Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

4. OLDAL MEGYE TÜKÖR 2003. Szeptember 23., kedd Akinek a kezében mesélnek az iratok A „levéltári munkaerő’’ most főállású nagymama „Különösen a XVIII. századi levéltári anyagot szeretem, az embernek olyan in- gerenciája van, hogy megsimogassa né­melyiket.” Aki ilyen szeretettel tud be­szélni a papírról, az valószínűleg nem a MÉH alkalmazottja. És* valóban: a tolnai illetőségű Kárpáti Andrásné, aki a megyenap alkal­mából megkapta a Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja kitün­tetést, a megyei levéltárból ment nyugdíjba, 35 elhivatott év után.- Pedig úgy tudom, nem volt nyíl­egyenes az útja a levéltárba.- 1962-ben érettségiztem, utána a tolnai rendelőintézetben kaptam asszisz­tensi állást. Itt dolgoztam 1967. szeptember elsejéig, akkor kerültem a levéltárba.- Mennyi köszönhető a véletlennek pályá­jának alakulásában?- Nagyon sok. Kitűnő érettségi után egy hónappal férjhez mentem. Nem nagyon volt munkahely akkor Tolnán, orvos írnokot vi­szont éppen kerestek. A levéltárba kerülé­sem pedig egy beszélgetés során dőlt el: a legjobb barátnőm férje levelező oktatáson tanította az akkori levéltár-igazgató felesé­gét, és a banketten kiderült, hogy kellene nekik egy „friss mozgású” alkalmazott, aki szereti a történelmet és esetleg hajlandó ta­nulni is. Ennek kapcsán jelentkeztem meg­hallgatásra, .aztán megkaptam a kinevezé­sem, mint „levéltári munkaerő”, 24 éves ko­romban. A levéltári munkát egy idős kollé­gám, Mayer László szerettette meg velem igazán. Ó vezetett rá, hogy mi is a lényege ennek. • -Mi?- Hogy gondoskodjunk a történeti értékű iratok rendezéséről, kezeléséről, őrzéséről és hozzáférhetőségéről a kutatók számára. Nagyon szerettem a raktárakban dolgoz­ni. A raktárakban csend van, bé­kesség, az iratok nem bántanak, vi­szont mesélnek. Ha valaki a kezé­be vesz egy iratot, abban a kor­szakban érezheti magát, látva a pa­pír anyagát, az írásmódot, olvasva a hangvételt. Amikor a levéltárba kerültem, heten dolgoztunk ott, amikor eljöt­tem nyugdíjba, 21-en. Az első években volt évi ötven kutatási eset, és megfordult 8-10 kutató a levéltár­ban. Amikor eljöttem, a kutatási engedé­lyek száma felment kétszáz fölé, a kutatási esetek volt, amikor meghaladták az 1200-at. Tehát egy óriási nyitásnak voltam részese, ami nagy öröm. Az emberek rájöttek, mire való a levéltár, mit lehet ott találni.- Ön gondot fordított arra is, hogy a mun­kahelyén fellelhető forrásokból, informáci­ókból minél többet átadjon a közemberek ré­szére is.- A levéltáros státuszban elvárás a kuta­tás, ami lehet kimondottan szakmai irányú, de lehet helytörténeti jellegű is. Tíz évig ku­tattam Tolna megye malomiparát, ebből egy monografikus tanulmányom jelent meg. Külön foglalkoztam a Tolna megyei molnár­cégek történetével és a tolnai óvóképzővel. Számos kisebb-nagyobb kutatásban is részt vettem, és tanítottam is, amit nagyon élvez­tem. Utoljára Liebbald Gyula, Tolna megyé­ben élt állatorvos életét kutattam. Ő korá­nak kiemelkedő egyénisége volt, akinek ne­vére „böngészés” közben bukkantam, és ér­dekesnek találtam, gondoltam, utánanézek. Jól rá is faragtam, mert gót betűs német le­velezése volt. Embert próbáló dolog volt, de azért kiizzadtam magamból.- Nem mondhatni, hogy a levéltárosok reflektorfényben élnének, de azért a jelek szerint néha észreveszik, és még ki is tünte­tik őket.- Nagyon jól esett. Számomra a csúcsot a kutatószolgálat vezetése jelentette, (ezt 1980-ban kaptam meg], az ember ott tudja igazán kamatoztatni a korábbi évek munká­ját, amikor hangyaszorgalommal iratokat rendezett, pakolt, de közben azért olvasott is. Képzelje el, hogy a több, mint 20 év alatt mennyi tudományos munka készült el, ami­nek a hátterében egy kicsit én is ott voltam valahol.- Most viszont úgy tűnik, a nagymama szerepben kell helyt állnia.- Tavaly önként jöttem el nyugdíjba. Legkisebb gyerekem külföldre ment férj­hez, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be, közbejött a baba, kellett neki a segít­ség. Két évvel ezelőtt a férjem eltávozott közülünk, valahogy nekem az unokázás egy kicsit lelki támasz is volt, hogy tartam tudjam magam. De a kapcsolatom megma­radt a levéltárral, ha itthon vagyok, akkor mindig bemegyek. Most még három évig „ingázom”. Az az utáni időre még vannak kutatási terveim, és kaptam felkérést arra is, hogy vegyek részt a város közéletében. Merem remélni, hogy marad még energiám.-S- FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Az origami mindenkit elvarázsol Papírból csillagot, virágot, rózsát, ajándékdobozt Az origamihoz kézügyesség és türelem szükséges. Ha ez a két dolog megvan, akkor már csak a fantáziának kell szár­nyalnia, mert az alkotáshoz ez is nélkülözhetetlen, csak így lesz a papírból pillangó, virág vagy csillag. Szekszárd Hétköznapi ember a filteres tea színes csomagolópapír­ját kidobja. Nem úgy az origamis, ő virágot haj­togat belőle vagy fenyő­fát a karácsonyi képes­lapra. Kívülállók számá­ra hihetetlen, hogy mi mindent lehet készíteni papírból, virágoktól kezdve az asztal-, falidíszeken, ajándék dobozokon át az adven­ti koszorúig. Ezt csak azok tudják, akik vala­mikor is próbálkoztak a papírhajtogatással, az origamival. Szekszárdon 13 éve működik origami kör a Rózsa Ferenc Kollégium pedagógusának, Jilling Máriának a vezetésével. A több mint egy évtized alatt a szekszárdi origamisok sok szép sikert értek el, számos kiállításon vettek részt, járták az országot és ők is fogadtak tanulni vágyó láto­gatókat. Nemrég Szentesről ér­keztek az origami iránt érdeklődő cserkészek a Rózsa Kollégiumba Gilicze Andrásné református lel­kész vezetésével.- Nem először járunk itt, há­rom éve télen már meglátogattuk a Szekszárdi Origami Kört, akkor csillagok, ablakdíszek hajtogatá­sát tanultuk meg Jilling Marikától és Viszlói Emőkétől. Most a kará­csonyi bazárra készülődve szeret­nénk ellesni néhány új, szalaghaj­tással készíthető formát. A kis­cserkészek közül a 10 éves Varga Robi hihetetlen gyorsasággal ta­nulta meg az új formákat. - Az a jó az origamiban, hogy izgalmas, állítja. - Mindig valami újat talá­lunk ki, nehéz meghajtani a pa­pírt, lehet drukkolni, hogy sike­rül-e vagy nem. A 12 éves Pongó Zsófi az origamin kívül sok más, kéz­ügyességet igénylő dologgal fog­lalkozott már eddig, hímzett go­belint, készített rafiából ékszer­dobozt, gyöngyből karkötőt. A papírhajtogatást is szívesen tanul­ja, mert mint mondja, ehhez is kreativitás kell. Az őszirózsát hajtoga­tó’ 20 éves nagylány^ Gilicze Annamária, aki menedzser-asszisztens­nek tanul, az eredeti for­mákat szereti, amiket maga talál ki. Nagyon szeret ajándékozni, az origamikkal a barátait le­pi meg.- A papírhajtogatás művészetét bárki, aki egy kis kézügyességgel ren­delkezik elsajátíthatja, ki­tűnően alkalmazható az oktatásban is. Az origami mindenkit elvarázsol - mondta Jilling Mária, aki origamis felnőtt tovább­képző tanfolyamokat is vezet. F. KOVÁTS Egyedi ajándék az origamival díszített képeslap Felújítják a présházakat Hasznos lehet a borútprogramnak Hamarosan befejeződik ti­zenhárom présház tavasszal elkezdett felújítása. A múlt századi épületek homlokza­tát eredeti formájukban állít­ják helyre. A remények sze­rint a község pincéi bekap­csolódhatnak a borútprog­ramba is. Nagyszékely Összesen tizenhárom jellegzetes épület homlokzati rekonstrukci­óját végzi a Nagyszékely Alapít­vány az FVM támogatása révén. múlt század elején épült préshá­zakat az előtornác, a kontyolt te­tő, az osztópárkányos, galambki- búvós, stukkós homlokzatok te­szik jellegzetessé. A falu határá­ban a negyvenes évekig, a német­ség kitelepítéséig építettek ha­sonló földbarna, okker, vagy kék házakat, az utóbbi évtizedekben azonban többet lebontottak kö­zülük, helyükön gödör tátong. A présház-program összhang­ban áll a falusi, agro- és borturiz­mus fejlesztésével. Várkonyi Zol­tán polgármester a falu előtt nagy lehetőséget lát abban, hogy A minisztérium házanként fél­millió járult hozzá a munkához, a költségek egynegyedét pedig a tulajdonosok állták. Az alapít­vány harminc-negyven házat mért fel. Az épületek a régiós fő­építész véleménye szerint is kü­lönleges építészeti érteket képvi­selnek. A 19. század végén, a már Nagyszékely is része a tol­nai borúinak, s a felújított pincék előnyt jelenthetnek a vendéglá­tásban. Donáth Jordánka, az alapít­vány elnöke hozzátette: szeret­nék elérni, ha a falu egésze építé­szeti védelem alá esne. T. F. Nem lesz „bezzeg a hivatal” Az átvilágítást fejlesztési forrásból fizetik Az egyetlen komoly vitát ki­váltó téma a polgármesteri hi­vatal átvilágításáról szóló elő­terjesztés volt a tolnai képvi­selő-testület tegnapi ülésén. Tolna Miután az Általános Nevelési Központot (ÁNK) nemrég átvilá­gíttatta a pénzügyi hiánnyal küz­dő város, felmerült, hogy revíziót kellene végezni a városházán is. A munkára két ajánlat érkezett, az egyik a bonyhádi Benedek és Társa Kft-től, a másik a tolnai Pro-Tolna Bt-től, előbbi bruttó 1,3 millióért gazdasági, utóbbi nettó 1,32 millióért szervezeti jellegű átvilágítást kínált. Az „ellenzéki” hozzászólók feleslegesnek, illet­ve túl drágának tartották a revízi­ót, a „koalíciós oldal” viszont szorgalmazta a vizsgálatot. Egyi­kük úgy érvelt: a múltban több­ször is átvilágított ÁNK részéről gyakran lehetett hallani „bezzeg a hivatal” jellegű észrevételeket (mármint, hogy ott is lenne mit vizsgálni - A szerző), ha most el­végzik az átvilágítást, az ilyen fel­vetésekre lehet majd választ ad­ni. A szavazás előtt négyen jelen­tettek be elfogultságot. A testület végül tíz igennel a Pro-Tolna ajánlatát fogadta el, azaz a pol­gármesteri hivatalnál és a hozzá tartozó intézményeknél meglesz az átvilágítás. Á kb. 1,7 millió Ft- ot eredetileg fejlesztésre szánt forrásból, a gázkötvényből szár­mazó bevételből fedezik. -s­Tolnai Népújság-\ Tolnai Népújság / í • Grátisz Aprób&m óri&a MAR A POSTÁN IS FELADHATJA APRÓHIRDETÉSÉT! Tolna megye valamennyi postahivatalában. HÍREK PAKSRÓL ÉS KÖRNYÉKÉRŐL Paks. Egészségi okok miatt lemondott tisztségéről az önkormányzat tulajdonában lévő DC Dunakom Kft. ügyvezetője, Kaluzsnyi László. Az ügyvezetői állás betöltésére pályázatot írnak ki, a témát szerdai ülésén tárgyalja a képviselő-testület. A cégvezetői teendők ellátásá­val a pályázat elbírálásáig Hajdú János polgármester a társaság gaz­dasági vezetőjét bízta meg. Dunaszentgyörgy. A Faluházban szeptember 24-én 17 órakor tart­ják Halász Sándorné amatőr festő kiállításának megnyitóját. A kiállí­tást október 10-ig lehet megtekinteni. Nagydorog. Elkészült az Iskola és Kastély közben a szilárd burko­latú út. A beruházás keretében aszfalt réteggel látták el a ravatalo­zó előtti teret is. Az útépítés nyolc és fél millió forintba került, eb­ből három és fél milliót az önkormányzat saját költségvetéséből biztosított, a fennmaradó részt pedig pályázaton nyert összegből fedezték. Paks. A paksi „Asztma és Allergia” Klub szerdán 17 órakor az ASE Fitt Centrum szauna különtermében tartja szeptemberi foglalkozá­sát. Az összejövetelen Eigner Dóra homeopata gyógyszerész a ho­meopátiás lehetőségek allergia-asztma kezelésében betöltött szere­péről, Pesthi Endréné dietetikus pedig a kecsketej előnyös hatásairól tart előadást. Jó a város közbiztonsága Egyre több a rendőr az utcákon és a tereken Tegnap az Autómentes Világ­napon tartott rendkívüli ön- kormányzati ülésre Szabó Lo- ránd polgármester és néhány képviselő ugyan kerékpárral, vagy gyalog érkezett, de a tes­tület többsége ezúttal is sze­mélygépkocsival jött. Dombóvár Elsőként dr. Szíjártó István rend­őrkapitány számolt be a város közbiztonsági és bűnügyi helyze­téről. A képviselő-testület jónak ítélte az országos, illetve a megyei átlagnál jobb eredményeket fel­mutató fegyveres testület munká­ját és köszönetét mondott azért, hogy egyre több egyenruhást le­het látni a település utcáin és tere­in. Példamutató az az együttmű­ködés is, amit a polgárőrökkel, a mezőőrökkel és a vadászmeste­rekkel alakítottak ki a lakosság va­gyonának védelme érdekében. Az önkormányzat hozzájárult ahhoz, hogy az Illyés Gyula Gim­názium és az Apáczai Csere János Szakközépiskola a következő tan­évben egy-egy nyelvi előkészítő osztályt indítson. Az intézmények igazgatói szerint komoly érdeklő­dés lesz az új oktatási forma iránt, ami még az eddigieknél is több ta­nulót vonzhat a városba. A fiata­lok választhatnak a német és az angol nyelv közül, emellett számí­tástechnikai ismereteket sajátít­hatnak el és a képességfejlesztés­re is a korábbiaknál hosszabb időt fordíthatnak. (Az ülés további témáiról szerdai lapunkban számolunk be.) _______ -GR­< * l

Next

/
Oldalképek
Tartalom