Tolnai Népújság, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-23 / 94. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. ÁPRILIS 23., SZOMBAT FELNŐTTKÉPZÉS Allásinterjú: szigorú alkalmasságvizsgálat Megfelelni az állásinterjún, és elnyerni a jól megérdemelt pozíciót - ez mindenki álma, aki megpályázik egy új munkakört. Ám a szimpátia mellett több szempontból is meg kell felelnie a jelentkezőnek. Az iskolai végzettség, a nem, az életkor egyaránt dönthet a pályázó mellett. A munkaadók leginkább a szakmai, a stratégiai és a kulturális szempontból való alkalmasságot vizsgálják a személyes találkozón - árulta el lapunknak Kató Imre karrier-tanácsadó. A szakmai alkalmasság során a megfelelő végzettséget, a nyelvismeretet vizsgálják. Számít az is, hogy a jelölt ké- pes-e alkalmazni a megszerzett tapasztalatokat, és elég moti- vált-e. A stratégiai szempontból való alkalmassághoz elengedhetetlen, hogy a pályázó meg tudja valósítani a cég jövőbeni terveit, és ne csak az adott munkakör betöltéséhez legyen elég a tudása. Ilyenkor az interjúzta- tó vizsgálja azt is, hogy a jelölt alkalmas lesz-e a fejlődéshez szükséges speciális ismertek elsajátítására. A munkahelyi csapatba történő illeszkedés elemzése a kulturális szempontból való alkalmasság része. A multinacionális cégek állásinterjúin különösen nagy hangsúlyt kap az eltérő kultúrák közti különbségek elfogadása is. Ezt vizsgálják az állásinterjún: ■ SZAKMAI ALKALMASSÁG ■ megfelelő végzettség m nyelvismeret m tapasztalat m motiváció Stratégiai szempontból való alkalmasság ■ a cég terveihez való illeszkedés m fejlődési potenciál ■ KULTURÁLIS SZEMPONTBÓL VALÓ ALKALMASSÁG ■ a mostani csapatba történő illeszkedés m munkahelyi viselkedés, vezetési stílus m kultúrák közti különbségek elfogadása Vissza a munka világába Monotóniatűrők, tapasztaltak, türelmesek, jó a kézügyességük, sőt szervezőképességük is - állítja az 50 év feletti nőkről Sipeki Irén, szakpszichológus. Elhelyezkedniük mégsem könnyű, hiszen a hazai vállalkozások elsősorban a fiatalabb munkaerőt keresik. Ötven év felett a munkalehetőségek száma csökken, többnyire adminisztrátori állásokra korlátozódik. Pedig több műszakos, váltott műszakos, operátori tevékenységekben is jól megállják a helyüket - hangsúlyozza a szakpszichológus. A munkaerő-piaci siker ötven év felett a végzettség függvénye is. A diplomás nők ugyanis köny- nyebben találnak munkát. Akiknek nem jut állásajánlat, a helyi munkaügyi központtól is segítséget kérhetnek, de ne adják fel - tanácsolja Sipeki Irén. A tartósan munkanélküliek közül úgynevezett ösztöndíjat folyósítanak azoknak, akik a munkanélküli támogatásból már kiestek. A már regisztrált munkanélküliek vehetik igénybe azt a támogatást is, amely a 45 év feletti, alacsonyabb iskolázott- ságú és nagycsaládról gondoskodó nőket segíti. A helyi munkaügyi központok felmérik a helyi vállalkozások munkaerőigényeit, és a keresett szakmákra képzést szerveznek. Interjúsorozattal indul a képzésben részt vevők kiválasztása, majd pszichológus teszteli, hogy milyen kulcsképességek vannak a kiválasztottakban. Az állásra várók képességeit összevetik a munkaerő- igényekkel. Az oktatás mellett motivációs tréningen is részt vesznek a munkanélküliek. Ez is segíti a munka világába való visszailleszkedésüket. A tréning nagyon fontos, hiszen aki tartósan munka nélkül marad, annál megjelenik az úgynevezett tanult tehetetlenség - magyarázza Sipeki Irén. Állásleső nyugdíjasok elhelyezkedés A tapasztalat és a kapcsolatrendszer is segít Itthon a legtöbb idős ember a szolgáltatási szektorban dolgozik. Az iparban munkát vállalók aránya is harminc százalék feletti. Bár szűkösek a lehetőségek, sokan maradnának nyugdíj után is állásban. Egyre többen vélik úgy, hogy nyugdíjas éveikben nem unalomra, hanem munkára van szükségük - derül ki a Népességtudományi Kutató Intézet felméréséből. Az elemzés a középkorú vagy annál idősebb, de még nem nyugdíjas dolgozókat kérdezte erről. Á válaszokból kiderült, minél inkább közelít valaki a nyugdíjaskorhoz, annál határozottabban számol a majdani munkavállalás lehetőségével. Az 55 év felett még dolgozók egy- harmada ezt kifejezetten tervezi is. A fővárosban élők az átlagost jóval meghaladó mértékben remélik a nyugdíj melletti kötött vagy kötetlen munkavállalás lehetőségét, vagy akár vállalkozásba is fognának; a községekben élők pedig inkább mezőgazdasági jövedelem-kiegészítő munkára számítanak. Az idősebbek munkavállalásának azonban egyelőre szűkösek a lehetőségei - ismeri el a GKI tanulmánya, amely a 45 év felettiek mun- káerő-piaci helyzetét vizsgálta. Nyugdíjas státusuk mellett a keresők csupán 0,7 százaléka talál munkát, főbb a helyzetük azoknak, akik úgy döntenek, nem is mennek nyugdíjba, további foglalkoztatásukat kérik. Közülük ugyanis 96 százalék | maradhatott állásban a nyugdíj | mellett. | A GKI tanulmányából kiderül, J hogy az idősebb foglalkoztatót- I tak között a vezetői munkakörben dolgozók száma magasabb. Ez logikus következménye annak, hogy a vezetői munkakörök betöltéséhez a szakmai kvalitásokon túlmenően sok tapasztalatra -és vezetői gyakorlatra van szükség - fogalmaz Adler ludit kutató. A 45-64 éves munkavállalók közel tíz, míg az 55-64 évesek több mint tizenegy százaléka dolgozik vezetői munkakörben. A felsőfokú végzettséggel betölthető, úgynevezett szellemi munkakörökben több 45-55 év feletti dolgozik, mint általában. A kor előrehaladtával az egészség is befolyásolja az álláskeresés sikerét. Épp ezért a fizikai erőt, valamint ügyességet igénylő posztokon kevés idős dolgozik. Sikeresebben elhelyezkedhetnek viszont a hiányszakmákban Itt ugyanis nagy szerepe van a tapasztalatnak, a széles körű ismeretrendszernek és kapcsolati rendszernek. Ilyen foglalkozásokban általában a dolgozók negyede dolgozik, míg az 55-64 éveseknek a harminc százaléka. Az irodai, szolgáltatási munkakörök kevésbé népszerűek az idősek között, és a fizikai erőt, valamint ügyességet igénylő állásokban szintén kevesebb idős ember dolgozik. Kedvezményt kapnak azok, A tanulás kortalanná tesz, akik ötvenen túlit alkalmaznak bár az ismeretek is avulnak A Munkaerő-piaci Alapból pályázati úton nyújtható támogatás januártól jár annak a munkaadónak, aki állást biztosít az idősebb munkanélküliek számára. Az 50 éven felülit akkor lehet tartósan munka nélkülinek tekinteni, ha foglalkoztatását közvetlenül megelőzően minimum hat hónapig a megyei (fővárosi) munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküli volt. A 29 százalékos társadalombiztosítási (11 százalékos egészség- biztosítási, valamint 18 százalékos nyugdíj-biztosítási) járulék legalább ötven százalékát vállalja át a kormány. Attól függően, hogy az ötvenen túlit mennyi ideig foglalkoztatja a cég, a háromszázalékos munkaadói járuléknak, valamint a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg is átvállalható. Méghozzá legfeljebb egy évi időtartamra. A törvény a magyar jog hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyokra terjed ki. így munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, az ügyészségi, a bírósági, valamint az igazságügyi szolgálati jogviszonyban is foglalkoztathatók az ötven év felettiek. Ezeken kívül a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának a szolgálati jogviszonya is támogatást élvezhet. Járulékfelmentés Az 50 éven felüli foglalkoztatott után nem kell tételes egészség ügyi hozzájárulást fizetni akkor, ha a foglalkoztatást közvetlenül megelőzően tartósan munkanélküli volt. Van, aki kényszerből tanul, más, azért, mert illik, és akadnak olyanok is, akik valóban szeretnek új ismereteket szerezni. Tanulni pedig annak sem árt, aki az alkalmazkodóképességét szeretné fejleszteni.- Aki csak egyféle dolgot tud, és nem ügyel ismeretei bővítésére, hamar munka nélkül maradhat - hangsúlyozza Balogh Tímea. A karriertanácsadó szerint a munkahely megtartását is segíti, ha valaki folyamatosan tanul, fejleszti különböző készségeit. A mai munkaadók ugyanis a rugalmas dolgozókat keresik, akik képesek alkalmazkodni az új feladatokhoz. Egyetért ezzel Zachár László, a Nemzeti Felnőtt- képzési Intézet igazgatója is. Véleménye szerint a tanulás sikerességét döntően befolyásolja a felnőtt érdekeltsége és felelőssége. - A közvetlen munka- és családi környezet szintén segítheti vagy épp gátolhatja a tanulási szándékot - mondja. Balogh Tímea szerint az idősebbek is megtalálhatják azokat a területeket, ahol fejleszthetik meglévő készségeiket. Nem kell feltétlenül szakmai továbbképzésre gondolni - húzza alá a szakember. A mozgás, a tánc, új hobbi kialakítása, a korábbi idegen nyelvi vagy egyéb tanulmányok folytatása, a számítógép megismerése egyaránt bővíti az ismereteket, és mellette örömet is szerez. Ha egy ötven év felettinek mindenképp a szakmai tudását kell bővíteni, a munkaadónak is figyelembe kell vennie a felnőttkori tanulás sajátosságait.- Az ötven év feletti emberek rutinja nagy, de ebben a korban már rosszabbul fog az agy - véli Szabó Attila, a Szabó International ügyvezető igazgatója. A szakember szerint bár az ismeretek avulnak, a tanulás mindenkit kortalanná tesz.
