Tolnai Népújság, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-22 / 272. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL MBAT Vita Mellár menesztéséről Elméletek és magyarázatok Budapest Politikai vita robbant ki, mi­után Kiss Péter kancellária- miniszter szerdán felmentet­te tisztségéből a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vezetőjét. A kormány szak­mai indokokra hivatkozik, az ellenzék politikai döntés­nek minősíti a felmentést. A KSH elnökét a törvény szerint hat évre választják, a leváltott Mellár Tamás viszont csak 1998 óta vezette az intézményt. A menesztett vezető szerint sem­milyen szakmai kifogás nem merült fel a munkájával kapcso­latban. Mellár nyilatkozata sze­rint a kancelláriaminiszter a ve­le való tárgyaláskor azt fogal­mazta meg, hogy mivel köz- tisztviselő, besorolása közigaz­gatási államtitkárnak felel meg, ez jelenti eltávolítása jogalap­ját. A leváltott elnök nyilatkoza­tában bírálta a KSH jövő évi költségvetését is, amely szerin­te már veszélyeztetheti az intézmény működését. Áder Já­nos, a nagyobbik ellenzéki párt frakcióvezetője sunyi eljárás­nak nevezte Mellár leváltását. A Fidesz szerint a kormány azért váltotta le, mert olyan vezetőre van szüksége, aki a kormányza­ti szempontok iránt megértő, egyes adatok vonatkozásában Az utód Mellár Tamás utóda Pukli Péter lesz. A KSH új elnöke 1966 óta dolgozik a hivatalnál; 1996 és 1998 között gazdaságstatiszti­káért felelős elnökhelyettese volt; jelenleg a hivatal statisztikai főta­nácsadója. A kormányszóvivő az új elnökkel szembeni elvárások között megemlítette, hogy a jövő­ben a KSH ne jóslásokat, hanem egzakt számokat adjon közre. nagyvonalúbb, szolgalelkűbb lesz. Gál J. Zoltán kormányszó­vivő - aki szerint szakmai dön­tés született; Magyarország EU- csatlakozása, az Eurostatba tör­ténő belépés a KSH megerősíté­sét is szükségessé teszi - úgy reagált: Áder János ismét csak konspirációs elméleteket gyárt és összeesküvést lát ott, ahol az nincs. Az MSZP közleményé­ben meglepődésének adott han­got, hogy Áder János rendsze­resen a „nép ügyvédje” szerepé­ben tetszeleg. A szocialisták fel­szólítják a frakcióvezetőt: ve­gyék védelmükbe azokat a poli­tikai okokból kirúgott embere­ket is, akiknek a Fidesz hata­lomra kerülése után kellett el­hagyniuk munkahelyüket, mert szakmai alapon akarták végez­ni a munkájukat, nem pedig a Fidesz kedve szerint. BARANYA RÓBERT Advent, koszorú, szaloncukor Barátkozás a hagyományokkal Budapest Adventi kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban a Magyar Virág­kötők, Virágkereskedők Szakmai Egyesülete szervezésében. A há­romnapos rendezvényen virág­kötő mesterek mutatják be az ad­venti koszorú készítésének folya­matát, de a látogatók azt is meg­tanulhatják, hogyan kell szalon­cukrot és egyedi karácsonyi dí­szeket készíteni. Az advent szó latin eredetű, azt jelenti: megér­kezés, az Úr érkezése. Az advent lelki felkészülés a karácsonyra. Az advent a Szent András ünne­péhez (november 30.) legköze­lebb eső vasárnappal kezdődik. Ez az advent első vasárnapja. Ezen a napon kell meggyújtani az adventi koszorú első gyertyáját FOTO: KEREK AGNES/EUROPRESS a négy közül, a további hármat pedig egyenként, szintén vasár­naponként, egészen karácsonyig. A hagyomány szerint az adventi koszorú piros. A koszorú formájú alapra többnyire piros gyertyát kell tűzni, és piros szalagot kell használni a felfüggesztéshez is. A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, illetve az egyházi év kezdetét. ■ Könyvesbolt a központban Budapest Több mint 7000 egyetemista, oktató és kutató látogatta meg januári nyitása óta az in­formációszolgáltatásról és elektronikus tartalomszol­gáltatásról ismert Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központot (HIK) a