Tolnai Népújság, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-24 / 70. szám
4. OLDAL 2004, Március 24., szerda MEGYEI TÜKÖR Sztrádaprogram: horvát előzés Nyáron már a tengerig lehet autópályát használni A tavalyi csaknem 160 után idén 177 kilométer autópálya megépítését tervezi Horvátország. A hazai gyakorlattal ellentétben déli szomszédunknál nem a tervek és a számok röpködnek, hanem újabb és újabb szakaszokat adnak át. Idén nyárra két kisebb rész is befejeződik, ezzel a letenyei határátkelőtől végig sztrádán lehet lejutni az Isztriai-fél- szigetig. 2008-ra az ország legdélibb nagyvárosa, Dubrovnik is bekapcsolódik a rendszerbe. ZÁGRÁB-PÉCS Ha valaki Letenyénél lépi át a magyar-horvát határt, sokat nem kell gurulnia autójával, hiszen az átkelő közelében már ráhajthat az autópályára, amelyen Zágrábon át egészen Karlovacig lehet suhanni. Nyárra azonban a tervek szerint befejezik az ez után következő, még hiányzó kisebb szakaszokat is, így várhatóan júniusban már Rijekáig (Fiúméig) lehet „egyvégtében” sztrádán utazni. Itt elérhető a tenger, a tervek szerint emellett 2005- re már Split, 2008-ra pedig az ország legdélibb nagyvárosa, Dubrovnik is bekerül az autópálya-rendszerbe. A horvát elképzelésekben egyébként lehet bízni, hiszen 2003-ban az előre felvázolt 159 kilométernyi pályát rendben átadták, az autósok szerint remek minőségben. 2004-re is készen áll már a program, sőt a Karlovac és Rijeka közötti hiányzó részeken már folynak a munkák, az idei „adag” 177 kilométernyi sztráda. A horvát autóépítési „csodának” több oka is van. Egyrészt a költségvetésben jelentős ösz- szegeket különítettek el erre a programra, valószínűleg úgy kalkulálva, hogy a következő években, évtizedekben a turizmus úgyis visszahozza a befektetett pénzt. A beruházásokat államilag finanszírozott hitelek is segítik. Emellett műszakilag is más a rend: már az előzetes tervezéskor közösen dolgoznak az érintett települések, hatóságok, valamint a kivitelező, így az engedélyezési folyamatot nem hátráltatják. A teljes épülő szakaszt pedig több kisebb egységre bontják, ezeken folyamatosan dolgoznak, és az elkészülő részeket azonnal megnyitják a forgalom előtt. A szépséget megelőzi a célszerűség, hiszen megesik, hogy a kiszolgáló egységek sem készültek még el, de a kocsik már közlekednek - az utóberuházások úgymond ráérnek. Az Eszék-Slavonski Brod szakaszon még nincs autópálya, de a tervekben (mint az Épül: .Letenye Q Berzence Zadar-Rijeka között ji " üSNSSgi^ ; \ Rijeka .yiT |jráb i Jx ■ -.Barcs ^ - ; \ . Karlovac _ Slavonski Bfod qj ff® \ rí \ Ä1"* 11 Pula \ \ X\ \ * VWv yy ÉPÜLŐ ÉS HASZNÁLHATÓ Meglévő: V* AUTÓPÁLYÁK Leteoye-Zágráb-Karlavac '-'.zadar 35 kuna (1200 forint) '«w. ) HORVÁTORSZÁGBAN 40 kuna (1400 forint) Split KarlDvac-Rijeka (két szakasz van kész) 12 kuna és 13 kuna (400,780 forint) Dubrovnik Mó-os kapcsán sokat emlegetett V/c korridor része) már szerepel. Slavonski Brodtól viszont Zágrábig már használható a pálya, ha valaki nem Letenyénél, hanem Baranyában kívánja átlépni a magyar-horvát sorompót. Magyarország egyelőre nem áll ilyen közel a déli határhoz: az M6-os a legjobb esetben 2006-ra éri el mindössze Dunaújvárost, míg az M7-es befejezésére 2005-ben csak pályázatot írnak ki. NYAKA SZ. Környezetünkért az EU kapujában Nem pénzt, hanem tudást ad az atomerőmű Paks és környéke Környezetvédelmi szakembereket képez ki a paksi atomerőmű megbízásából a Nyugat-Magyarországi Egyetem az EU csatlakozásig. A képzésre száz település egy-egy képviselőjét hívták meg azzal a céllal, hogy mindenütt legyenek az unió elvárásait ismerő szakemberek, akik az atomerőmű partnerei lehetnek a környezetvédelemben. Szokatlan ajándékkal lepi meg a Paks környéki, valamint a tervezett radioaktív tárolók helye, Bátaapáti és Boda körzetének településeit az uniós csatlakozás alkalmából a Paksi Atomerőmű Rt.: egyedi tantervű környezetvédelmi tanfolyamot indítanak és finanszíroznak a Nyugat-Magyarországi Egyetem oktatóinak közreműködésével. A „Környezetünkért az EU kapujában” című tanfolyamra 98 település kapott meghívást, többségük élt is a lehetőséggel, így több mint félszázan ismerkedhetnek meg a korszerű környezetvédelem fogalmával és eljárásrendszerével, az EU-normákkal és elvárásokkal. Szó lesz a természeti és épített környezet védelméről, a hulladékgazdálkodásról, a környezetbarát technológiákról, valamint a környezetközpontú irányítási rendszerekről. Nagy hangsúlyt fektetnek az előadók a nukleáris energiatermelés környezeti hatásaira és környezet- ellenőrző tevékenységére is, mivel a tanfolyam kiemelt célja, hogy Paks és a tervezett nukleáris létesítmények környezetében dolgozzanak olyan szakemberek, akik segíthetik az atomerőmű és a települések közötti párbeszédet. - Azon a területen szeretnénk a településeknek együttműködést ajánlani, amely a felelős európai gondolkodás egyik legfontosabb színtere, környezetünk megóvása, megbecsülése magunk és utódaink számára - hangsúlyozta Kováts Balázs, a program koordinátora. A képzésen, melynek teljes költségét a Paksi Atomerőmű Rt. vállalja, Tolna, Fejér, Baranya és Bács-Kiskun megyei települések képviselői vesznek részt. VIDA TÜNDE Mozgósítanák a turistákat Az árvíz nem mindig katasztrófa Sürgős dunai védelmi fejlesztések maradnak el idén Az árvíz a magyarországi Duna-szakaszon teljesen természetes jelenség, általában egyáltalán nem jelent katasztrófaveszélyt. Az ENSZ mindenesetre az idei, tizenkettedik víz világnapot a víz és a katasztrófa témakörének „ajánlotta”, mint ahogy a Magyar Hidrológiai Társaság Tolna megyei szervezete is ezen szlogen keretében rendezett tegnap tanácskozást Szekszárdon. Tolna megye A katasztrófák közül Európában az árvizek szedik a legtöbb halálos áldozatot, Magyarország pedig árvízi szempontból egyedülállófan veszélyes) helyzetben van, hiszen hazánk területének 23%-a folyók árterén fekszik. Ennek ellenére a honi árvizek az utóbbi időszakban nem követeltek emberáldozatot, az elmúlt néhány év nagy vizei elleni védekezés zömében sikeres volt, katasztrófa nem történt. Az anyagi kár és a védekezésre fordított pénz viszont számottevő, olyannyira, hogy a szakemberek szerint a kárelhárításra fordított ösz- szegekből meg lehetett volna építeni a megfelelő védvonalakat a nagyobb folyók mentén. Merthogy a védvonalak nincsenek tökéletes állapotban. Igaz, a Duna esetében jóval kedvezőbb a helyzet, mint a Tiszáéban, amit jelez, hogy a magyarországi dunai védvonal „tökéletes” kiépítése 15 milliárd forintból megoldható lenne, ami inkább csak ahhoz képest nagy összeg, hogy idén a kormány az egész országban 12 milliárdot tud árvízvédelmi fejlesztésre fordítani. A Tolna megyei Duna-szakaszt érintő fejlesztésekre azonban 2004-ben egy fillér sem jut, pedig akadnak sürgős ráfordítást igénylő projektek: a Paks-Bölcskei árvízvédelmi szakaszon, Paks alatt a jobb part mederrézsű partbiztosításának felújítása; a nem megfelelő altalaj ál- lékonyságú töltésszakaszok megerősítése; a Sió-torok-Paksi szakaszon egyes töltésszakaszok szélesítése, mentett oldali leterhelő „szőnyeg” kiépítése, négy gátőrház és partvédő művek felújítása; a Sió-torkolati mű felújítása. (Hogy a közép és hosszú távú feladatokat már ne is említsük.) Egyébként a Duna honi szakaszán 10-11 évente szokott olyan árhullám megjelenni, ami III. fokú árvízvédelmi készültséget indukál. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések (meleg, átlagosan csapadékos nyár), és a Duna vízgyűjtő területeinek aktuális „hóállapota” alapján idén a menetrendszerű májusi zöldár a Tolna megyei szakaszon várhatóan nem okoz majd jelentősebb problémát, és annak is kicsi a valószínűsége, hogy a 2002. nyarán az osztrák-német területeken bekövetkezett egyhetes, rendkívüli esőzés, ennek következtében egy nagy augusztusi árvíz megismétlődik. Természetesen egy-egy helyi nagy csapadék bármikor bekövetkezhet, belvízveszély, helyi vízkár bárhol előfordulhat. És teljesen kizárni az árvíz valószínűségét sem lehet. Balaton Új vezetője van a Balatoni Regionális Rendezvénykoordinációs Központnak. Győrffy Árpád tavaly novemberi távozása után márciustól Csillag Ildikó áll az iroda élén. Régóta az egyik legnagyobb probléma a Balatonnál, hogy a tó körüli rendezvényeket nem koordinálta senki. Gyakran előfordult, hogy egy-egy napon, hét végén több Balaton-parti település is nívós rendezvényt szervezett egyszerre, megosztva így a vendégeket, máskor pedig semmiféle attrakciót nem tudtak kínálni a régióba látogatóknak. Erre kínál megoldást a rendezvénykoordinációs központ, mely a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda részeként működik. Kevesebb a pénz az ifjúságra is Ülésezett q. Sport- és Ifjúsági Bizottság SZEKSZÁRD Kevesebb lesz a Sport- és Ifjúsági Bizottság pénze, mint tavaly vagy tavalyelőtt volt. A bizottság elnöke tizenkét millió forint megszerzésére tesz majd kísérletet, és ha ez sikerül, akkor is csak ott vannak, ahol a part szakad. Pénzügyileg egyik bizottság sem néz csúcsévnek elébe Szekszárdon, s így van ez a Sport- és Ifjúsági Bizottság esetében is. A tegnap délután megtartott ülésükön a tagok megszavazták, hogy Gellér Sándor elnök tizenkét millió forintot kérjen a szétosztható alapból, mely kevesebb, mint amiből az elmúlt években gazdálkodhattak. A bizottság elnöke szerint már így is sok egyesület áll a tönk szélén, többeknek van elmaradásuk például a terembérleti díjakkal. Segíteni viszont csak annak lehet, akiről a bizottság tud, vagyis nemcsak akkor bukkan fel a ködből, amikor pénzre van szüksége. Jó hír viszont, hogy a Szekszárdi Ifjúsági Önkormányzat és a bizottság között szoros kapcsolat látszik kibontakozni. Az ifjú titánok, Nagy Eszter diákpolgármester, Viszmeg Ágnes és Ignác Erika diák-alpolgármesterek ismertették ugyanis idei programjukat, és mindkét fél szorgalmazza a havi legalább egyszeri találkozót. Az ülésen szintén részt vett Keresztes János, a szekszárdi Sport- és Szabadidőközpont igazgatója is, akit a bizottság biztosított arról, hogy a sportcsarnok önálló intézményként való megmaradását támogatja a közgyűlésen, illetve a csarnok működését a testület várhatóan az év végén elkészülő sport- rendeletben szabályozza majd, b. k. Tolnában A-Zig Attala - A művelődési házban tartott közmeghallgatáson előbb Kalocsa Jenő polgármester számolt be a képviselő-testület tavalyi tevékenységéről és idei terveiről, majd a falu lakói mondták el véleményüket ezekről a témákról, végül pedig a szekszárdi székhelyű Tarr Kft. vezetői ismertették az internetezést is lehetővé tevő kábeltelevíziós rendszer kiépítésével és működésével kapcsolatos információkat. Igr) Bátaszék - Tovább folytatódik az egy évnél nagyobb adóhátralékkal bíró járművek forgalomból való kivonása. Sok esetben nehéz ezt a hátralékot behajtani, ezért a pénzügyi bizottság az Okmányiroda nyilvántartását fogja használni, s így remélhetőleg köny- nyebben tudják nyomon követni például a gépjárműcseréket, mi Bogyiszló - Falúdat építenek a Bogyiszlói-főcsatorna bogyiszlói holtág felé eső torkolata előtt. A híd a holtág partján kialakítandó zúzott köves sétány (ösvény) részét képezi majd. A szerkezetet az önkormányzat házi brigádja készíti el. <ski Bonyhád - A Cigány Kisebbségi Önkormányzat közvetítésével jutott el a Gyermek Ifjúsági és Sportminisztérium pályázati felhívása a bonyhádi óvodákhoz. A beadott program eredményesnek bizonyult. Téli sporteszközökkel gazdagodtak az intézmények 100 ezer forint értékben. ipái Dalmand - Bondomé Nagy Ibolya polgármester és a helybéli Rozmaring asszonykórus elhatározták, hogy kis ünnepség keretében otthonukban köszöntik az időseket. Első alkalommal, szombaton Kövécs Mihálynénak, Juliska néninek vittek virágot, gyümölcsöt, aki februárban tartotta 90. születésnapját. Ezentúl havonta köszöntik ajándékkal, verssel és dalokkal azt a dalmandit, aki az előző hónapban a legidősebb volt. (ii) Dombóvár - A fogyatékkal élő fiatalok napközbeni gondozását és foglalkoztatását végző Reménység Otthonban a napokban indult el a népi kismesterségeket betanító 360 órás képzés. A Tolna Megyei Munkaügyi Központ által támogatott oktatás során a tizenhat résztvevő a szövéssel, a fonással, a varrással, a hímzéssel, a fajátékkészítéssel, a gyertyaöntéssel, a textilfestéssel, a fazekassággal és a papírmártással ismerkedik meg a Pécsi Regionális Munkaerő Képző Központ szakembereinek jóvoltából, ign DÖbrÖkÖZ - Kétszáz széket vásárolt az önkormányzat közadakozásból. Ezt megelőzően a község egy dombóvári iskolától volt kénytelen székeket béreim, ha nagyobb rendezvény volt a faluban. Ezért úgy határoztak, hogy a két óvoda, az iskola és az ön- kormányzat szervezte bálok bevételének egy részét erre a célra fordítják. A kezdeményezést anyagilag támogatta a sportkör és takarékszövetkezet is. au DunafÖldvár - Munkaértekezletet tartott a képviselő-testület tegnap a városházán, amelyen előkészítették a jövő héten következő testületi ülést. A megbeszélésen véleményezték az ön- kormányzati tulajdonú gazdasági társaságok idei üzleti terveit, az útépítési koncepciót és a településfejlesztési tervet. ági Dunaszentgyörgy - Énekes, versmondó, táncos, hangszeres produkciókkal, paródiákkal léptek fel a gyermekek a Nagycsaládosok Dunaszentgyörgyi Egyesületének Ki mit tud? vetélkedőjén a faluházban, tizennégy műsorszámmal. A klubdélután Major Balázs elnök köszöntőjével kezdődött, majd Vajda Sándorné vezette a műsort, amelynek végén a szülőkből álló öttagú zsűri döntése alapján osztották ki a díjakat. Mindenki kapott jutalmat, sőt még azok a gyermekek sem mentek haza üres kézzel, akik nem léptek színpadra. irg> Gyulaj - A képviselő-testület az Európai Unió SAPARD-pályá- zatán a falu útjainak és járdáinak javítására, az általános iskola felújítására, az oktatási intézmény sportudvarának kialakítására és a művelődési ház renoválására próbál vissza nem térítendő támogatást szerezni. (gr) Jágónak - Ha az időjárás engedi, napokon belül megkezdik a Jágónak és Kercseliget közötti 2,3 kilométer hosszú út építését a kivitelezők. Az út kijelölése, műszaki bejárása már megtörtént. A kistérségi támogatással épülő útszakasz 130 millió forintba kerül. m Kapospilla - A településen viszonylag kevés a munkanélküli, köszönhető ez Kaposvár és Dombóvár közelségének, ennek megfelelően a közhasznú munkára foglalkoztatottak száma csupán 3 fő. A polgármesteri hivatal számításai szerint májustól az év végéig 8 helyit tudnak majd közhasznú munkára felvenni, a munkaügyi központ támogatásával. m I 1 1 i »
