Tolnai Népújság, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-17 / 166. szám
8. OLDAL GAZ D A S Á G I 2004. Július 17., szombat fliHI TŰKOR Újból vonzó a biotechnológia Külföldön már felismerték érdekeiket a cégek Mi vonzza a befektetőket a biotechnológiai iparba? képzett munkaerő kormánytámogatások pénzügyi ösztönzők egyetemek, kutatóhelyek szabályozók, üzleti légkör ipari klaszterek a helyi piac növekedési lehetőségei WKm Forrás: OCÖ Consulting Fúziókkal, ígéretes tevékenységeikre való összpontosítással, piaci szereplésük javításával csalogatják egyre eredményesebben az európai biotechnológiai cégek a kockázati tőkét A kis hazai innovatív társaságok e téren még komoly lemaradásban vannak. Budapest Látványos eredményre vezetett az európai biotechnológiai társaságok azon törekvése, hogy vonzóbbá tegyék önmagukat a befektetők szemében - állapítja meg az Ernst & Young tanulmánya. Igaz, minderre a kilencvenes évek biotech boomját követő, sokéves visszaesés után került sor, s a fő számadatok ismeretében még a 2003-as összesített európai mutatók is romlásról számolnak be. Ám már mutatkoznak a javulás jelei. A társaságok egyre inkább a legígéretesebb tevékenységeikre összpontosítanak, működési kockázataikat együttműködések révén csökkentik, esetenként fúziókon keresztül is erősödtek, és mind több termékük forgalmazási engedélyét szerzik meg. Míg például 2002 egészében összesen húsz, biotechnológiai úton előállított gyógyszert engedélyeztek, 2003-ban csak júliusig már tizenhetet. Számos készítmény van jelenleg a klinikai tesztelés szakaszában, ami ismét erősíti a befektetők bizalmát. Az eredmény: újból vonzza a pénzt az ágazat. Az innovatív cégek megtanultak innovatív módon gondolkodni - értékeli a helyzetet a Life Science összefoglalója. Az iparág konszolidációja azért is fontos Európában, mert az itteni innovatív vállalatqk eredményeik tekintetében lemaradásban vannak amerikai vetélytár- saikhoz képest. Ám Magyarországon továbbra sem túl nyitottak a (jórészt külföldi pénzből) működő kockázatitőke-társaságok az itteni biotechnológiai cégekbe történő befektetés iránt - közölte lapunkkal Ürge László, a Comgenex Rt. vezérigazgatója. A dolog kulcsa az, hogy az innovációs lánc nem működik olyan hatékonyan itthon, mint az EU-ban, s maguk a társaságok is tapasztalatlanok. Például a cégvezetők nagy része cége likviditási helyzetére akarja használni a kockázati tőkét, vagyis nincs tisztában azzal, hogy a kockázatitőke-társaságok a magas értéken való kiszállás reményében fektetik be a pénzüket. Magyarországon hiányos a kockázati tőke azon láncszeme is, ami az USA-ban a tőzsde szerepe. Ott a tőzsdére vitt innovatív cégből a befektető könnyűszerrel és nagy haszonnal ki tud lépni, majd a pénzt újabb vállalatokba fekteti be. Erre itt még A LEGUTÓBBI FÚZIÓK (A NAGY BIOTECHNOLÓGIAI CÉGEK KÖZÖTT) » Chiron/Powderject » General Electric/Amersham » Astex/MetaGen » British Biotech/Vernalis Forrás: Life Sciences várni kell. Az önerőből mára középvállalattá fejlődött Comgenexet azonban időről időre megkeresik kockázatitőke-társaságok és befektetési bankok az egész világból, beleértve Európát, az USA-t és Japánt. „A mi cégünk feltételei kicsit mások, mint azoké, akiknek a befektetés élet-halál kérdése” - magyarázta Ürge László. A Comgenex további stratégiai terveken dolgozik. Ilyen például a tőzsdére lépés előzetes kockázatitőke-bevonás nélkül vagy itthon vagy külföldön. Európai társaiknál sokkal jobb helyzetben vannak a britek, ahol az ágazat külföldi működőtőke- (FDI-) vonzását a kormány is ösztönzi - állítja Colin Howard, a London Bioscience Innovation Centre igazgatója. A tíz legjelentősebb európai biotech központból három Nagy-Britan- niában található. Míg a világ legnagyobb biotech cége, az amerikai Amgen 5 milliárd dolláros forgalmat ért el, az Európában jelentős brit Celltech csak 610 milliót. Az E&Y adatai alapján 2002-ben a világ közel 4800 biotechnológiai társasága együtt 41 milliárd dollár bevételt produkált. Ennek 70 százaléka keletkezett az USA-ban, és csak 20 százaléka Európában. Egyre nő Ázsia jelentősége is, ahol sorra születnek a bioparkok. A legnagyobb bioparkok egyike, a 288 millió dollárból épített szingapúri Bio- polis tudásközpont hét épülete számos kutatóintézetnek, magán-kutatószervezetnek és egyetemi biomedikai központnak ad helyet. Jó esélye van rá, hogy a régió egyik vezető k+f centrumává váljon. Egyre több külföldi - egyebek mellett brit - társaság is megtelepszik a szingapúri parkban. A tanulmány emellett azonban a kelet-európai térségben létesülő tudásparkokat is a ma mintegy huszonöt speciális tudományos nyugat-európai park új versenytársaként említi. A világon a legnagyobb bioparkok persze az USA-ban vannak, ezek egyike az észak-karolinai Research Triangle Park, ahol több mint száz kutatási intézmény működik. b. horváth lilla Végállomás: a munkahivatal Német kísérlet az állásközvetítés felgyorsítására Eberswalde Németországban rekordméretűre - 4,2 millióval 10,2 százalékra - nőtt a munka- nélküliek száma, ezen belül a tartós munkanélküliek aránya. A tervezett reformoktól azt remélik, hogy már októberre érezhetően javítani lehet az arányokon. Legalábbis ezt ígéri Wolfgang Clement szövetségi gazdasági miniszter. A módszerek alkalmazása egyelőre kísérleti stádiumban van. Eddig összesen hat új rendszerű állásközpontot hoztak létre, amelyektől gyorsabb, eredményesebb ügyintézést remélnek, mert az országos hálózatot 2005 végére ki kell alakítani. Az eberswaldei központ vezetője, Jürgen Steinberger elmondta, hogy számítógépük 600 állástalan építőmunkást tart nyilván, számuk télen ezerre is fölemelkedik. „Ahelyett azonban, hogy öt percenként csöngene a telefon, ma már napjában ötször hívnak csupán, így több időnk marad a közvetítésre, a baj inkább az, hogy mindössze 17 szabad munkahelyet tartunk ebben a szakmában nyilván”- húzta alá. Általános vélemény, hogy a hatékonyságnak köszönhetően elégedettebbek az ügyfelek: a közvetítés ideje ugyanis érezhetően lerövidült. Általános jelenség azonban, hogy kevés a betöltetlen állás, és ezen ők sem segíthetnek. Az pedig már egy másik reformprogramot igényel- írja a Die Welt. GYULAY ZOLTÁN A TARTÓS MUNKANÉLKÜLIEK ARÁNYA (az összes munkanélkülihez viszonyítva, 2003-ban) Szlovákia Olaszország Szlovénia Görögország Lengyelország Németország Csehország Belgium Lettország Litvánia Észtország Magyarország Franciaország Írország Spanyolország Portugália Ausztria Hollandia Luxemburg Nagy-Britannia Finnország Dánia Svédország EU-átlag Japán Egyesült Államok Agrárkutatások támogatása Devizaárfolyamok Cseh korona 7,95 Euró 249,63 Japán jen (100) 184,71 Lengyel zloty 56,39 Svájci frank 163,55 Szlovák korona 6,251 Angol font 373,85 Hírek Áremelkedés Csehországban a vártnál jobban, 1,1 százalékkal nőttek az ipari termelői árak idén júniusban az acél drágulása miatt, mti Önmérséklet A Mitsubishi Motors azt fontolgatja, hogy egyharmadára, évi 120 ezerre csökkenti az Egyesült Államokban gyártott gépkocsik számát a veszteségek csökkentése céljából. A döntés nyomán 600-700 dolgozó veszítheti el állását a Mitsubishi 3 ezer fős, Illinois államban, Normal-ban lévő üzemében, mti Terjeszkedés A Magyarországon is jelen lévő svéd Tele2 távközlési társaság tovább akar terjeszkedni Oroszországban több regionális mobilszolgáltató felvásárlásával, mti Úttörés A British American Tobacco elsőként építhet dohánygyárat a nagy nyugati vállalatok közül Kínában, miután megkapta az engedélyt a kínai hatóságoktól egy vegyes vállalat alapítására, mti Budapest Az EU-tag Magyarország számára jelentős mérföldkő, hogy a közösség keretei között új lehetőségekhez jutnak a különböző kutatási területek, és ezáltal az innovatív tevékenységek is. Ezt szolgálja az agrárium kutatásait és fejlesztéseit elősegítő támogatási program. A támogatási program célja: korszerű, magas értéket képviselő, piacképes agrár-élelmiszeripari termékek, eljárások és szolgáltatások létrehozása. Az agrárágazat termelési folyamatainak fejlesztése, termelési környezetének fenntartható módon történő felhasználását segítő kutatási-fejlesztési, együttműködési programok beindítása, az agrárélelmiszeripari ágazat termelési eszközeinek a gazdasági teljesítőképesség fokozását célzó fejlesztése a termelés innovációs feltételeinek javításában érdekelt gazdálkodó szervezetek és a hazai kutatóhelyek között kooperáció keretében. A támogatott pályázatok várható száma: 50 A pályázaton belül támogatott témakörök: 11. Korszerű, magas hozzáadott értéket .képviselő piacképessé váló agrár-élelmiszeripari termékek, eljárások és szolgáltatások létrehozása. 11.1. Olyan új élelmiszerek kifejlesztésére irányuló törekvések, amelyek egészségvédő szerepet töltenek be, illetve gyógyítási, gyógykezelési célokra is alkalmasak. 11.2. Speciális termékminőség megjelenését (különleges íz, aroma, szín, forma stb.) megalapozó, gyakorlatorientált kutatások, különös tekintettel a hungaricumokra. 8 1.3. Piaci újdonságnak tekinthető, a korábban csak szűk körben elterjedt élelmiszer-féleségek üzemi méretű előállítását lehetővé tevő kutatások (pl. vadhús, vadon termő gyümölcsök, biotermékeknek minősülő élelmiszerek). 12. Piacképesség fokozását elősegítő k+f projektek, a termelési infrastruktúra hatékonyságának fokozása. 12.1. A termésbiztonság növelésén keresztül a piac egyenletesebb ellátását (stabil minőség és mennyiség) elősegítő növény- és állattenyésztésre vonatkozó nemesítési, technológiafejlesztési tevékenységek. 12.2. A szezonális mennyiségi, minőségi, illetve az áringadozások csökkentésére irányuló nemesítési, technológiafejlesztési projektek (koraiság fokozása, érési szezon kitolása). 12.3. A termelési folyamat során jelentősebb költségmegtakarítást eredményező újítások (pl. szaporasági mutatók javítása, vemhesség korai felismerése) létrehozása és bevezetése. 12.4. Termelési hatékonyságot és ezáltal a mezőgazdasági termék árának piacképességét javító műszaki megoldások kifejlesztése. 13. A mezőgazdasági termékekre kötelezően előírt minőségi és higiéniai, illetve az állattartás során érvényesítendő törvényi szabályok hatékony teljesítését megalapozó kutatás-fejlesztés. ■ 3.1. Költséghatékony és megbízható minőségvizsgálati módszerek kifejlesztése. ■ 3.2. Az élelmiszeriparban alkalmazott gyártástechnológiák (különös tekintettel annak higiéniai elemeire) magasabb szintre történő emelését megalapozó kutatások. 13.3. A növényvédőszer-haszná- lat csökkentését, kiváltását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése (pl. biológiai védekezés, rezisztencia fokozása). 13.4. Humán-egészségügyi kockázatok csökkentése a betegségszűrési, kórmentesítési módszerek eszköztárának bővítésével. 13.5. Az állatvédelmi szempontokat szem előtt tartó tartástechnológiai korszerűsítések megalapozása. 14. Az agrárágazat termelési folyamatainak fejlesztése, termelési környezetének fenntartható módon történő hatékony fel- használását segítő eljárások, programok. 14.1. Mezőgazdasági melléktermékek környezetbarát hasznosításának új lehetőségei. 14.2. A biomasszának az energia- termelésben nagyobb teret biztosító alkalmazások kutatása. 14.3. Kiemelt ökológiai értékű területek mezőgazdasági hasznosítását és környezetvédelmi szempontú megóvását lehetővé tevő művelési, tartástechnológiai eljárások kidolgozása. 14.4. A tápanyagellátás során kijuttatott dózisok optimalizálását szolgáló módszerek fejlesztése és kutatása. ■ 4.5. A kedvezőtlen adottságú földterületek nem hagyományos mezőgazdasági termeléssel történő hasznosítására irányuló kutatások, különös tekintettel az erdősítés és az aquakultúra lehetőségeire. 14.6. Alkalmazott bakterogeno- mikai kutatások. A pályázat kedvezményezettjei: támogatást kaphatnak belföldi székhelyű jogi személyek (pl. termelési és értékesítési szövetkezetek), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és agrárkutatóhely(ek), agrárkutatá- si-fejlesztési tevékenységet ellátó felsőoktatási intézmény(ek) részvételével a pályázatban foglalt feladatok megvalósítására alakított konzorciumok is! Mik minősülnek agrárkutatóhelynek? Agrárkutatóhelynek azok a kincstári körbe tartozó agrár-kutatóintézetek, agrárkutatási-fej- lesztési tevékenységet ellátó közhasznú gazdasági társaságok, költségvetési kutatóintézetek által alapított közhasznú társaságok, továbbá vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek minősülnek, akik/amelyek tevékenységi körébe kutatás-fejlesztés is tartozik. A konzorciumi tagok száma legfeljebb hat (6) lehet. Sem kutatóhely, sem vállalkozás önmagában nem pályázhat. A konzorciumnak legyen tagja legalább egy a projekt eredményeit hasznosító vállalkozás. EU-tagországbeli vállalkozások és kutatóhelyek is lehetnek közreműködők, de pénzügyi támogatásra pályázó csak Magyarországon bejegyzett vállalkozás, illetve intézmény lehet, külföldi résztvevő a pályázat forrásaiból támogatásban nem részesülhet. A támogatás formája: vissza nem térítendő juttatás, és mértéke pedig projektenként az igényelhető támogatás legalább: 25 millió és legfeljebb: 100 millió forint. A támogatás mértékének maximuma a tevékenység jellegétől függően: I az alapkutatási részfeladatokra 100 százalék; 1 alkalmazott kutatási feladatrészekre vonatkozóan max. 60 százalék; ■ a kísérleti fejlesztési feladatok esetében pedig max. 35 százalék lehet. A pályázat beadási határideje: 2004, augusztus 13.________■