főváros­ban. A magyar felsőoktatás központjában novemberben könyvesbolt nyílt. A szakkönyvbolt célja, hogy - lehetőségeihez mérten - egy- begyűjtse minden fontosabb tudományág felsőoktatási tan­könyveit és jegyzeteit, amelye­ket mintegy 100 kiadó külön­böző kiadványai biztosítanak. A tudományos lelőhely az egyetemistákat és főiskoláso­kat 10 százalékos általános- és esetenkénti akciós kedvezmé­Lottólázban Budapest Mostanság már azok is lottóz­nak, akik korábban soha nem költöttek ilyesmire. Az óriási nyeremény megmozgatta a fantáziáját azoknak is, akik egyébként nem hisznek a sze­rencsében. Ma 4 milliárd 860 millió forint a tét a magyar- országi ötös lottón, így foko­zódik a határon túli érdeklő­dés is a játék iránt. A szikár tények szerint 1957-58 és 1969-70 után a 2003. az az esztendő, amely az eddigi har­madik leghosszabb, öttalálatos nélküli időszakként írja be ma­gát a lottózás históriáskönyvébe. Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója arról számolt be, hogy mintegy 250 millió alapjáték érkezett be a halmozódás nyolc és fél hónapja alatt. Csaknem 50 százalékkal több, mint amennyi átlagos he­tek esetén várható lett volna. Ez idő alatt „született” 2107 darab négytalálatos, 205 ezer hármas és 5,2 millió kettes - összesen nettó 10 és fél milliárd forinttal gazdagítva a játékosokat. Ebből a négyesek 2 és fél milliárdot, az­az egyenként és átlagosan 1 mii­nyekkel, valamint kulturális rendezvényekkel várja a jö­vőben. A könyvesbolton és az inter­net-hozzáférésen kívül a láto­gatók használhatják az Elektro­nikus Információ Szolgáltatás (EISZ) összes adatbázisát, vala­mint a központ könyvtárban el­helyezett több ezer tankönyvet és jegyzetet. A felhasználók így külföldi és magyar elektroni­kus folyóiratokhoz, szótárak­hoz és egyéb információforrá­sokhoz is hozzáférhetnek. A HIK Budapest központjában, számos egyetem és főiskola közelében található, de a www.hik.hu weboldalon bárki tájékozódhat az ingyenes szol­gáltatásokról. A központot na­ponta több mint nyolcszázan látogatják, és átlag 3 órát tölte­nek tanulással, kutatással. EUROPRESS ég az ország lió 180 ezer forintot tehettek zsebre. Immár sokadszor a mi lottónk, a magyar ötös a heti európai lista­vezető. Bár az egész földrészen fellelhető főnyereményeket nem adták mind össze, elképzelhető, sőt nagyon valószínű, hogy a mi ötös lottónk 19 millió eurót érő jackpotja egyedül nagyobb, mint amennyit Európa szerencsevadá­szai összesen remélhetnek ezen a héten. Olaszországban például 5 millió, Angliában 4 millió, Németországban és Svédország­ban 1 millió eurós nyereményt ígér a játék. A tízezerforintos bankjegyek­ből ezen a héten az öttalálatos 102 méter magas lenne (akár a New York-i Szabadság-szobor, talapzattal együtt); hosszúsága elérné a 79 kilométert; súlya pe­dig 485 kilogrammot nyomna (e körül teljesítenek összetettben a legjobb súlyemelők). Mindeközben, elbűvölve és megszédülve a milliárdoktól, jó­szerivel fel sem tűnt senkinek, hogy a 46. hét néhány játékost gazdaggá tett: a Skandináv lottón 203 millió forintot, a hatoson közel 99 milliót, a Luxoron 87 milliót, a jokeren 47 millió forin­tot nyert valaki. NÉMETH ZSUZSA Az Unió nem nyugdíjasotthon Magyar Bálint: a világ folyamatos megújulást diktál Kaposvár Magyar Bálint oktatási mi­niszter szerint a világ diktálta futóversenyben az oktatási rendszernek is folyamatosan meg kell újulnia. Reformokra annál is inkább szükség van, mert négy éven át rossz volt az irány. Az uniós csatlakozással verseny- pályára nyerünk bebocsátást, nem pedig nyugdíjasotthonba. S abban, hogy az ország megállja a helyét, hihetetlen szerepe van az oktatásnak - mondta Magyar Bá­lint oktatási miniszter lapunknak. - Az oktatási rendszerünkben há­rom területen van szükség áttö­résre: meg kell értetni, hogy az oktatás egy soha le nem záruló folyamat, s az iskolának nem egy befejezett információtömeget kell tanítania, hanem felkészíteni a diákot az életen át való tanulásra. Amíg egy magyar átlagosan két­szer vált szakmát, addig egy nyu­gat-európai hatszor. Tanulni kell megtanítani a diákot, hogy képes­sé váljon a problémák megfogal­mazására, az információk befoga­dására és feldolgozására. A másik fő feladat: elérni, hogy ne némán menjünk Európába. Ma a csatla­kozásra váró országok közül utol­sók vagyunk nyelvtudásban. Van olyan főiskolás és egyetemista, áld azért nem jut hozzá a diplo­májához, mert nincs nyelvvizsgá­ja. A felzárkózást szolgálja a vi­lágnyelvprogramunk, s szeret­nénk elérni, hogy már a középis­kolákból nyelvvizsgával kerülje­nek ki a gyerekek. A digitális kul­túra terén szintén nagy a lemara­dásunk, amiért nem a török és a tatár a felelős, ezt a rendszervál­tás után szereztük be. Adóked­vezményekkel ösztönözzük a számítógép-vásárlást, s a feltur­bózott Sulinet-programunk révén eddig 5,5 milliárdot költöttek az emberek számítástechnikára. En­nek a háromszorosát szeretnénk elérni. Az iskolák ezzel egy idő­ben széles sávú internetcsat­lakozást, belső számítógépes hálózatot kapnak, s beindítjuk a mobil multimédiás programot.- Az utóbbi években mamut­egyetemek alakultak, s maradt néhány kicsi, mint például a ka­Magyar Bálint oktatási miniszter. 1952-ben született Budapesten. Az ELTE-n szerez történelemtanári és szociológusi diplomát, 1977-től az MTA Világgazdasá­gi Kutatóintézetében a kelet­európai osztály ösztöndíjasa, tudományos segédmunka­társa. 1980-ban egyetemi dok­tor. 1988-ban a Szabad Kezde­ményezések Hálózata alapítója. Az SZDSZ alapítója, egyik veze­tője, ügyvivője. A Horn-kor- mányban 1996-tól művelődési és közoktatási miniszter, 1998 és 2000 között az SZDSZ elnö­ke. 2002. május 27. óta oktatá­si miniszter. posvári. Mi vár a kicsikre az Unió­ban?- Lehetőség. Ha az egyetem ve­zetése képes felmérni, hogy mi­lyen felsőoktatási tanulmányok iránt van igény, akkor jól megél­nek a piacon. A jövő évtől jelen­tős programok indulnak számuk­ra: az oktatásfejlesztési alap for­rásainak nagy része a felsőokta­táshoz kerülhet. Ha a kutató-fej­lesztő tevékenység bekerül az egyetemekre, főiskolákra, akkor ehhez milliárdos támogatást aka­runk biztosítani. Elindul a kollé­giumépítési program, bevonva a magántőkét, és lehetőség nyílik az infrastruktúra bővítésére is. A felsőoktatási reform pedig azt szolgálja, hogy az intézmény ter­vezni tudjon, hogy eldönthesse, mi az a szolgáltatás az európai piacon, amely a legnagyobb ke­resletet jelentheti számára.- Van olyan település, ahol iskola alapítását fontolgatják, másutt iskolabezárásról beszél­nek. Ki gondolkodik helyesen, és melyik jár jól a csatlakozást kö­vetően?- Az általános iskoláknál főleg a demográfiai folyamatokat kell figyelembe venni. Egy fogyó né­pességű településen nem célsze­rű iskolákat alapítani, azzal csak a közpénzt pocsékolják. Ugyan­akkor a migrációs folyamatok nyomán vannak területei az or­szágnak, ahol hihetetlenül gyor­san nő a gyermekek száma. Főleg különböző nagyvárosokban és térségükben történik ez, s itt nem épül elegendő iskola. A gazdasá­gosság is fontos szempont, de még fontosabb, hogy megfelelő méretű gyermekközösségbe ke­rüljön az iskolás. Az az iskola, ahol 8-10 gyerek van csupán az első négy osztályban összesen, nem szolgálja az ott tanulók ér­dekeit.- Ez a gondolkodás a legtöbb falusi iskola - főképp a körzeti iskolák - végét jelentheti.- Furcsa folyamat tanúi va­gyunk; 1960-tól napjainkig más­fél millióról 900 ezerre csökkent az általános iskolás tanulók szá­ma. A tanároké ugyanakkor 58 ezerről 89 ezerre nőtt, s az álta­lános iskolák száma is növeke­dett. Ez óhatatlanul felveti azok­nak a programoknak a szüksé­gességét, mint az iskolabusz­program, illetve a társulások kü­lönböző formái.- Ön szerint meddig bírja az oktatási rendszer a négyévenkén­ti reformokat; azt, hogy minden oktatási miniszter a maga emlék­művét építgeti?- Egy futóversenyben megállni nem lehet, mert aki megáll, az le­marad. Hátrafelé futni még kevés­bé célszerű. Ma a világ folyama­tos megújulást diktál, e nélkül nem tudunk lépést tartani a vál­tozásokkal. Én sem tartom jónak, hogy négyévenként más irányba rángatják az oktatási rendszert, de ha egyszer az a véleményünk, hogy az az elmúlt négy évben rossz felé mozdult el, akkor a mi felelősségünk, hogy a legjobb be­látásunk szerint változtassunk rajta. NAGY LÁSZLÓ Hírek Élenjárók Magyarország az utóbbi két év­ben a pénzmosás elleni fellépés szempontjából élenjáró ország­gá vált - mondta Balogh László pénzmosás elleni kormány- biztos. Az Európai Bizottság több országjelentésében, a Nemzetközi Valutaalap pedig legutóbbi elemzésében méltatta a magyarországi eredményeket- tette hozzá, mti Gyermekjog Magyarország a gyermekek sérelmére elkövetett erőszak elleni küzdelemben van a leg­inkább elmaradásban a gyer­mekjogok védelme terén - mondta Ocsovai Tamás a gyer­meki jogok napja alkalmából. A GYISM helyettes államtitkára hozzátette: Magyarországon a gyermeki jogok helyzete a fej­lett államokhoz mérten jó. mti Iskolai elismerés A debreceni Epreskerti Általá­nos Iskolát Magyarország leg- befogadóbb oktatási intézmé­nyének minősítette Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosa emlékeztetett rá: az iskola diák­jai, a szülők és a pedagógusok félelmük ellenére képesek vol­tak nyitottak lenni, és befogad­tak az intézménybe egy hepati­tis C vírust hordozó diákot, mti Rendőrnők A rendőrség munkáját filozófiá­jának megfelelően nem a nyers erő, hanem a konfliktusmegelő­ző, megoldó eljárások jellemzik- mondta Lamperth Mónika belügyminiszter a Magyar Rendőrnők Szervezetének ren­dezvényén. Megjegyezte: a nők­nek meg kell küzdeniük a társa­dalmi előítéletek, fenntartások jelentette kihívásokkal is. mti Kórházi eset A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nem ért egyet a kórház­törvénnyel, ezért a köztestület elnöke és főtitkára aláírta a Munkáspárt népszavazási kez­deményezését, amelyet a MIÉP is támogat. Az aláírásgyűjtés célja, hogy a kórháztörvényt vonják vissza. A kórháztörvény nem az egészségügyi intézmé­nyek eladását jelenti, hanem friss pénz behozását az egész­ségügybe - reagált Göndör István, az MSZP frakcióvezető­helyettese. MTI Romák könyve A Magyarországon élő romák helyzetét elemző tanulmány- kötetet mutattak be az Ország­házban. „Ez elsősorban a dön­tés-előkészítőknek szánt anyag, amely azt kívánja szolgálni, hogy ne ad hoc döntések szülessenek” - jelentette ki a Cigánynak lenni Magyarorszá­gon című kötet ismertetésekor Törzsök Erika szerkesztő, mti Májusra kész Az agrártárca képes arra, hogy az uniós csatlakozásig fel­számolja az ágazat problémáit, gondjait - mondta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke azt kö­vetően, hogy a párt agrártagoza­tának elnöksége megbeszélést folytatott Németh Imrével. Az ' agrárminiszter közölte: megérti az ágazattal kapcsolatos aggo­dalmakat, de azon dolgoznak, hogy behozzák a lemaradásokat a csatlakozás időpontjára, mti Decemberre feláll A közoktatás finanszírozási kérdéseivel foglalkozó tárca­közi bizottság felállítását kezde­ményezi az Oktatási Miniszté­rium - jelentette be Szabados Tamás. Az oktatási, a belügyi, a pénzügyi tárca, a Miniszterel­nöki Hivatal, az önkormányzati szövetségek és a szakszerveze­tek képviselőiből álló testület várhatóan december közepén alakulhat meg - tette hozzá az OM politikai államtitkára, mti ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom