Tolnai Népújság, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2002. December 3., kedd IIH B T U K 0 R RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. december 2.) Borsodchem 5 300 Ft ú Egis 14 500 Ft ff Matáv 924 Ft ű Mól 5 600 Ft tt OTP 2 286 Ft Ű Richter 13 550 Ft fi TVK 4125 Ft ö Zaiakerámia 1490 Ft ü BUX: 8119,44 +2,20% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 371,71 Cseh korona 7,68 Euró 237,08 Japán jen (100) 192,76 Lengyel zloty 59,78 Svájci frank 160,42 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 238,75 Hírek BENZIN. Két forinttal emeli a motorbenzin és a gázolaj árát a Mól szerdán. Ekkortól a 91-es motorbenzin literjéért 221,50 forintot, a 95-ösért 224,50 forin­tot, a 98-asért 233,50 forintot kell fizetni. A gázolaj ára lite­renként 204 forint lesz. europress LIMIT. Hét évre emelkedhet a használt autók behozatali kor­határa, miután az utóbbi évek­ben megduplázódott a - zömé­ben idősebb - autók importja. A korábban érvényes - leg­feljebb négyéves autók behoza­talát engedélyező - rendeletet 2000-ben törölték el, azóta a gépjárműpark összetétele ked­vezőtlenül változott. EUROPRESS MARAD. Változatlanul kilenc százalékon hagyta a jegybanki alapkamat szintjét a Monetáris Tanács, europess HIÁNY. A GDP átlagosan 4 szá­zalékos növekedése mellett a folyó fizetési mérleg GDP-ará- nyosan számított 5-6 százalék körüli hiánya középtávon fenn­tarthatónak tekinthető. A lakos­ság nettó pénzügyi megtakarí­tási hajlandóságának csökke­nése, a költségvetés növekvő finanszírozási szükséglete a folyó fizetési mérleghiány növekedését eredményezte, mti IPAR. Az ipari termelői árak októberben az előző hónaphoz mérten 0,1 százalékkal mérsék­lődtek, a tavaly októberihez ké­pest pedig 1,5 százalékkal csök­kentek. A belföldi értékesítési árak egy hónap alatt 0,3 száza­lékkal, éves összehasonlításban 2,5 százalékkal nőttek. A bel­földi értékesítések közel egyne­gyedét jelentő élelmiszer-, hál­ós dohánygyártásban folytató­dott az átlagot meghaladó mér­tékű termelői árnövekedés, és az ez év októberében 0,7 száza­lékot mutatott, mti KAMATOK. A nem pénzügyi vállalatoknak piaci feltételek mellett nyújtott hitelek átlag- kamatlába az előző havi 10,69 százalékról 10,57 százalékra csökkent, az éven túli hitelek átlagkamatlába 10,86 százalék­ról 11,12 százalékra nőtt októ­berben. A háztartási szektor esetében a kamatok mérséklőd­tek, kivételt jelentettek a fogyasztási és egyéb hitelek kamatlábai, europress ■ Idén elmarad a nádaratás Több kárt okozna az aratás, mint amennyi hasznot hozna A szakértők javaslata alapján idén elmarad a balatoni nádara­tás. Fejér Vilmos, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ba­latoni kirendeltségének vezetője elmondta: a vízügyi igazga­tóság szakvéleményt kért a keszthelyi egyetemtől, mert a rendkívül alacsony - jelenleg mindössze 45 centiméteres - vízállás miatt szárazon maradt a balatoni nád gyökérzetének egy része is. Attól tartottak, az aratás több kárt okozna, mint amennyi hasznot hozna. Balaton- Ha a tó befagyása után a nádvá­gók megkezdenék a munkát, leta­poshatnák a jég fölé került része­ket, ami évekre visszavetné a nád fejlődését - mondta Fejér Vilmos.- A vízügyi igazgatóság aggodal­mát megerősítette az egyetemi szakvélemény, ezért ennek alap­ján az idén nem hirdetjük meg a nádvágást, amelyet magánvállal­kozók és önkormányzatok szok­tak elvégezni. Fejér Vilmos el­mondta: a nádvágás a vízügyi igazgatóságnak évente 15-20 mil­lió forintjába kerül.- A tóparti részeket borító mintegy 1100 hektárt kitevő ná­dasoknak évente 80 százalékát szokták levágni, az idén 850 hek­tárt kellett volna learatni. Szeren­csére az elmúlt időszakban évi 600-700 hektár nádast levágtak, így egy év kimaradása nem okoz gondot - mondta a szakember. A Balatonon legutóbb az 1980-as évek végén fordult elő, hogy nem tudták levágni a nádat. Futó Elemér, a Balaton-felvidé- ki Nemzeti park munkatársa kér­désünkre elmondta: előfordult már, hogy a Kis-Balatonön in­kább nem vágták le a nádast, mert azzal okoztak kisebb kárt. A nádaratás egyébként azért na­gyon fontos, mert a növény csak akkor tud megerősödni és életké­FOGYÓBAN A NÁDASOK A Balaton 235 kilométer hosszú part melletti szakaszát borítja - ki- sebb-nagyobb megszakításokkal - nádas. Az elsősorban az embe­ri beavatkozások miatt folyamato­san fogyatkozó növényzet jelen­leg mintegy másfél ezer hektárt tesz ki a tavon. Tavaly a vízügyi igazgatóság 1100 hektárról vágta le a nádat. pes hajtást hozni tavasszal, ha a leveleit levágják. Az erős nádasra pedig szükség van,-hiszen a tó természetes szűrőrendszereként a víz tisztántartásában fontos sze­repet játszik. A környezetvédelmi szakember szerint a kézi mód­szer kíméletesebb a gépinél, de csak akkor, ha olyan emberek végzik, akik tudatában vannak a felelősségüknek. Amennyiben ugyanis felelőtlenül vágják a nö­vényt, a taposás éppen akkora kárt tud tenni, mint a gépek. FÁBOS ERIKA Politikai vita a családi gazdákról A jövő évi agrárköltségvetés és a családi gazdálkodók helyze­te volt terítéken a Fidesz- és az MDF-frakciók tegnapi tájékoz­tatóján. A kormány képviselője cáfolta az ellenzéki vádakat. Budapest A jövő évi költségvetés mezőgaz­dasági fejezete hátráltatja az ága­zat uniós felzárkózását - hangsú­lyozta Kékkői Zoltán fideszes képviselő. Mivel a költségvetési törvény a földrendező és földki­adó bizottságról szóló jogszabályt is érinti, fennáll a veszélye annak, hogy a gazdák elesnek a földalapú támogatásoktól. Elmondta: mó­dosító javaslatot nyújtott be, amely 30 milliárddal növelné a földalapú támogatásoknak az ösz- szegét. A politikus kifogásolta, hogy a T. Ház előtt lévő tervezet szerint 2003-ban kevesebb támo­gatás jut az agrárberuházásokra is, egyben szorgalmazta, hogy a mezőgazdasági géptámogatások­ra fordítható összeg jövőre külön tételként szerepeljen. Font Sándor, az MDF agrár- szakértője szerint a kormány minden intézkedése a tsz-ek és az Agrárkamara pozícióját erősí­ti, és gyengíti a magán és családi gazdálkodókat és falugazdász há­lózatot. A politikus sérelmezte, hogy jó. néhány családi gazdálko­dó - érvényes szerződéssel - nem kapta meg az előző kormány által rendeletben előírt, az alap agrár- támogatáson felüli plusz tíz- százalékos állami támogatást, amelynek fedezetét a Széchenyi- tervben különítették el. Font sze­rint mindössze néhány milliárd forintról van szó, a családi gaz­dálkodás ugyanis nem illik bele a kormány modellképébe. Ezt tá­masztja alá - mutatott rá a képvi­selő -, hogy a földművelésügyi kormányzat jövőre nem tervez a családi gazdaságokat erősítő kü­löntámogatást. Pásztohy András, az MSZP agrárszakértője lapunknak el­mondta: a kormány agrárpoliti­kájának elsődleges célja a ver­senyképesség növelése, a terme­lés korszerűsítése a gépek, beru­házások, technológiák fejleszté­se révén. A jövő évi költségvetés­tervezetben mezőgazdasági és vidékfejlesztési célokra az idei­nél húsz százalékkal több, 235 milliárd forint szerepel. Mező- gazdasági beruházásokra szintén húsz százalékkal, gépvásárlásra harminc százalékkal többet for­dít az agrártárca, s növeli az el­maradt térségek támogatására fordítható összeget is. Ezek a ki­sebb gazdaságok - beleértve a családi gazdaságokat is - pozíci­óját is javítja. A családi gazdaságok prog­ramja a múlt év végén indult, ám az előző kormány megfeledkezett költségvetési forrást biztosítani hozzá. Mint ahogy nem volt meg a fedezete a márciusban indult családi gazdaságok hitelezési programjának sem, az MFB által kibocsátott állami garanciális hi­telek kamattámogatásához pedig a jelenlegi kabinet biztosította a 6 milliárd forintot, tette hozzá a politikus. ÚJVÁRI GIZELLA Dupláz a magyar Suzuki Budapest A japán Suzuki a következő két évben 40 milliárd forintot ruház be hazánkban, hogy megkétsze­rezze itteni termelését, a koreai Samsung SDI pedig 700 millió euró beruházással hoz létre ma­gyarországi gyártókapacitást. Az új Széchenyi Vállalkozásfejlesz­tési Program céljaira a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 20 milliárd forintos kerettel rendel­kezik - jelentette be Csillag Ist­ván miniszter. A japán Toshiba, a NEC és a Sharp cég vezetői januárban ha­zánkba érkeznek, hogy tanulmá­nyozzák a magyarqrszági beru­házások lehetőségét - mondta Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter távol-keleti útjá­ról hazatérve. Bejelentve: a Suzu­ki Motor Corporation 2003-2004- ben 20-20 milliárd forintos beru­házásként új üzemcsarnokot épít hazánkban, és így a magyar Suzuki éves termelése a jelenlegi 100 ezerről 200 ezer darabra nő. A Suzuki a magyar borok japán exportját is igyekszik elősegíteni. Egy japán hitelintézet kedvezmé­nyes hitellel kívánja segíteni a magyar cégek japán beszállítóvá válását. A Koreai Köztársaságban a képcsőgyártással foglalkozó Samsung SDI, a Samsung Elect­ronic, valamint a Hyundai cég vezetőivel tárgyalt a miniszter. A Samsung a következő 3-5 év­ben közel 700 millió euró (168 milliárd forint) befektetést valósít meg, amely képcsövek, illetve lé­zerkijelzőkhöz szükséges rész­egységek magyarországi gyár­tását teszi majd lehetővé. A Hyundai cég képviselői is január­ban érkeznek Magyarországra egy európai gyártóbázis kialakí­tásának lehetőségeit vizsgálva. A kormány elfogadta a Széche­nyi Vállalkozásfejlesztési Progra­mot - közölte Csillag. Az új prog­ram a vissza nem térítendő támo­gatásokra épülő Széchenyi-terv- vel szemben az egyenlő hozzáfé­rés alapján állami támogatási esz­közök széles skáláját nyújtja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2003. évi költség- vetés előterjesztése 20 milliárd forintot biztosít kis- és közép- vállalkozások fejlesztésére, ami 1 milliárd forinttal több a tavalyi Kis- és Középvállalkozói Célelő­irányzat nagyságánál. Igaz, hogy a Széchenyi-terv keretében két év alatt összesen 71 milliárd forint támogatást - évente átlago­san 35 milliárdot - nyújtott kis- és középvállalkozásoknak, ám a jövő évi 20 milliárd forint nem je­lent visszalépést, mert e szektor fejlesztését más tárcák program­jai is jelentős pénzekkel segítik - mondta Apatini Komélné helyet­tes államtitkár. DÓCZY LÁSZLÓ Átcsúszó pénz, több adó Budapest A jövő évi bevételekhez kell szá­molni, de mégsem a 15 százalé­kos eva-adót kell fizetni azon összegek után, amelyet még az idén kiszámláz a vállalkozás, de csak jövőre érkezik meg a szám­lájára - foglalt állást az APEH a könyvelőszakmát tanácstalan­ságban tartó kérdésben. A házipénztárral azonos mó­don kell leadózni a még az idén kiszámlázott, de csak a jövőre megszerzett bevételeket a betéti társaságoknak, ha az egyszerűsí­tett vállalkozói adó szerinti, könnyített nyilvántartás alapján vezetik könyveiket - válaszolt a Világgazdaság kérdésére az adó­hivatal illetékes főosztálya. Az evára történő áttérés ese­tén a korábbi követelésre befolyt összeget az eva alapját képező bevételként kell elszámolni, ugyanakkor mint adóalapot csökkentő tétel levonható az eva adóalapjából. így már csak arra kell figyelni, hogy az eva-törvény szigorú, 15 milliós maximális ár­bevételi korlátot állít. E tekintet­ben pedig az átcsúszó pénzek to­vábbra is a 2003-as bevételeket gyarapítják, még akkor is, ha nem a 15 százalékos eva-adót kell utánuk megfizetni. Azoknál a vállalkozásoknál, amelyek az eva alatt is kettős könyvvitelt ve­zetnek (vagyis a számviteli tör­vény hatálya alatt maradnak), az ellenértéknek a mérlegforduló­napot (2002. december 31.) kö­vető megfizetése csak a követke­ző évi egyszerűsített éves beszá­moló részét képező mérleg sze- rinti eredményére hat. _______■ O P ost a SanÁ és Takarékpénztár Rt.--------ékpénztái A Posta csoport tagja. Hiszlpénzhez jutok, ^■orrtidom, hamar »zemélyi kölcsön ► tetszőleges célra, ► gyorsan, ► kezes nélkül, ► kölcsönösszegtől függő, rendkívül kedvező sávos kamatozással, ► 12 és 60 hónap közötti futamidőre, »> 3 millió forintig, 2002. december 31-éig összegtől függetlenül 2% kamatkedvezménnyel Igényelhető a Postabank hálózatában. Előzetes hitelbírálatért hívja a Postabank információs vonalát: 06 40 44 22 00 (helyi tarifával hívható) További információ: www.postabank.hu POSTABANK SZEMÉLYI KÖLCSÖN És pénzhez jut hamar. Magas kamatszint Budapest A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, a bérek gyors emel­kedése, a magas kamatszint és az erős forint tartósan rontja a magyar gazdaság versenyképes­ségét - derült ki a GKI Gazdaság- kutató Rt. és a Kereskedelmi és Hitelbank prognózisából. A gaz­daságkutatók szerint hazánk 2004. évi uniós csatlakozása a korábbinál is biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befekte­tők számára, hogy - a rendkívül magas belföldi kamatszintet ki­használva - növeljék forintra át­váltott megtakarításaikat. A fo­lyamat megfékezése érdekében további kamatmérséklésre lehet számítani. Idén a reálbérek átla­gosan több mint 13 százalékkal, a GDP növekedésének négysze­resével emelkednek. Az évvégé­ig az infláció további emelkedé­sével számolnak a kutatók. A fo­gyasztói árszínvonal az elkövet­kező egy évben várhatóan 5 szá­zalék körül emelkedik. Az ál­lamháztartás hiányát a GDP 8,5 százalékára prognosztizálják. A külkereskedelmi mérleg egyelő­re kedvező, az eddigi hiány ki­sebb a tavalyinál. Az év egészére vetítve a fogyasztás dinamikus emelkedése miatt a behozatal várhatóan gyorsulni fog. A folyó fizetési mérleg romlása szembe­tűnő, különösen az idegenforga­lom aktívumának a csökkenése.- ÚJVÁRI ­k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom