Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-28 / 201. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. AUGUSZTUS 28., HÉTFŐ ALMANACH 2006 - 48 IZMÉNY i mmrn MMEBSM Felújítják, megszépítik az orvosi rendelő épületét Kívülről és belülről is felújít­ják az orvosi rendelőt. A belső rész hatvanöt négyzetméteres területe új burkolólapot kap. Az önkormányzat önerőből fi­nanszírozza a munkát, mivel a TEKI és a Fogyatékosok Esé­lye Közalapítvány pályázatán akadálymentesítésre nyert több mint két és fél millió fo­rintos együttes összeg három részletben, évente érkezik az önkormányzat számlájára. Társadalmi munkából épült csatorna a központban Önerőből készült el a telepü­lés központjában negyven mé­ter csatorna. Mindez 400 ezer forintba került, a munkát ugyanis a közhasznú munká­sok és a falubeliek társadalmi munkában végezték. A faluban rendezték a polgárőrök találkozóját Idén a falu adott otthont a mikrotérségben működő pol­gárőr egyesületek találkozójá­nak. A Kismányokról, Nagy- mányokról, Váraljáról, vala­mint Győréből érkező polgár­őröknek játékos ügyességi ve­télkedőket szerveztek a házi­gazdák. A vendégeknek ebéd­re vegyespörköltet tálaltak. ADATOK A lakosság száma: Alsó tagozatos diák: 538 21 Felső tagozatos diák: 21 Óvodás: 18 Munkanélküli: 13 Költségvetés: 43 970 000 Ft Vállalkozások száma: 19 ERRŐL BESZÉLNEK Mióta erdei iskola működik a faluban, gyerekzsivajtól han­gosak az utcák. Ám legtöbb­ször városi gyerekek érkeznek a kis településre, így a neve­lők sokszor elmondják nekik, hogy egy faluban köszönnek az emberek. Utoljára fővárosi srácok látogattak Izménybe, és az egyik kisfiú a „Szevasz, öreglány” köszönéssel illette az egyik idős falubelit, amit ő érthető módon zokon vett. Je­lezte is az önkormányzatnál, mit mondott a kis pernahaj- der. Azzal nyugtatták, most ilyen világ van, és jobb, ha hozzászokik, mert jönnek még a faluba pesti gyerekek. Az ingyentelek marasztal jövőkép A falubeliek felismerték, hogy a turizmus hasznot hozhat Aparhantra vezető úttal szüntetnék meg a település zsákfalu jellegét Hamarosan újra benépesül az óvoda. Csiszér Éva óvónő és Kelemen Ferencné dada addigra berendezi, kicsinosítja a csoportszobát és az étkezőt Sokak számára éppen az a legvonzóbb Izményben, hogy csendes. A fővárosi fiatalok szívesen járnak ide pihenni. Most már ar­ra is egyre több lehetősé­gük van, hogy megszállja­nak a faluban.- Csak tessék, csak tessék! Itt a dinnye! A sárgadinnye, a görögdinnye!- egy mikrobusz tör­te meg a kistelepülés csendjét, csütörtök délelőtt. Vajszlóról hoz­ták eladni a lédús gyümölcsöt, de az izményiek nem igazán tépték fel a kapujukat, hogy megve­gyék. A falucska általában na­gyon csendes, de az ott lakók sze­rint ez az egyik legnagyobb elő­nye is. Ahhoz képest, hogy alig több mint ötszázan laknak itt, meglepően sok fiatal flangált az utcákon, többen Bonyhádra igye­keztek vásárolni. Mint mondták, jön az iskola, kell a ruha, a füzet, a táska. A busznak meg kell for­dulnia a falu közepén, a téren, mivel innen csak egy út vezet visszafelé, Győrének. Izmény egyelőre még a zsáktelepülések közé tartozik, de mint megtud­tuk, az önkormányzat tervezi, hogy megszünteti a településnek ezt a jellegét Utat akarnak építe­ni Aparhantra, európai uniós pá­lyázatból. Mindez összesen mintegy 150 millió forintba ke­rülne, amelynek tíz százaléka önrész kellene legyen. De műit Fábián Ferenc polgármester mondta, a falu talán elő tudja majd teremteni a pénzt. Az utak, utcák rendezettek. Egy utat ugyan még fel kellene újítani, az Iskola utcát, ám az ar­ra beadott pályázatot forráshi­ány miatt elutasították, így ma­rad még egy darabig a repedező betonburkolat. Mindemellett kellemes érzés körbesétálni a faluban, hiszen mind a portá­kon, mind pedig az előttük lévő területeken látszik, hogy rend­ben tartják a helyiek. Virágokat ültettek az árokpartra, a fű szé­pen le van nyírva. Több utcában is szinte csak új vagy pár éve épült házak állnak. A falu azzal marasztalja itt a fiatalokat, hogy ingyen ad­ja mindenki­nek a telket, aki a településen akar építkezni. Az itt lakók leg­többje Bonyhádra jár dolgozni, de földműveléssel, növényter­mesztéssel is foglalkoznak. Az óvoda épülete előtt új a ke­rítés. Nagyrészt társadalmi munkával készült, az egyik he­lyi vállalkozó csak az anyagkölt­séget kérte el, amikor építette. Az épület belsejében is nagy volt a rendezkedés, Kelemen Ferencné dadus és Csiszér Éva óvónő már takarí­tottak. Mint el­mondták, 18 gyer­mek népesíti be a termeket és a jászóteret a jövő héttől, és év köz­ben még hét kis lurkó érkezik, így huszonötén lesznek. Az óvónő azt is el­mondta, egy kollégájával és a dadával oktatják a gyerekeket, és vigyáznak rájuk. Hét éve, gyakorló óvónőként kezdett itt, előtte a Kaposvári Egyetemen tanult. A picik az ebédet Váraljá­ról kapják, mivel itt pár éve megszűnt a konyha. Akik idén elballagtak az óvodából, a helyi alsó tagozatos általános iskolá­ban kezdik az évet. A felsősök Bonyhádra, az Arany János isko­lába járnak. Minden hétköznap iskolabusz gyűjti össze, és az is­kola bejáratánál rakja le őket. Ennek oka, hogy nemrég közok­tatási intézményfenntartó tár­sulást kötött Bonyhád Mucsfa, Izmény, Kisvejke és Váralja. Egyre többen alapoznak az idegenforgalomra A falu nyáron szinte megte­lik, annyi a gyerek az idén nyitott erdei iskolában. Egy Baranya megyei vállalkozó vett meg egy lakóházat, ame­lyet felújított, átépített. Most hatvan személyt tud fogadni. Legfőképpen nagyvárosi, bu­dapesti gyerekek jöttek idén a táborba. Kirándultak, lova­goltak, ismerkedtek a termé­szettel és a Mecsek látványá­val. Nemsokára nem ez lesz az egyedüli vendégház a falu­ban, most is épül egy, ame­lyet jövőre nyitnak meg. A fa­lubeliek szerint a település egyik legnagyobb vonzereje, hogy csendes, barátságosak az emberek, és még egy kis tavacska is van néhány mé­terre a sportpálya mellett. Itt sátorozni, piknikezni, vízibi­ciklizni szoktak a vendégek. ■ A falu azzal marasz­talja itt a fiatalokat, bogy ingyen adja mindenkinek a tel­ket, aki a települé­sen akar építkezni.- Annak ellenére, hogy kistele­pülés vagyunk, az infrastruktú­ra teljesen kiépített. Minden ut­cában van víz, gáz, szennyvíz- csatorna - mondta Fábián Fe­renc polgármester. Hozzátette, inkább az utak, és a járdák szo­rulnának felújításra. Az utóbbi hetek, hónapok nagyobb esőzé­sei szerencsére nem okoztak károkat a településen, mert nemrég mintegy másfél kilomé­teres szakaszon mederlapokkal kibélelték az árkokat az utcák­ban. Még ezen a téren is van munka, ugyanis mindenhol ilyen módon szeretnénk megol­dani a csapadékelvezetést. A pályázatokat mindig úgy írják, hogy az önerő kifizetése után még az önkormányzat kasszájá­ban is maradjon, hisz a műkö­dési költségek sem alacsonyak. Szólt arról is, hogy az egyik leg­nagyobb tervük, hogy meg­szüntessék a falu zsáktelepülés jellegét. Erre egy európai uniós pályázaton akarnak pénzt nyer­ni, egy két és fél kilométeres út­szakaszt építenének Apar­Fábián Ferenc polgár­mester i FONTOS IDŐPONTOK Fábián Ferenc polgármester a hét minden napján, mun­kaidőben fogadja a polgáro­kat. Dr. Erményi Gyula, a bony­hádi körjegyzőség jegyzője minden hétfőn és kedden 13 órától 15 óráig tart fogadó­órát. Dr. Csima Miklós kedden és csütörtökön délelőtt rendel. Az összeállítást Rácz Tibor írta. A fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal megjelenését a Tolna megyei és az izményi önkormányzat támogatta. RECEPT Van, amikor kétszáz adag pörkölt fő a kondérban Együtt dolgozik az egész család vállalkozás Vendégházat építenek, mert úgy gondolják, van rá igény Csiszláné Simon Marianna leg­utóbb a polgárőr-találkozón főzte ezt az ételt három másik falubeli barátnőjével. Legtöbbször akkor készít pörköltet, ha a faluban rendezvény van, mint mondjuk az öregfiúmeccs utáni találkozó. Elmondta, hogy a megpirított hagymára először a körmöt kell odarakni, majd a csülköt, a vadat és a legvégén kell a sertéshúst. Csak arra kell odafigyelni, hogy ne égjen oda. Hozzávalók: sertés­hús (comb, oldalas), marhaláb­szár, sertésköröm, csülök, vad­hús (vaddisznó, szarvas), vörös­hagyma, kevés zsír, fűszerpapri­Csiszláné Simon Marianna ka, fokhagyma, törött bors, egész bors, erőspista, pirosarany (csí­pős, édes), babérlevél, pörkölt­fűszer, vörösbor, szegfűbors, kevés burgonya körítésként. Ömböli Antal elmondása szerint már huszonhárom éve foglalko­zik kereskedelemmel. A nyolcva­nas években fektette le a jelenle­gi családi vállalkozás alapjait egy, az áfésztól átvett bolttal. Akkor még csak felesége segített neki a munkában. Az évek során sorra nyitotta a boltokat Izményben és Győrében, jelenleg hét alkalma­zottnak ad munkát a két faluban. Fia informatikus-mérnök, lányá­nak kereskedelmi-marketingme- nedzseri végzettsége van. Mind­ketten szüleikkel együtt dolgoz­nak, és segítenek fellendíteni a családi vállalkozást. Mint mond­Ömböli Antal nem ma kezdte a kereskedést, vendéglátást ta, a család nagy fába vágta a fej­széjét, mert egy vendégházat szeretnének nyitni a faluban. A falu központjában egy régi szol­gálati lakást alakítottak át, amely 16 személyt tud fogadni, amit a következő szezon kezdetén sze­retnének megnyitni. Hozzátette, Németországból is várnak ven­dégeket, akik régóta ápolják a kapcsolatot velük és a települé­sen élő emberekkel. Legkisebb lányának egyetemista barátai és a faluba érkező vendégek is azt mondták, szívesen visszajönnek a településre, mert csendes és szép környezetben van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom