Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-19 / 193. szám
6. OLDAL T OLNA MEGYE 2 0 0 2 0 Z 0 R A 2002. Augusztus 19., hétfő A címerről, a múltról Álló, csücsköstalpú pajzs arany mezejében vörös várfal, kőkeretes kapunyílással. A várfal tetején két oldalon egy-egy leveles zöld szőlőtőke, köztük egy leveles indán függő nagy zöld szőlőfürt. A_ várfal ozorai Pipó 1416-ban épített várkastélyát jelképezi. A szőlőfürt és a szőlőtőke a község szőlőművelő múltjára utal. * * -k Ozora az 1848-as diadallal írta be nevét örökre az egyetemes magyarság történetébe. A település a Dunántúl déli részén található. Északi és keleti irányból a Dél- Mezőföld, nyugatról a Kapos- Koppánymenti-dombvidék, délről a Dombhát határolja. A község éghajlata kedvező, s ha nem érkezik jég, mindenből jó termés várható. Ozora történelmi és irodalomtörténeti eseményekben gazdag község, azon kevés magyar falvak egyike, amely nevét évszázadokon keresztül megőrizte. A kicsiny falu „meleg tenyérként” vonzotta ide Zsigmond király hűséges emberét, Ozorai Pipot, az 1848-as időkben Perczelt és csapó Vilmost, az ozorai diadal nagyszerű alakját, Pető- fit és később Illyés Gyulát. __■ Az ozorai vár A történelmi adatok szerint már az 1423-as évben állt az ozorai erődítmény. A várkastély építésére 1416. nagycsütörtök napján adott engedélyt Zsigmond király Philippo Scolarinak, aki Ozorai Pipo néven vonult be a magyar történelembe. A község központjában elhelyezkedő várat hosszú idők óta újítják, renoválják, igazi lendületet azonban az utóbbi négy évben vett a restauráció. Tavaly május 26-án átadták az alsó szintet a lakosságnak, ahol Illyés Gyula hagyatékából nyílt kiállítás. Az idén elkészült a belső homlokzat, melyet júliusban avattak fel. A várat teljes egészében novemberre, Illyés Gyula születésének évfordulójára szeretnék megnyitni a nyilvánosság előtt. A várkastély felújítását a Széchenyi Terv segítségével tudták megvalósítani. A Millenniumi Bizottság, valamint a Magyar Államkincstár 100-100 millió forinttal segítette a felújítást, a Széchenyi Tervből pedig 200 millió fo- rint támogatáshoz jutottak. ■ A közmunkaprogram Ozora hat éve vesz részt a szociális minisztérium által felügyelt országos közmunkaprogramban. Összefognak hat-nyolc környező települést, és minden évben pályáznak közmunkás foglalkoztatásra. A pályázat feltétele, hogy minimum 100 főt lássa- nak el folyamatos munkával. ■ Virágos település Ozora 1995-ben, országos versenyen elnyerte a „legvirágosabb település” kitüntető rangot, majd 1996-ban Európa díjjal, három évre rá pedig Nívó díjjal jutalmazták a községet. 2000-ben elnyerték „Az ezredforduló legvirágosabb települése” címet. Az önkormányzat évente több tízezer palántát ültettet a közterületekre. A növényeket egész éven át az önkormányzat dolgozói, közmunkások ápolják. Ezzel egyben munkahelyeket teremtettek, amely a hat éve folytatott közmunkaprogram gerincét alkotja. __________________■ Az ozorai főutca Céltudatosság a faluért Ozora mozgatórugója, Schranz Istvánná tizenkét éve a település első embere. Bár tanulmányai néhány évre elszólították a községből, tősgyökeres Ozorainak vallja magát. Minden választási ciklusban elsöprő többséggel nyert a polgármesterválasztáson.- Milyen érzés ennyi éven át élvezni az itt élők bizalmát?- Úgy érzem, hogy nagyon szeretnek az emberek. Ez azért lehet, mert én is kivétel nélkül elfogadom és becsülöm őket. Engem a nagyszüleim neveltek fel, ebből adódhat az idős emberek iránt érzett mély tiszteletem és megbecsülésem. Mindig arra törekedtem, hogy a faluban élő cigány kisebbséggel is békében együtt éljünk, és Névjegy Schranz Istvánná Schranz Istvánná 1990 óta Ozora polgármestere. Felsőfokú társadalombiztosítási szakember. Férje tanár, 35 éve tanít az ozorai általános iskolában. Két lánya van, egyikük pedagógus, másikuk Olaszországban vendéglátósként dolgozik. Hobbija és szenvedélye mi is lehetne más, mint a virágok. azt hiszem semmi problémát nem tudnék mondani e téren.