Tolnai Népújság, 2003. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

2003-05-31 / 126. szám

G A Z D A S A G I TŰK Ö R 2003. Május 31., szombat Ml 8. OLDAL Leszállt a vezér az üstökösről A Kométa volt igazgatója szerint nem az export húzza az ágazatot Ma már csak a szűk szakma, és talán a dolgozók emlékeznek arra, milyen kacskaringós és zaklatott utat járt be az egykori Kaposvári Húskombinát, amíg jól csengő márkanév lett belő­le: a Kométa. Öt éve kezdődött a sikertörténet, először lassan, három éve pedig nevéhez méltóan, mint egy üstökös robbant be a hazai húskészítménypiacra. A nevet és a stratégiát váltó vezető, Kovács László és a Kométa útjai két hete szétváltak.- Kezdjük azzal, ami mindenkit a legjobban érdekel: miért?- A cég tulajdonosainak elkép­zelése nem egyezett az én elkép­zeléseimmel a cég jövőjét és stra­tégiáját illetően. Úgy láttam, ez az ellentét feloldhatatlan, ilyenkor pedig nemigen lát az ember más megoldást. Ók a tulajdonosok...- Azért nem lehetett ennyire egyszerű. Öt évet töltött Kaposvá­ron, öt év alatt egy igazi márka­név született az irányítása alatt egy - valljuk be - meglehetősen rosszul csengő név helyén. A Kométa tényleg üstökösként rob­bant be és sikerült elfeledtetnie a Pini nevet.- Amikor felkértek erre a mun­kára válságban volt a magyar hús­ipar. Összeomlott az orosz piac, a nyugati is halódott, túltermelés volt a világban. A Pini Hungary kifejezetten exportérdekeit volt, kellett egy stratégia, amivel visz- sza lehetett hódítani a hazai pia­cot. Első és egyetlen munkahelye­men, Pápán végigjártam a rang­létra minden fokát, átláttam a helyzetet. Talán ezért esett rám a választás és bár nehéz volt a dön­tés, olyan kihívás volt ez, amit nem lehetett visszautasítani. Ki kellett váltani az exportot, megta­lálni a helyünket a belső piaco­kon, felépíteni egy új arculatot, termékszerkezettel, piaci és mar­ketingstratégiával, logisztikával és velejáróival. A számok azt mu­tatják, nem jártunk rossz úton.- Most még kevésbé értem. Ma szinte ugyanez a helyzet: telített a világpiac, az árak rég nem látott mélyponton vannak, ráadásul erős a forint, így exportálni szinte lehetetlen. A feladat adott, ráadá­sul a Kométa sokkal jobb pozí­ciókból folytathatja a harcot a bel­piacokért, mint öt éve. Akkor mi­ért is megy el?- A Kométa árbevételében még mindig meghatározó az ex­port, ami most nem nyereséges, az ön által is elmondott okok mi­att. Ezt a megszerzett hazai piac- részesedés ellenére sem tudja ma még ellensúlyozni a belföldi értékesítés. Ráadásul minden ha­zai cég a belföldi piacon akar erősíteni, egyre nagyobb a kon­kurenciaharc, egyre többe kerül egyszázaléknyi részesedés meg­szerzése. Ez már tavaly is így volt, idén még inkább. Már év elején látszott, hogy a terveket nem lesz könnyű teljesíteni, csak úgy lehet, ha még többet költünk termék- és piacfejlesztésre. Az én meglátásom az volt, hogy ezt kell tenni: minél magasabb szín­vonalú termékeket kell gyártani, egyre több hozzáadott értékkel kell dolgozni és ezekkel a termé­kekkel nyitni a nyugati piacok felé. A tulajdonosi kör erre nem akar ennyit áldozni, ők úgy gon­dolják, inkább kisebb nyereség­gel sokat kell exportálni, mint nagyobb árréssel belföldre gyár­tani. Tulajdonképpen ez volt KOVÁCS LÁSZLÓ 1951-ben született Zalaszántón. 1976-ban végzett a Miskolci Egyetem gé­pészmérnöki karán, 1983- ban húsipari szakmérnöki diplomát szerzett Mosonmagyaróváron. 1976-tól 1998-ig a Pápai Húskombinátnál dolgozott. 1998. szeptember 1- jétől 2003. május 15-ig a Komé­ta vezérigazgatója. Felesége pedagógus, vállalkozó. Egy 26 éves fia van, aki az agrárkereske­delemben dolgozik. a szakmai vita oka, ami köztünk egyre gyakoribbá vált és végül a szakításhoz vezetett. El kell mondanom: roppant korrekt volt a hozzáállásuk és minden harag vagy megbántottság nélkül tud­tam eljönni.- A döntését lehet úgy értelmez­ni, hogy ilyen stratégia mellett nem bízik a Kométa jövőjében?- Nem szeretnék jósolni, már csak azért sem, mert a szakítás ellenére drukkolok a Kométá­nak. Hiszen mégiscsak öt évet dolgoztam itt, ráadásul igen tar­talmas volt ez az öt közös esz­tendő. Sokat kaptam és úgy ér­zem sokat is adtam a cégnek. Ki­építettünk egy komoly hazai bá­zist, közel ötven új terméket fej­lesztettünk ki, ezek közül 12 nyerte el a Kiváló Magyar Élelmi­szer címet. Díjakat, nagydíjakat nyertünk, de ami ezeknél is fon­tosabb: elfogadott bennünket a piac, keresik a termékeinket. Ezeket a pozíciókat kellene meg­tartani és erősíteni, mert ha a konkurencia megérzi, hogy gyengül a Kométa, azonnal meg­próbálja megszerezni a piacain­kat. Az elmúlt hónapokban már látszott a megtorpanás és az is: ha ezt nem sikerül gyorsan meg­állítani, később sokkal nehezebb lesz.- Ha egy csúcsmenedzser cég nélkül marad, az hamar kitudó­dik. Kapott már ajánlatokat?- Nem terveztem a váltást, így nem is kerestem magamnak má­sik céget. De ahogy mondja, a hír szárnyakon jár, több cég is meg­keresett már állásajánlattal, van közte olyan, ami komoly kihívás. Az ilyen mindig vonzó... VARGA OTTÓ Kombináttörténet A Kaposvári Húskombinátot felszámolási eljárás alatt vásárolta meg egy olasz befektetői csoport 1994 szeptemberében. A többségi tulajdonos Piero Piniröl Pini Hungary Kft. lett a cég neve. Piero Pini többségi tulaj­donát 1998-ban vásárolták meg a társai, 2000-ben Kométa (Üstökös) Kft. néven működtek tovább. Az előd húskombinát fénykorában 2500 embernek adott munkát. A felszámoláskor ezren dolgoztak a cégnél, ma 850 körüli a dolgozói létszám. Vágókapacitás terén (700 ezer da- rab/év) az ország 2-3. legnagyobb húsipari cége a Kométa. Piaci ré­szesedésük alapján 2001-ben a 3., jelenleg a 4-5. helyen állnak. Éves árbevételük 2001-ben 22 milliárd forint, 2002-ben 17 milliárd forint volt. Euró ___________248,94 Bolgár le va Cseh korona 127,63 7,96 Horvát kuna 33,08 Lengyel zloty 56,59 Orosz rubel 6,88 Román lej (100) 0,66 Szlovák korona 6,05 DRÁGULT A BÚZA A Budapesti Árutőzsdén a búza minden szállítási határidő ese­tén drágult - az augusztusi ár például 500 forinttal 26 500 fo­rintra nőtt. A takarmánykuko­rica a júniusi határidős ára 330 forinttal 25 300 forintra emel­kedett. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 20. HÉT ___________________(FORINT) I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár:_________195,39 Ebből : 1. gazdasági társaság átlagár: 200,35 2. szövetkezeti átlagár: 188,35 3. egyéni vállalkozói átlagár: 192,21 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak:____________________________ 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 217 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 180 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 192 4. Központ (Budapest, Pest megye): 202 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 197 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 195 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva:_________________ E: 255,82; U: 248,43; R: 214,58; O: 201,03; P: 192,11 Fonás: HÚSCÉH MŰKÖDŐKÉPES KIFIZETÉSI RENDSZER Az európai uniós közösségi támogatások ki­fizetési és ellenőrzési rendszere 2003 végére működőképessé válik, januárban megkez­dődhet a „próbaüzem”, így jövő tavasszal már nem lesz akadálya a rendszer tökéletes mű­ködtetésének - mondta Szanyi Tibor, Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Emlékeztetve rá, hogy brüsszeli közvetlen kifizetésére csak 2004- ben kerül sor először. Madárinfluenza Észak-Európában Ország Hollandia Belgium Németország Fertőzött farm 237 8 1 Leölt madarak száma 25,381 millió* 2,7 millió 82 ezer * tojó: 16,993 millió, brojler: 6,914 millió, kacsa: 368 ezer, pulyka: 964 ezer, egyéb: 142 ezer j A szabadban fertőződnek a szárnyasok A nyugat-európaihoz hasonló baromfivész elvileg bármely országban megjelenhet, ám a magyarországi baromfiállományt és a többi ha­szonállatot is hosszú ideje elkerülték a hasonló járványok. Ebben fontos szerepet játszott a honi állat-egészségügyi hatóságok igényes munkája, másik oldalról a gazdálkodók is igyekeznek betartani az egészségügyi előírásokat - mondta az Europressnek Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára. Csakhogy az influenzát a vadon élő madarak terjesztik, amelyeket nem lehet hermetikusan elszigetelni a baromfitól. Ezért a baromfitelepek különböző megoldásokkal igyekeznek elriasztani a vadmadarakat a telepen élő szárnyasoktól. A baromfivész a titkár szerint azért üthette fel a fejét Hollandiában, Belgiumban és Németországban, mert ott egyre gyakoribb megoldás, hogy a szabadban tartják a szárnyasokat. Magyarországon azonban, legalábbis a nagyüzemekben, zárt helyen nevelik a szárnyasokat, melyek így nem érintkezhetnek vadon élő madarakkal. Száraz tavasz, esőtlen nyár _________Hírek_________ SAP ARD-MEGÁLLAPODÁS Az Európai Bizottság a héten el­fogadta a SAPARD előcsatlako­zási alap folyósítására vonatkozó idei pénzügyi megállapodásokra vonatkozó javaslatot. A mező- gazdasági és vidékfejlesztési programok támogatására szolgá­ló program keretében az EU-hoz jövőre csatlakozó tíz ország 2003-ban összesen 560 millió euró értékű támogatást kap; ebből Magyarországra mintegy 41 millió euró jut. Az elfogadott javaslat alapján a bizottság kü- lön-külön megállapodásokat köt a tíz országgal a rájuk jutó támo­gatások felhasználásáról. AGRÁRIUMUNK EGY ÉVE Az MSZP agrárpolitikájának legfontosabb célkitűzése az el­múlt egy évben a versenyképes mező- és élelmiszergazdaság létrehozása volt - mondta Mag­da Sándor, az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottságának el­nöke. A szakember szerint csak úgy biztosítható a jövőben az agrárium megfelelő tőkeellátott­sága, ha azt államilag garantált hitelekkel biztosítják, lehetővé teszik a feldolgozó üzemeknek, hogy integrátorként működje­nek, a termelőknek pedig azt, hogy tulajdont szerezhessenek a feldolgozó üzemekben. BIOTECHNOLÓGIA Az európai biotechnológiai szektor korábbi fellendülése 2002-ben megállt. Az Ernst and Young éves biotechnológiai je­lentése szerint az utóbbi évti­zedben évi 30-40 százalékos ár­bevétel- és 10-20 százalékos lét­számnövekedést mutató euró­pai biotechnológiai szektor ár­bevétele 2002-ben 2 százalékkal 12,9 millió euróra csökkent, létszáma pedig 6 százalékkal 82100 főre esett vissza. Az elő­rejelzés szerint a szektor továb­bi nehéz időknek néz elébe a következő 12 hónapban. Budapest A nyugat-európai baromfivész eddig nem érintette az 53 mil­liós hazai szárnyasállományt. Az EU igyekszik megfékezni a kór terjedését, ám a vándor­madarak által az országba kerülhet a fertőzés - mondta az Europressnek Herpay Lau­ra, a Földművelési és Vidék- fejlesztési Minisztérium fő­osztályvezető helyettese.- Az első hírek pestisről szóltak, de a pestis egészen más víruscso­portba tartozik. - Erre a betegség­re a madárinfluenza kifejezést használja a szakirodalom. Az ál­latokat pusztító influenza lappan- gási ideje csupán három nap, a pestisnél rövidebb, így elterjedé­sét könnyebb megakadályozni.- Az emberre is veszélyes a ma- dárinfluenza?- Veszélyes lehet, mert az em­beri influenza vírusával rokon. Egy holland állatorvos már bele­halt az ott szerzett betegségbe, egy másik német dolgozó halálát is ennek vélték, később kiderült, tévedtek. Mindenesetre a veszé­lyeztetett terület dolgozóit beolt­ják a mi általunk is alkalmazott influenza elleni vakcinával. Feb­ruár 28-án észlelték először Hol­landiában. Onnan átterjedt Belgi­umba, és később Németország Észak-Raj na-Vesztfália tartomá­nyába is. Ezekben az államokban sok millió állatot irtottak ki. En­nek eredményeként Hollandiá­ban és Belgiumban május eleje óta nem volt megbetegedés és Németországban is sikerült el­szigetelni a fertőzést.- Hogyan terjed a betegség?- Élő állat, tojás és „ragályfogó tárgyak” révén. Magas lázzal és bélgyulladással, valamint hasme­néssel jár. Feltehetően vándor­madarak hurcolták Hollandiába.- Mindenre veszélyes?- A vízimadarak, a libák, a ka­csák ellenállóbbak, esetleg éle­tük végéig bacilusgazdák és ezért fertőzhetnek is. Feltehető­en azért indulnak el a Távol- Keletről a nagy influenzajárvá­nyok, mert ott nagyon sok kacsát fogyasztanak.- Miként lehet védekezni?- A beteg állatokat leölik, a fer­tőzött területnek abban az öveze­tében, ahol még nem terjedt el a járvány, óvintézkedésként ugyan­csak levágják az állatokat. A távo­labbi zónában pedig vakcinával oltanak. Korábban, amikor még nem volt ilyen szoros kapcsola­tunk az EU-val, határzárat rendel­tünk el: az érintett országból nem engedtünk be baromfiterméket. Ma erre már nincs szükség, mert az Európai Unió maga védekezik. Ahol csak a gyanúja merül fel a bajnak, kiszállítási tilalmat ren­delnek el - így hozzánk sem jut­hat el fertőzött állat vagy termék. A nagy gazdaságok állataikat zárt istállókban tartják, a szabadon Kártérítés az EU-tól A német hatóságok reményei szerint sikerült ellenőrzés alá vonni a baromfivész terjedését: nincs jele, hogy a vírus az egyetlen megerősített németor­szági'eset után tovább fertőzne az országban. Az Európai Bi­zottság a fertőzött vagy feltehe­tően fertőzött tenyészetek kény­szervágása miatti veszteségek 50 százalékát téríti meg. A mai adatok szerint a február végén kitört baromfivész összesen legkevesebb 70 millió euróba fog kerülni az Uniónak. kapirgáló állatok valóban veszély­ben vannak és terjeszthetik a vészt. Ha nálunk is felüti fejét a járvány, akkor egy - EU-jogszabá- lyokkal konform - hazai törvény értelmében ugyanazt kell ten­nünk, amit az elmúlt hónapok­ban az érintett országok tettek. KOÓS TAMÁS Az idén eddig a szükségesnél 100-120 milliméterrel kevesebb csapadék hullott - mondta az Europressnek Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium termelési ágazatok főosztályvezetője. A februári hóolvadás óta nem esett számottevő eső. A sekélyen gyökerező őszi és tavaszi kalá­szosok megszenvedték a csapa­dékhiányt. A kukorica és a nap­raforgó helyzete kedvezőbb: a május közepén esett csapadék­tól. az ország nagy részén kikel­tek a vetések. A Duna-Tisza köze különö­sen érzékeny a csapadékhiányra - ahol a humuszban szegény ho­mokos talajnak gyenge a víz- megtartó képessége -, továbbá az Északi-középhegység, ahol a talaj tápanyagtartalma alacso­nyabb. E csapadékhiányos időszak­ban országszerte előtűntek az agrotechnikai hiányosságok. Ezt jelzi, hogy egyes táblákat súlyo­sabban, míg másokat - akár a közvetlen közelben - alig sújtotta a csapadékhiány. Ugyanaz a nö­vényfaj viszonylag jobban tűri a szárazságot, ha jó minőségű, fémzárolt vetőmagot használ­nak, ha műtrágyázással javítják a talaj tápanyagellátását, és nö­vényvédelem - például gyomir­tás - révén növelik a túlélőképes­ségét. A szakszerű talajművelés szintén javítja a szárazságtűrő képességet, és az sem mindegy, hogy milyen növény volt az elő- vetemény. Az aszály igazi ellenszere az öntözés. Magyarországon mint­egy 240 ezer hektár földterület KERESKEDŐK PANASZA Az agrárpiaci rendtartási törvény egyes passzusainak megsemmi­sítése végett az Alkotmánybíró­sághoz (AB) fordul az Országos Kereskedelmi Szövetség. Németh Lajos meteorológus az Europress kérdésére el­mondta: a májusi csapa­dék mennyi­sége az or­szág 70 szá­zalékában el­maradt a sokéves átlagtól, ami önmagában nem jelentene prob­lémát, ha márciusban-áprilisban kellő mennyiség esett volna. A ta­vaszi áztató esők azonban elma­radtak. A következő egy hétben sem várható jelentős mennyisé­gű csapadék, és az előrejelzé­sek szerint a nyár sem hoz eny­hülést a szárazságban. rendelkezik vízjogi enge­déllyel, és eb­ből körülbelül 160 ezer hek­tárt öntöznek. Akkor éri meg egy növényt locsolni, ha a termés ára en­nek költségeit fedezi: ide sorol­ható a burgonya, a cukorrépa, a hibridkukorica-vetőmag. A sze­mes kukorica esetében a hektá­ronkénti 10 tonnás termésátlag a „vízválasztó”. A kalászos növé­nyeket Magyarországon általá­ban nem öntözik. Az ország 4,6 millió hektáros szántóterületét - a költségektől függetlenül - képtelenség öntöz­ni. A közeljövőben egy jelentő­sebb csapadék még jó napra­forgó- és kukoricatermést tesz lehetővé. dóczy László BŐVÜLŐ BERUHÁZÁSOK A mezőgazdaság, a vad,- erdő- gazdálkodás, és a halászat terü­letén összesen 24,8 százalékkal nőttek a beruházások - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom