helyen folyik gyakorlati oktatás A szekszárdi Esély Szakképző Iskolában most indult a hidegburkoló szak. Jakab László (balról) Lovász József oktatótól tanulja a csempézést Szakmunkásnak lenni ma már nem sikk. Ezért vannak hiányszakmák. Pedig a szakképző isko­lák, a fejkvóta miatt szin­te bárkit felvesznek. Wessely Gábor Főként a fémipari szakmákban nagy a hiány. Esztergályos, szerszámkészítő, mechanikai műszerész tanuló alig akad. Az építőipari szakmák elsajátítá­sára már több a jelentkező, de azokra sem egyforma az igény. Míg kőművesből túlkínálat, addig hidegburkolóból hiány van. Ez utóbbit most vette fel képzési listájára a szekszárdi Esély iskola. Szeptembertől 18 srác kezdte az elméletet elsajá­títani náluk, a gyakorlatot a Mester Kft.-nél. A szakképző iskolák többsége már nem tart fenn saját oktató- műhelyt. A gyakorlati ismerete­ket arra szerződött cégeknél, vállalkozóknál szerzik meg a ta­nulóik. A képzőhelyeket rend­szeresen ellenőrzi a területileg illetékes kamara. A revízió ered­ményét a szakminisztériumnak jelzik, és ha súlyos hiányosságo­kat tapasztalnak - a tanulók el­látását, felkészítését, a műhely felszereltségét, higiéniáját illető­en -, akár el is vehetik a képzési jogosultságot a vállalkozástól. Tolna megyében erre még nem volt példa, ám Laczky Gabriella, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) szakképzési ta­nácsosa országos adatokkal is rendelkezik. Eszerint a hazai, mintegy ötezer képzőhely 0,6 százaléka, azaz éves szinten 20- 30 üzem, műhely akad fenn a rostán. Kereskedel­mi és ipari szakmunkásképzés jelenleg 11 iskolában folyik, há­romezer tanulóval Tolna megyé­ben. Közülük több mint 1800 fi­atal gyakorlati oktatása 337 kép­zőhelyen - szerződéses vállalko­zásoknál - történik. (Nem tar­A gyakorlati ismere­teket arra szerző­dött cégeknél, vállal­kozóknál szerzik meg a tanulók. toznak e körbe a technikusok és a szakközépiskolások.) A mű­helylátogatásokat Hága László, a helyi kamara vezető szaktanács- adója szervezi, az elméleti kép­zést nyújtó iskola pedagógusai­nak bevonásával. Az ellenőrzé­sek során általá­nos gazdasági ész­revételeket is tesz­nek. Tapasztala­tuk szerint a gaz­daságnak hiába van igénye kvalifi­kált szakemberekre, ha a gyen­gébb tanulók képtelenek teljesí­teni a követelményeket, a jobbak pedig, érettségi után már nem látnak fantáziát abban, hogy szakmát tanuljanak. Néhány iskola próbál manő­verezni. Tamásiban művészeti TOLNA MEGYEBEN 11 KÖZÉPISKOLÁBAN FOLYIK SZAKKÉPZÉS iskola város szakmák száma tanulók száma 1. István Szakképző Iskola Paks-Biritó 8 403 516. sz. Ipari Szakképző Intézet Dombóvár 20 476 Ady Endre Középiskola Szekszárd 10 339 Beszédes J. Szakképző Intézet Dunaföldvár 6 97 Bezeréj István Szakközépiskola Szekszárd 8 250 Csapó Dániel Mg. Szakképző 1. Szekszárd 5 96 Esély Szakképző Iskola Szekszárd 8 369 Hunyadi Mátyás Középiskola Szekszárd 4 204 Jókai Mór Szakképző Iskola Bonyhád 8 158 Kolping Katolikus Szakképző 1. Szekszárd 11 228 Vályi Péter Szakképző Iskola Tamási 11 342 Megjegyzés Folyik szakképzés a szekszárdi Dr. Kelemen Endre Egészségügyi Szakközépiskolában is, de a kórházi gyakorlat ellenőrzése nem a kereskedelmi és iparkamara feladata. képzést kínálnak leendő grafi­kusoknak és textilműveseknek. Dombóváron, a megye legna­gyobb szakképző intézményé­ben pedig szociális ápoló és gon­dozó szakot indítottak. A nyitás mellett a megszüntetés is jelen van a hazai szakképzésben, de nincsenek szinkronban a gaz­daság, az oktatáspolitika és a családok elképzelései. Sok szü­lő szívesen adja gyerekét példá­ul vendéglátó technikusnak. Az ilyen végzettséget szerzettek könnyen elhelyezkedhetnek, akár rögtön az oklevél átvétele után nyithatnak egy saját panzi­ót. Ám, mint Samu Csaba, a szekszárdi Hunyadi Mátyás Vendéglátó Szakközépiskola igazgatója mondja, ezt a képzési formát középszinten meg akarja szüntetni az oktatási kormány­zat, a főiskolákon viszont nincs meg a gyakorlati oktatás lehető­sége. Elméletben éttermet vezet­ni pedig nagy kihívás... Leszámítva néhány agilis igazgató törekvéseit, a szakkép­zés összességében eléggé rugal­matlan Magyarországon. Az MKIK szakértője, Laczky Gab­riella szerint a financiális viszo­nyok nem ösztönöznek a váltás­ra. A fejkvótát nem úgy kapják az iskolák, hogy a piaci viszo­nyokhoz érdemes legyen alkal­mazkodniuk. Remekül vizsgáztak természetismeretből bonyhád Eredményesen sze­repelt a Vörösmarty Mihály Általános Iskola a Völgységi Iskolaszövetség természetis­mereti témájú vetélkedőjén. A Tornóczky Márton, Boros Antal és Lohn Adorján ösz- szeállítású csapat második helyezést ért el. Felkészítő tanáruk Takács Lászlóné volt. (pá) Érdemérmet kaptak a kiváló pedagógusok Budapest Kiemelkedő szak­mai munkát végző Tolna me­gyei pedagógusoknak nyúj­tották át tegnap Budapesten, a Stefánia-palotában a Ma­gyar Köztársasági Érdem­érem bronz keresztjét. A for­radalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója alkal­mából adományozott köztár­sasági elnöki elismerést Hor­váth Lajosné, a Pálfa- Sárszentlőrinc Általános Is­kola és Óvoda óvodavezetője, Lakosné Juszt Zsuzsanna, a Pálfa-Sárszentlőrinc Általá­nos Iskola és Óvoda óraadó tanára, valamint Szabóné dr. Daczi Margit, a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kar adjunktusa vette át Hiller István oktatási és kulturális minisztertől, (szá) A végvári sárköziek emlékezetét kutatták szekszárd A Romániában, Temesközben található Vég­vár települést kutatta az el­múlt napokban Balázs Ko­vács Sándor, a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum munkatársa. Az 1798 és 1802 között sárközi telepe­sekkel is benépesülő község lakói közül sokan ma is őrzik a Tolna megyei származás tudatát. Balázs Kovács Sán­dor - az öt évvel ezelőtt meg­kezdett munkát folytatva - Gutái István és Hauck Leven­te segítőivel együtt gyűjtötte össze a leszármazottak anya­könyvi adatait, (szá) Balázs Kovács Sándor A határhoz közelít Szekszárd hitelállománya közgyűlés Milliárdos az adósság, nagyon nehéz helyzetben van Tolna megye székhelyének költségvetése Nem a számokon, hanem azok értelmezésén zaj­lott a vita a szekszárdi közgyűlés legutóbbi ülé­sén. Azt egyik fél sem vitatja, hogy a költségve­tés helyzete nehéz. Ihárosi Ibolya szekszárd A helyzetfelmérést szolgálták a hivatal irodáinak közgyűlési beszámolói. A köz- gazdasági iroda költségvetési adatai meglepték az új városve­zetést, mondta Ács Rezső alpol­gármester. A hitelállomány 697 mülió forint, és van 170 millió­nyi kifizetetlen számla. Ehhez újabb milliárdnyi hosszabb tá­vú tartozás csatlakozik. A jövő évi, mintegy 8,5 milliárdos költ­ségvetésből 1,1 milliárd a mű­ködésen felüli kötelezettségvál­lalás, mondta az alpolgármes­ter. Ebből a helyzetből csak ösz- szefogással juthat ki a város, tette hozzá. Számítanak a hely­ben ellenzékbe került, ám kor­mánypárti helyi és országgyű­lési képviselők javaslataira és kapcsolataira, valamint a vállal­kozókra. A jövő héten feláll a gazdasági tanácsadó testület. Németh Zoltán, a korábbi al­polgármester elmondta, hogy a hitelállomány a megengedhető­Még nem döntöttek a Garay iskola épületéről A KŐVETKEZŐ EVET ÉRINTŐ NAGYOBB KIADÁSOK Lapzárta után döntött csütör­tökön a megyeszékhely közgyű­lése arról, hogy a Garay iskola belvárosi épületének rövid tá­vú hasznosítását átadja a va­gyonkezelőnek. Az üresen álló épület egyes helyiségeinek bér­beadásával a fenntartási költ­ségek csökkenthetők A teljes testület egyetért abban, hogy az épületet oktatási célra kell használni. Három évre, 2009 december végéig kinevezte a közgyűlés Bay Attilát a költség- vetési elszámoló szervezet veze­tőjének. Könyvvizsgálónak szintén három évre dr. Cseke Lászlót nevezték ki. (millió forintban) Folyószámlahitel visszatörlesztése • 660 Fejlesztési hitel adósságszolgálata 25 Hitelekhez kapcsolódó kamatok 65 Ipari Park pályázathoz önrész 20 Séd-patak mederrendezése (önerő) 32 Strandfejlesztés 15 Műtőblokkhoz támogatás 40 Energiaracionalizálás (önerő) 15 Tömblakások korszerűsítése (önerő) 103 Könyvtártámogatása 45 Utak felújítása •(Még nincs közgyűlési döntés) 110* nek a 80 százaléka. Kevesebb, mint amivel a várost 2002-ben átvették. Az év végi, áthúzódó hiány is csökkent. Akkor 250 millió forint volt, idén várható­an 150 lesz. Az adóbevételről szólva elmondta, ebből 50 mil­lió forint kifizetését az Ács Re­zső vezette pénzügyi bizottság engedélyezte. Mint ismeretes, az előző közgyűlés a döntést, az adók öt százalékának kifizeté­sét a kedvezményezettek szá­mára, a bizottságra bízta. A kö­vetkező évre szóló kötelezett­ségvállalások pedig a gazdálko­dás természetéből fakadnak, mondta a képviselő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom