Tolnai Népújság, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-20 / 16. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a valuta A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán a múlt héten összesen 399 millió forint értékű áru forgott a parket­ten, míg a határidős pénz­piacon több mint ötvenmil- liárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulaj­donoshoz - derült ki a BÁT hét végi összefoglaló jelen­téséből. A kukoricapiacon vegyesen zár­tak az árfolyamok, a márciusi lejárat 1300 forinttal magasab­ban, 22 200 forinton fejezte be a kereskedést. A búza márciusra 22 650 forintra drágult. Az extra­búza értéke ugyanerre a határ­időre 23700 forint maradt. A takarmánybúzát márciusra 21000, a takarmányárpát 19 700 forintért lehetett jegyezni. Az olajnapraforgó ára 61200 forint maradt. A repce augusztusra 49000 forintot ért. Új határidő nyílt a napraforgó piacán, az ok­tóberi 65 000, a novemberi 57 000 forinton zárt. A határidős devizapiacon összesen 202 ezer 328 kontrak­tussal kereskedtek az alkuszok. Az árfolyamok a kamatcsökken­tésnek köszönhetően minden határidőre emelkedtek. A dollár márciusra 6,15 forinttal 230,80 forintra erősödött, míg az euró hat forinttal 244,61 forintra drá­gult. A japán jen februári értéke 196,55, a svájci franké 169,30 fo­rint volt. A júniusi lejáratú cseh koronát 7,92 forintért, az ápri­lisi határidejű lengyel zlotyt 59,10 forintért lehetett jegyezni.-UG­Hírek Olcsóbb jegyek 2003 első napjaiban újabb kö­zös kommunikációs csatornát nyitott a fiatalok felé a Pannon GSM kártyás márkája, a Bee, és a Hollywood Multiplex mozilánc. A Bee-tulajdonosok regisztrációt követően juthat­nak hozzá saját Bee Holly-' wood Multi Cardjukhoz, amellyel a hálózathoz tartozó mozikban 20 százalékos en­gedményt kapnak a jegy árá­ból. A szerencsés klubtagok az olcsóbb mozizás mellett akár premier előtti vetítésekre is bejuthatnak, europress Vita a munkaerőről A Fidesz-frakció foglalkoztatási munkacsoportjának vezetője szerint nem felel meg a való­ságnak Csizmár Gábor politikai államtitkár kijelentése, mi­szerint az Orbán-kormány 7,8 százalékos munkanélküliségi rátával vette át a kormányzást, ez az adat szerinte 8,7 százalék volt. Őry Csaba erről az MTI- nek adott nyilatkozatot szom­baton azt követően, hogy e kér­désben korábban vitát folytatott a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium államtitkárával. A két politikus között nincs egyetértés a foglal­koztatás és a munkanélküliség 2002-re vonatkozó adatai kap­csán sem. mű Gigantikus híd Elkészült a világ leghosszabb függőhídjának ütemterve. A Messinai-szorost átívelő, Szicíliát az olasz szárazfölddel összekötő híd leghosszabb fesztávja 3,3 kilométer lesz, ami háromszorosa a San Fran- ciscó-i Golden Gate-nek. A ter­vek szerint az építkezést 2005- ben kezdenék és 2001-ig tarta­na. A tervezet becsült költsége 4,6 milliárd euró. A hídtól Szicí­lia gazdasági fellendülését vár­ják, továbbá új munkahelyek létrejöttét Olaszország gazdasá­gilag legelmaradottabb részén. A híd bírálói ugyanakkor a ter­veket hibásaknak és megvalósít- hatatlanoknak tartják, mti ■ TŰKOR 2003. Január 20., hétfő J > IIIHH Négy év múlva lesz könnyebb Szanyi Tibor 1956-ban született. Közgazdasági egyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Munkahelyei: Agrárimpex, FA0, agrártárca nemzetközi főosztálya, az EU közzétételi hivatalának budapesti ügynöksége, üzletember. 1998-tól MSZP-s ország- gyűlési képviselő, az EU-integrációs bizottság alelnöke. Koravén autók és szabályok Budapest Nehéz év lesz az idei. Ha kell, drákói szigorral vezényeljük a csatlakozásból fakadó ten­nivalókat - mondta Szanyi Tibor, a földművelésügyi tár­ca politikai államtitkára, aki­vel az agrárium aktuális fel­adatairól beszélgettünk.- Üzletemberként is elégedett a koppenhágai megállapodással?- Egy üzlet akkor jó, ha mind­két fél elégedett. A tárgyalások során mind az Európai Unió, mind a tagjelöltek a lehető legtöb­bet hozták ki. Az ellenzék kifo­gásai azért is érthetetlenek szá­momra, mivel - kormányváltá­soktól függetlenül - immár tize­dik éve ugyanazok a szakembe­rek vezetik a magyar delegációt az uniós tárgyalásokon. Mellesleg az Unióval folytatott agráralku a vártnál lényegesen kedvezőbb eredményt hozott például a har­mincszázalékos nemzeti kiegé­szítés elérésével.- Nem minden termelő részesül majd a közvetlen agrártámoga­tásból. A gabonatermelőknek pél­dául jár, az almatermelőknek nem, a marhatenyésztőnek igen, a sertéstartónak nem. Nagyjából a gazdák fele kap támogatást, a másik fele nem.- Nyilvánvaló, hogy a belépés utáni első időszakban azok az ágazatok járnak jól, amelyek köz­vetlen támogatást kapnak. A ga­bonatermesztők például már 2004-ben kedvezőbb helyzetbe kerülnek, hiszen a 25 százalék uniós közvetlen támogatás, ame­lyet a hazai költségvetés 55 szá­zalékra egészít ki, a duplája an­nak, amit jelenleg kapnak, ez hektáronként 47 ezer forint lesz. A százszázalékos szubvenció 90 ezer forint lenne. Mellesleg itt a saját csapdánkba sétáltunk, ami­kor azt hangoztattuk, hogy Ma­gyarországon a földárak töredé­kei a nyugat-európainak. Márpe­dig ha a földár alacsony, akkor a termelő költségei is - mint példá­ul a bérleti díj - az uniós szint tö­redékét teszik ki. Míg Magyaror­szágon egy átlagos föld hektáron­kénti bérleti díja tízezer forint, addig Spanyolországban 130-140 ezer forint. A magyar gazdának a bérleti díj kifizetése után így is több mint harmincezer forintja marad hektáronként. A közvetlen támogatásokból kimaradt ágazatokban a termelés hatékonyságának növelésére, a piacképes áru előállítására kell tö­rekedni. Ennek elősegítésére a tárca az idén új középtávú agrár­fejlesztési stratégiát dolgoz ki, ezen belül értékeljük az új hely­zetbe kerülő termelők lehetősé­geit, várható jövedelmi viszonyait és a nehézségeket. Sem a barom­fi-, sem a sertésszektorban nem számolunk a termelés komoly visszaesésével.- Eldőltek a támogatások alap­jául szolgáló kvóták is. A kvóta nélkül termelők milyen segítségre számíthatnak?- A termelési kvóták miatt sen­kinek nem kell feladni eddigi tevékenységét. A csatlakozással a teljes uniós intervenciós rendszer kiterjed majd Magyarországra. Mondok egy példát: ha egy ser­téstermelő Moszkvában szeretné majd eladni a termékét, de nem tudja felvenni a versenyt az agyondotált európai árakkal, tőle az EU intervenciós rendszere fel­vásárolja a sertést. Ha a közvetlen kifizetésekből nem is részesülnek a kvóta nél­küli gazdák, számtalan más - így például környezetvédelemhez kötődő vagy a minőség javítását segítő - támogatás segíti őket. Az állattartó telepek felújításához, bővítéséhez, technológiai fejlesz­tésekhez, beruházásokhoz nyúj­tott támogatások mértéke elérheti az 50-60 százalékot is.- A húsmarhatermelés eseté­ben a kvóta a jelenleginek a dup­lája lesz, de vajon ki tudjuk-e tel­jes mértékben használni?- Természetesen jelenleg még nem, de 2003-tól magasabb ösz- szegű állami támogatást kapnak azok az állattenyésztők, akik a tejtermelésről a húsmarhatartás­ra állnak át. Ezzel azokon a kis­termelőkön, néhány tehenesgaz- dán is segítünk, akik nem tudnak extra minőségű tejet termelni.- Mit érez majd a gazdaember 2004. május elseje után?- Senkit nem akarok elkedvet­leníteni, de azonnali hirtelen vál­tozásra senki ne számítson. Mini­mum három-négy év múlva lesz érzékelhető a javulás, hogy job­ban élnek. A termelők viszont már idén ősszel tudni fogják, hogy milyen lehetőségekre szá­míthatnak az adott ágazatban. A uniós népszavazást követően, várhatóan áprilistól mintegy tíz­ezer vidéki rendezvény kereté­ben megkezdődik a gazdák fel­készítése, tájékoztatása.- Mennyi lesz az összes agrár- támogatás 2004-ben és 2010-től, amikor jogosulttá válunk a teljes uniós kifizetésre?- Az Európai Uniótól az első év­ben 153 milliárd forint érkezhet, amelyet a hazai költségvetés 106 milliárddal egészíthet ki. így 2004- től legkevesebb 260 milliárd forint agrártámogatással lehet számolni. A belépés utáni hatodik évben - 2010-ben - érjük el a száz százalé­kot, ekkor nyílik meg a teljes uniós támogatási rendszer. Ez mai árfolyamon számolva 460 milliárd forintos keretet jelent.- Az idei költségvetésben 234 milliárd forint van elkülönítve az agrárgazdaság fejezete alatt. Elég lesz ez a pénz?- Ez az összeg húsz százalék­kal több a tavalyinál! Elég lesz, ha abból indulunk ki, hogy az előző kormány ennél jóval kevesebb pénzből gazdálkodott. A tárca minden kihelyezett forint fel- használását szigorúan ellenőrizni fogja.- Elegendő-e a felkészülésre a csatlakozásig hátralévő időszak?- Embert próbáló esztendő előtt állunk, a jogállamiság kere­tein belül drákói szigorral kell a csatlakozásból eredő feladatokat vezényelni, ami milliónyi érdeket sért majd. Az idő azonban sürget. A legfontosabb feladat az uniós intézményrendszer felállítása, ez potenciális veszélyt jelent az uniós támogatások felvétele szempontjából. Hatalmas elma­radások vannak az ingatlan-nyil­vántartások területén is, a föld­hivatalok terhelése a duplájára nőtt. Az idei költségvetésben nincs rá fedezet, pillanatnyilag úgy néz ki, hogy 2005 előtt nem lehet rendet tenni ezen a terüle­ten. Ezért áthidaló technikákat dolgoz ki a tárca. újvári gizella Budapest Az idei év elején érvénybe lé­pett szabályok csak az 1996. január 1. után forgalomba helyezett (vagyis legfeljebb 7 éves) autók importját enge­délyezik. A módosítás célja, hogy hazánk ne váljon a le­futott nyugat-európai sze­mélygépkocsik „roncstemető­jévé”. Kérdés persze, hogy emiatt drágulnak-e a használt autók, és emelkedik-e a kelet­európai „roncsok” száma. Az import gépjárművek életkorá­nak csökkentése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sze­rint környezetvédelmi okokkal magyarázható, tekintettel arra, hogy az európai autógyártók a ki­lencvenes évek első felétől folya­matosan vezették be a kisebb ká- rosanyag-kibocsátású típusokat, egyre több újrahasznosítható anyagot alkalmazva a gyártás so­rán. A GKM álláspontja szerint a 8-10 éves korukban behozott jár­művek már csupán néhány évig üzemeltethetők biztonsággal, míg ezt követően a jelentőssé’ váló karbantartási ráfordítások már az autó leselejtezését teszik indokolttá. A használt gépkocsik belföldi piacán a liberalizált behozatali szabályozás dacára nem követ­kezett be olyan árcsökkenés az elmúlt években, amely a társada­Az olajexportra erőteljesen ráutalt Venezuela gazdasága az idén akár 5 százalékkal is visszaeshet, az infláció 20-22 százalék körül várható. A sztrájk becslések szerint ed­dig négymilliárd dollár kárt okozott az országnak. Az ország olajiparát immár hete­dik hete megbénító országos sztrájk miatt az energiahordozó kitermelése és exportja draszti­kusan csökkent. A kitermelésről ellentmondó adatok látnak nap­világot. Az exportbevételek 80 százalékát adó olajtermelés visz- szaesése újabb csapás a recesszi­ótól már amúgy is szenvedő gaz­daság számára, amely 2002 első kilenc hónapjában 6,4 százalék­kal zsugorodott. A központi bank eddig nem közölt adatot a tavalyi gazdasági növekedésről, de sok független szakértő nem zárja ki, hogy a hazai össztermék (GDP) 10 százalékkal csökkent az elmúlt évben. A venezuelai kormány a súlyos gazdasági helyzetre tekintettel a jövő héten megszorító programot jelent be, amely az állami kiadások 3000- 4000 milliárd bolivaros (1,7-2,3 milliárd dollár) csökkentését irá­nyozza elő. A tervezett csökken­lom széles rétegei számára napi használati cikké tenné a sze­mélygépkocsit. Ezért a tárca szakemberei szerint nem kell ar­ra számítani, hogy az idős jármű­vekre vonatkozó behozatali kor­látozás árfelhajtó hatással lesz. A GKM szerint a cél a lakosság életszínvonalának növelése ad­dig, hogy ne okozzon gondot hétéves, vagy annál fiatalabb au­tó megvásárlása annak, akinek saját személygépkocsira van szüksége. A tárca nem említi, hogy a nyugat-európai országok­ban az új gépkocsik ára a ma­gyarországihoz hasonló, és a pár éves használt autóké sem lénye­gesen alacsonyabb, viszont 8-10 éves korukban már meredeken esni kezd. Ilyen idős korában jó néhány típus a magyarországi ár felébe vagy annál is kevesebbe kerül, miáltal a legelavultabb ke­let-európai típusok selejtezésé­nek legolcsóbb módját eddig a 10 év körüli használt „nyugati” gép­kocsik behozatala jelentette. Az import szűkítése azonban meg­akadályozza a relatíve olcsó, és technikailag is elfogadható minő­ségű gépjárművek utánpótlását. Azt sem említik a tárca illetéke­sei, hogy a járművek műszaki pa­raméterei nem függenek egész szorosan az életkortól, hiszen van több olyan típus is, amely­nek ugyanaz a modellje kapható ma a piacon, mint 10 éve. DÓCZY LÁSZLÓ tés a venezuelai büdzsé 7-9,7 százaléka. A venezuelai olajkiter­melő kapacitás jelentős tartós veszteségeket szenvedhet a hét hete tartó sztrájk nyomán, mert az elöregedett olajmezőket máris be kellett zárni. A tanulmány szerzői mindazonáltal úgy vélik: nem valószínű, hogy a kormány helyreállítja a termelést és az ex­portot. Még ha visszanyeri is az olajipari berendezések feletti el­lenőrzést, hiány lesz hazai és nemzetközi olajipari szakembe­rekben, akik kellenének a mezők termelésének, az olajvezetékek­nek, a finomítóknak és a tengeri berakodás berendezéseinek új­raindításához. A venezuelai kő­olaj-kitermelést és -feldolgozást december eleje óta nagyrészt megbénító sztrájkmozgalom ed­dig 4 milliárd dollár kárt okozott az országnak. Rafael Ramirez bánya- és energiaügyi miniszter szerint ez az összeg nem tartal­mazza sem a piacok elveszté­séből származó hosszabb távú kárt, sem a leállt termelőegy­ségek majdani újraindításának költségeit. Venezuelában száz éve nem fordult elő, hogy ben­zint kelljen importálni; a jelen­legi válság miatt már 2,2 millió hordó benzin behozatalára szo­rul az ország. Benzinimport Venezuelában Caracas Támogatás közvetlenül az EU-ból Közvetlenül pályázhatnak támogatásért az Európai Unió for­rásaira a hazai kis- és középvállalkozók. Magyarország EU- felvétel előtt álló országként csatlakozott a 2005-ig szóló egységes vállalat- és vállalkozásfejlesztési programhoz. PÉCS A gazdasági közösség országai­nak korábbi kezdeményezései eredményesnek bizonyultak, ezért 2001-ben az Európai Unió egy 2005-ig tartó vállalat- és vál­lalkozásfejlesztési programot in­dított el. A kezdeményezéshez az elmúlt év végén csatlakozott Ma­gyarország, így idén már a hazai kis- és középvállalkozói szektor képviselői is elérhetik a fejlesztési uniós pályázati forrásokat. A Kisvállalkozások Európai Chartája alapján elkészült prog­ram a hat év során 450 millió euró közvetlen támogatást irány­zott elő. A magyar kis- és közép- vállalkozások kedvezményezett­ségét az tette lehetővé, hogy ta­valy óta Magyarország pénzügyi hozzájárulást vállalt a program költségvetéséhez. Hazánk tavaly 678 ezer eurót fizetett a vállalko­zói alap büdzséjébe, idén 718 ezer, jövőre 733 ezer, 2005-ben pedig 750 ezer euró a penzum. A program öt kiemelt célt hatá­roz meg. Az elsődleges célkitűzés az Unióban, illetve a leendő tag­országokban működő vállalkozá­sok növekedésének és versenyké­pességének fokozása. Ehhez kap­csolódik az a preferált elképzelés, amely a kis- és középvállalkozói szektor pénzügyi helyzetének ja­vítását célozza. Ugyancsak figye­lemre méltók a vállalkozók admi­nisztratív terheinek csökkentését, a vállalkozói kultúra és felké­szültség terjesztését, illetve a kö­zösségi támogató szolgáltatások széles körű hasznosítását terjesz­tő kezdeményezések. Idén a hangsúly a vállalkozá­sok pénzügyi helyzetének javítá­sán van. Ebben az évben több mint 66 millió eurót különítettek el erre a célra, a programot mene­dzselő bizottság további kedvez­ményes banki eszközök igénybe­vételével bővíti még a forrást. A befizetések fix összege mel­lett azt, hogy Magyarország mi­lyen arányban részesül a vállalko­zásfejlesztési program forrásai­ból, a hazai kkv szektor szereplő­inek aktivitása dönti el. A prog­ram részletei a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium honlapján ( www.gkm.hu ) olvashatók, a fe­lelős titkárság internetcíme: http://europa.eu.int/comm/ente rpriSe. KASZÁS ENDRE Decemberben emelkedett a lakosság gazdasági várakozá­sait reprezentáló lakossági bizalmi index. A CKI Gazda­ságkutató Rt. által - az EU tá­mogatásával - készített fel­mérés szerint a várakozások túl vannak a parlamenti vá­lasztásokat követő csúcspon­ton; a vizsgálatok történeté­ben ennél magasabb index csak 2002-ben fordult elő. A válaszadók saját pénzügyi hely­zetüket decemberben a novem­berinél is valamivel kedvezőbb­nek látták, s a következő 12 hó­napra további javulást vártak. Az ország gazdasági helyzetének megítélése is valamelyest javult. A megkérdezettek decemberben az előző havinál érezhetően alacso­nyabb ütemű áremelkedésről szá­moltak be, de a következő 12 hó­napra vonatkozó inflációs várako­zásaik erősödtek. A lakosság vásárlási kedve je­lentősen emelkedett. A következő 12 hónapban az emberek nem tervezik a tartós fogyasztási cik­kek beszerzésére szánt kiadásaik növelését, de csökkentését sem. Lényegében nem változott azok aránya, akik szerint kedvező az alkalom a megtakarításra, viszont a korábbinál többen gondolják úgy, hogy a következő egy évben képesek lesznek megtakarítani. Magyarország hét régiója kö­zül négyben javultak a háztartá­sok várakozásai. A legnagyobb mértékben Észak-Magyarország lakosainak véleménye javult, de Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld lakóinak a véle­ménye is kedvezőbb lett. A Kö- zép-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és a közép-magyarországi régió­ban élők helyzetük romlására számítanak. europress Derűlátó lakossás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom