Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-15 / 113. szám

10. OLDAL ALMANACH 20 0 4 FÜRGÉD 2004. Május 15., Szombat Fürgéd, a ligetek faluja Vendégházakkal kezdődhet a turizmus Fürgédre meglehetősen kacskaringós úton jut el az utazó: Pincehely felől Ozorát el­hagyva, vagy Tamási felől Fomád és Kecse- gepuszta érintésével éri el a valamivel több, mit hétszáz fős települést. Az első benyo­mást a tágas utcák, és az épületeket övező ligetek adják, mely utóbbiak tavasztól ma­dárszótól hangosak. Fürgéd egyelőre nem akar turistaparadicsommá válni, de a kör­nyezet egy kikapcsolódást kereső városi pol­gárnak igazi felüdülés. Ha a belátható jövőben idegenforgalmi központ nem is lesz a faluból, néhány év múlva talán fogadhatnak turistákat Fürgédén. Két épületet a közelmúltban si­került vidékfejlesztési támogatásból kül­sőleg felújítania az önkormányzatnak, a környékét parkosították. Az egyikben ugyan a postahivatal működik, de van A művelődési ház kapuja olyan helyisége, amely szállás­ra alkalmas. Mint Barkóczi Jó­zsef polgármester elmondja: e két épületben két-három éven belül vendégházat terveznek kialakítani, ami a remények szerint falusi turizmus elindu­lását segítheti. A község évek óta tartó gondja azonban nem az ide­genforgalom fellendítése, ha­nem a munkahelyek hiánya és a nem túl jó megközelíthető­ség. Az önkormányzat most visszavásárolt a Dózsa Mező- gazdasági Szövetkezettől egy épületet, ami korábban a köz­ségé volt. Az ingatlant még 1996-ban értékesítették, 2001- ben azonban elkezdődött a szövetkezet felszá­molása. - Az épü­letben egy száz­húsz négyzetmé­ter alapterületű he­lyiséget szeret­nénk hasznosítani munkahelyterem­tésre, ami jó lehe­tőség, hogy a ma­gas munkanélküliséget csök­kentsük - véli a polgármes­ter. Bíznak abban is, hogy be­fejeződik a Fürgéd és Nagyszokoly közötti út épí­tse. Ezt két éve kezdte el a nagyszokolyi önkormányzat, de csak felerészt készült el, s azóta nem sikerült sikeres pályázatot benyújtani. Ha az út meglenne, Siófok felé tud­na nyitni a település, és ösz- szeköttetést teremtene más, környékbeli falvakkal is. Ez nemcsak a turizmus, vagy a munkahelyteremtés szem­pontjából lehet érdekes, hi­szen most éppen iskolafenn­tartó társulást tervez létre­Az épületben szolgálati lakások voltak, a jövőben vendégházzá alakítanák hozni Fürgéd, Nagyszokoly és Ozora. Fürgéd ugyan nem zsáktelepülés, de a közúthálózat nem kapcsolja be teljesen a községet a vidék vérkeringésébe. Az itt élők sok szállal kapcsolódnak Tamási­hoz; a várossal összekötő útnak nagyobb része, 4,3 kilométer felújítása már elké­szült, de a Kecsege-Fornád útszakasz rendkívül rossz állapotban van, a Volán­buszok vezetői is sokszor ber­zenkednek tőle. Az önkormányzat további fontos beruházásra készül: a térségben már csak Fürgédén nincs vezetékes földgáz. A DDGáz Rt. most készíti a háló­zat kiépítésének tanulmányter­vét. A remények szerint 2005- ben már földgázzal fűthetnek a fürgediek. Az infrastruktúra fejlesztésétől nőhet a település vonzereje. Fürgéd, talán kivétel a hasonló helyzetű falvak között, nem csökkenő népességű, az utóbbi években nőtt a lakosság száma, jelenleg hétszáz­negyvenen lakják. Többen települnek ide a fővárosból és Tamásiból is, elsősorban szép fekvése, tiszta levegője miatt vá­lasztják a települést. Az olasz kapcsolat Fürgédnek nem a más településeknél gyakori német, vagy erdélyi településsel lehet part­nerkapcsolata, egy olasz várossal, Bibionéval „léphet frigyre”. A kapcsolat apropója, hogy a tálján vadászok régóta előszeretettel keresik fel a község va­dászterületeit. Örömmel tanítaná a fiatalokat Új orvos a Maros mellől Az a jó falusi levegő! Fürgéd közterei magukon viselik egy alkotó kéz nyomát: faragott pi­henőpadok, szobrok, emlékosz­lopok jelzik Gyárfás Mátyás jelen­létét. Az ozorai születésű fafaragó jelenleg azonban egészségügyi okok miatt nem dolgozik. Tavaly Tamásiban mutatkozott be kiállí­táson, s most is bemutatóra ké­szül. Idén - szavai szerint - „tö­mör” anyagot szeretne a közönség elé tárni, amire bőven van lehető­sége. Legközelebbi kiállításán szobrokat, dísztárgyakat láthat­nak majd. Betegsége ellenére azt mondja: részéről nincs akadálya annak, hogy a faluban is tovább dolgozzon. Tanítványokkal is szí­vesen foglalkozna. A helyi műve­lődési házban a nyári szünetben örömmel adná át a tudását gyere­keknek, fiataloknak. ■ Kálmán István nemrégen még a Maros mellett gyógyított, a Szé­kelyföld fővárosában, Marosvá­sárhelyen praktizált háziorvos­ként. Tavaly települt át, s Fürgédnek személyé­ben hamarosan önálló háziorvosa lesz. Kál­mán doktor Vásárhe­lyen szerzett orvosi dip­lomát, húsz évig volt orvos Moldvában és Er­délyben. Unokatestvére Szekszárdon él, ezért is választotta Tolna me­gyét.- Tavaly két praxis volt üres a megyében: Pálfa és Fürgéd. Pálfán volt magyar állampolgár­ságú pályázó, itt nem - mondja, így került Fürgédre. A Maros vidéke persze más ­Dr. Kálmán István ott hegyes a vidék, de megszeret­te Fürgédét is. A falu a zajos vá­ros után kész üdülés. Orvosi szempontból nézve úgy látja: ah­hoz képest, hogy kis faluról van szó, a rendelő felsze­reltsége sokkal jobb, mint akármilyen városi rendelőé Erdélyben, és az adminisztráció is könnyebb. Kálmán István kö- zéphossZú távon terve­zi a jövőt Fürgédén, jó néhány évre biztosan itt marad. Családja, húszéves, egyetemi tanulmánya­it folytató lánya és tisztviselő fe­lesége odaát maradt, ők csak egy év után települhetnek át az anya­országba. A Kiss György és Kissné Tóth Edit nyugdíjas házaspár két éve él Fürgédén. Valójában budapes­tiek, de nem a fővárosból, hanem Tengődről költöztek a faluba. - Annak idején kis unokánk beteg­sége miatt kerestük a jó levegőt - mondja az asszony. - Tengőd er­dő mellett volt, de nem volt or­vos, vásárlási lehetőség, kicsit el­kapkodtuk a választást. Aztán el­kezdtünk keresgélni. Amikor egy tengődi család Fürgédén, épp eb­ben az utcában vett házat, eljöt­tünk meglátogatni. így tudtuk meg, hogy ez a falu egyáltalán lé­tezik. 1998-ban jártunk itt elő­ször, négy év múlva költöztünk Fürgédre. Egyetértőén mondják: látvá­nyos a különbség a két falu kiné­zetében. A fővárosból jöttek, tud­ták, hogy nagy váltás lesz szá­mukra a vidéld élet, de ha vissza­mennének, azt egyfajta büntetés­nek éreznék. Fürgédén is kiala­kultak ismeretségek, úgy érzik, készséges, barátságos emberek laknak itt, a fiatalok is tisztelettu- dóak. A nyugdíjas házaspár szerint megfelelő az itteni ellátás. Meg vannak elégedve az orvossal, s ha nem tudnak elmenni a ta­mási, ozorai patikába, meghoz­zák nekik a gyógyszert. Örülné­nek ugyanakkor, ha lenne út Nagyszokoly felé, s azt is látják, hogy nagyon sokaknak nincs munkájuk, de ez nem csak fürge- di jelenség. Gyuri bácsi azt mondja: „valahogy egyben van ez a falu”. Ezüstös népdalok Ezüst minősítéssel tért haza nem­rég a KÓTA Kéthelyen rendezett kórustalálkozójáról a fürgedi népdalkórus. A tizenegy tagú női kar körülbelül negyven új stílusú népdalt énekel, többet „fürge- diesítve”, vagyis szövegébe be­csempészve a falu nevét. A kórus korábban a Tolna megyei Cinege­madár népdaléneklési versenyen és gálaműsoron is sikerrel szere- pelt._______________________■ A tó jövője Fürgéd határában több ha­lastó is fekszik annak a tó­rendszernek a részeként, amely a községtől Pincehe­lyig húzódik. Az ozorai út mellett lévő tó tu­lajdonosa jelenleg azt fontol­gatja, hogy a jövőben horgász­tavat alaldtanak ki a halastóból. Csirke Ferencné elmondta: ha az Európai Unió nem hoz a halnak jobb piacot, inkább a horgászatra teszik alkalmassá. Most 20-25 dekagrammos, továbbtenyésztésre való halat, pontyot, busát tenyésztenek, jelenleg azonban kínálati piac van, s nehezen eladható a hal. Bíznak az európai uniós pá­lyázatokban, amelyek révén ag­rár-környezetvédelmi beruhá­zásokhoz igényelhető támoga­tás. Fürgedi programok A fürgediek évente hat-nyolc hagyományos közösségi szó­rakoztató programot, ünne­pet tartanak meg. Május elején az édesanyákat kö­szöntik, a hónap végén pedig a kicsiknek rendeznek gyermek­napot. Júniusban szokták meghir­detni a környéken a fürgedi fut- balltornát, ami tavaly ugyan el­maradt, de ezzel nem szakadt meg a sorozat. A búcsú a pünkösd utáni har­madik hét végén van. Nyár végén, ősz elején két bál várja a falubelieket. Augusztus­ban aratóbálban, szeptember­ben szüreti bálban mulathat­nak, utóbbit szüreti felvonulás is megelőzi, amelyen egyre töb­ben vesznek részt. November­ben a falu idős lakóit köszöntik. A Falu Értékei A katolikus templom A falu katoli­kus templo­ma ere­detileg uradalmi gazdasá­gi épü­let, mag­tár volt. Egyházi épületté 1945 után alakítot­ták át, jelenleg torony nélkü­li, egyhajós katolikus temp­lom. Kertjében faragott pihe­nőpadok, emlékoszlop áll. Dél-nyugati falában corpus látható. Vas Gereben Fürgéd szülötte a 19. század egyik legnépszerűbb magyar írója, Vas Gereben. Eredeti nevén Radáko- vics Jó­zsef 1823. áp­rilis 7-én a község elődjé­nek te­kinthető pusztán látta meg a napvi­lágot, édesapja itt volt uradalmi ispán. Vas Gereben írói munkássága nagyobbrészt az 1848-as szabadságharcot követő két évtizedben bontakozott ki, ekkor népszerűsége Jókaié­val vetekedett. Tiszteletére 1996-ban mellszobrot állítot­tak a községháza előtti park­ban. ~~l Madonna A község mil­lenniumi parkjában az ezeréves álla­miság tiszte­letére állítot­ták fel Gyár­fás Mátyás fa­faragó emlék­oszlopát, amely Ma­gyarország védőszentje­ként Nagybol­dogasszonyt ábrázolja. Egyesületi emlék A 20. század első felében több civil szervezet is tevé­kenykedett, volt Levente Egye'sület, Polgári Lövész Egyesület és Önkéntes Tűz­oltó Testület. Ez utóbbi a nyolcvanas években is mű­ködött, ma már nem aktív. A múlt század elejéről maradt fecskendőkocsik ma már re­likviák, kettő közülük a falu közterein látható. Kultúrház A falu művelődési házát 2001-ben újították fel. Az épület mellett külön érték a házat övező park, ahol sza­badtéri rendezvényeket is tarthatnak. * * l l * ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom