Tolnai Népújság, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

Tolnai Népújság 2002. November 16., szombat Hétvégi Magazin 9. OLDAL Nagy Bandó András, az „eretnek” hívő Nagy Bandó András a szó szo­ros értelmében a szemünk láttára vált a jó és nemes érte­lemben vett humoristából, rosszkedvűnket elűző, - néha sírva - nevettető személyiség­ből még jobb és még neme­sebb értelemben vett filozó­fussá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint legújabb kötete, mely a For­dított teremtés címet viseli. Pon­tosabban a fedőlapon mindenek­előtt a „Nagy Bandó András könyve” felirat tűnik a szemünk­be. Az egymás alatti, „trükkös” három sor többszöri elolvasása, majd némi tűnődés után nyug­tázhatjuk: a másokat kedvtelve meghökkentő, megfricskázó szerző most, már kezdéskor sem tagadta meg önmagát. A Fordított teremtés egyfajta szellemi utazásra invitálja az ol­vasókat. Ráadásul, manapság meglehetősen ingoványos terü­letre, a hit, a vallás mezejére. A szerző teszi ezt a Kételke­dem, tehát vagyok saját magára vonatkoztatott alapelv szellemé­ben, jóllehet elárulja: hívő mivol­tából is adódóan Istennel jóban, sőt, mi több: személyes kapcso­latban van. Ez azon­ban egy pillanatig nem gátolja meg ab­ban, hogy ne vegye kíméletlen kritika alá az amúgy Isten­ből és Istentől ere­deztetett, ugyanak­kor számára logikát­lan, sőt, értelmezhe­tetlen (világ) - magyarázatokat, melyeket nem egy­szer a vélt erő pozí­ciójából próbálnak elfogadtatni felkent hirdetőik. A közelmúltban láthattuk a televízió­ban azt a sorozatot, melyben lelkészek, teológusok fejtették ki nézeteiket, avagy ha úgy tetszik, azokat a hittétele­ket, melyeket a különböző egy­házak vallanak Istenről, a világ­ról és benne az emberről. Nagy Bandó András könyvé­ben ezeket a véleményeket látja el, önmagával is birkózva, kétke­dőén találó, kritikus, nem egy­szer keményen bíráló, ám soha­sem bántó széljegyzetekkel: s közben lepereg az olvasó előtt több évszázad, s felbukkan a megannyi, megválaszolatlan, avagy egy kézlegyintéssel elinté- zettnek vélt kérdés, így a terem­tésről, a hit és tudomány, a hit és erkölcs kapcsolatáról, a keresz­ténység és a háború viszonyáról, az inkvizícióról, vagy éppen a „keresztény Magyarország” kife­jezés sértő mivoltáról. És persze a halálról, melyről egyébként az elmúlt időszakban a szerző mindenki másnál többet tudott meg, hiszen nyári szívmű­tétjekor a lét és nemlét határ- mezsgyéjéről tért vissza. Nagy Bandó András győzött, s ez egyúttal azt is jelentheti, hogy mindannyiunk örömére és gon- dolkodtatásra még tovább gyara­podik szellemi csemegét jelentő könyveinek listája. SZERI ÁRPÁD A kiszúrt szemű baba Az agresszióm szükség van, csak megfelelő mederbe kell terelni- Ahhoz, hogy életben maradjunk, szükség van az agresszió­ra. Nem az a cél, hogy ne legyen agresszió, hanem, hogy ezt a nagyon fontos energiát ne önmagunk, vagy más elleni pusztí­tásra fordítsuk - mondja Kárpáti Magdolna, pszichológus, gyógypedagógus, akinek Az agresszió oldása játékkal című képzési programját az országban egyre többen ismerik.- Amikor a természet megkonst­ruált minket, azt gondolta, hogy csak az élet szempontjából leg­fontosabb tulajdonságokat adja meg nekünk. Ilyen az agresszió, ami egy velünk született készség. A szeretet nem velünk született, az az agresszióra ráépülő érze­lem. Minden szeretetnek az ener­gia motívuma az agresszió. Ezt le­het látni, amikor a gyerek annyira szereti a másikat, hogy úgy szo­rítja, majdnem megfojtja - ma­gyarázza a szakember. A pszichológus szerint tehát nem úgy vetül fel a kérdés, hogy az lenne a nagyszerű élet, ha mi­nél kevesebb lenne az agresszió.- Nem az a cél, hogy ne legyen agresszió, hanem, hogy az ag­resszió irányát tereljük megfelelő mederbe, az energiatartalmának megtartása mellett - hangsúlyoz­za. Ugyanakkor maga is nagysze­rűnek tartja a krisztusi gondola­tot, a szeretet, a másik ember félé való fordulás fontosságát, ám fel­hívja a figyelmet arra, hogy ezt nagyon nehéz megvalósítani. Mindenki arra törekszik ugyanis, hogy önmagát ki tudja fejezni, meg tudja jeleníteni. Ezt pedig üt­közések nélkül nem sikerül meg­csinálni. Emiatt úgy véli: meg kel­lene tanulni jobban elviselni az ütközéseket, érzelmileg teherbí­róbbá kellene tenni a személyisé­geket. Kárpáti Magdolna szerint az agresszió iránya terelésének kulcskérdése, hogy milyen tech­nikákat ismerünk a felgyülelem- lett érzelmi pluszok kisütésére. Példaként említette a „Brother- házat”, ahol a szereplők a jelek szerint erre egyetlen lehetőséget ismernek, a szexet. A pszichológus aláhúzza, hogy a szex mindig is a legfontosabb „kisütő helyzetünk” volt, de ő úgy ítéli meg, hogy az állatvilág­ból kiemelkedett embernek azért ennél már egy kicsit többet is kel­lene tudnia. Ebből a szempontból egy ősi forma, a játék igen nagy jelentő­ségére hívja fel a figyelmet. A szakember szerint azonban még az óvodás babajátéknál sem mindegy, hogy az miképpen zaj­lik. Ő úgy véli ugyanis, hogy nem feltétlenül az a jó babajáték, amelynek során a gyerekek kávét főznek, mindenkit megkínálnak, és nagyon illedelmesen viselked­nek, hanem az (lenne), amiben a gyerek kitéphetné a baba haját, kiszúrhatná a szemét, levághatná a lábát. A pszichológus szerint ez nem valami őrület, ezek a dolgok ugyanis benne vannak a gyerek fejében, csak nem meri megcsi­nálni. Pedig ha ki tudná játszani a saját negatív érzelmeit, akkor túl lenne rajta, és már nem feszítené tovább. De erre általában a gyerek kör­nyezete nem ad lehetőséget. Ren­geteg a „szépen játszás”, a „csi­náljunk úgy, mintha nagyon jók lennénk”, ami azonban elfojtás is egyben. Ehelyett a szakember az érzelmek megélését ajánlja. Mint mondja, a megélt érzelem erősít, az elfojtott érzelmek viszont ká­rosak, ezek okozzák a neuróziso­kat, a betegségeket, később a na­gyon komoly magatartászavaro­kat. Kárpáti Magdolna mindazonál­tal hozzáteszi: egyáltalán nem hi­szi, hogy amennyiben egy gyere­ket az érzelmek megélésével ne­velünk, akkor abból egy kiváló, okos, problémamentes gyerek vá­lik. Probléma ugyanis mindig lesz - figyelmeztet a szakember. -s­Kárpáti Magdolna FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY í~r~rmm Tízéves a szálkai művésztelep A fehér kis házak és a telep vezetője, Decsi Kis János Szálka A szálkai ifjúsági művésztelep az idén már a tizedik táborát zárta be. Az elmúlt évtizedben 7250-en töltöt­tek itt el egy két hetet, elsősorban olyan fiatalok, akik valamelyik mű­vészeti ágban próbálták ki magukat nagy örömmel. A tábor a közelmúltban zárt be, hogy jö­vőre megújulva, megszépülve ismét él­ményekkel gazdagíthassa a fiatalokat. Az őszi, téli alkotói csöndben a művésztelep megálmodója és fenntartója, Decsi Kiss János, sajátos festői techni­kával örökítette meg a 14 kis fehér házat, mely egy vagy két hétre otthont ad a tá­borlakóknak. A jövő év tervei között szerepel, a megnőtt érdeklődés miatt, a három köze­li város, Bátaszék, Bonyhád és Szek- szárd, külföldi testvérvárosi kapcsolatai­ból adódóan az ifjúsági művésztelep nemzetközi jellegének kialakítása is. m. i. Egy csiga, három torony él egy lakóház Lehetőség szerint minél több területen javítani az emberek életkörülményeit - ez a célja a környezetbarát és polgárokhoz közelálló városok nemzetközi hálózatának, a Cittaslow-nak (Slowcity), amely Olaszországban szerveződött és külföldön is növekvő népszerűségnek örvend. A szervezetnek - amelynek lógója egy csiga, három öreg torony és egy modern bérház - 50 000 lako­súnál kisebb települések a tagjai. Olaszországban eddig 26 város nyerte el a Slowcity címet és to­vábbi ötven jelentette be csatlako­zását a mozgalomhoz. A városok amerikanizálódása következtében veszendőbe men­nek olasz települések gazdag kulturális, kulináris és művészeti hagyományai. Itáliában azért tö­mörült számos közösség, hogy ellenszegüljön a globalizáció e je­lenségének. A mozgalom jelsza­va: Nem gyorsabban, hanem las­sabban! A szövetséghez történő csatla­kozásnak számos feltétele van. A Cittaslow-ba belépő közösségek kötelezik magukat a következetes környezetvédelmi politikára és az infrastruktúra reformjára, amihez hozzátartozik zöld területek, gya­logosoknak fenntartott zónák, parkolók létesítése és a mozgás- sérültek körülményeinek könnyí­tése. További cél a turisztika elő­mozdítása hozzáértő idegenveze­téssel és barátságos kiszolgálás­sal. ■ A szavak simogatnak, a szavak ölnek Paks-Dunakömlőd A dunakömlődi Faluház könyvtára nemrégiben költö­zött új, igen barátságos kör­nyezetbe. Itt mutatkozott be a kömlődieknek L. Németh Er­zsébet Pakson élő költő. L. Németh Erzsébet Pinczési Ágnes, a könyvtár veze­tője vallja, hogy az olvasókat első­sorban jó könyvekkel lehet becsa­logatni, de tervez és szervez olyan programokat is, melyek azt céloz­zák, hogy szaporodjon az iroda­lombarátok száma Dunaköm- lődön. Ezzel a céllal indult útjára a Könyvtári Esték soro­zat, mely során helyi - paksi - költők mutat­koznak be. Az első ven­dég L. Németh Erzsébet volt, aki „Tölgyfa ke­reszttel” című könyvé­nek legkedvesebb verse­ivel érkezett. Ezeket Teli Edit, Baksai Adrienn és Borbély Tamás tolmá­csolta. Néhány költe­mény elhangzott a most készülő kötetből, a Fel­hőjátékból is. L. Né­meth Erzsébet harma­dik önálló verseskönyv­ét új hang jellemzi. Az alkotó az utóbbi évek­ben Erdélyt járva, ott ba­rátokra lelve megtapasz­talta a szó igazi erejét, s mint mondja eddig is nyílt és őszinte volt, de most keményebbé és még szókimondóbbá vált, tudva azt is, hogy a szónak hatalmas ereje van, mert, ha kell, simo­gat, ha kell, ölni is tud. A Felhőjátékot várhatóan januárban vehetik kéz­be az olvasók. vt

Next

/
Oldalképek
Tartalom