Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

2006. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR Leporolják a megye múltját restaurálás Sikeres pályázatokkal jutott ötmillióhoz a levéltár Link Dóra levéltárosnak (balra) és Muthné Darócz Szilvia könyvtárosnak dr. Dobos Gyula igazgató mutatja a restaurált 1807-es megyegyűlési kötetet Idén tíz pályázatot írt a Tolna Megyei Levéltár, ebből nyolc nyert. A re­mények szerint a jövőben ugyancsak pályázati pénzből digitalizálják a mezővárosok 19. századi kataszteri térképeit. Szeri Árpád Idén mintegy ötmillió forintot szerzett pályázatokon a Tolna Megyei Levéltár. Dr. Dobos Gyula igazgató ezt megelége­déssel említi, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: az ilyen pénzekkel, bármennyire is nagy segítség, nem lehet ter­vezni. Esetlegességük miatt nem illeszthetőek az éves mun­katervbe.- A levéltári területen eleve kevés, évente mindössze né­hányra tehető a pályázati egy­ség - folytatta az igazgató. - Ez­zel együtt érdemes próbálkoz­ni. Ennek igazolására saját pél­dánkat említem. Az elmúlt tíz esztendőben a Tolna Megyei Levéltár a pályázati és saját be­vételekből plusz két év költség- vetéséhez elegendő többletfor­ráshoz jutott. Azaz, másképp fogalmazva, tíz év alatt valójá­ban tizenkét év költségvetésé­ből dolgoztunk. Az intézmény többször pá­lyázott a veszélyeztetett levéltá­ri anyag megmentésére, amely­hez a restaurálási költségeket lehet megszerezni. Azok a rossz állapotú iratok, oklevelek újulnak meg, melyek nagyon értékesek, ám rendbehozata­lukra nincs elég pénze a levél­tárnak. Már hat éve tart a ne­mesi vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek restaurálá­sa. Az évente öt-hatszázezer fo­rintból öt-hat, javarészt elvásott kötet válik majdhogynem új­szerűvé, miután a jegyzőköny­vek lapjait egyenként áttisztít­ják, laminálják, a borítólap pe­dig tartós bőrkötést kap. A kifo­gástalan állapotú iratok sav­mentes dobozokba kerülnek, A Tolna Megyei Levéltárban őrzött százkilencvenhárom Mohács - 1526 - előtti okle­vélből a legrégebbi irat 1238- as keltezésű. Tömegesen iratok csak a török kiűzésétől kerül­tek levéltári őrizetbe. A várme­melyeket szintén pályázati pénzből vásároltak. Ugyancsak ilyen forrásból hozza rendbe a levéltár az állo­mányában található térképe­ket. Ezek között számos a 18. századi, kéziratos is: ezek je­lentős értéket képviselnek. Az intézmény most készít egy olyan pályázatot, mely révén a katasz­teri térképeket digitalizálhat­ják. Első lépés­ként a megye mezővárosai­nak, 1859-61 között készült ka­taszteri térképei kapnának elektronikus formát. Ennek azért van jelentősége, mert in­nen már egyszerűen fel lehet tenni a kész anyagot az inter­netre, így bárki számára hozzá­gyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok 1696-1849, mlamint 1867-1945 között kevés hiány­nyal, a megyefőnöki iratok hi­ánytalanul megtalálhatók. Az őrzött iratok mennyisége meg­haladja a tizenegy kilométert. férhetővé válik. Továbbra is je­lentős szerepe van a hagyomá­nyos mikrofilmezésnek is, az ehhez szükséges nyersanyag - filmek, hívók - beszerzésére ez évben több mint 1,3 millió fo­rintot nyert a levéltár. Erre a célra saját bevételből is hason­ló összeget hasz­nálnak fel. Egy­millió forintot ho­zott az a pálya­mű, mely az egy­séges elektroni­kus nyilvántartó rendszer megte­remtésének fel­tételeit részletezte. Újabb csoport a tanulmányok megjelentetését segítő pályázat. Jó hír, hogy a levéltár ezen a jog­címen ötszázezer forint támoga­tást kapott. A Levéltári Füzetek legújabb, XI. kötetének nyom­daköltsége így már jórészt ren­delkezésre áll. A kiadvány a ter­vek szerint novemberben jele­nik meg, tíz érdekes tanul­mánnyal. Ugyancsak egy pályá­zatnak köszönhetően a Tolna Megyei Levéltár a Megyehéten tartja meg szeptember elsején a XI. Levéltári Napot. Ekkor ren­dezik az 1956 a Dél-Dunántúlon című konferenciát is. Az Árpádok korából is őriznek oklevelet A19.századi kataszteri térképeket digitális formában fel lehet tenni az internetre, így bárki számára hozzáférhe­tővé válnak. Ötvenen nézik meg a szlovák tárolót bátaapáti Tanulmányutat szervez az önkormányzat. Szeptember elején ötvenen utaznak a faluból a szlováki­ai Mohovcébe, ahol más programok mellett megte­kintik a kis- és közepes akti­vitású radioaktív hulladékok felszíni tárolóját. Testületi döntés alapján az utazás költségeit az önkormányzat finanszírozza, (pá) Az idén is pályázhatnak ösztöndíjra a diákok bonyhád Az önkormányzat a 2006/2007-es tanévben is csaüakozik a Bursa Hungarica felsőoktatási ösz­töndíjrendszerhez. A pályázat megjelenése októ­ber 2-re, elbírálása novem­ber 30-ig várható, (pá) Konzervet kaptak a rászoruló gyerekek mucsí Az önkormányzat tá­mogatásával jutott ételhez minden helybeli, tíz évnél fi­atalabb gyermek, aki rend­szeres gyermekvédelmi ellá­tásban részesül. Mivel az is­kola konyháját éppen me­szelték, a gyerekek konzer­vet kaptak az önkormányzat jóvoltából. A harminchét gyermeket három hétig tá­mogatták így. (sv) A polgárőrök is segítenek a szüreti napokon szekszárd A polgárőr egye­sület is részt vesz a szüreti napok zavartalanságának a biztosításában - közölte Fodor Miklós, a közgyűlés mezőgaz­dasági bizottságának elnöke. Erről megállapodást körnek a szervezőkkel, a Babits műve­lődési házzal és a Borászati Kht.-val. A polgárőrök egye­sületét a közgyűlés a bizott­ság javaslatára évi félmillió forinttal támogatja, (ii) Fodor Miklós JEGYZET Mi fizetjük a számlát elutasította a szekszárdi közgyűlés gazdasági bizott­sága a távfűtést működtető cég igényét, hogy a hődíjat szeptember 1-jétől megemel­jék. Mármint olyan mérték­ben, amennyivel augusztus elsejétől a gáz ára nőtt. a bizottsági ülésen az ér­vek közt sok igazság el­hangzott. Ilyen például, hogy a fűtést annak idején egy hetvenezres városra mére­tezték. Sok vezeték korsze­rűtlen, és nagy a hővesz­teség. A válasz, hogy a kapa­citásokat már visszavették, ha csövet kell cserélni, kor­szerű vezetéket fektetnek le. Szó esett a gázmotorokról, amelyek olcsóbbá teszik a fűtést a cég számára. Erre meg az a válasz érkezett, hogy egyre kevésbé. Pár év múlva ez az előny teljesen eltűnik. Arról még nem is szólva, hogy az első években nemhogy nem nőtt, hanem még csökkent is néhány szá­zalékkal a távfűtés díja a megyeszékhelyen. ötezer lakásban, min­denütt, ahol a fogyasztó ezt igényelte, a cég jutányos áron felszerelte a költségosz­tókat. Tud takarékoskodni, aki akar. Csökkenti a költsé­geket a lakások hőszigetelé­se is, amelyre sokat áldozott a város. a lényeg azonban nem hangzott el. Nevezetesen, hogy az áremelés elhalasztá­sa valójában kampányfogás. Nem szeretne a várost veze­tő szocialista-szabad demok­rata koalíció az önkormány­zati választás előtt árat emel­ni. Csakhogy a számlákat mindenképpen mi fizetjük. A szerződés szerint ha a köz­gyűlés nem fogadja el az in­dokolt áremelést, akkor a különbözeiét a városnak kell fizetnie. Ez azt jelenti, hogy mindenki fizet, nemcsak azok, akik távfűtött lakások­ban laknak. Általános érte­lemben pedig mindenképp a lakosság, vagyis mi fizetünk minden számlát. Polgári körök találkoztak a váraljai parkerdőben Vadászidény: nincs sírás, ha jó a bőgés ünnep Szép szezont remélnek és egyezségre hajtanak a vadászok váralja A történelem ítélete szerint, azok a népek, ame­lyeknek nemzettudata elve­szett, elvesznek - hangoztatta Andrásfalvy Bertalan, néprajz- tudós, az Antall-kormány kul­tuszminisztere szombaton, a Polgári Körök Országos Talál­kozóján. - Ennek elejét venni úgy lehet, ha olyan gyermeke­ket nevelünk, akik vágynak rá, hogy egymás kezét megfogják, dalainkat énekeljék, táncain­kat táncolják, szépet alkossa­nak, fogalmazott a neves pro­fesszor. A találkozón Kárpátaljáról, Erdélyből, a Vajdaságból, Hor­vátországból érkezett magyar szervezetek vezetői osztották meg gondolataikat a mintegy ezer fős hallgatósággal. Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak Szövetségének alelnöke az au­tonómia szükségességéről fej­tette ki nézeteit. Éva Maria Bárki nemzetközi jogász ugyanebben a témakörben a dél-tiroli övezet tanulságait összegezte. Kovács Gábor, a rendezvény egyik rendezője elmondta: ez volt az ötödik találkozó, amely­nek szervezésében a Bonyhádi Kármentő Polgári Kör mellett a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért Egyesület is részt vett a szervezésben. ■ P. Á. A vadásztársadalomnak van oka a büszkeségre, de akad javítani való is. Teg­nap volt a megyei vadász­nap, a szezon előtti ha­gyományos vadászünnep. siőagárd Szeptember 1-jén kez­dődik a vadászidény, a gímszar­vas vadászatával. Az alkalomból tegnap rendezték a megyei va­dásznapot Sióagárdon. Benedek Fülöp államtitkár, az Országos Magyar Vadászati Védegylet el­nöke hangsúlyozta: a vadászat a szórakozás, a sport mellett egy nagyon fegyelmezett munka is, amelynek gazdasági szerepe sem elhanyagolható: országosan évi 15-18 milliárd forint árbevé­tel származik innen. Színvona­lasnak mondta a hazai vadgaz­dálkodási eredményeket, de je­lezte, hogy többek közt a vadász- balesetek, illetve a vadászok a társadalomba való beilleszkedé­se terén van még javítani való.- Ha nem lesz túl meleg, jó szarvasbőgésre, jó eredmények­re lehet számítani a kezdődő va­dászidényben - mondta lapunk­nak Kocsner Antal. A megyei va­dászszövetség elnöke megemlí­tette: nemrég volt a bemutatója a magyarországi trófea-világre­kordokat bemutató filmnek, amelynek jelentős része Tolna megyével foglalkozik. Megyénk­ben, Szálkán rendezik jövő szombaton az országos szarvas­vadászati szezon nyitányát is. A szarvasok mellett most az év végén esedékes új földbérleti szerződések foglalkoztatják leg­inkább a vadászokat. Erről az el­nök azt mondta: a megyében várhatóan némileg aprózódnak majd a vadászterületek, ami a vadgazdálkodás szempontjából nem kedvező. Mint mondta, bí­zik benne, hogy Tolnában a föld­tulajdonosok és a vadásztársa­ságok közötti eddigi jó viszony­nak megfelelően sikerül meg­egyezniük a feleknek. ■ S. K. Elismeréseket is átadtak a vadásznapon Barsi Mihály (Siőagárd) a Ma­gyar Vadászatért Emlékérmet vehette át. Dr. Birinyi Ferenc (Hőgyész) Kamarai Aranyér­met kapott. Nimród Érmet vett át Prajda Vendel (Szekszárd) és Szabó Tibor (Bátaszék). A Hubertus Kereszt arany foko­zatát Taksonyi József (Szek­szárd), Szilágyi Ferenc (Tenge­tte) és Zsolnai József (Pálfa) kapta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom