Tolnai Népújság, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-02 / 179. szám

8. OLDAL GAZDASAG I TŰKOR 2003. Augusztus 2., szombat Uniós bérfelzárkóztatás: közös cél A keresetek mértékének meghatározása továbbra is a nemzeti keretek között történik Az uniós bérfelzárkózásra hi­vatkozva a minimálbér továb­bi emelését szorgalmazzák a magyarországi szakszerveze­tek. A kormányoldal képvise­lője „nem számít” a kötelező legkisebb munkabér emelésé­re. A munkaadók szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a foglalkoztatók terhei­nek növekedésével csökken­jen az uniós és a magyar bér- színvonal közötti különbség. Kutatók teljesítményarányos keresetemelést tartanak indo­koltnak. Akár nominális árfolyamon, akár vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a hazai és uniós átlagkerese­teket, jelentős különbségek figyel­hetők meg. Az EU-tagság nem jelent majd rögtön uniós béreket, a különbségek csak hosszabb idő alatt csökkenhetnek. A szakértők egyetértenek al ,an is, hogy bér­felzárkóztató lépésekre van szük­ség, de a megvalósításra eltérő le­hetőségeket látnak. Az EU-ban egyébként sincs kötelező előírás a bérek mértékére, csak bizottsági ajánlások léteznek. A fizetések meghatározása továbbra is nem­zeti keretek között történik majd, azon belül munkahelyi és ágazati szinten. A magyarországi szakszerveze­tek azt szorgalmazzák, hogy to­vább emelkedjen a minimálbér. Ez az egyik lehetősége a kormánynak arra, hogy az európai uniós bérfel­zárkózást a versenyszférában is elősegítse, mivel az emelés felfelé nyomja majd a kereseteket - han­goztatta Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövet­ségének (MSZOSZ) elnöke egy, az EU-csatlakozás munkaügyi vonat­kozásaival foglalkozó rendezvé­nyen. A csupán GDP-arányos fel­zárkóztatás akár 25 évig is eltart­hat, s még akkor is legfeljebb a leg­alacsonyabb átlagkeresetű tagor­szágok szintjét érhetjük el - tette hozzá. A munkáltatói oldal szerint azonban a keresetek emelése je­lenleg nem járható út a bérfelzár­kózás érdekében. LEVONÁSOK A BÉRKÖLTSÉG SZÁZALÉKÁBAN, 2002-BEN Ausztria 39,9 Belgium 48,9 Dánia 40,4 Finnország 40,4 Franciaország 37,8 Görögország 34,3 Hollandia 37,2 Írország 16,6 Luxemburg 32,4 Nagy-Britannia 24,7 Németország 45,9 Olaszország 42,7 Portugália 29,5 Spanyolország 33,9 Svédország 45,9 EU 15 37,8 Ciprus 17,0* Csehország 41,8 Észtország 37.4* Lengyelország 41,4 Lettország 41,4 Litvánia 41,3 42.0 Magyarország Málta 18,1 Szlovákia 40,3 Szlovénia 43,6* * 2001-es adat. Forrás: Eurostat A magyar gazdaság mostani ál­lapota nem teszi lehetővé, hogy a munkaadók terheinek növelésével csökkenjen a bérkülönbség - fi­gyelmeztetett Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Or­szágos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. A teljesítményjavulástól független keresetemelés rontja a vállalatok versenypozícióit, ami visszahat a munkaerőpiacra. Ezért a gazdálkodók terheinek csökken­tését fogalmaztuk meg a kormány­nak. Javasoljuk a társasági adó­kulcs 12 százalékra mérséklését, a társadalombiztosítási terhek évi 1-2 százalékos csökkentését és az egészségügyi hozzájárulás eltörlé­sét. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a részmunkaidőben foglal­koztatók arányos hozzájárulást fizessenek. Szorgalmazzuk, hogy az egyeztetések ágazati szinten történjenek, ehhez a közeljövőben felálló ágazati párbeszédes bizott­ságok megfelelő fórumot biztosít­hatnak - tette hozzá Wimmer István. Piacgazdaságban az államnak csak közvetett eszközei lehetnek a bérfelzárkóztatásra - véli Csizmát Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. A kormány mint munkáltató gyorsíthatja a folya­matot: az állami szektorban törté­nő béremelések hatnak a verseny- szféra fizetéseire is. Az elmúlt idő­szakban végrehajtott adó- és járu­lékcsökkentés szintén része annak a bérfelzárkóztatási programnak, amelyet a kormány a szociális partnerekkel közösen indított. Az alkalmazotti adójóváírás növelé­sével a minimálbér adómentessé vált, több mint két százalékkal csökkent az átlagos szja. A vállal­kozók számára bevezettük az egy­szerűsített vállalkozási adót, vala­mint jelentős mértékben csökken­tettük az egészségügyi hozzájáru­lást. Csizmár Gábor nem számít a minimálbérek növelésére, a nettó minimálbérnek a nettó átlagkere­sethez viszonyított aránya eléri az 50 százalékot, ami igazodik az eu­rópai követelményekhez. Az alul­fizetett állások megszűnése és a magas szakképzettséget igénylő, jól fizető munkahelyek létrejötte szintén közelítheti az átlagbéreket az uniós szinthez. A tömeges munkanélküliség elkerülése ér­dekében azonban tovább kell erő­síteni a felnőtt- és szakképzést, va­lamint az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését. A később csatlakozó országok példája is azt mutatja, hogy az EU-tagság nem biztosíték a bérkü­lönbségek csökkenésére - mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Az utolérés csak Írországnak sikerült. Többször elhangzott, hogy a kibővülő európai munkaerőpiac vonzóbb lesz a magyar munkavál­lalók számára, ha a jelenlegi kü­lönbségek nem csökkennek. A je­lenlegi EU-ban is jelentősek a bér­differenciák, mégis alacsony szin­ten van a migráció. Hazánk eseté­ben sem számítunk nagymértékű elszívó hatásra. Az egyenlőség csak papíron létezik, külföldi ál­lampolgárokat - nyílt vagy burkolt eszközökkel - inkább csak a hi­ányszakmákban alkalmaznak - magyarázta a kutató. Általában nem az uniós átlagke­resetek elérését tartjuk követendő­nek, hanem azt a szintet kell elér­nünk, amit a gazdasági mutatók indokolnak. Jelenleg a magyar GDP 54, a termelékenység 60 szá­zaléka az uniós átlagnak, míg a re­Elkezdődtek a tárgyalások a szociális partnerekkel az euró- övezethez történő csatlakozásig terjedő időszakban való együtt­működés érdekében. A munka- vállalóknak sem érdeke ugyanis, hogy a bérnövekedés dinamiká­ja felborítsa a makrogazdaság egyensúlyi folyamatait. Ha a gazdasági növekedést továbbra is sikerül az uniós átlag duplája felett tartani, akkor a keresetek terén is közeledés következhet be - hangsúlyozta Csizmár Gábor. MAJOROS ANDRAS álbér esetében csak 30 százalék körüli az arány vásárlóerő-paritá­son számolva - fogalmazott Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpo­litikai szakértője. Úgy véljük, hogy a bérek felzárkózásának spontán folyamata megindult, de azt kor­mányzati intézkedésekkel is segí­teni kell. A rendszerváltást követő 10-11 évben nemcsak az Európai Unióhoz, hanem önmagunkhoz képest is lemaradtunk. Nem elég tehát az elmúlt év két számjegyű reálbér-növekedését néznünk, to­vábbi felzárkóztató lépésekre van szükség - érvelt Hanti Erzsébet. Bérfelzárkóztatás Uniós szinten nincs kötelező előírás a bérfelzárkóztatásra. Az európai szociális charta negyedik cikkelye ajánlása szerint a legkisebb fizetés­nek el kell érnie az átlagkeresetek 60 százalékát. Azonban nem mind­egyik tagállamban létezik minimálbér, a tagjelöltek közül Cipruson is­meretlen a törvényileg előírt legkisebb munkabér fogalma. A rendelke­zés Spanyolországban és Portugáliában valamennyi alkalmazottra vo­natkozik, míg a többi tagországban életkorhoz kötik a jogosultságot. Belgiumban csak a 21. életévüket betöltött magánszektorban foglal­koztatottakat illeti minimálbér. Nem egységes a minimálbér meghatá­rozásának gyakorlata sem. Belgiumban és Görögországban a szociá­lis partnerek tárgyalásainak eredményeként születik döntés. A többi tagállamban a kormány dönt, Írországban és Nagy-Britanniában a szo­ciális partnerek ajánlásait követik. Belgium, Franciaország és Luxem­burg indexálást alkalmaz; Görögországban, Portugáliában és Spanyol- országban a kormányzat inflációs előrejelzései szerint járnak el, míg Hollandiában évente kétszer vizsgálják felül a minimálbér szintjét. Az Eurostat felméréséből az is kiderül, hogy míg Spanyolországban a tel­jes munkaidőben foglalkoztatottak kevesebb mint 1 százaléka él mini­málbérből, addig Franciaországban 13,9 százalék ez az arány. Az átlagkeresetek összehasonlítására kevés információ áll rendelke­zésre. A KSH „Foglalkoztatottság és kereseti arányok 1998-2001" cí­mű kiadványából kiemelt néhány adat azonban sokatmondó: 1998- ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott magyarországi bruttó átlag- keresete 45 százaléka volt a portugál bérnek, míg 2000-ben a dániai átlagbérek alig több mint 10 százaléka volt a hazai szint. A melléklet megjelenését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet támogatja Devizaárfolyamok Cseh korona 9,18 Euró 264,15 Japán jen (100) 196,37 Lengyel zloty 60,66 Svájci frank 171,88 Szlovák korona 6,31 USA-dollár 236,76 Egyelőre takarékon Kisköre A kiskörei vízerőmű 1975. janu­ár 1-jétől termel villamos ára­mot. Az ország legnagyobb víz­erőművébe négy energetikai blokkot építettek be összesen 28 megawatt teljesítményben. Egy- egy turbina hatméteres vízma­gasság esetéri másodpercenként 140 köbméteres víznyelésnél éri el a csúcsteljesítményét. A Tisza szeszélyes vízjárású folyó, ezért sokéves átlagadatok alapján készítik el az adott év villamosenergia-termelési ter­vét. Az idei esztendő kedvezően indult - tudtuk meg az illetéke­sektől. Mivel elmaradt a nagy havazások után a tavaszi árvíz, több áramot állítottak elő, mint tervezték. A tavaszi hónapok­ban még mind a négy blokk ter­melt, május végétől e hét köze­péig azonban csak egy turbina működött, s most, az esőzések után is csak két blokk szolgáltat áramot. A csapadékszegény idő­szakban a Tisza vízhozama az átlagos, másodpercenkénti 500 köbméterről 80-ra csökkent. Ez a helyzet az erőmű vezetése szerint komoly termeléskiesést okozott. Konkrét számokról azonban nem tettek említést. Kiskörén egyébként július­ban sokéves üzemidő után el­kezdődött a nagyjavítás. Az erő­mű egy-egy blokkjának rekonst­rukciója majd egy évig tart, a tel­jes munkát 2006. december 31- ig fejezik'be. Addig a Tisza víz­járásától függően maximum három blokk termelhet villamos energiát. budavári SÁNDOR A demokratikus zenekar visszatérése- Az Első Emelet mindig is támogatta a jó ügyeket, így mint egy demokratikus zenekar örömmel állunk az ingyenes SPORT1 Fesztivál, Wellness-szezonnyitó mellé - mondta Patkó Béla, az együttes frontembere. A nyolcvanas-, kilencvenes évek egyik legsikeresebb popcsapata ugyanis hatesztendőnyi szünet után Siófokon, a már említett fesztivál zárásaképp újra koncertezik. Kikiék javában készülnek a fellépésre, jelenleg a dalok kiválogatásánál tartanak, amelyek kronologikusan végigkísérik majd az együttes történetét, mindehhez pedig hozzájön még a közel hatméteres színpadi kivetítő is, amelyen az épp hallható slágerekhez illő, korabeli felvételeket láthat majd a siófoki stadion közönsége. Hírek CSÖKKENT A BUX A Budapesti Értéktőzsde rész­vényindexe, a BUX 66,03 pontos csökkenéssel, 8221,90 ponton zárt pénteken. A csütörtöki záró­értékhez képest ez 0,80 száza­lékos gyengülés. A részvénypiac forgalma 5,53 milliárd forint volt. A négy vezető részvény gyengült az előző napi záráshoz viszonyít­va. A határidős indexpiacon az idei decemberi BUX-lejárat elszá­molóára 49 ponttal 8267 pontra csökkent. A kárpótlási jegyek ára 0,14 százalékkal 701 forintra nőtt. Mn ERŐSÖDIK A DOLLÁR A Budapesti Árutőzsde deviza­piacán 1,42 milliárd forint, a ga­bonapiacon 591 millió forint ér­tékben kereskedtek pénteken. A dollár 1,95-2,80 forintos árban drágult, az augusztusi ár 1,95 fo­rinttal 235,70 forintra nőtt. Az euró árai nem változtak, az au­gusztusi határidő 265,18 forint. A gabonapiacon a búza árai csökkentek, a szeptemberi ha­táridő 300 forinttal 33 700 forint­ra gyengült. A takarmánykuko­rica árai nőttek, a novemberi határidő 100 forinttal 29 300 forintra erősödött. Szeptember­re a takarmánybúza ára 31000, a takarmányárpáé 28500 forint változatlanul, mti TELJESÍT A K&H EQUITIES A K&H Bank megállapodást kö­tött egy, a K&H bankcsoporton kívüli brókercéggel. A K&H Equities működésének átmene­ti szünete idejére ezen a bróker­cégen keresztül teljesíti a bank az ügyfelek által adott tőzsdei megbízásokat - közölte a K&H Bank. Közleményében a pénz­intézet megerősíti, hogy „a K&H Bank és a bankcsoport ügyfelei minden más megbízását és követelését is teljes körűen és maradéktalanul teljesíti” A K&H Equities Rt. tőzsdei kereskedési jogát augusztus 1-jétől szep­tember 30-ig a határidős pia­con csak zárás tevékenységre korlátozza a Budapesti Érték­tőzsde. MTI A UPC ELÉGEDETLENKEDIK Az UPC Magyarország Kft. nem tartja megfelelőnek a szélessávú internet terjedését szolgáló kor­mányzati intézkedéseket - kö­zölték a kábelszolgáltató társa­ság képviselői pénteken. Szalay Dorottya, a cég vezérigazgató­helyettese szerint sem a gyors adatátvitelt lehetővé tevő rend­szerek kiépítésére vonatkozó adókedvezmény, sém pedig az infrastruktúrafejlesztésre július­ban meghirdetett pályázat nem biztosítja az esélyegyenlőséget a piacon, mji KÁRTALANÍTÁST KÉRNEK A tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) azt kéri a Best Reisen Uta­zási Irodától, hogy kártalanítsa a panaszos utasokat - közölte a civil fogyasztóvédelmi szerve­zet, amelyhez az utasok azért fordultak, mert az utazási irodá­ban befizetett törökországi tár­sasutazásuk során nem azt kap­ták, mint amiről a részvételi díj befizetése előtt tájékoztatták őket. mti BIZTONSÁGBAN Biztonságban vannak a Fischer Hungária utasai mindaddig, amíg a Fischer SRO eszközeit érintő végrehajtás nem terjed to­vább a Cestovní Kancelar Fischer AS utazási iroda légitársaságára, a Fischer Air-re - jelentette ki Szirányi András. A Fischer Hun­gária Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a magyarországi leányvállalat az előírásoknak megfelelően rendelkezik csőd­biztosítással, így az utasok nem kerülhetnek kellemetlen helyzetbe, mti Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom