Tolnai Népújság, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-15 / 113. szám
2004. Május 15., Szombat 11. OLDAL ALMANACH 20 04 - KÖLESD i Immár Kölesdre is figyel a világ A vendéglátás sok családnak biztosíthat jövedelmet A műemlék jellegű kölesdi Művelődési Ház-Borok Háza, előtérben a borkúttal. A római oszlopokra emlékeztető, szőlőlevelekkel és fürtökkel faragott alkotást Farkas Ádám szobrászművész készítette. A kút két oldalán levő csörgőkből jeles alkalmakkor vörös-, illetve fehérbort lehet csapolni. % Érdekes és látványos helyre települtek annak idején őseink: hét völgyre, a Mezőföld és a Tolnai Hegyhát találkozásában, a Sió mellé. Ez a földrajzi adottság és a település gazdag történelmi múltja is egy lehetséges vonzereje lehet a községbe irányuló turizmusnak - mondja Kocsis György, Kölesd polgármestere.- Napjaink értéke elsősorban a falu fekvése, a látvány, ami fogadja az idelátogatót - véli a faluvezető. A két vízfolyás, a Sió és a Sárvíz a horgászat és a víziturizmus alapja. Ez utóbbiban egyébként nem csak Kölesd, de a környékbeli, Sió menti települések is látnak fantáziát. A medinai önkormányzat által elnyert pályázatnak köszönhetően Kölesd is a Sió-vízitúra egyik állomáshelye. Csónakkikötővel, a sportpálya melletti füves, fákkal árnyékolt területen a vízhez közeli sátorozási, a sportöltözőben tisztálkodási lehetőség várja a túrázókat, várhatóan már az idén nyártól. Szintén földrajzi adottságok, a klíma és a talaj adja meg a lehetőségét a kiváló minőségű szőlők termesztésének, és az abból készített nagyon jó minőségű boroknak. Köleseinek talán a legnagyobb vonzereje a bor, ennek megfelelően nem véletlen, hogy az 1998-ban alakult Tolnai Borvidék központja Kölesd, és a borvidék borturizmusának elindításában is úttörő szerepet vállaltak kölesdi szakemberek, borosgazdák. A turisztikai lehetőségek felsorolása még folytatható a vadászattal, hiszen ez a terület kiváló élőhelyet biztosít az őz, a gím- és a dámszarvas, illetve a vaddisznó részére is. Ezek vadászatára a helyi vadász- társasághoz gyakran érkeznek vendégek. Akiknek egy része több napot is szeretne eltölteni Kölesden, ha van hol aludnia. Pillanatnyilag két hivatalos szálláshely van a faluban, ami a polgármester szerint jelentős előrelépés, de az lenne a cél, hogy negyven-ötven főt - egy autóbusznyi turistát - is el lehessen szállásolni a falun belül. Kocsis György bízik benne, hogy lesznek további vállalkozók is. A polgármester egyébként úgy látja, hogy a turisztika a falu számára stratégiai lehetőség. Mint mondja, hiú ábránd, hogy ide bárki ipart fog telepíteni. A mezőgazdasági lehetőségek adottak, azok egy részét ki is használják, de szerinte a szőlőtermesztésben még vannak kiaknázatlan kapacitások. A turizmus különböző ágaiba viszont sok családot be lehetne vonni. Kocsis György nem gondolja azt, hogy csak az idegenforgalomból tömegesen meg tudnak élni a köles- diek, kiegészítő jövedelemszerzési formaként viszont sokak számára szóba jöhet ez a tevékenység. Ami pedig önkormányzat „turizmusbarátságát” illeti: a faluvezető szerint fontos, hogy a község külön adókkal nem terheli a vendéglátásban érdekelt helyi vállalkozásokat. A település infrastruktúra-építéssel, pályázatokkal, a Kö- lesdről megjelenő, szerencsére egyre több turisztikai kiadvány anyagi támogatásával segít. Ugyancsak a településnek köszönhetően a falu idegenforgalmi kínálatáról az interneten is tájékozódhatnak az érdeklődők, így elmondható, hogy -immár Kölesdre is figyel a világ. _____________■ A fehéren is mutathat a fehér Újra felfedezett hagyományos hímzés A kölesdi fehéren fehér hímzés a népművészeti érdekességek közé tartozik. A helyi díszítőművész szakkör ezen minták felkutatását is vállalta. A szakkörben természetesen jó- ízűeket beszélgetni és akár nó- tázni, névnapozni is lehet, bár kétségtelen tény, hogy a kör tagA szakkör egyik oszlopos tagja, Sólya Istvánná, Bözsike néni hímez jai - élükön Vargáné Kisfalvi Erzsébet „tanár nénivel”, aki a főiskolán tanulta is a hímzéskultúrát - valóban komolyan veszik, és magas szinten is űzik a hímzést. Ez a civil szervezet egyébként lassan harminc éve létezik, ma tízen vannak a régiek közül. A kör egyébként főként a kezdetekben komoly helytörténeti munkát fejtett ki, hiszen a régi kölesdi fehéren fehér hímzés mondhatni elfelejtődött. Az újrafelfedezést, a gyűjtőmunkát a honismereti szakkörrel karöltve végezték, még egy könyv is született belőle, amelyet Vargáné Kisfalvi Erzsébet jegyez. Az eredeti kölesdi fehér hímzés egyik jellegzetessége a sok lyukhímzés. Hajdan többnyire ruhadarabokon - pl. kendők - alkalmazták, ma már készülnek blúzok, szoknyák, ágyneműk, függönyök is ilyen díszítéssel, de a szakkörbe járó asz- szonyok keze munkáját dicséri többek között a községháza házasságkötő termének asztalán levő hímzett terítő is. Bekapcsolódva a borkeringésbe A Tolnai Borvidék központjaként Kölesd a borút állomások kialakításában is élen járt. Három itteni pince már bekapcsolódott a „borkeringésbe”, és valószínűleg lesznek még követőik. Az 1999-ben alakult Tolnai Borút Egyesületnek jelenleg negyven tagja van. A tolnai borút állomások közül két magánpince és egy önkormányzati tulajdonú pince kölesdi. A Borok Házaként is funkcionáló egykori kisvármegyeháza „alagsorában” a Tolnai Borvidék három körzetének illusztris borai találhatóak, azok, amelyek az adott évi hegyközségi megmérettetéseken alkalmasnak találtatnak a borvidéki borversenyen való részvételre. Jellemzően a chardonnay-t, olaszrizlinget, illetve cabernet sauvignon-t és kékA Borok Háza pincéjében frankost (rosét is] lehet ott kóstolni, de ezeken kívül is természetesen igen széles a fajtaválaszték. A pince egyébként hajdan tömlőéként szolgált, ma azonban már csak a borbarátokat tudja rabul ejteni, méghozzá előzetes bejelentkezés után. Steitz János, a borvidék hegyközségi tanácsának titkára, a borút egyesület menedzsere személyes példával jár elöl a kölesdi borok népszerűsítése, a borturizmusnak a községben történő fejlesztése terén. Pincéjében kékfrankos, kölesdi siller, cabernet-k, chardonnay, zöldveltelini várja a vendégeket, no meg házias ételkülöniegességek és a házigazda által saját kezűleg előállított harmonikaszó. Varga Sándor pincéje előtt barátságos lugasos terasz, a pincében a kis múzeum, és nem utolsó sorban cserszegi fűszeres, ezerfürtű, kékfrankos, zweigelt, merlot fogadja a borbarátokat. A családfő szakács fiai révén borkorcsolyák, egytálételek, vadhúsok, rétesek is fokozzák az ízélményeket, csakúgy, mint a húszféle gyógyfűből készült italkülönlegesség. A Varga-pincében akár ötven borkedvelőt is vendégül tudnak látni egyszerre. Egyelőre három pince van a „kirakatban” Kölesden, de a borturizmushoz is kiváló helyi adottságok ismeretében nem nagy merészség azt állítani, hogy a nem túl távoli jövőben további kölesdi állomásokkal is gyarapodik a tolnai borvidéki borút. ■ Zengő Zönge Mindig „zöngésen” zeng az ének a kölesdi népdalkor próbáin és fellépésein, hiszen az együttes a kölesdi „hegyről” a Zönge nevet viseli. Immár hét éve dalol az együttes, Falkai Gyuláné vezetésével. Főleg dunántúli népdalokat énekelnek, ezen belül is az új stílusú, vidámabb darabokat kedveli a csoport, a kölesdi emberekre ugyanis jellemző a mulatós kedv. A népdalkor - a megyei, illetve a Vass Lajos országos népzenei szövetség tagjaként az országos rendezvényeken kívül - gyakorlatilag minden kölesdi programon fellép, ezáltal is gazdagítva a kulturális kínálatot a faluba látogató vendégek számára. __________■ Cs ak megszállunk, csendben Csendes Szállónak keresztelte - egyelőre csak magában - egy korábban leromlott állagú, hamarosan teljesen megújuló épületben létrehozott panzióját Stengeli Andrásné, Julcsi néni. A nyugdíjas kora ellenére örökmozgó hölgy családja több vállalkozást is visz, és érzékelhetően mindegyiknek ő a motorja. A panzió a helyi szövetkezeti irodaházból „nőtte ki magát”, az épület megvétele után néhány év alatt pályázati segítséggel rendbe hozták, és tavaly nyár óta vendégeket is fogad. A Kölesdre látogató vadászok körében például már kifejezetten népszerűnek mondható a szálló, amely természetesen minden vendéget szívesen lát, legyen az fővárosi egyetemista, vagy környékbeli kisgyermekes család. A panzió kilenc I szobával, maximum húsz férő- Kívül-belül megújult az egykori irodaépület ___________________________■ Ün nepsoroló PÜNKÖSDI FESZTIVÁL Pünkösd szombatján a Borok Háza udvarán zajlik a rendezvény, amely a hagyományok szerint a borvidéki borverseny ünnepélyes eredményhirdetését, borkóstolót is magában foglal, folklórműsorokkal, főzéssel színesítve. SZENT ISTVÁN-NAPI BORÜNNEP Ugyancsak hagyományos, augusztus 20-i eseményről van szó, amelyben szintén a bor játssza a főszerepet, ám ennek helyszíne a Szekszárdi úti pincesor. DIÁNA-NAPI VADÁSZVIGALOM Tavaly rendezték először ezt az ünnepet, a Borok Háza udvarán, és mivel remekül sikerült, valószínűleg ez a rendezvény is hagyománnyá válik. Idei időpontja szeptember 18._____________■ Híres, Értékes A „KÖLESDI EZÜST- KINCS”-KÉNT ismert ötvösmunkákat a Nemzeti Múzeumban őrzik. Ezeket a tárgyakat valószínűleg a mohácsi csata előtt ásták el, és a XIX. század elején tárták fel. Az értékek tulajdonosa II. Lajos király bizalmi embere lehetett. A BÉRI BALOGH ÁDÁM által vezetett kuruc sereg 1708. szeptember 2-án a kölesdi Harc-hegynél megsemmisítő csapást mért a császári tisztek által vezetett rác csapatokra. Béri Balogh Ádám szobrát - kölesdi népfőiskolái kezdeményezésre, közadakozásból - 2002-ben állították fel a Béri Balogh téren. Az alkotás Krisz- tiáni Sándor és Tamaska János . munkája. MEZŐVÁROSI címet 1730-ban kapott a település, a rangot az 1800-as évek második felében törölték el. 1778-ban kis híján - állítólag egy szavazaton múlott - Kölesd lett Tolna megye székhelye. A katolikus templom HÁROM TEMPLOMMAL büszkélkedhet a község. A re; formátus templom 1788-ban, a katolikus 1858-ban, az evangélikus templom 1893-ban épült. A SÖRÉTTORONY, Tolna megye egyetlen ipari műemléke, a Kölesdhez tartozó Borjúdon áll. Az épület a sö- rétkészítés technológiája miatt* lett torony-jeliegű. TOLNA MEGYE első köztéri Kos- suth-szobrát 1897-ben avatták az egykori kis- megyeháza épülete alatt. Az ünnepségen jelen volt Kossuth Ferenc is, az egykori kormányzó fia. A szobrot Pichler Győző országgyűlési képviselő állíttatta, saját költségén - olvasható dr. Kiszler Gyuláné 1848-49 Kölesden című helytörténeti munkájában. BARANYAI LÁSZLÓ, tizenöt éve elhunyt kölesdi népművelő nevéhez fűződik a „Látás- és ízlésnevelés, a mai magyar képzőművészet emberközelbe hozása” nevű program létrehozása. A „látásnevelés” során mintegy 70 képzőművész munkásságát dolgozták fel, amiről több, mint 13 ezer diakép és 100 óra magnófelvétel készült. Ezt a hagyatékot mentette meg a Kölesdi Közéleti Egyesület, az anyag CD-n történő feldolgozásának kezdeményezésével. Béri Balogh Ádám szobra v A 2 r hellyel áll a szállást kérők rendelkezésére. Van egy „fitness-terme” is, amelyben szolárium, szauna, futópad, szobakerékpár és egyéb szelíd kínzóeszközök vehetőek igénybe, de Julcsi néni tervei között szerepel a kerékpár- és kajakkölcsönzési lehetőség megteremtése, csakúgy, mint egy fallabda pálya létrehozása.
