Tolnai Népújság, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-23 / 222. szám

2003. Szeptember 23., kedd MEGY El TÜKÖR 5. OLDAL Mondom a magamét PÁL ÁGNES Mi lenne akkor, ha... 1 együk le az autónkat, legalább egy napra - szóit a felhívás. Bi- zonyára aki megtehette, meg is tette. Ám még mi mindent letehet­nénk, hacsak néhány órára is! Mondjuk a békétlenségünket. Mi lenne, ha egyszer csak mindenki a jót látná mások cselekedetei­ben? Mi lenne, ha a kákán nem keresnénk a csomót, hanem ha véletlenül ráakadnánk, kioldanánk? Mi lenne, ha elpusztult tehe­nünk láttán nem azt kívánnánk, hogy dögöljön meg a szomszédé is? Mi lenne, ha sutba dobnánk állandó gyanakvásunkat. Ami­kor valaki másokért is tesz, nem azt kutatnánk, ugyan-bizony mennyit keresett rajta. Helyetti ki tudnánk mondani: de szép. Mi lenne, ha meg tudnánk szabadulni attól, hogy csak a rossz híre­ket adjuk tovább. Arról suttognánk, hogy vannak köztünk becsü­letesek is, nemcsak tolvajok, rablók, gyilkosok. Mi lenne, ha leg­alább egyszer huszonnégy órán át nem az folyna a vízcsapból is, hogy fáj a fejünk, kapjunk be dilibogyót, kövérek vagyunk és ma­gas a vérnyomásunk, nyeljünk csodaszert, változó korba kerül­tünk, habzsoljunk hormont. Mi lenne, ha inkább elharapnánk a nyelvünket, minthogy gúnyos megjegyzést tennénk valakire, csak azért, mert más mint mi. Azt már tudjuk, hogy az autómentes napon egy-egy város lég­szennyezettsége jelentősen csökkent. Jó lenne kipróbálni, mekko­ra feszültség tűnne el a levegőből, ha más légkör-rombolókat is mellőznénk, akár csak egyetlenegy napra. ___,_____Megkérdeztük olvasóinkat;__________ Ho gy tetszik ez a nap? Az autómentes napon gyerekek sokasága játszott, vetélke­dett, szórakozott a lezárt útszakaszokon. Láthatóan élvezték a máskor számukra tilos pályát. Tőlük kérdeztük, tetszik-e ez a nap, s ha igen akkor miért? Fekete Melánia, Szekszárdi Örülök, hogy itt lehetek. Nagyon tet­szik, hogy sokféle játék közül válogathatok. Az is jó, hogy nem kell torkom szakadtából kiabálni a társaimnak, az autók hangja nem nyomja el az enyémet. Knopf Fanni, Szekszárdi Nagyon élvezem. Annyi mindent lehet csi­nálni. Labdázni, ugrókötelezni, rajzolni, de legjobb, hogy rollerezni is. Most mi száguldozunk a két kerekünkkel, nem az autók. Prantner Cintia, Szekszárdi Tessék csak megnézni. Nemcsak én él­vezem ezt a napot. Mindenki jön, megy ott, ahol máskor csak az au­tók közlekedhetnek. Nincs zaj, büdös. Az anyukámék sem autóznak ma. Sütő Márk, Szekszárdi Remekül érzem magam. Játszhatok ked­vemre. Már készültem erre a napra. Máskor helyi járattal jöttem is- kolába. Ma gyalog vágtam neki és így is időre beértem a suliba. ■ Előző kérdésünk.- Használja-e az internetet árurendelésre, vásárlásra? Szavazóink na­gyobb része, 64 %-a még nem él rendszeresen az internetes vásárlási lehetőségekkel. MAI KÉRDÉSÜNK: Felkészült-e az ország az EU-csatlakozásra? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuJsag.hu és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Szakképzés a humánum jegyében „Kilencen a szövőszék mellett, ők a mi gyerekeink” Rongyszőnyeg készül a paradicsompusztai műhelyben Jelenleg kilencen ülnek a szövőszékek mellett, ők va­lamennyien a mi gyereke­ink. Reméljük, a készségfej­lesztő speciális szakiskola elindításával segíteni tudjuk őket a társadalomba való be­illeszkedésben, s hogy ebben a szándékunkban támoga­tókra találunk -, mondta Ko­vács Jánosné. Zomba-Paradicsompuszta A fogyatékkal élők alapfokú oktatása, neve­lése nagyrészt megoldott. Kö­zép szinten ke­vés intézmény foglalkozik kép­zésükkel. A Tol­na Megyei Közgyűlés áprilisi döntése értelmében a közép fok­ban értelmi fogyatékos gyerme­kek a paradicsompusztai Berkes János Gyógypedagógiai Intéz­ményben készségfejlesztő speci­ális szakiskolában tanulhatnak. Kovács Jánosné, az intézmény igazgatója nagy előrelépésnek tartja a szakképző évfolyamok el­indítását az iskola életében.- Pályaorientációs oktatás 9- 10. évfolyamon eddig is volt isko­lánkban. Most lehetőségük van a gyerekeknek tovább az iskola­padban maradni. Az alapfokú és pályaorientációs nevelés-oktatás mellett a speciális szakiskolát is vállaltuk, hogy segíthessük a ta­nulóinkat beilleszkedni a társada­lomba. Ha megváltozott munka­képességűeket foglalkoztató munkahelyen, vagy a nyílt mun­kaerőpiacon el tudnak helyez­kedni itt végzett diákjaink, vagy ha családba visszakerülve „csak” otthon hasznosítják a megszer­zett tudást, azt gondolom, sokat teszünk értük. Ahhoz azonban, hogy a társadalomba beilleszked­jenek nemcsak nekik kell teljesí­teni. Érdekükben és érdekünk­ben összefogásra, megértésre, to­leranciára, nagy humánumra van szükség. A szakképzés elindításában si­keres pályázataink segítettek: a Tolna Megyei Önkormányzat esz­közbeszerzési pályázatán 2 mil­lió 200 ezer forintot, a Fogyatékos Gyermekekért Országos Közala­pítványtól 1 millió 700 ezer forin­tot nyertünk. Két szakma oktatá­sát tervezzük. Először a rongy- szőnyeg-szövést tanulhatják a gyerekek. Két év múlva ezzel a szakkal párhuzamosan a kerti munkás képzést is elindítjuk. Ez több okból is előnyösnek ígérke­zik. Egyrészt a kerti munkához inkább kedvet érző tanulóink azt választhatják, másrészt a szövők­nél végzettek tovább folytathatják tanulmányaikat ezen a területen. Jelenleg kilenc gyerek ül a szövő­székek mellett. A jövőben, ha igény mutatkozik rá más intéz­ményekből is fogadunk tanuló­kat, kollégiumi elhelyezést tu­dunk biztosítani, a bejárás lehe­tősége is meglesz. Mindenben megfelelünk a törvényi előírások­nak, így jogosultak vagyunk fo­gadni a szakképzési hozzájáru­lást, s remélem lesznek, akik gon­dolnak ránk. Ha az egésznek csak egy kis szeletét juttatják nekünk a gazdálkodó szervezetek, ne­künk már az is nagy segítség lesz. _______________________________________-PÁL­Diákok síelhetnek a havasokban Tolna megye bemutatkozó cégeket vár Álba megyéből Az erdélyi Álba (Fehér) megye vadregényes tájai szin­te korlátlan lehetőséget biztosítanak a turizmus fej­lesztésére, természeti kincsei a beruházásokra, ám a közel harminc magyarországi befektető között - a partnermegyei kapcsolat ellenére - egyetlen tolnai sincs. Ezen a kedvezőtlen arányszámon kívánt változ­tatni az az önkormányzati küldöttség, mely a múlt hé­ten érkezett Gyulafehérvárra, Frankné dr. Kovács Szil­via, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke vezetésével. Álba megye-Tolna megye A három fős delegációt Álba (Fe­hér) megye tanácsának elnöke, Eugen Popa fogadta, majd a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke, Kő­vári László folytatott tárgyalást az ottani kereskedelmi, ipari és agár­kamara vezetőjével. A megbeszé­lések eredményeként a jövő máju­si Tolna megyei Expóra Álba me­gyei cégeket is várnak a szervezők. Eugen Popa és Frankné dr. Ko­vács Szilvia a diáktáboroztatás ki- terjesztésének új lehetőségeit is egyeztette egymással. Álba me­gyéből már évek óta érkeznek - szervezett formában - nyaralni vágyó fiatalok szűkebb pátriánk­ba, ám ugyanez viszont már nem működik. Jóllehet a sípályákkal, felvonókkal rendelkező Fehér megye a téli táj és téli sportok kedvelői számára igazi paradi­csom: ennek igazságáról a tervek szerint még az idén meggyőződhet húsz Tolna megyei iskolás, ők a Nyugati-Havasok egyik téli táborába utazhatnak. A román fél szervezé­sében a küldöttség felke­reste a kettőezer-hétszáz fős Fehérvölgy, valamint a tízez­res Topánfalva helységeket is, mindkét község Tolna megyei partnerekkel kívánja bővíteni testvértelepüléseinek listáját. Tol­na megye ebben is segítséget kí­ván nyújtani, akárcsak - miként az kérésként ugyancsak elhang­zott - Románia Európai Uniós csatlakozásában is, természete­sen saját erejéhez, lehetőségei­hez mérten.-SZÁ­Hűtik a gyümölcsöt Belecska A jövőben nem jelent gondot a községben a szociális földprog­ram keretében termelt gyümölcs rövid ideig tartó tárolása: egy volt szövetkezeti épületben hű­tőkamrát alakított ki az önkor­mányzat, amelyben tíz mázsa szamóca helyezhető el. A gyü­mölcsöt 2 és 5 Celsius fok közé hűthetik le. Jakab Róbert pol­gármester elmondta: a gyü­mölcs iránt hétfőn van általában a legnagyobb kereslet, amelyet így hűtve tárolt áruval tudnak kielégíteni. További terv egy ha­sonló méretű fagyasztókamra építése, és egy fagyasztóval ellá­tott szállítóautó beszerzése is. A településen négy éve kezdődött a szociális földprogram, amelyet tovább bővítenék. Ősszel 15 ezer tő szamócát ültetnek újra. Jelenleg 1300 meggy- és cse­resznye-, 800 őszi-, és 500 kaj­szibarackfából, és 4000 tő korai csemegeszőlőből áll az ültet­vény. Amennyiben az önkor­mányzat elnyeri a szociális mi­nisztérium ismételt támogatá­sát, kétmillió forintért több, mint kétezer őszibarack-, szilva- és körtefacsemetét ültetnek el. _______________________________________T. F. Ke vesebben születtek A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint keve­sebben születnek hazánkban, mint amennyien meghalnak. Tolna megyében az országos át­lagnál is rosszabb a helyzet. Me­gyénkben 2003 első félévében 1039 élvg szülést regisztráltak és ugyanebben az időszakban 1827-en haltak meg. Megyénk­ben jelenleg 248 ezer 990 ember él, 1339-en kevesebben, mint 2002 hasonló időszakában. 2003 első félévében ezer lakosra 8,3 élve születés és 14,6 halmo­zás jutott. MAUTHNER Hírek DOMBÓVÁR. Az Őszidő Nyug­díjas Klub tagjai közül negyven­ötén kedden autóbusszal a So­mogy megyei Igalba utaznak, hogy felkeressék a sokak által kedvelt termálfürdőt. BÖLCSKE. Lecseréli a közeljö­vőben DÉDÁSZ Rt. a pincefalu korszerűtlenné vált villamos há­lózatát. A mintegy kétszáz prés­háztulajdonos képviseletében Tomolik János lakossági fóru­mot kezdeményezett, amelyen az áramszolgáltató’szakemberei ismertették az új hálózat építé­sének körülményeit. A gazdák nagy többsége elfogadta a felté­teleket, amelyek között az i$ szerepel, hogy fizetniük kell azért, hogy az eddigi gyakorlat­tal ellentétben minden épület­nél mérőórákat szerelnek fel. Tanulmány a dél-dunántúli németekről Falucsúfolók, sváb szorgalom és egy bábaasszony hitvallása Solymár Imre, ha élne, tegnap ünnepelhette volna 56. szüle­tésnapját. A bonyhádi közgaz­dász, helytörténész, Völgység­kutató számos történeti, nép­rajzi, irodalomtörténeti, név­tani munka szerzője. Mentali­tástörténettel az 1982-es szek­szárdi mentális konferencia hatására kezdett foglalkozni. Bonyhád Solymár Imre A dél-dunántúli né­metek mentalitása című kötete néhány hónapja jelent meg a bonyhádi Völgységi Múzeum ki­adásában. A könyv lektora, dr. Szita László a magyarországi nemzetiségek történetének kuta­tásában egyedülállónak tartja Solymár Imre ilyen jellegű kutatá­sait: „Míg a horvát, román, szlo­vák nemzetiségeink mentalitásá­ról csak apró szilánkok vannak, a szerző esetében egy szisztemati­kus feltárásról beszélhetünk” - idézi a történészt bevezetőjében Szőts Zoltán, a bonyhádi múze­um igazgatója. A dél-dunántúli németek men­talitása gyűjteményes kötet, amely a szerző e témakörben ta­nulmányokká átdolgozott publi­kációit fogja össze. Nagyon érde­kes a Bonyhád környéki falucsú­folók motívumkincsét bemutató dolgozat. Megtudhatjuk többek között miért klumpások a bony­hádiak, miért haj dinások a györeiek, miért sárgafábúak a tol­naiak, s még sorolhatnánk a tele­pülések nevét a hozzájuk rendelt jelzőkkel együtt. A további tanul­mányokban képet kap az olvasó a völgységi németség történeti élet­módjáról, s ennek néhány egész­ségügyi vonatkozásáról, a híres sváb szorgalomról és takarékos­ságról, a németség elkülönülésé­ről és együttéléséről Tolna-Bara- nya mezőgazdasági szövetkezete­iben. A kötet zárófejezete egy kakasdi sváb bábaasszony szak­mai és etnikai identitását mutatja be. A kétnyelvű könyv (magyar­német) érdekes lehet mind a ma­gyarországi németség, mind az európai német nyelvterületen élők számára, de minden történe­lem, néprajz, gazdaság iránt ér­deklődő olvasó érdekes, hasznos, információkhoz juthat. A tartal­mat jól szolgáló fénykép-illusztrá­ciók eredeti felvételei a bonyhádi Völgységi Múzeum fotótárában találhatók.-PÁL­Schweich gyaloglói Tamási rendőrnő győzelme Németországban A Tolna megyei csapat, a felvétel jobb szélén a kupanyer­tes Farkas Jánosné Németország Schweich városa adott otthont a IV. Nemzetközi Rendőrgyalogtúrának. Az In­ternational Police Association (IPA) Magyar Szekciója a Tol­na megyei szervezet révén - mint kiderült - egy kellően fel­készült csapattal képviseltette magát a megmérettetésen. Lipovszky Eszter, Balogh Jácint, Brassnyó Endre és Sütő Sándor a szekszárdi, Farkas Jánosné a ta­mási, Kremó Gyula a bonyhádi rendőrkapitányság, Gera Mónika és Reining János pedig a Tolna megyei rendőr-főkapitányság szí­neiben indult a versenyen. Mind­ezt Decs, Őcsény és Szakály Nagyközségek önkormányzata, ületve Nemesvári László felsőná- nai, Farkas József szekszárdi és Lónárdt István decsi magánsze­mélyek támogatásá­val tehették meg. A Tolna megyei­ek közel százhar­minc „pályatárssal” kellett, hogy meg- küzdjenek, az ellen­felek zömmel Nyu- gat-Európa külön­böző államaiból ér­keztek, a kontinens keleti felét Magyar- országon kívül Len­gyelország képvisel­te. Szűkebb pátri­ánk versenyzői a 27 kilométeres teljesít­ménytúrán, csapatban az 5. helye­zést érték el, hat másik teamet ma­guk mögé utasítva. A távot leg­gyorsabban teljesítő női versenyző kupáját Farkas Jánosné érdemelte ki. A16 kilométeres élménytúrán a mieink - 21 csapatból - a közép­mezőnyben végeztek, s ezzel együtt rendőreink a legmegnye- rőbb és legvendégszeretőbb cso­portként fejezték be a versengést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom