Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-24 / 299. szám
X. OLDAL K A R A C S 0 NY 2 0 0 2 Babits Mihály Őszi pincézés A nap ocsúja most csorog; piros levél a venyigén; a présház felé megyek én; a nagy kulcs zajjal megforog. Csöndes a tanya, nincs dolog. Szunnyad a must a csömögén, s a pince tikkadt melegén pihennek boldog óborok. A sárga murci bugyborog; ébred a must a csömögén, mint Lélek a holt váz felett. Ó pinceszáj, illatos kripta! így leng e bús présház felett a Feltámadás drága titka. A szekszárdi borkút A Szőlő és a Bor Nemzetközi Városa „Töte pohárba, és csodát látsz” (Garay János: Szegzárdi bordal) Szekszárdon már a római korban fejlett szőlőkultúra létezett, e korból fennmaradt felirat tanúskodik erről: „Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz.” Bencés szerzetesek vitték tovább a szőlőművelés kultúráját, az első kadarka tőkét török elől menekülő rác telepesek ültették el. A táj jellegzetessége a kadarka ma már inkább kuriózumnak számít, többen készítik a táj másik specialitását, a Bikavért, mely mint mondják, „orvosságnál többet ér. ” Az elnevezése is a szekszárdi születésű Garay János költőnek köszönhető. Az ország egyik legrégebbi vörösboros vidéke 2400 hektáron terül el közvetlenül a szekszárdi szőlőhegyeken, ám területe Bátától Zombáig nyúlik. A testes vörösek mellett kedveltek a lágy rosék, illetve az errefelé alacsonyabb savtartalmú fehérborok. Neves borászcsaládok alapozták meg Szekszárd hírét világszerte, boraikat a szekszárdi borút állomásain ízlelhetik meg. A hagyomány és a jövő A borvidék története során a Kadarka mellett megjelentek a kék szőlők ismert világfajtái (Kékfrankos, Merlot, Cabernet, Zweigelt) is. Ezzel persze kibővült a borválaszték, és megjelentek a borházasítási eljárások. A borkészítés hagyományai viszont mindmáig meghatározzák a vörösborkészítés technológiai követelményeit. A hagyományos módon készített szekszárdi vörösborok arról voltak híresek, hogy fahordókban szállítva jól bírták a szekéren vagy hajón történő utazást, így minőségi termékként jutottak el a tengerentúli fogyasztókhoz is. Ennek oka az, hogy a hagyományos készítési mód (nádfedeles, tömésfalas tanya, lesározott fakád, stb.) a biológiai almasav lebomlást elősegítette. A Szekszárdi borvidéken még napjainkban is számos bortermelő és pincészet készíti - hűen e tradíciókhoz - vörösborait a hagyományos, vagy a hagyományokat tiszteletben tartó technológiákkal, így akarva megfelelni a hírnévvel járó kötelezettségeknek is. Bársonyos borok a szelíd dombok között Már a rómaiak is foglalkoztak itt szőlőtermesztéssel. I. Béla apátságalapítása idején biztosan virágzott errefelé a szőlőkultúra. Szekszárdot 1485-ben már mezővárosként említik. 1779-ben megyeszékhellyé választják, amiben a szőlőnek is szerepe van. A török hódoltság idején az idetelepült' rácok hozták a Kadarkát. A Filoxéra (1870-es évek), a hatalmas jégverések (1890-es évek) sem állítják meg a fejlődést. 1987-ben Szekszárd a szőlő és a bor nemzetközi városa lett. Az idelátogatók 4900 pince közül válogathatják ki a legmegfelelőbbet. A kataszteri felmérés alapján 1552 hektár első és 724 hektár másodosztályú szőlőterületei tartanak nyilván. Minden évben méltóan rendezik meg a jeles borünnepeket. A szekszárdi Szüreti Fesztivál, a Szent György napi Bikabér Ünnep, a Szent Márton napi Újbor Ünnep, az Alisca Bomapok sok látogatót vonzanak. 2000-ben megalakult a Borút Egyesület, melynek minősítése is megtörtént. Itt működik az ALISCA Borrend. A borvidék a Szekszárdi Dombságon és a Geresdi Dombság északkeleti részén húzódik. Jellemzője a nagy formagazdagság: 150-250 méter magas dombok, csalogató völgyek váltakoznak ezen a tájon. Klímájának alakításában az atlanti és mediterrán hatás a döntő, de jelentős a kontinentális befolyás is. A napsütéses órák száma 2050-2100. Az utóbbi 20 év átlagában az évi középhőmérséklet kiemelkedően magas 11,7 C°, a vegetációs időszaké 17,7 C°. A csapadék átlagosan 598 milliméter, vegetációs ciklusban 392 milliméter. A területet vastag lösztakaró borítja. Megállapítható, hogy a klimatikus tényezők, a domborzat, a talaj, tehát az ökológiai adottságok nagyon ritka harmonikus környezetet biztosítanak a szőlőtermeléshez. A borvidék mind a minőségi vörösborszőlő-fajták, mind pedig a minőségi fehérszőlő-fajták termesztésére kiválóan alkalmas. Ajánlott fehérborszőlő fajták és ezek százalékos előfordulása: Olaszrizling 40%, Rizlingszilváni 24%, Chardonnay 20%, Zöldveltelini 13%, Rajnai Rizling 2%, Tramini 1%. Ajánlott vörösborszőlő-fajták és százalékos megoszlásuk: Kékfrankos 49%, Zweigelt 23%, Merlot 14%, Cabernet Franc 10%, Kadarka 2 %, Pinot Noire 1%. Borok, érmek és elismerések Az elmúlt évtizedben látványosan, rendkívül igényes, következetes és embert próbáló munkával felnőtt egy borvidék, amelyre immár nem csak Szekszárd, de Magyarország is büszke lehet. Borvidékünk fejlődése szorosan összefügg a sokszínű és a fejlettség különböző szintjét elért pincészetek, bortermelők áldozatos munkájával. Minden mozaik jelentőséggel bír a „palettán” a legkisebb családi pincéktől az immár nemzetközi hírű bortermelőkig. Természetesen a legnagyobbak elvitathatatlan érdeme az a minőségjavítás, az a példa, amely áthatja és motiválja az egész borvidék látványos fejlődését. A szekszárdiak mindig tudatában voltak az itt előállított borok A szekszárdi borversenyek zsűrielnöke: dr. Diófási Lajos nagyszerűségének. Ezt többszörösen bizonyították eredményeik is. Még akkor is, amikor a valamikori ismeretség után szinte mindent elveszítve újra kellett kezdeni az „építkezést”. Mindezek után most igazi advent köszöntött Szekszárdra, a szekszárdi borászokra. 2002. decemberére végre megkoronázó- dott, beérett a munkájuk gyümölcse. A hazánkban lezajlott két legutóbbi nemzetközi borversenyen toronymagasan bizonyították eredményeiket, értékeiket a szekszárdi borászok. A hatodik alkalommal megrendezésre került (a világ legfontosabb kilenc borversenye közé sorolt) VinAgora nemzetközi borversenyen a vörösbor kategóriában a nyolc aranyérmes magyar borból négy szekszárdi! Sőt közülük került ki a két VinAgora Champion 2002 cím egyike is. A Liszt Pincészet Szekszárdi Cabernet sauvi- gnon Chateau Kajmád 2002 nevű bora nyerte el ebben az évben ezt a magas rangú minősítést. A Takler Pincészet és a ‘Vesztergombi Pincészet aranyérmes borait megérdemelten ünnepelte a szakma. Történt ez közel 20 ország 514 bormintája megmérettetésén. A másik öröm és a szekszárdi borvidék értékeinek, minőségének újabb fontos tanúságtétele Sopronban történt meg. Az V. Pán- európa Nemzetközi Borverseny abszolút győztese a Vesztergombi Ferenc által előállított Csaba Cuvée 2000. A Takler Pincészet Cabernet sauvi- gnon 1999 bora nagyarany minősítést nyert el. Összesen öt bor nyert nagydíj és nagyarany érmet. Közülük egy osztrák, négy magyar. Ebből kettő Szekszárdé. Az aranyözön itt nem ért véget. A harminchét magyar aranyéremből tíz a szekszárdi pincészeteké. Nyolc termelő: Vesztergombi Pince, Sárosdi Pince, Sebestyén PinSzekszárdi borok Budán, a várban, a Borok Házában ce, Márkvárt Kft., Rosavin Kft., Vida Péter, Takler Pince, Liszt Pincészet állította elő a díjnyertes borokat. Mindez nem véletlen. Hiszen Szekszárd valóban a szőlő és a bor nemzetközi városa. Hamvas Béla a szekszárdi borról Igen, a SZEKSZÁRDI. Amíg nem jártam arra, nem is volt igazi és helyes képem róla. De amióta láttam a várost a fák közé rejtőzve, fölötte a dombbal, a messze kifutó szőlőkkel, szippantottam a levegőjéből, azóta tudom, itt csak ilyen bor teremhet. A SZEKSZÁRDI kifejezetten nőbor, éspedig leginkább huszonhét-huszonnyolc éves asszonyhoz hasonlítanám, erejének és szépségének teljességében, szerelmi tudásának csúcspontján, tökéletesen felszabadulva, de bámulatra méltó ízléssel és elképzelhetetlen édes tűzzel. A SZEKSZÁRDI a lakodalom bora. Ez emeli át a menyasszonyt a házasságba. A merő tiszta Vénusz-bor. A fiatal SZEKSZÁRDIT sohase keverd, de az öreget soha ne igyad tisztán, hanem akarsz vesztedre törni. h ...liáL*. Bo rok és ételek az ínyencek vacsoráján A már szerte az országban ismert Tolna Megyei Ínyencklub éppen tíz napja, december 14-én tartotta évadzáró karácsonyi és szilveszteri vacsoráját Tolnán, a Hámori étterem ízlésesen megterített asztalai mellett, remek ételek és kitűnő borok társaságában. A felszolgált menüsor a következő volt, Előételnek salátalevélen tálalt Waldorf saláta, az igen vékony csíkokra vágott zellert, almát és diót majonézzel öntötték nyakon. A karácsonyi pezsgőleves Kovács János mesterszakács különlegessége, a szegfűszeggel, fahéjjal, cukorral felfőzött pezsgőbe tejszínt, tojássárgáját kevert, a tetejét narancsreszelékkel megszórt tojáshab koronázta. A Tolnai töltött malac belsejében, a töltelékben darált sonka sült, körülötte párolt káposzta, húsos metélt ékeskedett. A gesztenyével töltött pulykamellfilében itt- ott aszalt szilva kacsintgatott a narancsra, a kivire, a kakukkfűre. A málnakrémes szilveszteri fánk mellett málnadzsem terült el, s festette meg a fánk fehér habját. S hogy ezekhez a fenséges ételekhez milyen italsort kínáltak? A bonyhádi Danubiana Bt 2002-es merlot roséját, Sárosdi Ferenc 2001-es kékfrankosát, Mészáros Pál 2000- es kékfrankosát, Halmai Csaba 2000-es merlotját, az Aranyfürt szövetkezet 2000- es cabernet sauvignon borát, a Liszt pincészet Chateau Kajmád elnevezésű borát, végül a desszerthez a zombai Misóczki borház cserszegi fűszeresét. S mennyi szép, finom bor kerül a kelyhekbe akkor is, ha nem évadzáró, hanem csupán egyszerű, hétköznapi vacsorán találkoznak az ízek szerelmesei! • A magyar borkereskedelem kihívásai Visszaesett a borkivitel Magyarországon, és a legutóbbi bécsi és dubrovniki borkiállításon nem állítottak ki hazai borokat. Ha nem teszünk ellene, a környező országok piacai elveszhetnek a magyar borok számára - hangzott el a Magyar Szőlő- és Bortermelők Bala- ton-borvidéki konferenciáján. A nemzetközi piacokon jelenleg a minőségükhöz képest alacsony áron értékesítik a magyar borokat. Ha ezen a helyzeten változtatni szeretnénk, eredményesebb marketingre, a technikai eszközök fejlesztésére és az uniós csatlakozással szükségessé váló intézmény- rendszer kiépítésére volna szükség. Dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára úgy informált, hogy a borkereskedelem terén Magyarország kvázi tagállami jogokkal rendelkezik az Európai Unióban, ezért a kivitelben és a behozatalban nem jelent majd döntő változást a csatlakozás, és a minőségellenőrzésben sem, mivel az minden nemzetközi normának megfelel. A csatlakozás pozitív hatása lehet viszont, hogy utána a magyar bortermelők körülbelül háromszor annyi támogatás igénybevételére lehetnek jogosultak, mint most, mivel a szőlőbor támogatása nem azoknak az agrárszféra nagy részét lefedő közvetlen támogatásoknak a körébe tartozik, melyeket csak a csatlakozást követően tíz évvel vehetünk majd teljes egészében igénybe. Az uniós csatlakozás legnagyobb kihívása Urbán szerint annak az intézményrendszernek a megteremtése, amelyet az új támogatási rendszer és a megváltozott szabályozás bevezetése tesz szükségessé. Jelenleg 22 borvidék található Magyarországon, valószínűleg a csatlakozás után ezek néhány nagyobb borrégióban fognak egyesülni, mivel így nagyobb tételekben tudnak majd üzletet kötni a nagyvállalatokkal, és bizonyos uniós támogatásokra is csak így pályázhatnak. A közelmúltban alakult meg az első hazai borrégió, amely kunsági, csongrádi és a hajós-bajai borvidékek összefogásával jött létre. Valószínű, hogy a közeljövőben létrejön a balatoni borrégió is. A magyar borok exportjának legnagyobb problémája, hogy a nemzetközi piacokon a minőségéhez képest csak alacsony áron lehet értékesíteni őket. Ennek oka a magyar bor rossz marketingje. Sokat javíthatna a helyzeten, ha lennének a magyar borokat bemutató igényes kiadványok és áruházi bemutatók. A szakmai szervezetek által kidolgozott Nemzeti Borstratégia szerint a bor utáni jövedéki adó ötven százalékát kellene visszafordítani az ital reklámozásába. Urbán állítja: a borok kedvelői már unják a világfajtákat, ezért Magyarország jövőbeni borkereskedelmében nagyobb szerepet kell kapnia a hun- garikumoknak és a védett magyar boroknak, amilyen az egri bikavér, a tokaji borkülönlegességek, vagy a debrői hárslevelű. Egy, az agrárközigazgatásban dolgozó, anonimitást kérő szakértő azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2003. évi költségvetésben nem szerepel tételként a bor reklámozásának támogatása. BORKIVITEL Ausztria 12.182 hl Dánia 8.230 hl Franciaország 2.809 hl Görögország 365 hl Írország 8 hl Németország 180.914 hl Lengyelország 58.999 hl Románia 123 hl Volt Szovjetunió 49.262 hl Európa összesen: 68.1781 hl Y
