Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)

2002-08-02 / 179. szám

8. OLDAL TÜKÖR GAZDASÁGI 2002. Augusztus 2., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. augusztus 1.) Borsodchem 5 290 Ft ff Egis 12 700 Ft O Matáv 797 Ft ff Mól 4 400 Ft ű OTP 2018 Ft ff Richter 13100 Ft ff TVK 3785R ff Zalakerámia 1400 Ft ff BUX: 7074,44 +0,37% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 7100 INDEX VII. 26-VIII. 1-IG '7030.83 ! ! 7000 ~ "í 6900 M J 7048,55j 6800 § 7094.32’ ■ 707444 6700 6797,58 ! pont á j* ro t; B «ó -ó 'E iS AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 390,24 Cseh korona 8,09 Euro 244,93 Japán jen (100) 209,64 Lengyel zloty 60,21 Svájci frank 168,70 Szlovák korona 5,54 USA-dollár 251,57 Hírek INTERNET. Magyarországon az internetszolgáltató vállalko­zások összes nettó árbevétele 2001-ben elérte a 237 milliárd forintot - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csü­törtökön közzétett jelentéséből. Az internet-előfizetések száma 2001-ben elérte a 322 ezret, ami 40 százalékos növekedés 2000- hez képest. Az internet­előfizetők mintegy 83 százalé­ka modemen, 9 százaléka ISDN-vonalon, 5 százaléka kábeltévé-hálózaton, 1 százalé­ka bérelt vonalon érte el az internetet, mti TELEFONI A. Magyarországon 2001- ben 3 millió 745 ezer ve­zetékes telefon működött. A ve- zetékestelefon-vonalak száma 2000-ig még növekvő tenden­ciát mutatott, ezen belül az analóg fővonalak száma 1999 óta csökkent, mig a digitális (ISDN) csatornák száma nőtt. Tavaly azonban csökkenni kez­dett a vezetékes telefonvonalak száma. A mobiltelefonok szá­ma 2001 közepén haladta meg először a vezetékes vonalakét, év végén pedig a köztük levő különbség már 33 százalékos volt. MTI TŐKE. A Magyarországra be­áramló közvetlen külföldi tő­kebefektetések az első negyed­évben 180 millió euró fölötti összeget tettek ki, ami mind­össze 20,5 százaléka az előző év azonos időszakában mért értéknek - derül ki a Gazdasá­gi és Közlekedési Miniszté­rium (GKM) honlapján közzé­tett elemzésből. A részvények és egyéb tulajdonosi részese­dések formájában 244 millió eurós beáramlás, a tulajdonosi hitelek körében pedig 63 mil­lió eurós kiáramlás mutatko­zott. MTI ■ A kevesebbet többen fizetnék be Draskovits Tibor, László Csaba, Medgyessy Péter és Burány Sándor Az egyszerűsített vállalkozói adóról egyeztettek tegnap a vál­lalkozói érdek-képviseleti szervek vezetői a pénzügyminisz­terrel és a miniszterelnökkel. A megbeszélés során több kér­désben - kikre vonatkozhat az eva, mekkora osztalékadó len­ne elfogadható - közeledtek az álláspontok. Budapest Az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) bevezetése hozzájárul­hat a kisvállalkozások versenyké­pességének növeléséhez. Az ész­szerű adórendszer szükséges, de nem elégséges feltétele a szektor fejlesztésének, ezt később a tőke­ellátottságot javító, és a kedve­zőbb gazdasági környezetet ki­alakító intézkedéseknek kell kö­vetnie - mondta Medgyessy Péter a vállalkozói érdek-képviseleti szervezetek vezetőivel tartott egyeztető megbeszélésen. Az új adónem 2003. januári bevezetése kezdetben több tíz- milliárd forintos költségvetési be­vételkieséssel járna, ám később ez megtérülne. A kisebb adó­kulcs és az átlátható rendszer ugyanis hozzájárulhat az adó­fizetési morál növekedéséhez - tette hozzá László Csaba pénz­ügyminiszter. A résztvevők több­sége három témát tartott fontos­nak az új adónem bevezetésével kapcsolatban. A legtöbben szor­galmazták, hogy ez a kezdő vál­lalkozásokra is kiterjedjen, fon­tos, hogy a kft.-k is választhassák az eva-t, emellett a jelenlévők szorgalmazták a házipénztárak­ban - elvileg - felhalmozott ösz- szegek adókulcsának csökken­tését. Több felszólaló kitért arra, hogy a jelenlegi adatok alapján a kereskedők zöme nem léphetne át az eva rendszerébe, míg az épí­tési szakma képviselőinek is leg­feljebb a fele lehet érintett. A ja­vaslatok szerint ezen a problé­mán az árbevételi küszöb feleme­lésével lehetne segíteni. A javaslatok elhangzását köve­tően a Pénzügyminisztérium kép­viselői rövid egyeztetést tartottak. Ezután László Csaba bejelentette: FOTO: EUROPRESS/KEREK AGNES lehetőséget látnak arra, hogy há­rom helyett már a két éve műkö­dő vállalkozások is eva-adózhas- sanak, mégpedig úgy, hogy az el­ső év tört év is lehet, amelyet kö­vetően már az eva-szabályok len­nének érvényesek. A „múlt nél­küli” cégekkel kapcsolatban vi­szont az az aggály fogalmazódott meg, hogy a társaságok esetleg tö­megesen kényszerítenék ki alkal­mazottaikat az eva-körbe, ami be­láthatatlan következményekkel járna a költségvetésre nézve is. Ezért László azt is leszögezte, hogy nem kizárt a rendszer jövő­beli korrekciója, ha azt a tapaszta­latok szükségessé teszik. Az ígéretek között elhangzott, hogy a házipénztárakban lévő összegek adókulcsát 20 százalék­ra csökkentenék, amit három egyenlő részletben lehetne be­fizetni. Emellett a pénzügyminisz­ter szerint megvalósítható az is, hogy a kft.-k adózási tekintetben eva-képesek legyenek, azonban az uniós elvárások miatt ez csak akkor képzelhető el, ha azok továbbra is vállalják a nagyobb ad­minisztrációs terheket. Itt az elektronikus aláírás Hamarosan átvehetik első, elektronikus aláírásra alkal­mas plasztikkártyáikat Ma­gyarország kiemelt adófize­tői. Még az idén lehetőség lesz arra, hogy az esedékes adó­kötelezettségek bevallása interneten, „papírmentesen” történjen. Budapest Az APEH tizenöt éves működése alatt sokat fejlődött az ügyfelekkel való kapcsolattartás - mondja Radovits Attila, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főosztályvezetője. Míg korábban csak személyesen, írásban vagy telefonon lehetett az ügyeket elin­tézni, addig pár éve már az ingye­nesen hívható „zöldszámon, újabban pedig a számítógép terje­dése teszi gördülékenyebbé a Radovits Attila kapcsolattartást. Az internet nagymértékben megkönnyítette az adóbevallások elkészítését, hi­szen a nyomtatványok letöltésére, a kitöltés helyességének ellenőr­zésére és a bevallás kinyomtatásá­ra egyaránt lehetőséget teremtett az APEH. Jelenleg csupán a beval­lások aláírása miatt kell papírra kinyomtatni a bizonylatokat. Az elektronikus aláírás beveze­tésével lényegesen egyszerűbbé válik az adóbevallás, hiszen az írásos aláírást az elektronikus he­lyettesíti, majd a nyomtatvány az interneten keresztül továbbítható. A kiemelt adózók közül eddig 470 cég igényelt vezető munkatársai részére chipkártyát. Az elektronikus aláírás jövő­ben várható szélesebb körű elter­jedése már nemcsak az adóbeval­lást, hanem a banki és a hivatali ügyintézést is forradalmasítja. Kevesebb papírt és kevesebb időt kell vesztegetni majd ügyes-bajos dolgaink intézésére. ______Németh Le het kérni a fagykártalanítást Budapest A gazdák július 20-ig jelenthették be a gyümölcs- és szőlőültetvé­nyeikben keletkezett fagykárokat. Az FM-hivatalok által kiadott iga­zolások alapján már igényelni le­het a kárenyhítési előleget. Az előzetes adatok szerint 26 ezer igénybejelentés érkezett a megyei földművelésügyi hivatalokhoz. Ezek szerint a téli és tavaszi fagy­kár 50 ezer hektár gyümölcs- és szőlőültetvényben okozott kárt. Az FM-hivatalok folyamatosan adják ki a fagykárt igazoló doku­mentumokat. A károsultak ennek a birtokában már igényelhetik a megyei APEH-nál a kárenyhítési előleget. Ennek mértéke hektá­ronként 30 ezer forint. Az agrár­tárca képviselőjétől megtudtuk: a fennmaradó összeg kifizetésére azt követően kerül sor, hogy az FM-hivatalok a falugazdászok és hegybírók segítségével ellenőr­zik, azaz véglegesen megállapít­ják a fagykárt. A véglegesen ki­fizethető összegről a kormány dönt. (ujvárii Telket vásárolt a Suzuki Esztergom Gyárbővítésre 14,5 hektáros területet vásárolt a már meg­lévő 35 hektár közvetlen szomszédságában a Magyar Suzuki Rt. az esztergomi ön- kormányzattól. A szerződés csütörtöki aláírása­kor Fórián István, az rt. vezér­igazgató-helyettese közölte: első­sorban logisztikai célra használ­ják majd az új területet. Meggyes Tamás polgármester elmondta: a Suzuki Rt.-nek eladott területért több száz millió forint bevételhez jutott a város, pontos összeget azonban nem közölt. Hangsú­lyozta: az önkormányzat az el­múlt két évben 250 millió forin­tot költött az ipari park infra­strukturális beruházásaira; a te­rületért kapott pénzt a település fejlesztésére kívánják fordítani. Megjegyezte: a területvásárlás, valamint a részvénytársaság idei közgyűlésén bejelentett 14 mil­liárd forint értékű beruházás egy­értelműen igazolja, hogy a Suzu­ki Rt. továbbra is Esztergomban marad. mti Szektorsemleges béremelés Budapest Az egészségbiztosító címzett támogatásként juttatja el az egészségügyi szolgáltatókhoz az átlagosan 50 százalékos béremelés fedezetét. Miután az emelés már beépült a fize­tésekbe, a jövő évtől a műkö­dési költségek elszámolásával folyósítják a többletjuttatást. Az egészségügyi ágazatban dol­gozó közalkalmazottak az új bér­tábla alapján viszonylag köny- nyen kiszámíthatják, hogy mennyi lesz az illetményük ősz­től. Ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződésben álló vállal­kozók, és azok alkalmazottai már nehezebben kalkulálnak. Dózsa Csaba, az OEP főigaz­gató-helyettese az Europressnek azt mondta: több egyeztető tár­gyalást is összehívtak a különbö­ző vállalkozási formában műkö­dő egészségügyi szolgáltatók ér­dekképviseleteivel. A problémát az okozta, hogy a vállalkozók egy része igen alacsony - mini­málbérért, illetve alkalmazottai­kat részmunkaidősként a mini­málbérnél is kisebb - összegért foglalkoztatta. Ebben a körben igen sok a vállalkozó háziorvos és az általuk foglalkoztatott nő­vér. A másik csoportba azok a szolgáltatók tartoznak, akik a közalkalmazotti béreket jóval meghaladó összeget fizetnek al­kalmazottaiknak. Ilyen helyzet például a magánklinikáknál, a dializáló állomásoknál és a diag­nosztikai centrumoknál fordul elő. Megállapodás született végül arról, hogy az iskolai végzettség és a munkaviszony hossza alap­ján’ épp úgy elvégzik a vállalko­zók és alkalmazottaik bértábla szerinti besorolását, mint a köz- alkalmazottak esetében. Azaz ez a munkavállalói kör is épp úgy kapja meg a béremelést, mintha közalkalmazott volna. Akik ed­dig többet kerestek, azok ősztől kisebb béremelésre számíthat­nak, mint a tényleges bérük 50 százaléka. NEMETH ZSUZSA Milliárdok a Hungaroringnek Mesterházy Attila és Palik László Budapest Idén 3 milliárd forinttal támo­gatja az állam a Forma-l es Magyar Nagydíjat - tudtuk meg Palik Lászlótól, a Hunga- roring Sport Rt. elnök-vezér­igazgatójától. Tavaly a kor­mány 400 milliót szánt a ren­dezvényre 2006-ig szóló megállapodást kö­töttünk a kormánnyal, ami azt jelenti, hogy az állam ebben az évben 3 milliárd forinttal támogat­ja a futamot - nyilatkozta az Europressnek az elnök-vezér­igazgató. FOTÓ: EUROPRESS Palik szerint téves az az elmé­let, amely szerint a világon min­denütt nyereséges a Forma-1, ki­véve Magyarországot: a rendező cégeknek veszteséges, a házigaz­da országoknak azonban mindig nyereséges. Mesterházy Attila, a Gyer­mek-, Ifjúsági és Sportminiszté­rium politikai államtitkára sze­rint alaptalanok azok a híreszte­lések, amelyek szerint a tárca nem érzi magáénak a verseny megrendezését. Kijelentette: a GYISM mind anyagilag, mind pe­dig erkölcsileg támogatja a ren­dezvényt. PRIVACSEK ANDRÁS f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom