Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-17 / 166. szám
HÜB 2004. Július 17., Szombat 7. OLDAL ÁLMÁN A C H 2 0 0 4 M I S Z L A Történet és Hagyományok Miszla történetéből Miszla már az avar korban lakott település volt. Neve írásos feljegyzésben először 1327-ben fordul elő, szláv eredetű, valószínűleg egy személynévből keletkezett. A török uralom első időszakában még lakott hely volt, majd elnéptelenedett. A török dúlás után rácok telepedtek le, amit a falu határában lévő forrás elnevezése - Rác- kút - és két fennmaradt családnév is igazol. Az 1700-as évek elején a falut magyarokkal telepítették be, a 16-17. században erdélyi székelyek érkeztek a településre. Már a középkorban mezővárosi rangja volt Miszlának. 1890-ben megyegyűlést tartottak a településen. A miszlaiak még ma is emlegetik, hogy országgyűlés volt a faluban. A községben a polgári anyakönyvezést 1895-ben vezették be, ezzel az országban az elsők közé tartozott. A Szentháromságszobor A katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére emelték. Erdő alján, a templom szomszédságában áll a szobor, amelynek felújítását tervezi az önkormányzat. A gímszarvas A falu címerének alsó harmadában, zöld hármas halmon gímszarvas- szökell. Ez is utal arra, hogy gyakori Miszla környékén. Sok más vad jelenléte mellett e nemes vadnak is köszönhető, hogy a vadászok egyik legkedveltebb helye. A gímszarvas az agancsosok családjába tartozó páros ujjú patás emlős. Karcsú termete, büszke testtartása miatt megérdemli a nemes szarvas elnevezést. Az öreg bikák akár 300 kg-ot is nyomnak. A suta kisebb. Szőrzete testhez simul, színezete a vidékek és évszakok szerint változik. Az alapszín barna, barnásfekete, olykor fakó sárga. A borjak pettyesek. Agancsa egyenesen áll fölfelé. A hegyes, dombos vidéket, a lombos erdőt kedveli. Télen a síkra is ellátogat. Estefelé legel. A miszlai domboldalakon is gyakran lehet látni legelésző gímszarvasokat. Hallása, szaglása, látása igen éles. A bikák a bőgés ideje alatt megvívnak egymással. A vadak jelenléte vonzza az idegent, de a helyben lakóknak sok bosszúságot okoznak a kártételükkel. Az utóbbi időben elektromos védekezőrendszerrel próbálják távol tartani őket. Egy hegyháti apró falu nagy varázsa Vadakat rejtő erdők, virágos tisztások, vendégszerető emberek Erdők között, kanyargós úton jut az utazó Miszlára. Érdemes lassan haladnia, mert a látvány gyönyörű, amíg Gyönkről a településre jut, s az úton átkelő vadak is gyakoriak. A faluba érve barátságos emberek fogadják, akik szívesen adnak felvilágosítást, mi merre található. Mózes László polgármester a falu történelmével kezdi Miszla bemutatását. A hivatali íróasztalán álló községzászló jelképeit magyarázva Nemeskéri Kiss Pállal Magyarország egykori tengermelléki, fiumei kormányzójával ismerteti meg a kíváncsiskodót. A falu neves szülötte, ha tehette minden idejét itt töltötte és kívánságának megfelelően a miszlai fenyvesben alussza örök álmát, ott temették el. A monda szerint kérésére ott, ahol lova megbotlott. A család leszármazottai családfájukat kutatva néhány évvel ezelőtt eljutottak a faluba, előkerült a kormányzó édesanyjának Forintosházy Forintos Jozefának a végrendelete is, amelyben a miszlai templomra, az egykor náluk dolgozó miszlaiakra is gondolt. A zsáktelepülésen, amely azonban jó idő esetén erdei utakon, dűlőkön több oldalról is megközelíthető, minden megvan, ami a kényelmet szolgálja. Víz, vezetékes gáz, saját szennyvízcsatorna- és tisztítórendszer, kábeltévé. És természetesen tervek is vannak. Nem nagyra törők, szépek és reálisak. Első helyen említi Mózes László egy új ivóvízkút fúrásának szükségességét, mert a jelenleg működő kettő közül az egyik felmondta a szolgálatot. Tervben van a falut átszelő Miszla-patak hídjainak rendbetétele, a Nepomuki Szent János-, a Szentháromság-, a Szent Kristóf-, a Szent Flórián szobrok restaurálása, a katolikus templom felújításának befejezése, a művelődési házban vizesblokk és szálláshelyek kiMiszla látképe alakítása, az 1960-as években épült strand helyreállítása, s természetesen az utak, járdák javítása. Mindehhez az ön- kormányzat leginkább pályázatok útján próbálja előteremteni a forrásokat. Bízik abban, hogy a hegyháti, apró falu varázsára az idegenforgalmi szakemberek, a falusi turizmust szeretők is felfigyelnek. Rátalálnak a vadakat rejtő erdőkre, a virágos tisztásokra, a halban gazdag horgásztóra, a történelem viharait átélt kastélyokra, a vendégszerető miszlaiakra. Egy-két kezdeményezés már lábra kapott. Egy fiatal vállalkozó panzió kialakításába kezdett, s más hasonlóról is hallani lehet a faluban. A lakosságot igyekeznek meggyőzni arról, hogy lehetőségeik szerint a falusi turizmusnak megfelelően alakítsák portáikat, hiszen a község egyik kitörési pontja az idegenforgalom lehet. Ennek fellendülését szolgálja két nagy rendezvény is, amely évről évre felhívja Miszlára a figyelmet és számos vendéget hoz. Az egyik a bikádpusztai Turul Fesztivál, a másik a Hegyhát kupáért kerékpárverseny. Jelzés érkezett arról is, hogy íjászok szeretnének itt helyet találni maguknak. A szép, tornácos parasztházak keresettek, különösen a fővárosiak körében, sokat megvásároltak már, s ezeket főként hétvégi háznak használják, de néhányan azt is tervezik, hogy a kis falu állandó lakosai lesznek. ■ A templom és a szerzetesnő A miszlai római katolikus templom 250 éves, a Szentháromság tiszteletére épült. Ehhez igazodik a búcsú, amelyet pünkösdöt követő vasárnap tartanak a faluban. A barokk stílusú épület oltára alatt alusszák örök álmukat Nemeskéri Kiss Pál szülei, a falába épített két rózsaszín kőtábla a család címerével a templom ékessége. A katolikus templom sorsát szí- vén-lelkén viselő Németh Erzsébet, a püspökséggel és az önkormányzattal közösen hosszú évek óta dolgozik azon, hogy a templom méltó jelképe legyen a falunak. Az épület helyreállítása folyamatban van, de mint mondja csak apró lépésekkel haladnak előre, hiszen ki vannak szolgáltatva a pénznek, s abból van a legkevesebb. Németh Erzsébet Miszlán született, itt nőtt fel, 35 esztendeig dolgozott a helyi postán. Teológiát végzett. Ma már nyugdíjas, s emellett a szomszédos Udvariban és Miszlán hitoktató. Időnként igeliturgiákat tart. Ökumenikus összejöveteleket szervez. Ezeken az alkalmakon a A katolikus templom egyik ékessége a fából készült Má- ria-szobor katolikus és református egyház- közösségek tagjai előadásokat hallgatnak, időnként filmet néznek, s megbeszélik a látottakat, hallottakat. Németh Erzsébet egy szerzetes- rendnek, a Szociális Misszió Társulatnak a tagja. Önkormányzati képviselő. A község minden rezdülését érzi, örömét és gondját, minden lakóját ismeri. Úgy tartja, szülőfaluja igazán alkalmas lenne a falusi vendéglátásra, s bízik abban, hogy a lassan, de folyamatosan javuló körülmények egyszer meghozzák gyümölcsüket. ■ Vendégváró reformátusok A falu lakóinak közel fele református vallású. Templomukat a közelmúltban újították fel, a visszaigényelt iskola- épületben turistaszállásokat alakítanak ki. Egy 1700-as évekbéli anyakönyv szerint a miszlai református egyházközösség egykor 800 főt számlált. Késő barokk stílusban épült, műemlék templomukat 1789 és 1791 között emelték. A református egyház iskolájában az 1900-as évek elején 70-80 diák is tanult. Mára mind a közösség tagjainak, mind a gyerekeknek a száma igen lecsökkent. A templomot 1994 és 1996 között újították fel részben a hívek adó mányaiból, részben a műemlék védelem támogatásával. Gond noka Kovács József. Mint mondja, az 1950-es években államosított iskolaépület 1995-ben újra az egyház tulajdonába került. Egy ideig bérbe adták, majd üresen állt. Ma azon dolgoznak, hogy turistaszálláshelyeket alakítsanak ki. Öt helyiségben tíz személynek már tudnak szállást biztosítani. Az ágyakat ajándékba kapták, az ágyneműt megvásárolták. Felújított vizesblokk várja a vendégeket. Terveik szerint a konyhát is felújítják, s mindehhez bizony elkelne a segítség. A későbbiekben hittantáborokat szerveznek és természetesen várnak mindenkit, aki kedveli a természetet és a nyugalmat. _________________■ Eg y fotós a Hegyhát közepéről Mit jelent nekem Miszla? A szülőházamat és hazámat, a gyermek- és ifjúkoromat, a léptéket és a mértéket. A domboldalakon te- hénpásztorkodással töltött nyarakat, a lankákon futó parcellákat, a helyet, ahonnan elindultam, s ahová ha megérkezem otthon érzem magam. Dokumentumokkal igazolhatóan állandó miszlai lakos vagyok - mondja C. Várnai György, akinek fotói számos kiállításon elvarázsolták már a szem- lélődőket. Több önálló kiállítása volt Budapesten, bemutatkozott Gyönkön, Szekszárdon, valamint az erdélyi Csíkszeredában és Nagyváradon is. A Miszlához tartozó Alsóbikádon született 1946-ban. A gyönki gimnazistaévek után Budapesten tanult tovább, előbb elektroműszerész szakmát, majd villamos üzemmérnöki diplomát szerzett. A fotózással 1973 óta foglalkozik, de nem hivatásszerűen. A Magyar Fotográfiai Egyesület, a Nimród Fotóklub, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tolna Megyei Csoportjának tagja. Bár munkája Budapesthez köti, ha csak teheti, hazamegy és a miszlai határban lencsevégre kapja az erdő fáit, a tisztások virágait, az ághegyen ülő csuszkát, az ökörfarkkórót körbedongó poszméhet, egyszóval minden szépet, hogy világgá kürtölhesse képeivel a Hegyhát közepének gyönyörűségét. A csuszka (C. Várnai György felvétele) Fesztivál és rodeóverseny Milkovics István családi vállalkozásban harmadik alkalommal rendezte meg Miszla-Bikádpusz- tán a Turul Fesztivált. Mint mondja, céljuk az ősi magyar tudás még fellelhető kincseinek, hagyományainak, remekeinek felmutatása, a magyarság értékei iránt érdeklődők találkozási lehetőségének megteremtése. A három esztendő azonban bebizonyította: a siker érdekében a kistérség településeinek ösz- szefogására van szükség, hogy legyen hol szállást adni a távolról érkezőknek. Milkovicsék most országosan is egyedülálló programra készülnek. Július 31- én pénzdíjas rodeóversenyt rendeznek. A gyerekek birkarodeón, Az első Turul Fesztiválra készített szobor a felnőttek vadló- és bikarodeón próbálhatják ki állóképességüket. Összemérhetik bátorságukat, ügyességüket a Való Világ lovasával, Vajda Csabával és mesterével Tóth Csabával is. ■
