Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. November 16., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. november 15.) Borsodchem 4 840 Ft Ű Egis 12 700 Ft O Matáv 804 Ft ű Mól 5 300 Ft ű OTP 2 230 Ft ít Richter 13025 Ft Ű TVK 4 480 Ft o Zalakerámia 1350 Ft 0 BUX: 7601,17-0,78% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 373,22 Cseh korona 7,76 Euró 237,40 Japán jen (100) 195,92 Lengyel zloty 60,12 Svájci frank 161,85 Szlovák korona 5,71 USA-dollár 236,38 Hírek GENERÁCIÓS. A Magyar Mar­keting Szövetség november 21- 23. között Hévízen rendezi meg 12. szakmai konferenciáját. Az Együttműködő marketing címet viselő konferencia idén is 500 látogatóra számít, ezzel a láto­gatottsággal ez az ország egyik legnagyobb szakmai rendezvé­nye. A rendezvény résztvevői a gazdaság minden területét képviselik, de a tanácskozás emellett egyre inkább generá­ciók találkozóhelyévé is válik. A szakma „nagy öregjei” mel­lett egyre aktívabb szerepet vál­lalnak a szakma frissen végzett szakemberei is. europress SZEKTORSEMLEGESSÉG. Megkezdődött a társadalom- biztosítás finanszírozási rend­szerének átalakítása. A jövőben szektorsemlegesen, kizárólag az egészségügyi szolgáltatás minősége és ára alapján köt szerződést az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár a ma­gán-, az állami, illetve az ön- kormányzati kórházakkal, szakrendelőkkel, europress MARAD. A forint erős ugyan, de nincs szükség a sáv eltolásá­ra, a sávon belüli árfolyammal is kényelmesen el lehet érni, hogy az éves infláció jövő év végére 4,3-4,4 százalék legyen - nyilatkozta Járai Zsigmond jegybankelnök. Jelenleg 238- 240 körüli az euró forint- árfolyama, ennél erősebb forintra nincs szükség ahhoz, hogy teljesüljön a jegybanki inflációs cél. Megerősítette: „semmilyen körülmények kö­zött sem fogjuk eltolni a forint sávját”. A jegybankelnök nyilat­kozatában a HSBC befektetési bank azon véleményére reagált, amely szerint elkerülhetetlen a sávközép eltolása, europress. MÉLYPONT. Lengyelország­ban októberben havi szinten 0,3 százalékkal nőtt az infláció, amely éves szinten 1,1 száza­lékra, a rendszerváltás utáni mélypontra süllyedt. Az éves adat az elemzők várakozásá­nak megfelelően alakult. Az adatok ismertetése után a szak­értők arra számítanak, hogy a lengyel pénzügy-politikai tanács november végén, de leg­később decemberben 25-50 bázispontú kamatcsökkentést hajt végre, europress Sok a pályakezdő munkanélküli Bár az országban átlagosan javulnak a foglalkoztatási muta­tók, területileg és korosztályok szempontjából jelentős eltéré­sek mutatkoznak. A nyugdíj előtt állók mellett a pályakezdők számára a legnehezebb az elhelyezkedés. Pécs A kedvező szezonális foglalkozta­tási hatások lassú lecsengése, ille­tőleg a bejelentett nagy leépítések ellenére pozitív fordulat figyelhető meg a hazai foglalkoztatásban. A munkanélküliségi ráta nyári váratlan emelkedését követően az ősz első hónapjaiban országos átlagban már újra javult, és 6 szá­zalék alá csökkent a mutató. Az átlagon belül azonban jelen­tős területi és korcsoportonkénti különbségek mutatkoznak. Míg a nagyobb városokban általában igen jó a foglalkoztatási helyzet, Magyarország északkeleti térségé­ben, de a Dél-Dunántúlon is van­nak még olyan települések, kis­térségek, amelyekben a munka­képes lakosság közel fele nem tud elhelyezkedni. A munkaügyi kormányzat leg­frissebb elemzései szerint korosz­tály szempontjából a közvetlenül nyugdíj előtt állók, illetve a pálya­kezdő fiatalok vannak a legnehe­zebb helyzetben. Az 55-59 év kö­zötti emberek körében az utóbbi egy éven belül 6 százalékkal nőtt a munkanélküliség. Meglepetésre ennél is rosszabb a helyzet az is­kolapadot frissen elhagyó 20-24 éves korcsoportban, ahol 7 száza­lékos emelkedést regisztráltak. Figyelemre méltó jelenség, hogy a pályakezdő fiatalok körében ismét 10 százalék közelébe emelkedett a munkanélküliségi ráta. Az országosan indított új foglal­koztatási programok - a távmun­kahelyek létesítése, illetőleg a részmunkaidős alkalmazás nép­szerűsítése - csak részben jelent­hetnek megoldást a helyi, illetőleg a különböző korosztályok köré­ben jelentkező elhelyezkedési problémákra. A speciális kistérsé­gi nehézségek kezelésére a Foglal­koztatási és Munkaügyi Miniszté­rium olyan program kidolgozását indítványozta, amelynek kereté­ben az érintett önkormányzatok a foglalkoztatást előmozdító norma­tív támogatásban részesülhetnek. A keretek felhasználásában az ed­diginél szorosabb együttműködés szükséges az önkormányzatok, illetve a területileg illetékes mun­kaügyi központok között. Míg az idősebb korosztály szá­mára a munkahelymegtartó támo­gatás további népszerűsítése ered­ményezhet javulást, a pályakezdő fiatalok körében a munkaerőpiac igényeihez rugalmasabban alkal­mazkodó oktatási rendszer hoz­hat megoldást. Utóbbi korosztály­nál átmeneti eredmények várha­tóak a munkatapasztalat-szerzési, illetve a gyakornoki foglalkozta­tást népszerűsítő támogatások eredményeképpen, kaszás endre Változó lakásfinanszírozás Formálódik az állami lakásfinanszírozás rendszerének fino­mítása. A tervek között szerepel a használt lakásra igényel­hető állami kedvezmények szűkítése. Bővülhet azonban - ön- kormányzatokkal, építési vállalkozókkal - a jelzáloglevél­alapú hitelt felvevők köre. Az üresen álló lakások tulajdono­sait bírsággal sújthatják. ________ Budapest Tö bb ponton is módosítani szük­séges az állami lakástámogatások rendszerét - állítják egyre határo­zottabban a Világgazdaság által megkérdezett piaci szereplők. Már a jövő héten a lakásügyi tanácsadó testület elé kerül az a ja­vaslat, amely szerint a kedvezmé­nyes kamatozású jelzáloglevél­alapú hitelt építési vállalkozók, önkormányzatok is igénybe vehet­nék. Ettől a lakáspiac további élén­külését várják az előterjesztők, akik ugyanakkor gátat kívánnak vetni a károsnak talált folyamatok­nak. Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott az egyik leg­nagyobb gondot abban látja, hogy a felvett hitelek aránya aggasztóan eltolódott a használt lakások javá­ra. Míg nagy összegeket vesznek fel használt lakás vásárlására, cse­réjére, a piac áll, alig van mozgás. Felmerült, hogy kedvezményes hitel csak annak járjon, aki saját céljára vesz lakást, annak ne, aki befektetési szándékkal vásárol. Ezt üdvözölné Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaság- kutató Iroda ügyvezető igazgatója, aki úgy látja: a gyakorlaülag ingye­nes hitel miatt az eredeti lakáspo­litikai cél nem teljesül. Akik rossz körülmények között laknak, nem tudnak elviselhetőbb helyzetbe kerülni, míg az anyagilag jobban állók saját befektetéseikhez hasz­nálhatnak fel közpénzeket. A kormánymegbízott szerint az a baj, hogy nagy számban állnak üresen lakások. A legfrissebb ada­tok szerint 165 ezer üres lakás van az országban. Néhány európai példa nyomán bírsággal kívánják a jövőben sújtani az ilyen lakások tulajdonosait. Szakértők állítják: korlátozni kellene a felvett hitel után járó adójóváírást. Varga Dénes szerint a maximálisan igénybe vehető 240 ezer forintot a felére kellene csök­kenteni. Csabai Lászlóné elmond­ta: több javaslatot fontolgatnak, így azt, hogy a törlesztőrészletek utáni adókedvezményt csak a ka­matra lehessen igénybe venni. Az ilyen módosítások leghamarabb 2004-től léphetnének életbe, mivel a jövő évi adótörvényeket már jóváhagyták. A Belügyminisztériumban két bizottság is foglalkozik a lakáskér­déssel, és elképzelhető, hogy már december közepére elkészül a vál­tozásokat tartalmazó jogszabály­módosítások tervezete - mondta lapunk kérdésére Juhász István lakáspolitikai és építésgazdasági főosztályvezető. Szerinte a hitele­zésben érdemi visszalépés nem várható, mert még így is messze vagyunk a nyugat-európai átlag­tól. Ott a lakások árának 80 száza­lékát hitelből finanszírozzák, míg nálunk egyharmad a kölcsön ará­nya. Szó van a hitelezés feltételei­nek megváltoztatásáról, a rend­szer igazságosabbá tételéről - tette hozzá. Az idén egy változás vár­ható: december 1-jétől jelentősen nőnek a szociálpolitikai kedvez­mények. Digitalizált kultúra Budapest Az „eVilág” program kereté­ben egymilliárd forinttal támogatja a kormány a kul­turális értékek digitális rögzí­tését - jelentette be Kovács Kálmán informatikai és hír­közlési miniszter az eVilág - a digitális kultúra napja című szakmai napon. A Nemzeti Digitális Archívum (NDA) kulturális értékeink meg­örökítését hivatott elősegíteni a Digitális Kultúra program része­ként. Mint Csepeli György, az In­formatikai és Hírközlési Miniszté­rium (IHM) politikai államtitkára elmondta, az internet lesz az új médium hordozója, mert a kultu­rális információk továbbításának ez a leggyorsabb és leggazdaságo­sabb módja. A közeljövő feladata lesz, hogy a programban érintett múzeumok, levéltárak és akadé­miai intézmények feldolgozzák a gyűjteményeiket, ugyanis a kultu­rális értékek digitalizálása alulról felfelé szerveződő folyamat lesz, amelyben az IHM katalizátor sze­repet játszik. A felsoroltak mellett az egyházi, sőt a magángyűjte­ményekből is várnak anyagokat. A tárca 2003-tól folytatja a Sulinet program fejlesztését - így az okta­tási intézmények is a rendszer fel­használóivá válhatnak. Elvileg mindenki elérheti majd az inter­netre felvitt kulturális anyagokat, de lesznek „adatvédelmi szem­pontból szűkített” hozzáférések is. Az NDA létrehozását, működ­tetését a költségvetés, a partnerek és EU-források finanszírozzák majd. OÓCZY LÁSZLÓ Mérhető agrárjövedelmek Budapest A mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazda- sági Számlarendszer (MSZR), amelyet az uniós előírások­nak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárgazdasági Kutató és In­formatikai Intézettel (AKII) közösen dolgozott ki, és a jö­vőben rendszeresen publikál. Az MSZR olyan átfogó képet ad a mezőgazdasági tevékenységről, amely alapot nyújt az elemzések­re, előrejelzésekre, és a politikai döntések hatásának tanulmá­nyozására. Az Európai Unió közös agrár- politikájának egyik célja, hogy állandó és tisztességes jövedel­met biztosítson a gazdálko­dók számára. A Mezőgazdasági Számlarendszer és az ebből szá­mított jövedelemindex az az esz­köz, amellyel e politika sikere niérhető. Az MSZR a mezőgazdasági termelés folyamatának és a megtermelt jövedelemnek a be­mutatása mellett az agrárium- ból élő háztartások jövedelmét is méri. Az első jövedelemindexet is tartalmazó adatok 2001-ben ke­rültek nyilvánosságra. Ilyen pub­likált adatoknak a hazai agrár­statisztikában még nincsenek ha­gyományai, így - a szakemberek szerint - azok megértése és he­lyes értelmezése nem könnyű feladat, komoly módszertani ismereteket igényel. Viszont fon­tos az adatok megismerése mind­azok számára, akik az uniós tag­államok mezőgazdasági jövede­lemre vonatkozó adatait össze akarják hasonlítani a magyar adatokkal. Az egyéni vállalkozások ese­tében például a vállalkozói jöve­delem részben a gazdálkodó által végzett munka ellenérté­kének, részben a vállalkozásnál maradó jövedelemnek felel meg, e két komponenst lehetet­len egymástól elkülöníteni. Az egyes tagállamokra vonatkozó index a trendekről nyújt in­formációt, és nem a jövedelmek szintjéről. Azokban az orszá­gokban a leghasznosabb, ahol a mezőgazdaság egyéni vállal­kozások formájában működik. Viszont léteznek olyan hagyo­mányos vállalatok is, amelyek kizárólag fizetett munkaerő alkalmazásával hozzák létre a vállalkozói jövedelmet. A ha­gyományos üzemek részaránya országonként jelentős eltéré­seket mutat, ez meggátolhatja a jövedelmi szintek össze­hasonlítását a tagállamok kö­zött. A KSH-nál csak 1998-tól állnak rendelkezésre EU-kon- form adatok, de a rendszert fo­lyamatosan fejlesztik. ÚJVÁRI mtv Értéket közvetít. http://www.mtv.hu Uniós várakozások __________Budapest Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamának bruttó hazai ter­méke (GDP) az elmúlt hat év­ben csupán 0,5 százalék több­letnövekedést realizált az uniós tagságnak köszönhetően. Ma­gyarország azonban 2001-2010 között 8 százalékos többlet GDP-re számíthat, ami érezhető előnyt jelent majd számunkra - mondta Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanul­mányok Intézetének munka­társa az Ecostat Gazdaságelem­ző és Informatikai Intézet szak­mai konferenciáján. Az Uniótól 2006- ig nem számíthatunk je­lentős nettó pénzügyi támoga­tásra, ám egy svéd számítás 2007- 2013 között a magyar GDP 3,7-3,9 százalékának megfelelő uniós támogatást prognosztizál hazánk számára. Újabb tagok belépésével ez csökken. Az Ecostat Belyó Pál igazgató által ismertetett előrejelzése szerint kedvező esetben 2003- 2006 között a magyar GDP évente 3,5-5 százalékkal növek­szik majd, az EU-átutalásokat is figyelembe véve. Az export 2003-tól évi 8-9 százalékkal bővül, a beruházások növeke­dési üteme pedig meghaladja a 7,5 százalékot. Az infláció 4 százalék alá süllyedhet, mi­közben a reáljövedelmek évi 3-4 százalékkal emelkedhetnek. _________ DOCZY

Next

/
Oldalképek
Tartalom