Tolnai Népújság, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-16 / 243. szám
8 2004. OKTÓBER 16., SZOMBAT GAZDASÁGI TŰKOR NYERTESEK A BUX-index 2004. október 15-én Változás: *0,20% RÉSZVÉNY UTOLSÓÁRim, változás rei MILLIÓ FT NABI 590 9,3 40 BorsodChem 1995 4,6 891 Rába 620 3,3 12 Mól 10440 2,1 5049 Richter 24000 0,8 558 VESZTESEK ____ FO RRÁS: BUDA-CASH RÉSZVÉNY UTOLSÓ ÁR (FT) VÁLTOZÁS (%) MILLIÓ FT Pannonplast 1175-2,1 31 Econet 104-1,9 22 Antenna 3875-1,5 55 OTP 4410-1,3 1927 Matáv 825-0,8 768 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2004. október 15-én r €/Ft $/Ft €/$ f 4247,70 199,87 1,24 +0,3 Ft-0,24 R Ocent fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, amely hat magyar tulajdona. Unalmas kereskedés Enyhe emelkedéssel 12 867 ponton zárt a BUX index. A kereskedés izgalom nélkül telt, leszámítva a Mól nap végi erősödését. A Matáv halottnak tűnt, az Antenna árfolyamát a spekuláció jellemzi. lövő héten a vállalati gyorsjelentések előtti kivárás várható. Ajánlott a Richter eladása és az OTP vásárlása. Túl sok a 22 borvidéké Kit illet a Duna borrégió elnevezés? A hegyközségekről szóló módosított törvényben (2000.) olvasható: „A hasonló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező borvidékek önkéntes társulással borvidéki régiót alkothatnak”. Elindult egy folyamat: borvidéki régiók alakulnak. Az egyik sikert ígérő elnevezés - Duna borrégió - birtoklása körül már vita is támadt. Hogy miért ajánlatos a fenti szempontoknak megfelelő borvidékeknek régióba tömörülni? A szakemberek szerint Magyar- országon túlságosan elaprózott a szőlőtermelés. Emiatt a borvidékek - gyakran - nem tudnak egy-egy bormárka mögé kellő nagyságú termelési hátteret állítani. Magyarországon 22 borvidék van, ami a legtöbb szakember szerint nagyon sok. (Franciaországban a borvidékek száma 14). A fogyasztóknak könnyebb lenne megjegyezni 3-4 magyar borrégió nevét, mint a 22 borvidékét. A szakma tudatában van ennek, ezért indult meg a régiók szerveződése az országban. Legelsőként a Duna borrégió jött létre Magyarországon. 2002. február 20-án döntöttek erről Mórahalmon a Csongrádi, a Hajós-bajai és a Kunsági borvidék - ez átnyúlik Pest és Szolnok megyébe is - vezetői. Már ekkor elhatározták, hogy a Duna borrégió nevét levédik a Magyar Szabadal& * - t-wKr'- i * • i I SOHVIÜtMK lift KUK) I Csongrád 2840 Hajós-Baja 2070 Kunság 28020 Ászár-Neszmély 1820 Badacsony 1810 Balatonfü red-Csopak 2270 Balaton-felvidék 1510 Etyek-Buda 1480 Mór 890 Pannonhalma 750 Somló 690 Sopron 1880 Balatonboglár 2820 Pécs 940 Szekszárd 2300 Villány 1890 Bükkalja 1590 Eger 5160 Mátra 7100 Tokaj 5860 Balaton melléke 1170 Tolna >3150 FORRÁS: PN-INFÓ | mi Hivatalban. Ez év nyarán elindították a Duna borrégió és a Duna borvidéki régió elnevezések szabadalmi oltalom alá helyezését Ez folyamatban van. kovács László, a Duna borrégió titkára elmondta: már 2002-ben részt vettek az Európai Borrégiók Gyűlésének (arev) szekszárdi tanácskozásán, ahol bemutatták a Duna borrégiót, s annak borait. A Duna borrégió névre újabban bejelentette igényét az Ászár-neszmélyi borvidék kezdeményezésére létrejött Északdunántúli borrégió is, amelynek soros elnöke kamocsay Ákos. Egyeztetés is történt az VWS. Az országban a legnagyobb termőterülettel a Duna borrégió rendelkezik ügyben a Bor Eredetvédelmi Bizottság egyik ülésén, ahol az utóbbi csoportosulás - a második Duna borrégió - képviselője azzal érvelt: ők minőségibb borokat készítenek, mint az alföldiek, ezért a Duna borrégió név őket illeti meg. Az alföldiek örülnek az újabb borrégiók megalakulásának, de nem értik, miért kellene tőlük elvenni, amit ők választottak elsőként. A Duna borrégióban mintegy 30 ezer hektár termő szőlőterület található, ez az ország hegyközségeiben regisztrált összterületnek közel 40 százaléka, s a régióban termelik meg a hazai bor 40 százalékát, átlagos évben 2 millió hektolitert. Minden olyan italt készítenek a Duna borrégióban, amely szőlőből való. A három alföldi borvidékből alakult Duna borrégió jogi úton is kész megvédeni elsőbbségét, amelyet törvényes úton szerzett - mondta a titkár, Kovács László. Dr. Urbán András, A HEGYKÖZSÉGEK NEMZETI TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRA: ■ Szerintem a Duna borrégió elnevezés használatában az elsőbbség a három borvidéket illeti meg az észak-dunántúliakkal szemben. Ők a Magyar Szabadalmi Hivatalnál megtették a szükséges lépéseket a levédésre. mKi dönt a vitában? m Remélem, hogy nem jut el az ügy a bíróságig. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsához beadták a felek a működési szabályzatokat A tanács szüret után tart ülést, ahol majd meghallgatjuk mindkét oldalt és véleményt alkotunk Vagyis mi nem döntünk ebben az ügyben, csupán véleményt mondunk, hiszen ez jogi kérdés. Teljes jogkörrel ELSŐ ALKALOMMAL alkotott véleményt teljes jogkörrel a tokaji termelők és cégek által készített borokról a Tokaji Borbíráló Bizottság (TBB) a héten Tokajban. Ezt az idén május 1-jén hatályba lépett új bortörvény tette lehetővé, amely megengedi, hogy a védett eredetű borok esetében helyben szülessen döntés arról, melyik hozható forgalomba az adott márkanévvel. Vetik a búzát A földeken az időszerű talajelőkészítési, vetési és betakarítási munkák egyaránt jó ütemben folynak - jelenti az FVM. Október elejére őszi árpából a tervezett 182 ezer hektáros terület 30 százalékán - 52 ezer hektáron - került földbe a mag. A gazdálkodók őszi búzából mintegy 1,21 millió hektáron terveztek vetni, ebből azonban még csak 60 ezer hektáron végeztek a vetéssel. A rozs vetés- területének 45 százalékán fejezték be a vetést a tervezett 46 ezer hektárból. Agrárlogisztika A rodeport kft. 3 milliárd forintos beruházással agrárlogisztikai központot hoz létre Fadd-Domboriban, amely már az év végére csaknem teljesen elkészülhet. A központ 7 ezer tonnás sík tárolóból, 36 ezer tonna kapacitású silóból, kétszer 25 tonnás szárítóból és tisztítóból, valamint egy napi 5 ezer tonna áru hajóba rakására alkalmas berakóállomásból áll központi irodaépülettel, egy portaépülettel és két 60 tonnás hídmérleggel együtt. Meggytermelők konferenciája Lajosmizse Idén is keserű volt a meggy. Vagy inkább a termelők hangulata volt keserű a bevételek miatt. Hogy ez az elkövetkező években ne így legyen, november 4-én Lajosmizsén országos konferenciát tartanak. Itt alakítják meg a Magyar Meggytermelők Érdekvédelmi Szövetségét (MMÉSZ). A szerveződés elindítója zsigó Viktor kertészmérnök, aki 26 éve foglalkozik meggytermeléssel (a város polgár- mestere). Mint elmondta: óriási káosz uralkodik a magyar gyümölcstermesztési piacon. Nem kivétel ez alól a meggy sem. A szövetség célja: az ültetvények, a termés regisztrációja, s az, hogy a termelők tárgyalási pozícióba kerülhessenek a felvásárlókkal. Ehhez olyan információs rendszert építenek ki, amelyen napi kapcsolatban lesznek az érintettek. A tét az ágazat fennmaradása.
