Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-16 / 243. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT ALMANACH 2004 ■ PAKS 7 Egy város, mely féltve őrzi múltját Vida Tünde Halászlé, paksi borok, pinceso­rok, szűk kis utcák, a régi város- központ a volt Erzsébet Szálló klasszicista épületével, az egye­dülálló hangulatú Bazársorral, az új lakótelep és középületek, a Duna-part, a megye első római kori romkertje. Ez mind-mind Paks. A város, melynek neve összeforrt az atomerőműével, elválaszthatatlan tőle, de több annál, éppen ezért érdemes ide betérnie az utazónak. Az atomerőmű múzeumként működő Tájékoztató és Látogató Központjában évente harminc­ezer látogató fordul meg. Több­ségük ma még nem szán időt arra, hogy megismerje a várost is, legfeljebb, ha a Makovecz- templomnál áll meg. Pedig sok látnivalót, programot kínál az atomváros, mely ma már a vi­rágváros nevet is viseli. Tavaly óta Tolna megye egyetlen római kori romkertjével büszkélked­het, melyet az önkormányzat hathatós támogatásával a Váro­si Múzeum valósított meg. Az intézmény a Lussonium meg­nyitásáért rangos múzeumo­kat megelőzve országos elis­merést kapott, Paksot pedig $1^0 múzeumpár­toló önkor­mányzat díj­jal jutalmaz­ták. A Városi Múzeum a Cseh-vi- gyázó és a Mádi Kovács néven ismert műemlék jellegű épület­ben kapott helyet tíz esztendő­vel ezelőtt. Termeiben Paks és környéke történetével ismer­kedhet a látogató az őskortól a 19. század fordulójáig, a mellék- épületben az 1919-ben Pakson született költő, Pákolitz István emlékeit őrzik. A kúria épületé­nek bolthajtásos, korhűen hely­reállított pincéjében kőtár van. A múzeum szomszédságában van a Deák-ház, amely ma fel­újításra vár, valamint az egyko­ri Erzsébet Szálló épülete, amely most a Paksi Képtárnak ad otthont. Egy néhány éve szü­letett, sokak által támogatott el­képzelés szerint múzeumszige­tet alakítanak ki a Szent István téren. Eszerint a múzeum fel­újítás után átköltözne a tága­sabb Deák-házba, helyén civil ház létesülne. A képtár anyagát egy új épületbe költöztetnénk. Ez a távolabbi terv, a közeljövő viszont a Lussonium továbbfej­lesztése. Az egykori katpnai tá­bort, mely valamikor az I. szá­zad közepén épült meg a köz­igazgatásilag Pakshoz tartozó dunakömlődi Bottyán-sáncon, tavaly tették látogathatóvá. A Nemzetközi Kulturális Örökség Minisztériuma és az önkor­mányzat támogatásával re­konstruálták a tábor déli kapu­tornyát, egy barakképületet és egy V. században épült kisebb tornyot. A Bottyán-sáncon így kialakított római romkerthez most út épül, eligazító táblákat helyeznek ki, s azt tervezik, re­konstruálják az északi bástya épületét. Virágos utcák, terek Vida Tünde A 2002-es nemzetközi siker után a cél, hogy válto­zatlanul gondozottak legyenek a város terei, park­jai, szemet gyönyörködtetőek virágos utcái. Az ön- kormányzat céljául tűzte ki, hogy az elért eredmé­nyeket megtartja, s elöregedett parkjait, tereit fel­újítja. Az országos virágosítási verseny győztesei öt évig nem szállhatnak ringbe a legszebb virágos város címért, ám Paks minden esztendőben fo­gadja a mozgalom zsűrijét, mely már korábban is, idén is jutalomra méltónak találta a várost 2004- ben a környezetépítésben végzett kimagasló mun­kájáért kapott a város elismerő oklevelet, amelyet a Virágos Magyarországért Mozgalom fővédnöké­től, Kunczéné Fellegi Katalintól vett át Makón dr. Strasszer Tamás, a környezetvédelmi bizottság el­nöke. Ő egyebek között azt emeli ki, hogy az ön- kormányzatnak a virágosításban nagy segítségé­re vannak a civil szervezetek, különösen a Kertba­rátok és az Együtt a parlagfű ellen Alapítvány. Az országos és nemzetközi siker birtokában továbbra is nagyon fontos feladatnak tekintik a városszépí­tést, hiszen az itt élők ettől érzik otthon magukat, s a városba látogatók számára is vonzó. A verseny óta éppen ezért érdemben nem csökkent az e cél­ra fordított összeg, de igyekeznek azt körültekin­tőbben felhasználni. Olyan kezdeményezéseket támogatnak, olyan teljesítményeket ismernek el, amelyek jobban kiveszik részüket a közérzet javí­tásából. A cél, hogy az eddigihez hasonló szellős, parkos városszerkezet megmaradjon, s az elörege­dett parkokat, tereket egy hosszú távú programba illesztve szisztematikusan felújítsák. Iskola a lakótelepen, összevonás után Rákosi Gusztáv A képviselő-testület február végén döntött három általános iskola össze­vonásáról. A két lakótelepi iskola - a Móra Ferenc, a Herman Ottó - és a dunakömlődi iskola II. Számú Általá­nos Iskola elnevezéssel működik 2004. augusztus 1-jétől - szólt a hatá­rozat. Az előkészítést a döntés után megkezdték. Először a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet szakembereivel te­kintették át a teendőket, majd a há­rom iskolaigazgatóval beszélték át részletesen a helyzetet és az elképze­léseket, végül a tantestületekkel is ta­lálkoztak. A város augusztusig elké­szíttette az új iskola pedagógiai prog­ramját, a helyi tantervet, a háziren­det, a szervezeti és működési szabály­zatot, amelyekben mindhárom régi is­kola hasonló dokumentumainak min­den eleme helyet kapott. Az új iskola igazgatói tisztségére pályázatot írt ki az önkormányzat. Négy pályázat ér­kezett, egy azonban hiányosan és ha­táridő után, így három maradt, az ösz- szevonásra kerülő három iskolából egy-egy. A testület június elején tár­gyalta a pályázatokat, majd az eljárást eredménytelennek hirdette ki, és úgy döntöttek, a jövő év tavaszán újabb pályázatot írnak ki. Június végén Till Józsefnét bízták meg egy évre az igaz­gatói teendők ellátásával. A nyári szünet alatt komoly feladat várt a három összevont iskola pedagó­gus gárdájából létrehozott tantestület­re, be kellett rendezni az új iskolát, véglegesíteni a pedagógiai programot, tantárgyfelosztást. A munka során a törvényi előírásokat betartva jártak el, figyelembe véve az önkormányzat ígéreteit. Néhány osztály létszáma a jogszabályban előírt alatt van. Az alapelv az, hogy az első és ötödik osz­tályban egységességre törekszenek, a többi osztályban pedig az előd isko­lákban kialakultakat az általános is­kolai tanulmányok befejezéséig bizto­sítják. Az önkormányzat a dunaköm­lődi gyerekeknek tanári felügyelettel iskolabuszt biztosít. Az új iskolában hétszázkilencven diák kezdte meg a tanévet negyvenegy tanulócsoport­ban. Az intézményben hetvennyolc pedagógus dolgozik, a szakos ellátás százszázalékos. Paksi olimpikonok Kovács Anti és Kozmann Gyuri KÉT OLIMPIKONNAL büszkél­kedhet Paks és a fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Atom­erőmű SE. A judós Kovács Anti a sportág első magyar olimpiai aranyérmét szerezte 1992-ben a barcelonai olimpián, Athénben ő vitte a magyar zászlót. Kozmann Gyuri számos hazai és nemzet­közi siker után kenu kettesben az athéni olimpián szerzett bronzérmet Kolonics György ol­dalán. Kovács Anti edzője : Hangyási László, Kozmann Gyu­rié Hajba Antal. Sárgödör tér PAKS SZÍVÉBEN bújik meg az egyre szebbé, vonzóbbá váló pin­cefalucska, a Sárgödör tér, mely kedves, hangulatos színfoltja Paksnak. A szépen gondozott házak ritka látványosságot nyúj­tanak egy modern város köze­pén. A tér ad otthont a néhány éve ismét hagyománnyá vált szüreti mulatságnak. A vendéget borkóstolóval várják, néhány komfortos pincét meglá­togatva eltölthet egy kellemes estét, s a paksi borok megízlelé­se mellett elkölthet egy jó vacso­rát. Akad olyan pince, ahol akár negyvenfős csoportot is fogad­nak. Az itt lévő présházak néme­lyike a Tolnai Borút állomása. Sikeres a szelektív gyűjtés Kulturált körülmények között látják el a betegeket Több pénzbe nem kerül a lakosságnak, mert a plusz költségeket az önkormányzat állja. Legfeljebb egy kicsit több törődés és néhány méternyivel több séta az ára an­nak, hogy Paks a hulladékkezelésben az élen járjon. Vida Tünde A betegek körében végzett köz­vélemény-kutatás szerint min­denki elégedett a szakrendelő­ben folyó munkával és az ottani körülményekkel. Azon túl, hogy kulturált, tágas környezet­be költöztek a rendelők, javult a műszerezettség, több szakren­delésnek új vezetője van. Közel egy éve, hogy átadták Pakson az új rendelőintézetet, a vissza­jelzések alapján a betegek és az ott dolgozók egyaránt meg van­nak elégedve. Dr. Pásztor Hilda igazgató-főorvos elmondta, hogy az intézményben minő­ségirányítási rendszert működ­tetnek, az ezzel kapcsolatos auditon egyebek között értékel­ték a betegek visszajelzéseit a szakrendelőben folyó munká­ról. - Több mint ezer kérdőívet adtunk ki, ezek többségén a be­tegek elégedettségüknek adtak hangot, gratuláltak az új ház­hoz. Észrevételezték, hogy ja­vult a műszerezettség, s azt ír­ták, jó lenne, ha a többi szak- rendelés - tüdőgondozó, bőr­gyógyászat - is ilyen kulturált körülmények között működhet­ne - összegezte dr. Pásztor Hil­da igazgató-főorvos. A kardiológián, szemészeten, orr-fül-gégészeten, a röntgen­ben és a laborban is vannak új műszerek. Több szakrendelés­nek új vezetője van, ők - mint azt dr. Pásztor Hilda elmondta - nagy lendülettel, lelkesen áll­tak munkába. Az elmúlt héten megtartották a kissé előreho­zott egyéves garanciális bejá­rást, amelyen mindössze né­hány apróbb hibát találtak, eze­ket a kivitelező október 31-ig or­vosolja. Az Intézmény vezetője szeretné bővíteni néhány szak- rendelés óraszámát és az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott szolgáltatások körét. Rákosi Gusztáv A DC Dunakom Kft. július else­jétől bevezette a szelektív hulla­dékgyűjtést - az elsők között a megyében és az országban. A törvény egyelőre még nem köte­lezi teljesen egyértelműen erre a településeket, ám az önkor­mányzat úgy döntött, időben megkezdi a felkészülést az elke­rülhetetlenre. A város közterü­letein - beleértve Dunaköm- lődöt és a külső városrészeket is - összesen huszonöt gyűjtő­szigetet alakítottak ki, vala­mennyi helyen három gyűjtő­edényt helyeznek el, a papír­nak, a műanyagoknak és az üvegeknek. Ez természetesen csak a kezdet, a későbbiekben több lesz az edény, az üvegek­nél például a különféle színűe­ket külön gyűjtik majd. A gyűj­tőedényekből nem a szemétte­lepre kerül a hulladék, hanem a MÉH-telepre, onnan pedig újra­feldolgozásra. A szelektív gyűjtés bevezeté­se előtt széles körben tájéko­zódtak a lakossági fogadtatás­ról, válaszoltak a felmerülő kér­désekre, közmeghallgatást is tartottak. A kérdések többsége arra vonatkozott, emelkedik-e a szemétszállítás díja. A válasz egyértelmű nem, a plusz költsé­get - amely évi három-négy millió forint - az önkormányzat vállalta, mint ahogy az edényzet és a szállítójármű be­szerzését is, amelyre tavaly a Belügyminisztérium és a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium pályázatán nyertek 21 millió fo­rintot, ezt kilencmillióval kel­lett kiegészíteni. Az első tapasztalatok felül­múlták a várakozásokat, a la­kosság a korábban szórólap­okon közzétett felhívásnak megfelelően használja a gyűjtő­edényeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom