Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

TOLNA MEGYE 200 2 TOLNANÉMEDI 7. OLDAL 2002. Augusztus 19., hétfő A harmadik falunap Fecskeház fiataloknak Fiatal házasok számára épít bér­lakást a község önkormányzata. A beruházáshoz a Gazdasági Mi­nisztérium a Széchenyi Terv ke­retében nyújtott támogatást. Az épületben négy lakást ala­kítanak ki, amelyeket viszonylag alacsony díj ellenében vehetnek igénybe a bérlők. Ott tartózkodá­suk ideje alatt kötelezően takaré­koskodniuk kell önálló otthon te­remtéséhez, amihez a község így próbál segítséget nyújtani. A „fecskeházat” 2002. végére adják át. Kertészeti kultúra Kilencedik regionális ektalálkozó Ha valamiről ismerik Tolnané­medi nevét az országban, az va­lószínűleg az a regionális gyer­mektalálkozó, amelyet idén ki­lencedik alkalommal rendezett meg a helyi általános iskola. A ta­lálkozóra Tolna mellett Somogy, Fejér és Komárom megyéből is el szoktak jönni gyerekek, általá­ban több, mint kétszázan vesz­nek részt a programokon. A kö­zéppontban rendszerint az egészséges életmód és a játékos versenyek állnak, a látványosság­ról a tűzoltók, a polgári védelem gondoskodik. _______________■ Eg y falu, jelentős ipari múlttal Tolnanémedi igazán nagy múltra nem tekint vissza, aránylag fiatal település. Abban is eltér a Sió-menti falvaktól, hogy a mezőgazdaság mellett jelentős iparral rendelkezett. A közel­múltban kapós lett a falu külföldiek szemében, és közterei kezdenek rendezett, egységes arculatot ölteni.- Tolnanémedi mai formájában a 19. század ele­jén alakult ki, s talán a kedvező környezeti adott­ságai révén gyorsan tudott fejlődni - mutatja be a községet Miklós Lajos polgármester. - Jelentős iparral rendelkezett, amihez viszonyítva a mező- gazdaság háttérbe szorult. 1922-ben alapították a kendergyárat, és híres volt posztócipőgyára, ami akkoriban szinte az egész országot ellátta ilyen lábbelivel. A kendergyár 1981-ig működött, majd a Temaforg vállalaté lett, és géptisztító rongyot gyártottak. Száz-százhúsz embernek adott mun­kát. A Kossuth Termelőszövetkezet szintén jelen­tős munkáltató volt, és sokan jártak Simon- tornyára is dolgozni. A rendszerváltással mindez összeomlott. Mik­lós Lajos úgy fogalmaz: olyan sokkhatás érte a községet. - Az emberek többsége elvesztette a munkáját, és ezt talán még ma sem heverték ki a tolnanémediek. Ma is nagyon nehéz elhelyezked­ni. Az utóbbi néhány évben Enyingen, Székesfe­hérváron jutottak munkához. Az önkormányzat Ozorával és Nagyszékellyel közösen közmunka­programmal igyekszik csökkenteni a munkanél­küliséget, igaz, ennek csak időszakosan van ered­ménye. A polgármester elmondja: az önkormányzat pénzügyi helyzete a rendszerváltás után, a ki­lencvenes évek elején volt a legjobb, ebben az időszakban elég sok jutott fejlesztésre. A fejlesz­tésre fordítható összeg folyamatosan csökkent, ma már önhibáján kívül hátrányos helyzetű a te­___________A TELEPÜLÉS ADATAI: lakosság: 1234 fő terület: 2267 ha belterület: 163 ha gépjárművek száma: 154 vállalkozások száma: 26 Képviselő-testület: Kuvik Lajos alpolgármester, Feketéné dr. Jóházi Erika, Gárdonyi Sándor, Gergály Im­re, Koncsek Lajos, Szabó Gábor, Zsifkovits Sándor. Névjegy Miklós Lajos 1953. június 4-én született Pincehelyen. Szakmája: víz- és gázszerelő. 1989-ig a Tolna Megyei Vízmű Vállalatnál dolgozott. 1989- től tanácselnök. 1990- től polgármester. lós Lajos. - Mára útjaink több, [mint 90 százalé­ka szilárd burko­latú. Később a te­lefon, a gázháló­zat épült ki, az infrastruktúrából már csak a csa­tornázás van vissza. Erre Simontornyá-val és a környező településekkel közösen pályázunk, bí­zom benne, sikerrel, és ha nem is egy-két, de ta­lán öt éven belül megvalósulhat. 1998-ban sike­rült megépíteni egy gyógyszertárat, ami minőségi változás volt az egészségügyi ellátásban. A pálfai gyógyszertárral kötöttünk megállapodást, így he­ti három alkalommal helyben is ki lehet váltani a gyógyszereket.- Úgy gondolom, hogy az elmúlt tizenkét év­ben elértük, hogy alapvető dolgokat meg tudtuk valósítani, most a község szépítése, virágosítása, parkosítása van napirenden. Közhasznú munká­sok rendszeresen gondozzák közterületeinket, az 1998-tól bevezetett helyi adóba beépítettük az in­tézményes szemétszállítás költségét, amelyet az önkormányzat fizet, és ebből az összegből a park- gondozást is tudjuk fizetni. A község arculata így egységes. Az utóbbi néhány évben kapós lett a fa­lu: hollandok, németek vásároltak itt házakat, pincéket. Tolnanémedi lélekszáma sajnos kis mértékben, de folyamatosan csökken. A gyerekek születése drasztikusan visszaesett, s ez a későb­biekben az iskolánknak jelenthet komoly problé­mát. ■ A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A nyugdíjas klub A községért A gyermekekért A jegyző A díszpolgár Miklós Eszter magyar-törté­nelem szakos tanárként t 9 5 6 -ban kezdte pályáját Tolnanémedi- ben, s idén vo­nult nyugdíj­ba. Az eltelt negyvenhat év alatt tanított több iskolában, nyolc évig igazgatta a tolnanémedi álta­lános iskolát, legutóbb a Vályi Pé­ter Szakképző Iskola tanára volt. A tanárnő most az ötvenkét tagot számláló helyi nyugdíjas klubot vezeti. Programjaik sokrétűek: kirándulásaikon főleg fürdőhe­lyeket keresnek fel, és rendszere­sen járnak színházba is. - A ki­csiny falvakban fontos, hogy az idősek ne legyenek egyedül, s eb­ben nagy szerepe van a nyugdí­jas klubnak - mondja Miklós Eszter. ■ A Tolnané­medi Közsé­gért Közalapít­ványt öt éve alapította az önkormány­zat. A cél a te­lepülés tiszta­ságát elősegí­teni, környezetvédelmi problé­mákat megoldani, és a tervek között van a falu idős lakóinak segítése is. - Figyelmeztetjük például azokat, akik esetleg az utcára vezetik a folyékony hulla­dékot - mondja Ágota Józsefné, a kuratórium elnöke. Alapítvá­nyi feladat a faluszépítés: műkö­dése óta egy kicsit többet fordít a település a virágosításra, fásítás­ra. Ä kuratóriumi elnök úgy véli, tavaly szebbek voltak a közte­rek. Á szervezet az egy százalé­kokból gyarapszik, évi 16-20 ezer forinttal. ■ A Tolnané­medi Gyerme­kekért Közala­pítványt 1997- ben hozta lét­re a község önkormány­zata. - Az ala­pítvány tanul­mányi kirándulásokat, és olyan gyerekeket igyekszik támogatni, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeket érnek el, jó ké­pességűek és szociálisan rászo­rult helyzetben vannak - mond­ja Zsifkovitsné Nagy Piroska, a kuratórium elnöke, 1977 óta a helyi általános iskola tanítója. Az öt év alatt közel félmillió fo­rintot osztottak ki, a bevétel töb­bek közt jótékony célú rendez­vényekből ered. A kuratóriumi elnök úgy tapasztalta: ha jól szólítják meg az embereket, ak- kor szívesen jönnek segíteni. ■- Mindig is Tolnanéme- diben és min­dig a közigaz­gatásban dol­goztam mondja magá­ról Takács Er­zsébet, az ön- kormányzat jegyzője, aki 1985- ben kezdte a tisztviselői pályát. Tíz évig igazgatási előadó volt, 1995 június 1-től pedig jegyző.- Törvénytisztelő emberek él­nek a faluban, kötelezettségei­ket teljesítik, és könnyű velük szót érteni - mondja munkájá­ról. - Amennyire tudok, igyek­szem alkalmazkodni, mert na­gyon fontos, hogy elfogadják az embert. Takács Erzsébet hozzá­teszi: mindebben sokat segített, hogy itt született, hiszen ismer a községben a kicsiktől az időse- kig szinte mindenkit.________■ Kecskeméthy György alig­hanem ma is a legismertebb pedagógusa a falunak. Az idén nyolcvan esztendős ta­nító 1957-től 1983-ig igazgatója volt tol­nanémedi általános iskolának. A miszlai születésű, gyémánt dip­lomás pedagógus 1941-ben vé­gezte a nagykőrösi tanítóképző főiskolát, majd Mándokon, Ősi­ben, Borjádon és Fácánkertben volt kántor és tanító. 2001-ben ő lett a falu első díszpolgára. - Szi­gorú tanár voltam, de mindenki tudta, hogy emberségből va­gyok ilyen - mondja a versírás­sal is foglalkozó tanár, akinek a szekszárdi Babits Kiadó gondo­zásában jelentek meg költemé­nyei______ _____ ■ A tolnanémedi kincs A község területe már az őskor­ban is lakott volt, az itt talált, százharmincnyolc darabból álló bronzkori tolnanémedi kincsle­let a régészek körében világszer­te ismertté tette a község nevét. A kincset mintegy 3400 évvel ezelőtt rejtették el. A település nevének -némedi része a hagyomány szerint egy Németi nevű birtokosról szárma­zik, a Tolna- előtag megkülön­böztetésként került a névbe. Hi­vatalosan 1907-től Tolnanémedi a község elnevezése. A török uralom első évtizede­iben még lakott hely, a 17. szá­zad végén azonban elnéptelene­dik a község. Betelepítése a 18. században magyarokkal történt, többségben evangélikusok és reformátusok, kisebbrészt kato­likusok érkeztek. A református templom mű­emlék jellegű épület, a 19. szá­zad közepén épült későklasszi­cista stílusban, s a múlt század fordulója körül átépítették. 1879-ben jelentős esemény volt a falu életében a Budapest- Dombóvár vasútvonal építése. Az állomást 1913-ban adták át. A II. világháború sok ember- és anyagi áldozatot követelt a falutól. Tolnanémedi sikertörténet a 19. század végéből Duska Pál posztócipőgyára. A nazarénus férfiú katonai fogházban tanulta ki a mesterséget. Leszerelése után otthonában készítette a posztócipőt, ami harmadosán fogalommá lett országszerte. A háziipari vállalkozás után a ter­melést az új tulajdonos, Rosenfeld Mór futtatta fel. ■ Alapító reformátusok A község alapjainak lerakói azok a menekülő protestáns családok voltak, akiket hitük miatt a 18. században az ország nyugati ré­szeiről üldöztek el. A századok folyamán az ágostaiaknak, a kál­vini reformátusoknak és a római katolikusoknak egyaránt volt oratóriuma. A református közös­ség 1808-ban imatermet épített, majd 1847-ben rakta le a temp­lom alapkövét. A templom 1849- ben épült fel. 1915-ben a két ha­rang egyikét hadi célokra hasz­nálják, 1933-ban azonban új ha­rangot avattak. A református is­kolába 1889-től több, mint fél év­századig jártak a némedi refor­mátus gyerekek. ■ Rézkupola * 2001 őszén elkészült a tol­nanémedi evangélikus templom felújítása. A munkára a jelenleg százhúsz fős gyülekezet egykori két iskolája és tanítói lakása után kapott állami kárpótlás szolgált fedezetül. A felújítás eredménye­képp a torony korábbi bádogbo­rítását rézlemezekre cserélték. i 2000. augusztus 20-án, a millen­niumi zászló átadásán rendeztek először falunapot Tolnanémedi- ben. A jó visszhang után idén már harmadik alkalommal kerül sor a rendezvényre, amelyen egyebek közt kiállítást rendez­nek a Tolnanémedi Gyermeke­kért Közalapítvány által meghir­detett gyermekrajzpályázatra ér­kezett rajzokból, a programok közt zenés műsorok és utcabál is szerepel. A falu búcsúnapja októ­ber utolsó vasárnapja, amely az evangélikusok ünnepe. __________________________■ A községben a kertészkedésnek a hetvenes évektől van hagyomá­nya. A Kossuth Termelőszövetke­zet kezdetben Vecsésre sárgaré­pát, majd káposztát termesztett. A káposztát eleinte a gyulaji vad­gazdaságnak szállították - mond­ta Győri János, 1972-től 1985-ig volt szövetkezeti elnök. Később a szövetkezeti tagok háztájiban, majd a rendszerváltozás után sa­ját földjeiken folytatták a zöld­ségkertészetet, és a kilencvenes években komoly káposztater­mesztő faluvá vált Tolnanémedi. __________________________■ lepülés, amiért idén 11 millió fo­rintos támogatásban részesült.- 1989-ben került napirendre az utak kiépítése - folytatja Mik-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom