Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-29 / 228. szám

A katonaság miatt szakította meg tanulmányait Dr. Horváth István Kalaznón született 1949-ben. Általános iskolai tanulmányait Hőgyészen végezte, majd 1967- ben a győri Bencés Gimnázi­umban érettségizett. A pécsi egyházmegye papnövendéke lett, és megkezdte egyetemi ta­nulmányait, azonban alig két hónap múlva besorozták. 1974-ben szentelték pappá Pé­csen, majd egy év múlva teoló­gusi oklevelet is szerzett, 1982- ben pedig ledoktorált. 1985-től Rómában két évet töltött el posztgraduális képzésen, majd Győrben tanított teológiát négy évig. 1994-től a Pécsi Hittudo­mányi Főiskola főigazgatója volt hat évig. Jelenleg a főisko­la teológiatanára, plébános, a pécsi székesegyház kanonoka, valamint a Szent Gellért Lovag­rend nagykancellárja. Van, amit nem tud befolyásolni az ember A bibliai teremtéstörténet em­berközpontú, eszerint Isten az ember számára teremtette a vi­lágot, hogy az uralma alá hajtsa. Ezt a nézetet vonják egyre többen kétségbe a 20. századtól kezdődően. Ennek három fő oka van: 1. Az ipari forradalommal kez­dődően megmutatkozott, hogy milyen károkat tud okozni az ember a környezetében, és az, amit csinál, nem feltétlenül jó. 2. Ugyan az ember próbálko­zik, mégis vannak olyan dol­gok, mint például a természet erői, amelyeket képtelen a be­folyása alá hajtani. 3. Az elmúlt időszakban felve­tődött a földön kívüli élet léte­zésének kérdése. Máshol is le­hetnek olyan öntudatos élet­formák, amelyek képesek vál­toztatni a környezetükön. Befejezték a felújítást hálaadás Lezárult a kétéves munka EGYHÁZI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK A világ nekünk teremtetett teológus szemmel A bibliai teremtéstörténet nem a világ keletkezésének módjára, hanem annak okára ad választ „Kezdetkor teremtette Is­ten az eget és a földet” címmel a Szentírás első mondata volt dr. Horváth István keddi előadásának témája, amelyet a szek­szárdi belvárosi plébáni­án tartottak meg. Hálaadó istentisztelettel ünne­pelte vasárnap a szekszárdi evangélikus egyházközség a templom két éve elkezdődött felújításának lezárulását. Az is­tentiszteleten részt vett több egyházi Vezető, és meghívást kaptak azok is, akik támogatá­sukkal járultak hozzá a renová­láshoz. Jelen volt Gáncs Péter, a déli egyházkerület püspöke, Szemerei Zoltán, az egyházke­rület világi vezetője, Krähling Dániel esperes, az egyházme­gye vezetője, valamint Andorka Árpád egyházmegyei felügyelő. Mint azt Sefcsik Zoltán evangé­likus lelkész elmondta, a mun­kákat a torony alapjának meg­erősítésével kezdték, időközben a vakolat egy részét kicserélték, az egész épületet átfestették. A hívek hitüket immár egy telje­sen felújított gyülekezeti terem­ben gyakorolhatják, amelyet kibővítettek egy kis teakonyhá­val, valamint mosdóhelyiségek­kel. A felújítás 16,5 millió forin­tos költségének nagy részét az egyház állta, de voltak külső tá­mogatók is. A Paksi Atomerő­mű Rt. a korszerű csapadékel­vezetés megoldásához, a Völgység-Hegyhát Takarékszö­vetkezet pedig a galambvéde­lem kiépítéséhez nyújtott támo­gatást. Magánszemélyként sok gyülekezeti tag segített, vala­mint több szakember a város­ból és környékéről tudásával já­rult hozzá a templom megújulá­sához, például Váci Imre, Oszter Miklós, Kenderes Lászlóné. Két évig tartott a szekszárdi evangélikus templom felújítása, amelynek befejezését vasárnap hálaadó istentisztelettel ünnepelték Hargitai Éva A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szekszárdi cso­portja által szervezett előadásá­ban dr. Horváth István kifejtet­te, a teremtés története nem ar­ra ad választ, hogyan keletke­zett a világ, hanem azt hivatott elmondani, miért. A Biblia né­pei számára elsősorban üdvös­ségtörténeti szempontból volt jelentősége, a kételkedő kivá­lasztott nép hitét hivatott meg­erősíteni. A zsidók egyistenhite a kez­deti időkben nem volt szilárd. Például a babiloni fogság alatt hajlottak rá, hogy más népek többistenhitét vegyék át, hiszen azok jobban éltek. Ekkor lett nagy jelentősége a teremtés tör­ténetének, amely Isten egyedül­álló hatalmát hangsúlyozta, azt amely által elérhetik a megüd- vözülést. A bajokért nem az Úr felelős, hanem az ember, és a környező népek jólétét a kétel­kedő kiválasztott nép bünteté­sére is fordíthatja. Az újszövetségi iratokban a teremtés már isteni jelzőként szerepel, az őskeresztények li­turgiájában a mennynek és a földnek teremtője megnevezés általánossá válik. Ahogyan a görög filozófia beszivárgott a keresztény vallásba, Platón nyomán megjelent az örök anyag kérdése is: vajon az anya­got is Isten teremtette a semmi­Dr. Horváth István keddi előadásában különböző korok teremtéstörténet-értelmezéseibe vezette be hallgatóságát bői, vagy az már létezett és ő csak felhasználta. A 20. század egyik meghatá­rozó gondolkodója, Teilhard de Chardin elmélete szerint a te­remtés tulajdonképpen egysé­gesítés. Amiből Isten a világot teremtette, egy áttetsző kristá­lyos anyag, amit ő elkezdett tö­möríteni, alakítani. Elmélete szerint az élet megjelenését megelőzően, a kitörni akarás fe­szíti az univerzumot, akár a for­ró víz a fazék oldalát. Azután ez az erő talál egy kitörési pontot, majd tapogatózva megindul a lehetséges fejlődési útvonalakat keresve. Harangkötelet húznak családok Az összetartozás a lényeg Gyülekezeti családi napot szer­vez a paksi evangélikus lelké- szi hivatal október elsejére, Cseresznyéspusztára. Az egy­ház megközelítése szerint a család nemcsak a társadalom alapsejtje, hanem isten ajándé­ka is egyben. A rendezvény elsődleges cél­ja - mint azt Szabó Vilmos Béla evangélikus lelkész a tudtunk­ra adta - a közösségépítés, hogy az emberek érezzék, összetar­toznak a mindennapokban is. A résztvevők a közös áhítat után meghallgathatják Győri János Sámuelnek, az evangélikus egyház médiacentruma vezető­jének előadását. A gyerekeket külön foglalkozásokkal várják, a sportprogramok alatt pedig kicsik és nagyok is megragad­hatják a régi harangkötelet, hogy eldöntsék, melyik fél az erősebb, sőt még az íjászat gya­korlására is lesz alkalmuk. Szintén október elsején, este hat órakor az evangélikus templomban, ünnepi hangver­senyt tartanak, amelyen fellép­nek a paksi iskolák kórusai, a Pro Artis Művészeti Iskola nö­vendékei és tanárai, valamint a Városi Fesztivál Kórus. Misék, istentiszteletek Segítenek a károsultaknak hitélet Háromnapos az evangelizáció Hétfőn karitászkoncert lesz a Művészetek Házában Országos Kékkereszt- találkozó lesz Pakson A szekszárdi református egyházközségben evange­lizáció lesz október 6-tól 9-ig. Este hat órakor dr. Börzsönyi Jó­zsef esperes lelkész, a Sárospa­taki Teológiai Akadémia dékán­ja és felesége, dr. Börzsönyiné Szabolcsy Mariann hirdet igét a Bezerédj utcai gyülekezeti te­remben. Mint azt Balázsi Zoltán református lelkész elmondta, az evangelizációs hetet minden évben, általában ősszel rende­zik meg, ám olykor, mint most is, csak néhány napra szorít­koznak. Október 15-én a Balassa kór­házi napok keretében az evan­gélikus templomban délután négy órakor Balázsi Zoltán re­formátus lelkész tart istentisz­teletet. A hónap végén, október 31-én a reformáció emlékünnepén ökumenikus istentiszteletet tar­tanak, és ugyancsak ebben a hónapban előkészítik a presbi­teri választást is. További hír, hogy a gyüleke­zet által az erdélyi árvízkáro­sultak megsegítésére gyűjtött pénzt már átutalták, a többi adományt még a helyszínre kell szállítani. Az akció Székely­udvarhelyre irányul, onnan osztják szét a küldeményt a környező települések rászorult­jainak. A szekszárdi római katolikus egyház szokásos karitászkon- certjét október 3-án, hétfőn a Művészetek Házában rendezik meg, este 7 órakor. A jegyeket vasárnap vásárolhatják meg a mise után, a templom bejáratá­nál. Kincses Veronika lép fel a templomban Kincses Veronika operaénekes­nő és Teleki Miklós orgonamű­vész lép fel Pakson az evangéli­kus templomban. Az országos protestáns napok keretében meghívott művészeket október 15-én este hét órakor hallgat­hatják meg az érdeklődők. Országos találkozót szervez ok­tóber nyolcadikára a Kékke­reszt Egyesület Pakson. A szen­vedélybetegek megsegítésével foglalkozó ökumenikus jellegű szervezet paksi rendezvényé­nek a katolikus iskola valamint az evangélikus templom ad majd helyet. Hamarosan beköszönt a zsidó újév Elkezdődnek a zsidó egyház őszi nagy ünnepei. Október 4- én a Ros HáSánával, vagyis a zsidó újévvel a 5766. esztendő­be lépnek, október 10-én pedig az engesztelés napját, a Jóm Kippurt ünnepelüt meg. Katolikus misék Bátaszéken vasárnap fél 9 és este 7 órakor, Dombóváron va­sárnap 8 órakor, 10 órakor, 11 és 18 órakor, Dunaföldváron, a belvárosi (barátok) templom­ban: vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor és 11 órakor. Pakson, a belvárosi (Szentlélek) templom­ban: vasárnaponként 7.30-kor, 9 órakor, 10.15 (diákmise), 18 órakor. Szekszárdon, a Béla téri belvárosi templomban: szomba­ton este 6 órakor, vasárnapon­ként 9 (diák), 11 órakor és 18 órakor. Az újvárosi templom­ban: szombaton este 7 órakor igeliturgia, vasárnap délelőtt 7.30- kor és 10 órakor, Tamási­ban: vasárnaponként 9.30 és 10.30- kor. Evangélikus istentisztelet vasárnaponként 8.30-tól Zombán, 9.30-tól német áhítat Szekszárdon (minden hónap 2. vasárnapján), 10 órá­tól kezdődik Szekszárdon (min­den hónap 1. vasárnapján úrva­csorával). A következő települé­seken istentisztelet csak a hó­nap 1. vasárnapján van: 13.30- tól Felsőnánán, 14.30-tól Ké- tyen, 16 órától Decsen, 17.30-tól Bátaszéken (a református ima­házban). Református istentisztelet Szekszárdon (Kálvin téri temp­lom) vasárnaponként 10 órakor kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom