Tolnai Népújság, 2003. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
2003-03-21 / 67. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Március 21., péntek Megindult a szárazföldi offenzíva Kilövik az első Tomahawk rakétát a ÜSS Bunkerhill fedélzetéről Százezrek tiltakoztak világszerte FOTÓIG EUROPRESS/EPA Több hullámban érte Irakot légitámadás csütörtök hajnal óta; az első rakéták két órával az amerikai ultimátum határidejének lejárta után csapódtak be Bagdadban. Késő este az iraki légvédelem heves ágyú- tűzzel válaszolt, kuvaiti katonák pedig összetűzésbe keveredtek az iraki fegyveres erőkkel a két ország határa mentén. Az amerikaiak egy kilométerre megközelítették Bászra városát. A világ közvéleménye változatlanul megosztott a katonai beavatkozás jogosságával kapcsolatban; különösen kemény kritikát gyakorolt az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező három tagja: Franciaország, Oroszország és Kína. Irak a BT összehívását kérte. Bagdad Szaddám Húszéin elleni célzott csapással kezdődött meg magyar idő szerint csütörtök kora hajnalban az iraki háború: az amerikai légierő Szaddám feltételezett tartózkodási helyeit bombázta. A Pentagon szerint Bush elnöknek a támadással az volt a célja, hogy Szaddámot még a nagy invázió előtt kikapcsolja. A bagdadi tájékoztatási miniszter azonban közölte, hogy a diktátor túlélte a támadásokat. (Egyes források szerint a CNN hírtelevízió egyik főszerkesztője járt az első bombázást megelőzően a Fehér Házban, és azt a tájékoztatást adta, hogy megbízható értesülései szerint az iraki elnök az egyik bagdadi palotájában tartózkodik.) A nyitótűz után két órával Szaddám megjelent az iraki televízióban, és nagy általánosságokról szóló, kitartásra buzdító beszédet mondott, jegyzettömbjét sűrűn lapozgatva. Bár nemzetközi elemzők találgatásokba bocsátkoztak, hogy a szózat mikor hangozhatott el valójában, az izraeli külügyminisztérium analízise szerint élő, egyenes adásról volt szó, nem pedig közvetítésről. Ezt elsősorban azzal támasztják alá, hogy az elnök a szokásosnál kevésbé volt összeszedett. Megjelent az iraki televízióban Tank Aziz miniszterelnök-helyettes is, akiről egy nappal korábban az a hír terjedt el, hogy északra szökött és meghalt. „Tarik Aziz folytatja munkáját Bagdadban, és nem foglalkozunk az ilyen olcsó hazugságokkal” - jelentette ki az iraki tájékoztatási minisztérium szóvivője. A bagdadi tévé lerombolt lakóházak képét mutatta. Az első támadások során civil lakosok is megsebesültek, egy iraki állampolgár meghalt. Természetesen nem maradt el a válaszcsapás sem. Irak összesen hat Scud-rakétát lőtt ki kuvaiti célpontokra, a fővárost - ahol nap közben többször is légiriadót fújtak - két hatalmas robbanás rengette meg. Az iraki-kuvaiti határon tűzharc alakult ki; az amerikai tengerészgyalogosok megsemmisítettek két páncélozott iraki szállító harcjárművet. Ugyanakkor elszenvedték az első veszteséget is: az amerikai különleges erők MH-53 „Pave Low” típusú helikoptere - igaz, még az első bombázások és rakétatámadások előtt - Dél- Irak felett balesetet szenvedett és lezuhant. Az illetékesek azonban nem közölték a szerencsétlenség pontos helyszínét, s hogy a hattagú legénységen kívül hány katonát szállított; a kétmotoros gépet megsemmisítették, nehogy csúcstechnológiájú felszerelése iraki kézbe kerülhessen. Irak déli részén több olajmező és kút lángokban áll: az irakiak - miként attól tartani lehetett - szándékosan gyújtották fel őket. A hír egyébként érzékenyen érintette a New York-i börzét: délután emelkedni kezdett a kőolajár. Néhány órával a háború megkezdése után az ankarai parlament megnyitotta a török légteret a Irak-ellenes koalíció harci repülőgépei előtt, és ezzel lehetővé tette, hogy Irak ellen északról is légitámadásokat vezessenek. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormányának javaslatát zárt ülésen 332 képviselő támogatta, 202 ellene szavazott. Ezzel a döntéssel a parlament egyúttal utat nyitott a török csapatok észak-iraki bevonulása előtt. Mehmet Ali Sahon közlése szerint ugyanis Törökország a kurd területek megszállását tervezi. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, a hadsereg „humanitárius küldetéséről” van szó, hogy a Törökországba induló menekült- áradatnak észak-iraki területen berendezett segélyközpontokkal vegyék elejét. A NATO megvédi Törökországot egy iraki támadás esetén - így döntöttek csütörtöki ülésükön a szövetség nagyköveti tanácsában. George Robertson főtitkár hangsúlyozta, hogy a testület megerősítette ebbéli elszántságát, és „teljesíti kötelességét, amennyiben egy tagországa veszélybe kerül”. Az Európai Unió arra szólította fel a csütörtök este Brüsszelbe összehívott állam- és kormányfőket, hogy csaknem százmillió eurós gyorssegélyt szavazzanak meg Irak számára. Ezzel egy időben világszerte szá- , zezrek tiltakoztak az amerikai katonai beavatkozás ellen: hatalmas tömegek - főként diákok - tüntettek a többi között Brüsszelben, Athénban, Rómában, Milánóban, Torinóban, Bolognában, Londonban, Barcelonában, Genfben, Berlinben, Potsdamban, Kölnben, Stuttgartban, Freiburgban, Rostockban, Kasselben, Frankfurtban, Saarbrückenben, Kairóban és a Gáza-övezetben, Sydneyben és San Francisco utcáin. Decembertől márciusig: az ENSZ-ellenőrzéstől az első bombáig 2002. december 3. Az ENSZ fegyverzet-ellenőrei rajtaütésszerű házkutatást tartanak Bagdadban, az iraki elnök El-Szudzsud palotájában. december 5. Az El Muthanna egykori fegyvergyárban mustárgázzal töltött tüzérségi lövedékek tucatját fedezik fel. december 9. George Bush elutasítja Irak 12 ezer oldalas jelentését arról, hogy nincsenek tömegpusztító fegyverei, és kilátásba helyezi: az Egyesült Államok az ENSZ felhatalmazása nélkül is támadni fog. december 18. A magyar kormány képzési célokra felajánlja a taszári katonai bázist az Egyesült Államok számára. 2003. január 3. Richar Boucher amerikai külügyi szóvivő felszólítja Szaddámot: éljen az önkéntes lemondás és száműzetés lehetőségével. január 6. Az iraki elnök kígyósziszegéshez, kutyacsaholáshoz hasonlítja az amerikai fenyegetéseket és kijelenti, országa felkészült az esetleges amerikai támadásra. január 25. A Fehér Ház felkészült akár atomfegyver korlátozott alkalmazására is. január 27. Hans Blix, az ENSZ-ellenőrök vezetője benyújtja jelentését a Biztonsági Tanácsnak. január 29. Taszárra megérkezik a kiképzendő iraki emigránsok első csoportja. január 30. Nyolc vezető európai politikus - köztük Medgyessy Péter kormányfő - nyílt levélben támogatja a transzatlanti gondolatot; a felhívás később megosztja az Európai Uniót. február 5. Colin Powell műholdas fotókkal és lehallgatott telefonbeszélgetésekkel bizonyítja a Biztonsági Tanácsban az iraki fegyverrejtegetésről szóló amerikai állításokat. február 6. Már 110 ezer amerikai katona állomásozik a Perzsa-öbölben; Donald Rumsfeld hadügyminiszter Kubához és Líbiához hasonlítja Németországot. február 18. Az Európai Unió-tagság tíz várományosa aláírja az állam- és kormányfők rendkívüli csúcsértekezletének kompromisszumos nyilatkozatát az iraki válsággal kapcsolatban. március 1. Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának rendkívüli ülésén Juhász Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti: az Egyesült Államok harci gépei megsértették hazánk légterét, ezért a Külügyminisztérium szóbeli jegyzékben tiltakozott. Bagdad megkezdi al-Szamúd rakétáinak megsemmisítését. március 5. Moszkvában és Párizsban bejelentik: Oroszország és Franciaország él vétójogával a Biztonsági Tanácsban, ha a háborút engedélyező határozati javaslatot tárgyalna a testület. A bejelentéshez hamarosan csatlakozik Peking is. március 9. Élesen bírálja a háborús készülődést a Nobel-békedíjas Jimmy Carter volt amerikai elnök. március 11. Joschka Fischer német külügyminiszter Budapesten megerősíti országa elszántságát a katonai beavatkozás elutasításával kapcsolatban. március 12. Irakba repül Papp Lajos professzor, mert élő pajzsként kívánja megakadályozni Bagdad bombázását. Az ismert szívsebész csak Jordániáig jut el; visszafordul. március 17. Bush ultimátumot ad Huszeinnek és két fiának: negyven- nyolc órán belül távozzanak önként Irakból. március 18. A Fehér Ház közli: mindenképpen megszállja a közel- keleti országot március 19. Az ultimátum lejár, másfél órára rá megkezdődik a háború. ÁLLÁSPONT A világ és a háború GE0RGE BUSH amerikai elnök: „Amerika olyan ellenséggel áll szemben, amely számára nem létezik háborús egyezmény és erkölcsi sza- K 111 bály. Szaddám Húszéin utasította az iraki hadse- Ea reget, hogy olyan helyeken vegyen fel állásokat, ahol polgári személyek is tartózkodnak; a népé- MP] vei szembeni utolsó kegyetlen tetteként ártatlan m férfiakat, nőket és gyermekeket élő pajzsként akar felhasználni katonái védelmére. Szeretném az amerikaiakkal és az egész világgal tudatni: a szövetséges erők mindent megtesznek azért, hogy megkíméljék az ártatlan polgári személyek életét. Ez a hadjárat egy Kalifornia állam nagyságú országban, nehéz terepen folyik, emiatt tovább tarthat és nehezebbnek bizonyulhat, mint sokan gondolják. Irakkal szemben nincsenek hatalmi törekvéseink, csupán a fenyegető veszedelmet kívánjuk elhárítani.” SZADDÁM HÚSZÉIN iraki diktátor: „Az irgalmas, a könyörületes Allah nevében! A bűnös, vakmerő kis Bush és segédei elkövették a bűnt, amellyel már korábban megfenyegették Irakot és az emberiséget. Ezzel ő és követői újabb bűn- cselekménnyel járultak hozzá az Irak és az emberiség ellen elkövetett bűntettsorozathoz. Irakkal együtt nemzetünk, az emberiség is győzedelmes lesz, és a gonosz támadókat olyan csapás éri, amely képtelenné teszi őket bűnük véghezvitelére úgy, hogy azt az amerikaiak és a cionista koalíció tervezte a népek és nemzetek, mindenekelőtt dicsőséges arab nemzetünk ellen. Sokáig éljen Irak, sokáig éljen Palesztina. Allah a legnagyobb, Allah a legnagyobb, Allah a legnagyobb!” KOFI ANNAN ENSZ-főtitkár: „A nemzetközi közösség és az ENSZ minden erőfeszítése ellenére Irakot az elmúlt negyedszázadban immár a harmadik háború sújtja. Gondolatban az iraki néppel vagyok, amelyre újabb megpróbáltatás vár. Remélem, hogy a felek mindent elkövetnek, hogy a civil lakosságot megkíméljék a háború borzalmaitól. Az ENSZ minden tőle telhetőt elkövet, hogy segítséget és támogatást nyújtson a polgári lakosoknak. Irak békés módon is leszerelhető lett volna, ha tovább tartottak volna a diplomáciai erőfeszítések; ha mégsem vezettek volna eredményre, a világ kollektív döntést hozhatott volna, ami nagyobb legitimitást és nagyobb nemzetközi támogatást élvezne.” JACQUES CHIRAC francia köztársasági elnök: „Franciaország sajnálattal tekint erre az ENSZ-felhatalmazás nélkül elindított akcióra. Kívánom, hogy a hadműveletek a lehető leggyorsabbak és legkíméletesebbek legyenek, és ne vezessenek humanitárius katasztrófához. Erőfeszítéseink Irak békés lefegyverzésére nem jártak sikerrel. Bármilyen hosszú lesz is ez a konfliktus, súlyos következményekkel jár majd a jövőre nézve. Franciaország nem nyugszik bele abba, hogy Európa befejezetlen maradjon. Európának tudatára kell ébrednie, hogy meg kell fogalmaznia a világ problémáival kapcsolatos álláspontját, és azt hiteles közös katonai védelemmel kell alátámasztania.” GERHARD SCHRÖDER német kancellár: „Biztos vagyok benne, hogy más útja is lett volna a békés lefegyverzésnek. A hamis logika alapján Washingtonban meghozott döntés tíz- és százezrek szenvedéséhez vezethet. Osztom a német közvéleményt, amely mélységesen elítéli a katonai akciót. Kijelentem, hogy Németország semmilyen formában sem vesz részt ebben a háborúban. Készek vagyunk ugyanakkor élelmiszerrel és gyógyszerrel segíteni az iraki népet; hajlandók vagyunk közreműködni a háború utáni újjáépítésben és más humanitárius akciókban. Korosztályom tagjai jól tudják, mit jelent a háború. Remélem, hogy Irak és a világ - amint lehet - visszatér a béke útjára. VLAGYIMIR PUTYIN orosz államfő: „Értékelésem szerint a háború megindítását nem indokolta semmi; nem merült fel olyan bizonyíték, hogy Bagdad együttműködött terrorszervezetekkel, a 10 éves blokád alatt katonai és gazdasági szempontból is meggyengült ország nem fenyegette a világ egyetlen államát sem, és az utóbbi időben komoly előrelépés volt tapasztalható az ENSZ fegyverzet-ellenőrző missziójának munkájában is. A nemzetközi jog egyik legfontosabb elvét, az országok szuverenitásának sérthetetlenségét rombolja le, ha a nemzetközi jog szerepét az ököljog veszi át, ha az erősnek mindig igaza van, és jogában áll bármit megtennie, és céljai elérésének érdekében nem korlátozza semmi.” | II. JÁNOS PÁL pápa: A Vatikán mélységes szo- ^ ^ morúsággal értesült a bombázásokról, és a SzentWK : atya csalódott a háború kitörése miatt. „A vállal- --OTÉTg kozás végtelenül tragikus, és azért imádkozunk, hogy sok halálos áldozat nélkül fejeződjék be” - V-3* ' mondta Pio Laghi bíboros, akit II. János Pál két I hete békekövetként küldött Washingtonba, hogy ! Bush elnököt visszatartsa a katonai akciótól. Az egyházfő legutóbb vasárnap szólította fel George Busht és Szaddám Huszeint a válság békés rendezésére, egyúttal kijelentette, hogy „jogos háború” nem létezik. - „Az irakiak most a szenvedés frontján állnak; anyák menekülnek gyermekeikkel. A pápa szükségét látja az imának.” A katolikus egyház 82 éves feje csütörtök reggeli miséjét a bombatámadások által érintett embereknek, az ártatlan civileknek szentelte. t i i i »
