Tolnai Népújság, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-20 / 271. szám
TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. NOVEMBER 20., SZOMBAT 11 OKTATÁS „Fel kell készülni az érettségire" próbajelentkezés A diákok előzetesen jelzik, hogy melyik tárgyból vizsgáznának 2005-ben először tesznek az ország diákjai kétszintű érettségit. Alig fél év van hátra az első megmérettetésig, és mindössze három hónap a jelentkezések leadásáig. A diákok és tanáraik előtt álló feladatokról és az új rendszerről Sipos Jánost, az oktatási tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkárát kérdeztük.- Az idén vizsgázik a kétszintű érettségirendszer. A diákoknak van még feladatuk a nagy megmérettetés előtt?- Éppúgy, mint az előző években is, sokat kell órára járni, tanulni, fel kell készülni az érettségire. Novemberben kell benyújtaniuk próbajelentkezésüket a kétszintű érettségire és felvételire egyben. Ez még nem kötelezi őket semmire, de nagy segítséget jelent az érettségi vizsgák szervezésében.- Mit jelent a próbajelentkezés?- A diák „előzetesen” jelzi, melyik tárgyakból szeretne és milyen (közép-vagy emelt) szinten érettségi vizsgát tenni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már novemberben meg kell hozni a végső döntést. Az érettségi jelentkezési lapokat és egyben a továbbtanuláshoz szükséges jelentkezési lapokat is 2005. február 15-ig kell majd leadni.- A pedagógusokra mi vár még a vizsga előtt?- A kormányzat tízezer forintos továbbképzési normatívát hozott létre, amely egész évben igénybe vehető és segítséget nyújt a pedagógusoknak az új érettségi vizsgában való jártasság megszerzésében. Örömmel hallom, hogy nagyon sok tantestület már teljes egészében felhasználta a képzésre szánt keretet, és van több olyan középiskola, ahol az összes pedagógus részt vett a továbbképzéseken. Ezekben az iskolákban a tanárok felkészülten várják az új vizsgarendszert.- Azt már tudjuk, hogy mi a teendője az idén érettségizőknek - tisztességesen fel kell készülniük a próbatételre. Mivel azonban a felvételi vizsgát mostantól a kétszintű érettségi váltja ki, felmerül a kérdés: mit tegyen az, aki nem most érettségizik, de felvételizni szeretne?- 2005-től a régi érettségi osztályzatokat automatikusan számítják át az egyetemek és főiskolák egy középszintű, ugyanolyan osztályzatú, adott sávon belül maximális százalékú teljesítménnyé. Például egy 2005 előtti négyes magyar érettségi 79 százalékos középszintű érettséginek felel meg, ami 27 szerzett pontot ér a felvételin. ■ Kötelező érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom vagy nemzetiségi nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. A duplázás lehetősége miatt - új vizsga nélkül - legalább 108 felvételi pontot el lehet vele érni. Két oka lehet annak, hogy valaki újra szeretne érettségizni. Az egyik, hogy olyan tárgyból van szüksége érettségi osztályzatra, amelyből nem érettségizett korábban, a másik, hogy javítani szeretne a korábbi eredményén.- Van ennek akadálya?- Nincs. Aki újra szeretne érettségi vizsgázni, megteheti bármelyik vizsgaidőszakban. Ugyanakkor a középiskolák nem kötelesek fogadni régi diákjaikat. Középszinten nem hiszem, hogy gond lesz az újravizsgázók iskolai fogadásával, az emelt szintű érettséginél pedig nekik is alkalmazkodniuk kell majd a vizsgaközpontokhoz. Egy biztos: senki sem kerülhet olyan helyzetbe, hogy „helyhiány" miatt nem tud újraérettségizni. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont mindenkit értesít a vizsga helyéről és időpontjáról, aki elküldi 2005. február 15-ig a jelentkezési lapot. Ugyanez vonatkozik a tavasz- szal először érettségizőkre is. Csak a jelentkezések összesítése után tudjuk megmondani, hol lesz emelt szintű vizsga is.- Az újravizsgázókra müyen szabályok vonatkoznak?- Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint a többiekre. Számukra azonban nem ingyenes a vizsga, ugyanis csak a tanulói jogviszony alatt téríti meg a költségeket az állam.- Mennyibe kerül majd egy új érettségi?- Azoknak, akik a fent említett okok miatt újra szeretnének érettségizni, négyezer forintot kell fizetniük tantárgyanként. ■ Steiner Kata Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára 2005-től megszűnik a felvételi vizsga 2005-ben Magyarországon megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga, szerepét a kétszintű érettségi vizsga veszi át. A jövőben nem kell az érettségi mellett külön egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára készülni, a sikeres érettségi egyben belépőt jelent a felsőoktatásba. Kizárólag a művészeti és testkulturális területeken marad meg a felvételi jelentkezés elbírálására a gyakorlati vizsga. Emellett egyes szakokon alkalmassági vizsgák is lehetnek, ám ezeken csak az dőlhet el, hogy a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” az adott szakon való továbbtanulásra, a felvételi pontszámot ezek nem befolyásolják. Az érettségireform céljai: Az oktatás a lexikális ismeretek mindenhatósága felől fokozatosan és jelentős mértékben mozduljon el a képességfejlesztés felé. Ne legyen szükség a szülők és diákok számára egyaránt nagy terhet jelentő, önköltséges felvételi előkészítőkre. Szűnjön meg a „dupla vizsgázás". Az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen. A érettségikövetelmények szintenként egységesek, nyilvánosak és az egyes iskolatípusokban ugyanazok legyenek. Az érettségiminősítések ugyanazt a teljesítményt takarják valamennyi iskola esetében. Vizsgaidőszakok 2005-ben: 2005. február 15. Jelentkezés a május-júniusi vizsgaidőszakra 2005. augusztus 31. Jelentkezés a szeptember-októberi vizsgaidőszakra 2005. május ?? Az írásbeli vizsgák kezdő napja (nemzetiségi és két tanítási nyelvű középiskolákban: 2005. május 6.) 2005. június 8-14. Emelt szintű szóbeli vizsgák 2005. június 20. -július 1. Középszintű szóbeli vizsgák Pontszámítás a jelentkezők teljesítményéről A felsőoktatási felvételi eljárás során 2005-ben is az eddig megszokott módon - többletpontok nélkül számítva - 120 pontos rendszerben (60 hozott pont + 60 szerzett pont) értékelik a felső- oktatási intézmények a jelentkezők teljesítményét. A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján fogják kiszámolni. A négy kötelező és az egy választott tantárgy utolsó - tanult - két év végi osztályzatainak összege alapján legfeljebb 50 pont szerezhető, az összes érettségiosztályzat átlagának egész számra kerekített kétszerese alapján pedig legfeljebb 10 pont. A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért százalékos érettségieredmény alapján kell kiszámolni. Élesedő verseny a hallgatókért Az Európai Unióban egyre élesedik a verseny az egyetemek között a hallgatókért és az oktatókért, a munkaerőpiacon pedig a jól képzett diplomásokért. Az egységes és átjárható bolognai rendszer általánossá válásával ez a verseny még inkább felgyorsul. Magyarország érdeke, hogy a legtehetségesebb hallgatókat itthon tartsa. Az oktatási tárca meglátása szerint ehhez a hallgatóknak is több lehetőséget kell biztosítani mind az esélyegyenlőség megteremtése, mind a minőségi képzés területén. ■ A Magyar Universitas Program bővíti az egyetemi hallgatók tanulási lehetőségeit, a hallgatói jogokat, az oktatás feltételeit Az emelkedő ösztöndíjak, a magasabb lakhatási támogatás és a kedvezőbb diákhitellehetőségek megteremtése mellett az európai színvonalú kollégiumok, az államilag támogatott szakkollégiumi tehetséggondozás és a kiszélesedő hallgatói jogok javíthatják a hazai egyetemek megtartó és vonzó erejét. Ebben segít a Magyar Universitas Program, amely utat nyit a felsőoktatásban a hallgatói munka széles körű elterjedéséhez. 2004 januárjától a minimálbér összegéig az egyetemen végzett hallgatói munka adó- és járulékmentes. Ezen felül a campusba települő vállalatok, amelyek kutatási, fejlesztési tevékenységükbe felsőoktatási hallgatókat vonnak be - akár alapképzésről, akár PhD- képzésről van szó - ezt a minimálbér mértékéig, azaz 2004- ben havi 53 ezer Ft-ig adó- és járulékmentesen tehetik. 2005-től ez a juttatási forma tovább bővül, a gyakorlati képzés idejére a hallgatók részére fizetett díjazás a minimálbér 50 százalékáig adó- és járulék- mentessé válik. A végzett, de a munkaerő- piacon elhelyezkedni nem tudott fiatal diplomások számára gyakornoki rendszer bevezetését javasoljuk. Ennek keretein belül azok a fiatalok, akiknek ismeretei a központi államigazgatási szerveknél hasznosíthatók, lehetőséget kapnak meghatározott ideig gyakorlatot szerezni. Szeptembertől csak szóban értékelnék a testnevelést A szaktárca javaslata szerint jövő szeptembertől nem lesz kötelező a diákok testnevelés-órai teljesítményét osztályozni. A gyerekek ezentúl nem ötösre vagy épp kettesre ugranak, futnak, dobnak. Bizonyítványukban fizikai fejlődésükről kapnak értékelést, ha a parlament módosítja a közoktatási törvényt. A javaslat szerint az első tíz osztályban testnevelésből nem kapnának jegyeket a nebulók, a 11-12. évfolyamon viszont kérhetnék az osztályzást, például ha a továbbtanuláshoz szükségük van rá. A szakminiszter álláspontja az, hogy nem azzal kell stresszeim a gyereket, hogy fel tud-e mászni a kötélre. A testnevelésórának valódi kikapcsolódásnak kell lennie. Magyar Bálint miniszter azt szeretné elérni, hogy amikor a gyerekek elhagyják az iskolát, természetesnek tartsák a napi testmozgást. Ehhez az kell, hogy a testnevelésórán elsősorban a mozgás örömét éljék át. Ellentmondás, hogy miközben folyamatosan osztálypzzák a gyerekek testnevelés-órai teljesítményét, felnőttkorukban többségük nem mozog rendszeresen. A jelenlegi rendszer gyakran arra kényszeríti a testnevelő tanárokat, hogy az általános teljesítménykényszer miatt háttérbe szorítsák a rendszeres testmozgás megszerettetését. A gyerekeknek nem arra van szükségük, hogy képességeiktől függetlenül osztályozzák őket például távolugrásból, hanem hogy megismerjenek több olyan mozgáskultúrát, sportágat, amely mindennapi életük részévé válik. Szűcs Péter, az Alternatív Köz- gazdasági Gimnázium igazgatója támogatja az elképzelést. Úgy véli, nehéz osztályozni, hogyan fut, dob vagy mászik kötélre a diák. A fizikai teljesítőképesség szerinte sem mérhető jegyekkel. Szűcs szerint érdekelté kell tenni a gyerekeket a napi testmozgásban, és nem feltétlenül az osztályzás a legjobb motiváció. Ugyanakkor az államnak is bővítenie kell a gyerekek lehetőségeit, segítve az új tornatermek megépítését és azok felszerelését - tette hozzá. Osztályozás nélkül is érdekeltté kell tenni a gyerekeket a rendszeres napi testmozgásban *■ i ! I 1 >