- Mi az, amire a legbüszkébb, polgármesteri kinevezése óta?- Az elmúlt tizenkét évben, amit ebből a településből ki lehetett hozni és amit ezért a községért meg lehetett tenni, azt én maximálisan megtettem. Büszke vagyok arra, hogy soha nem kellett megtagadnom a konzervatív beállítottságomat. Soha nem fogom elfelejteni, hogy kik segítettek nekem az évek alatt, továbbra is úgy szeretnék élni, dolgozni, hogy mindenki előtt nyilvánvaló legyen, rám mindig számíthat. A polgármesteri hivtatal _____- M iben különbözik Ozora a többi hasonló nagyságú kisközségtől?- Ozora arculatát tekintve, azt hiszem kevés tisztább és rendezettebb települést lehet találni az országban. Ez pedig nem csak az én érdemem, hanem az itt élők közös eredménye. Nagyon sokat teszünk kultúránk és hagyományaink ápolásáért. Történelmi múltunkat óvjuk, mert a telepü- , lésnek akkor van jövője, ha a gyökereit w I ápolja és vigyáz rá.- Milyen a közhangulat Ozorán?- Jelenleg csupán 5,3 %-os a munkanélküliségi ráta a faluban, az önkormányzat a legnagyobb munkáltató. Ha van az embereknek munkájuk, állandó keresetük, szebben viszonyulnak az élethez. Kiegyensúlyozottabbak és békében élnek egymás mellett. Minden lehetőséget megragadunk a munkaszerzésre. Minden pályázatot beadunk, hogy szépüljön, fejlődjön településünk, civil szervezeteink zavartalanul működhessenek. Ha az idei választáson is bizalmat kapok, a következő éveket a falusi turizmus fellendítésére szeretném fordítani Ozorán. Az ozorai fafaragó tábor A községháza faragott kapuja 1992-ben indult útjára Ozorán a fafaragó tábor, Cs. Kiss Ernő fafaragó népművész szakmai vezetésével. Tíz éves működése a falu minden lakosának jó szolgálatot tesz. Az első évben a gyermekek legnagyobb örömére elkészült egy gyönyörű játszótér, melyet minden évben új játékokkal bővítenék. A községháza címerrel ellátott bejárata volt a tábor második évének vizsgamunkája. 1994- ben a lakosság is kapott egy díszített buszmegállót a fafaragó tábor jóvoltából. A Szentháromság rózsakertbe, ahol Szabó György szobrászművész díszkút- ja is áll, három barokk mintájú faragott padot készítettek a tábor résztvevői. 1996-ban Nagy Sándor munkáját, a millecentenáriu- mi emlékoszlopot avatták. Egy évvel később a cigány származású fafaragó művész, Kerpács János ajándékozott egy „Krisztus a keresztfán” című szobrot a településnek, melyet Mayer Mihály megyéspüspök áldott meg. A fafaragó tábor a helyi önkormányzat támogatásával, évről évre híres mesterembereknek és kezdő művészeknek ad lehetőséget, tehetségük bemutatására. Az elhelyezési műveletekben helyi szakemberek, iparosok is segítséget nyújtanak, hogy közös munkáik örök díszei lehessenek Ozorának. Faragott híd Felzárkóztatás, továbbtanulás Kemény munka folyik az iskolában Szappanos József huszonhárom éve igazgatója az ozorai Illyés Gyula Általános Iskolának. Az oktatási intézmény irányítása alá tartozik a 70 fővel működő óvoda is, melyben 7 óvónő felügyeli és készíti fel az iskolai évekre a kicsiket. A hetvenes évektől napjainkig egyre nehezebb helyzetbe került az óvoda és az iskola, hiszen a hátrányos körülmények között élő gyermekek száma évről évre emelkedett. Ez sajátos nevelésioktatási stílus kidolgozását tette szükségessé az itt dolgozó pedagógusok számára. Az óvodai nevelésben a felzárkóztatás a legfőbb cél. A nyolc osztályos általános iskolában huszonhárom pedagógus tanít. A tanulói összetételt figyelembe véve alapították meg a tanulásban akadályozottak j csoportjait. A három csoport ki- i alakításával elérték, hogy a gyengébb képességű gyermekeket nem kellett kisegítő iskolába íratni folyamatos fejlesztéssé, ők is felzárkózhatnak a többiek mellé. Az iskola továbbtanulási statisztikáiban látszik a legjobban a helyi oktatási stílus sikere. Különös figyelmet fordít a tantestület a cigány származású tanulókra. A teljes beilleszkedés me" t a pedagógusok fontosnak J . ,,.iK a roma kultúra és hagyomány ápolását. Az iskolában bevezetett kisebbségi oktatás lehetővé tette, hogy az óvónők munkájára építkezve a hátrányos helyzetben élő gyerekekkel is megszerettessék a tanulást, és külön csoport foglalkozik a tehetséggondozással. Az intézményben dolgozók állandó továbbképzéseken vesznek részt, külön fakultációként nyelvi képzésekben és informatikai oktatásban is részesülhetnek a tanulók. ■ A fociedző Serdülő, ifjúsági és felnőtt korcsoportban is bajnok- csapatot avathatott az Ozorai Labdarúgó Sportegyesület a tavalyi bajnokságban, technikai vezető szerint ezek a fantasztikus eredmények a jó szervezésnek és a helyi emberek összefogásának köszönhetőek. A község lakói természetesnek veszik, hogy minden mérkőzésen drukkoljanak saját sportolóiknak. Az önkormányzat a megyei bajnokság első osztályának megfelelő színvonalú pályát biztosít, az idősebb lakók pedig társadalmi munkában vállalták a terület rendbetartását. ■ Cziráki József Baranyai Istvanne A kisebbségi elnök A négy gyermekes édesanya, Baranyai Istvánné 1994 óta áll a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat élén. Születése óta a községben él, nem tudna más helyet elképzelni, ahol ilyen boldogan és nyugodtan élhetne családjával, mint Ozorán. A cigány származású lakosság, minden lehetséges segítséget megkap a falu képviselőtestületétől a boldoguláshoz. A sikeresen működtetett közmunkaprogrammal folyamatosan csökken a roma lakosság körében a munkanélküliség. A békés egymás mellett élés jellemző az Ozorán lakókra. A jegyző Németh Györgyné 1986 óta él a községben, a rendszerváltás óta Ozora jegyzője. Nagyon szereti a munkáját, mindig is az emberekkel akart foglalkozni, mert úgy érzi ért a nyelvükön. Munkája nagyon sokrétű. Gyakorló anyakönyv-vezető- ként, a faluban történő esküvők zömében ő adja össze a párokat. Nem szeret azonban büntetni és elmarasztalni, pedig ez is az ő feladata. Fő tevékenysége a polgármesteri hivatal munkájának szervezése, mindent elkövet, hogy minél precízebben és gyorsabban elintézze a hozzá fordulók és a falu ügyeit. ______________■ Az állatorvos Dr. Pomázi László, a község állatorvosa 1969 óta él Ozorán. 1994 óta a helyi képviselőtestület tagja. Mivel az utóbbi időben az állatlétszám drasztikusan csökkent a településen, rengeteg szabadideje lett, magánvállalkozásba kezdett. Saját földterületén kecsketenyésztéssel foglalkozik. Három éve sikeres kecskesajt üzemet működtet, kiváló minőségű termékeit az egész országban ismerik. Arra a legbüszkébb, hogy az ozorai emberek évtizedek óta elismerik munkáját, ma már jobban örül annak, ha a Doktor úr megszólítás helyett, „le- Lacibácsizzák”. ■ A háziorvos Dr. Pataky László, a község háziorvosa még csak másfél éve él a településen, de úgy érzi, az embernek itt Ozorán minden oka megvan arra, hogy jól érezze magát. Első pillanatban megfogta őt a helység nyugalma és rendezettsége. Praxisának kezdete óta folyamatosan arra törekszik, hogy minél közelebbről ismerje meg a lakókat. Úgy gondolja, jó úton halad, az emberek elfogadták őt, ezért minden erejével és szakmai tudásával igyekszik a bizalmukat elnyerni és megtartani. Nagyon szeret Ozorán élni, reméli itt igazi otthonra lel. _________■ 1 I t
