Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-16 / 267. szám
Tolnai Népújság 2002. November 16., szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nagy Bandó András, az „eretnek” hívő Nagy Bandó András a szó szoros értelmében a szemünk láttára vált a jó és nemes értelemben vett humoristából, rosszkedvűnket elűző, - néha sírva - nevettető személyiségből még jobb és még nemesebb értelemben vett filozófussá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint legújabb kötete, mely a Fordított teremtés címet viseli. Pontosabban a fedőlapon mindenekelőtt a „Nagy Bandó András könyve” felirat tűnik a szemünkbe. Az egymás alatti, „trükkös” három sor többszöri elolvasása, majd némi tűnődés után nyugtázhatjuk: a másokat kedvtelve meghökkentő, megfricskázó szerző most, már kezdéskor sem tagadta meg önmagát. A Fordított teremtés egyfajta szellemi utazásra invitálja az olvasókat. Ráadásul, manapság meglehetősen ingoványos területre, a hit, a vallás mezejére. A szerző teszi ezt a Kételkedem, tehát vagyok saját magára vonatkoztatott alapelv szellemében, jóllehet elárulja: hívő mivoltából is adódóan Istennel jóban, sőt, mi több: személyes kapcsolatban van. Ez azonban egy pillanatig nem gátolja meg abban, hogy ne vegye kíméletlen kritika alá az amúgy Istenből és Istentől eredeztetett, ugyanakkor számára logikátlan, sőt, értelmezhetetlen (világ) - magyarázatokat, melyeket nem egyszer a vélt erő pozíciójából próbálnak elfogadtatni felkent hirdetőik. A közelmúltban láthattuk a televízióban azt a sorozatot, melyben lelkészek, teológusok fejtették ki nézeteiket, avagy ha úgy tetszik, azokat a hittételeket, melyeket a különböző egyházak vallanak Istenről, a világról és benne az emberről. Nagy Bandó András könyvében ezeket a véleményeket látja el, önmagával is birkózva, kétkedőén találó, kritikus, nem egyszer keményen bíráló, ám sohasem bántó széljegyzetekkel: s közben lepereg az olvasó előtt több évszázad, s felbukkan a megannyi, megválaszolatlan, avagy egy kézlegyintéssel elinté- zettnek vélt kérdés, így a teremtésről, a hit és tudomány, a hit és erkölcs kapcsolatáról, a kereszténység és a háború viszonyáról, az inkvizícióról, vagy éppen a „keresztény Magyarország” kifejezés sértő mivoltáról. És persze a halálról, melyről egyébként az elmúlt időszakban a szerző mindenki másnál többet tudott meg, hiszen nyári szívműtétjekor a lét és nemlét határ- mezsgyéjéről tért vissza. Nagy Bandó András győzött, s ez egyúttal azt is jelentheti, hogy mindannyiunk örömére és gon- dolkodtatásra még tovább gyarapodik szellemi csemegét jelentő könyveinek listája. SZERI ÁRPÁD A kiszúrt szemű baba Az agresszióm szükség van, csak megfelelő mederbe kell terelni- Ahhoz, hogy életben maradjunk, szükség van az agresszióra. Nem az a cél, hogy ne legyen agresszió, hanem, hogy ezt a nagyon fontos energiát ne önmagunk, vagy más elleni pusztításra fordítsuk - mondja Kárpáti Magdolna, pszichológus, gyógypedagógus, akinek Az agresszió oldása játékkal című képzési programját az országban egyre többen ismerik.- Amikor a természet megkonstruált minket, azt gondolta, hogy csak az élet szempontjából legfontosabb tulajdonságokat adja meg nekünk. Ilyen az agresszió, ami egy velünk született készség. A szeretet nem velünk született, az az agresszióra ráépülő érzelem. Minden szeretetnek az energia motívuma az agresszió. Ezt lehet látni, amikor a gyerek annyira szereti a másikat, hogy úgy szorítja, majdnem megfojtja - magyarázza a szakember. A pszichológus szerint tehát nem úgy vetül fel a kérdés, hogy az lenne a nagyszerű élet, ha minél kevesebb lenne az agresszió.- Nem az a cél, hogy ne legyen agresszió, hanem, hogy az agresszió irányát tereljük megfelelő mederbe, az energiatartalmának megtartása mellett - hangsúlyozza. Ugyanakkor maga is nagyszerűnek tartja a krisztusi gondolatot, a szeretet, a másik ember félé való fordulás fontosságát, ám felhívja a figyelmet arra, hogy ezt nagyon nehéz megvalósítani. Mindenki arra törekszik ugyanis, hogy önmagát ki tudja fejezni, meg tudja jeleníteni. Ezt pedig ütközések nélkül nem sikerül megcsinálni. Emiatt úgy véli: meg kellene tanulni jobban elviselni az ütközéseket, érzelmileg teherbíróbbá kellene tenni a személyiségeket. Kárpáti Magdolna szerint az agresszió iránya terelésének kulcskérdése, hogy milyen technikákat ismerünk a felgyülelem- lett érzelmi pluszok kisütésére. Példaként említette a „Brother- házat”, ahol a szereplők a jelek szerint erre egyetlen lehetőséget ismernek, a szexet. A pszichológus aláhúzza, hogy a szex mindig is a legfontosabb „kisütő helyzetünk” volt, de ő úgy ítéli meg, hogy az állatvilágból kiemelkedett embernek azért ennél már egy kicsit többet is kellene tudnia. Ebből a szempontból egy ősi forma, a játék igen nagy jelentőségére hívja fel a figyelmet. A szakember szerint azonban még az óvodás babajátéknál sem mindegy, hogy az miképpen zajlik. Ő úgy véli ugyanis, hogy nem feltétlenül az a jó babajáték, amelynek során a gyerekek kávét főznek, mindenkit megkínálnak, és nagyon illedelmesen viselkednek, hanem az (lenne), amiben a gyerek kitéphetné a baba haját, kiszúrhatná a szemét, levághatná a lábát. A pszichológus szerint ez nem valami őrület, ezek a dolgok ugyanis benne vannak a gyerek fejében, csak nem meri megcsinálni. Pedig ha ki tudná játszani a saját negatív érzelmeit, akkor túl lenne rajta, és már nem feszítené tovább. De erre általában a gyerek környezete nem ad lehetőséget. Rengeteg a „szépen játszás”, a „csináljunk úgy, mintha nagyon jók lennénk”, ami azonban elfojtás is egyben. Ehelyett a szakember az érzelmek megélését ajánlja. Mint mondja, a megélt érzelem erősít, az elfojtott érzelmek viszont károsak, ezek okozzák a neurózisokat, a betegségeket, később a nagyon komoly magatartászavarokat. Kárpáti Magdolna mindazonáltal hozzáteszi: egyáltalán nem hiszi, hogy amennyiben egy gyereket az érzelmek megélésével nevelünk, akkor abból egy kiváló, okos, problémamentes gyerek válik. Probléma ugyanis mindig lesz - figyelmeztet a szakember. -sKárpáti Magdolna FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY í~r~rmm Tízéves a szálkai művésztelep A fehér kis házak és a telep vezetője, Decsi Kis János Szálka A szálkai ifjúsági művésztelep az idén már a tizedik táborát zárta be. Az elmúlt évtizedben 7250-en töltöttek itt el egy két hetet, elsősorban olyan fiatalok, akik valamelyik művészeti ágban próbálták ki magukat nagy örömmel. A tábor a közelmúltban zárt be, hogy jövőre megújulva, megszépülve ismét élményekkel gazdagíthassa a fiatalokat. Az őszi, téli alkotói csöndben a művésztelep megálmodója és fenntartója, Decsi Kiss János, sajátos festői technikával örökítette meg a 14 kis fehér házat, mely egy vagy két hétre otthont ad a táborlakóknak. A jövő év tervei között szerepel, a megnőtt érdeklődés miatt, a három közeli város, Bátaszék, Bonyhád és Szek- szárd, külföldi testvérvárosi kapcsolataiból adódóan az ifjúsági művésztelep nemzetközi jellegének kialakítása is. m. i. Egy csiga, három torony él egy lakóház Lehetőség szerint minél több területen javítani az emberek életkörülményeit - ez a célja a környezetbarát és polgárokhoz közelálló városok nemzetközi hálózatának, a Cittaslow-nak (Slowcity), amely Olaszországban szerveződött és külföldön is növekvő népszerűségnek örvend. A szervezetnek - amelynek lógója egy csiga, három öreg torony és egy modern bérház - 50 000 lakosúnál kisebb települések a tagjai. Olaszországban eddig 26 város nyerte el a Slowcity címet és további ötven jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. A városok amerikanizálódása következtében veszendőbe mennek olasz települések gazdag kulturális, kulináris és művészeti hagyományai. Itáliában azért tömörült számos közösség, hogy ellenszegüljön a globalizáció e jelenségének. A mozgalom jelszava: Nem gyorsabban, hanem lassabban! A szövetséghez történő csatlakozásnak számos feltétele van. A Cittaslow-ba belépő közösségek kötelezik magukat a következetes környezetvédelmi politikára és az infrastruktúra reformjára, amihez hozzátartozik zöld területek, gyalogosoknak fenntartott zónák, parkolók létesítése és a mozgás- sérültek körülményeinek könnyítése. További cél a turisztika előmozdítása hozzáértő idegenvezetéssel és barátságos kiszolgálással. ■ A szavak simogatnak, a szavak ölnek Paks-Dunakömlőd A dunakömlődi Faluház könyvtára nemrégiben költözött új, igen barátságos környezetbe. Itt mutatkozott be a kömlődieknek L. Németh Erzsébet Pakson élő költő. L. Németh Erzsébet Pinczési Ágnes, a könyvtár vezetője vallja, hogy az olvasókat elsősorban jó könyvekkel lehet becsalogatni, de tervez és szervez olyan programokat is, melyek azt célozzák, hogy szaporodjon az irodalombarátok száma Dunaköm- lődön. Ezzel a céllal indult útjára a Könyvtári Esték sorozat, mely során helyi - paksi - költők mutatkoznak be. Az első vendég L. Németh Erzsébet volt, aki „Tölgyfa kereszttel” című könyvének legkedvesebb verseivel érkezett. Ezeket Teli Edit, Baksai Adrienn és Borbély Tamás tolmácsolta. Néhány költemény elhangzott a most készülő kötetből, a Felhőjátékból is. L. Németh Erzsébet harmadik önálló verseskönyvét új hang jellemzi. Az alkotó az utóbbi években Erdélyt járva, ott barátokra lelve megtapasztalta a szó igazi erejét, s mint mondja eddig is nyílt és őszinte volt, de most keményebbé és még szókimondóbbá vált, tudva azt is, hogy a szónak hatalmas ereje van, mert, ha kell, simogat, ha kell, ölni is tud. A Felhőjátékot várhatóan januárban vehetik kézbe az olvasók. vt
