Tolnai Népújság, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-23 / 19. szám

2 SZEKSZÁRD ÉS TÉRSÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. JANUÁR 23., HÉTFŐ TOLNÁBAN A-TÓL Z-IG Sváb bállal nyitották meg az idei szezont bonyhád A Völgység főváro­sában három és fél évtizede január közepén rendezik meg a sváb bált. Bonyhádon ez jelenti a báli szezon kez­detét. Az idei mulatságot a hét végén tartották a művelő­dési központban. A rendez­vényt a Kränzlein Néptánc Egyesület táncosai nyitották meg. A zenét a Ticket együt­tes szolgáltatta, (pá) Nő a diplomák száma a gyulaji iskolában gyulai Két pedagógus szerez újabb diplomát januárban az általános iskolában. A romoló- gia és a gyógypedagógia sza­kot fejezi be Lóthné Kiss Vik­tória és Tálosné Bányai Mag­dolna. Pályázati pénzből al­kalmaznak az iskolában peda­gógiai asszisztenst. Az e mun­kakörben dolgozó szakmun­kás végzettségű Fogari Attila sikeresen zárta a középiskola 10. évfolyamát, (ihi) Hőgyészre és Alsónyékre repül a Cinegemadár högyész A Cinegemadár nép­daléneklési verseny két követ­kező helyszíne a hőgyészi művelődési ház lesz január 27-én, illetve az alsónyéki 29- én. A versenyen Tolna megyei diákokat, dolgozókat, nyugdí­jasokat hallgatnak meg. (ti) A pörbölyi gyerekek szeretnek versenyezni PÖRBÖLY A pörbölyi iskolások közül hatan a Mátyás mese­mondó versenyre készülnek. A megmérettetés Bonyhádon lesz, az alsósok két korcso­portban mérik össze tudásu­kat. Busáné Jordán Judit, az iskola igazgatója elmondta, nemcsak ez, hanem a szé­kely mesemondó verseny is népszerű a pörbölyi kis­diákok körében, (bk) Igazgatói pályázat a Szivárvány iskolában szekszárd Pályázatot írt ki a megyeszékhely közgyű­lése a Szivárvány Általános Iskola igazgatói posztjára, mi­vel a jelenlegi igazgató, Péterfalviné Kalmár Piroska határozott idejű megbízatása lejár. A bevált gyakorlatnak megfelelően a következő megbízatás időtartama is öt év, augusztus elsejével kezdő­dik és 2011 július végén jár le. Azonos feltételek esetén előnyben részesül az a pályá­zó, aki pedagógus szakvizs­gával is rendelkezik, (ihi) Kettévált és megújul a felnőttek klubja szekszárd Kettévált a Szere­tet Felnőttek Klubja - tudtuk meg Keszthelyi Krisztinától, a „Segíts Rajtam” Alapítvány elnökétől, amelynek tevé­kenységi körébe tartozik a csoport. A szervezetből ki­vált egy lelki, vallási közös­ség, amely teljesen új néven működik majd. A régi nevet továbbviselő csoport Szek- szárdon új helyen, új tagokat is várva folytatja klub- és ka­ritatív tevékenységét, immár vallási színezet nélkül, (hé) Lassan fogy a kistérség is népesség A déli körzetben csökkenés helyett nőtt a lélekszám Sárpilisi gyerekek. A falu jövője szempontjából itt is fontosnak tartják, hogy helyben maradjon legalább az óvoda és az általános iskola alsó tagozata Háromszázzal csökkent a szekszárdi kistérség né­pessége az elmúlt három évben. A települések lé- lekszámának alakulása változatos képet mutat. Steinbach Zsolt Adataink szerint a szekszárdi kistérség huszonhat településén 2005-ben kilencven és fél ezren éltek. Ez mintegy háromszázzal kevesebb, mint 2003-ban volt. A lakosság fogyása a kistérségben nem új jelenség. Az sem megle­pő, hogy az 1940-es évek végén mindegyik településen többen éltek. Három kivételt azért talál­tunk: Szedresen néhány lakos­sal, Tolnán ezerrel éltek tavaly többen, mint ötven éve. Szek- szárdnak azonban kétszer annyi lakója van, mint annak idején. Más a helyzet, ha az 1990-es adatokkal hasonlítjuk össze a mai népességszámot. A kistér­ség településeinek többségében ugyanis ma többen laknak, mint tizenhat éve, nyolc helységben kevesebben'. Alsónyéken, Bo- gyiszlón, Murgán, Sióagárdon, Szekszárdon és Tengelicen nem csak 1990-hez, hanem 2003-hoz képest is csökkent a lakosság. Arányaiban a legnagyobb népes­ségfogyás Murgán volt. A tizenkét gyarapodó telepü­lés esetében figyelemre méltó, hogy közülük nyolc található a kistérség déli körzetében, Szek­szárd, illetve Bátaszék közvetlen közelében. A lakosságszámhoz képest arányosan a legnagyobb gyarapodást (hat százalék körü­lit) az egyik legkisebb falu, Sár­pilis könyvelheti el. Sióagárdon most bíznak a gyarapodásban Sióagárdon minden adott a megfelelő minőségű élethez, mégis csökken a lakosság. Há­ry János polgármester szerint azonban van remény: soha nem volt annyi áldott állapot­ban levő asszony a faluban, mint most Az ingatlanforga­lom is beindult, nőtt a beköltö­zők száma. Bíznak abban, hogy hamarosan újra ezer­négyszáz főié nő a lélekszám. Sárpilisen sem történtek csodák Hegedűs János polgármester szerint nincs sárpilisi titok, egészen prózai oka van a gya­rapodásnak. Több egyedülál­ló, idős ember házát elhuny­tuk után többgyermekes csa­lád vette meg, ezért nőtt a la­kosság száma. Azt azért elis­merte a falu vezető, hogy a te­lepülés összkomfortos, a köz­lekedés feltételei is jók, ami fontos az itt élők számára. MEGKÉRDEZTÜK A KÉPVISELŐT Arccal az M6-os, majd az M9-es felé kell fordulnunk Megismételt fogadalom, hatvan év házasság után gyémántlagzi Betartották az esküt fadd Betartotta hatvan évvel ezelőtt tett házastársi esküjét a nyolcvanéves Tantos Pál és a hetvenhét éves Bóvári Katalin. A faddi házaspár hat évtized után ismét kimondta a boldo­gító igent. A gyémántlakodal­mat a helyi önkéntes tűzoltó egyesület székházában ren­dezték. A megújított fogada­lomtétel a gyerekek, unokák, dédunokák, hozzátartozók kö­rében, valamint Fülöp János, faddi polgármester és Antusné Bari Julianna anyakönyvvezető előtt zajlott.- Elsősorban azért in­dulok újra a választáson, mert úgy látom, nem jó irányba mennek a dol­gok - mondta dr. braun marton, a szekszárdi vá­lasztókerület fideszes képviselője.- Négy éve abban bíztam, hogy győzelmünk esetén folytathat­juk a polgári kormány idején megindított fejlesztéseket - idéz­te fel akkori reményeit a hon­atya, aki körzetében nyert, ám a Fidesz képviselőjeként ellenzék­ben tevékenykedett. - Nagy örö­mömre a választásokon győztes párt tagjai az M6-os útról és az M9-es továbbépítéséről beszél­tek eleinte. A polgári kormány idején elkezdett szekszárdi híd megépült, ám az ellenfeleink ál­tal szintén megígért, az ország­határig futó Mó-os nem. A képviselő elmondta: indul a következő választáson, mert nem szabad akkor felállni, ami­kor rosszul mennek a dolgok. El­sősorban a gazdasági kérdések­kel szeretne foglalkozni. Az Mó- os út befejezését fontosnak tart­ja, de nem úgy, hogy éppen a Tolna megyei szakasz maradjon ki belőle. Ezután arccal a M9-es út továbbépítése felé kell fordul­ni. A térséget érintő legnagyobb problémának a munkanélküli­ség növekedését látja. Ennek' megakadályozására segítené a cégeket abban, hogy legalább a jelenlegi dolgozóikat meg tudják tartani. Jelentős eredménynek tartja, hogy ellenzékben sikerült megakadályozniuk a kórházak privatizációját. Szeretné, hogy a kórház-rekonstrukciós program­ba bekerüljön a szekszárdi és itt is folytatódjon a korszerűsítés. Etikai kódex: morális keret a közszolgálat ellátásához tolna Etikai kódexet alkot a tol­nai képviselő-testület. A miért pont most? kérdést már koráb­ban feltette egy helyi képviselő, a polgármester akkor szokatlan jelenségekről, illetve bírósági, ügyészségi ügyekről beszélt, konkrétumok említése nélkül. A kódex-tervezetet a jövő hét­től tárgyalják első olvasatban a bizottságok, majd a képviselő- testület. A szövegben többek kö­zött az áll, hogy az etikai kódex meghatározza a képviselők vi­selkedési szabályait, melyek se­gítséget és morális keretet ad­nak a közszolgálat ellátásához. A tervezet kívülálló számára legérdekesebb része a korrup­ció, a protekció, a karrierizmus és a hatalommal való Visszaélés megelőzése érdekében megfo­galmazott erkölcsi szabályokat tartalmazza. A tervezet szerint a kódexben foglaltak megsérté­sét a jogi bizottság vizsgálná ki és állapítaná meg. Félmilliót nyertek a lakodalomra sárpius A Sárközi lakodalom idén július 19-től 23-ig tart. A legfontosabb események, így a lakodalmi mulatság is, 23-án Sárpilisen lesznek. Kolbert Mar­git főszervező elmondta, ez a település lesz a rendezvény köz­pontja, de a többi sárközi község is kiveszi majd a részét. A decsi- ek megtartják a hagyományos főzőversenyt, a bátaiak pedig 24- én öntenek lelket a lakodalom­ban megfáradt közönségbe, macskajaj elnevezésű szeánszu­kon. A sárpilisi önkormányzat egy pályázaton már nyert, bár a remélt másfél millió helyett öt­százezer forintot, de úgy tűnik, a közeljövőben újabb pályázati le­hetőségeik is lesznek. B. K. A negyedik osztály végére minden iskolás megtanul úszni sióagárd Kiválóan szerepeltek a sióagárdi gyerekek (is) az ehe­ti Szekszárd környéki úszóver­senyen. A hír igazából azért ér­dekes, mert utal a sióagárdi is­kolában évekkel ezelőtt megho­nosított gyakorlat sikerére. Szűcs Józsefné, az iskola igaz­gatója érdeklődésünkre el­mondta: az úszásoktatás - csakúgy, mint a mindennapos testnevelés - az intézmény pe­dagógiai programjában szere­pel 1998. óta. Mivel a falu két folyó között fekszik, méltányol­ható volt a szülők igénye arra, hogy az agárdi gyerekek minél előbb tanuljanak meg úszni. A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy a sióagárdi iskolások hetente egyszer a szekszárdi uszodába járnak. Az elsősöket tavasztól szoktatják a vízhez, a többiek ősztől tavaszig vesz­nek részt az oktatáson, így mi­re a diákok befejezik az alsó ta­gozatot, mindegyikük tud vala­milyen úszásnemben úszni. Az útiköltséget a szülők állják, míg az egyéb díjakat a község vállalja. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom