Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178.-203. szám)
2002-08-02 / 179. szám
2002. Augusztus 2., péntek TOLNA MEGYE 2002 FÜRGÉD 7. OLDAL Szívesen farag a falunak Fürgéd közterületein faragott pihenőpadokkal, a millenniumi parkban pedig egy, a magyar államiság ezredik évfordulójára készült, Madonnát ábrázoló emlékoszloppal találkozhatunk. Szépségük mellett közös bennük alkotójuk: Gyárfás Mátyás. A már nyugdíjas, ozorai születésű fafaragó mögött évtizedes munkásság áll, művei ezrekben számolandók. Több művészeti képzésen részt vett, Tolna megyében többek közt Balási Gyulát tartja mesterének, és sokat dolgozott Cs. Kiss Ernővel, akihez 1971 óta köti ismeretség. - Én azt faragtam, amiről úgy éreztem, hogy ki tudom hozni a fából - mondja munkáiról. A hetvenes-nyolcvanas évekből származó faragásai a Szovjetunióba, nyugat-európai és tengerentúli országokban is elkerültek. - Az utánzás helyett mindig egyedi stílust akartam megvalósítani, azt éreztem, van bennem annyi energia, hogy önállóan alakítsam ki a stílusom - fogalmaz. Fürgedi munkáiról a következőket mondja: - Kötelességemnek éreztem, ha felkérést kapok, legjobb tudásom szerint eleget tegyek annak, és ha egészségem engedi, továbbra is szívesen dolgozom Fürgédnek. Népdalok, nóták Fürgédén hat éve alakult meg a ma is működő női kórus. Első fellépésük az 1996-os idősek napi ünnepségen volt. Két év múlva férfiakkal is bővült a kar, ami utóbb nem bizonyult tartósnak, így jelenleg csak a szebbik nem képviselői hallatják hangjukat az együttesben, szám szerint tízen. Műsorukban népdalok, nóták szerepelnek. Két alkalommal részt vettek a Cinegemadár népdaléneklési versenyen, egyszer pedig a gálára is bejutottak. A kórus rendszeresen fellép a helyi idősek napján és anyák napi ünnepségen. A kép az első szerep- lést örökíti meg._____________■ maUM A falu felújított művelődési háza Fürgéd is részesedne a javakból Fürgéd Tolna megye észak-nyugati részén, Somogy és Fejér megye határához közel, a So- mogy-Tolnai dombvidék és a Mezőföld találkozásánál fekvő hétszáz lelkes település. Nincs évezredes múltja, a múlt század második felében alakult ki, viszont azon kevés községek között van, amelyeknek lélekszáma nem csökken. téktől, ami a költségeket megemeli, és a szegénység nagy akadály.- Amikor az ember polgármester lesz, nem tud mindent, ez is egy szakma, amit meg kell tanulni - mondja a mesterség állásáról. - Az első négy év arra volt jó, hogy teljes egészben átlássam a község gondjait, és kijelöljük az Az ozorai születésű, és 1964-től a községben élő, nyolc éve hivatalában lévő polgármester, Barkóczi József azzal kezdi: az évtizedek alatt megszerette Fürgédét. - Valóban szép település, és valami olyasmit találtam meg a fürgediek- ben, ami esetleg más településeken hiányzik - mondja személyes kötődéséről. - Fürgedi sajátság, hogy az emberek várják, hogy irányt mutassanak nekik. Ez talán attól alakult ki, hogy uradalmi cselédemberek lakták Fürgédét, és ahhoz szoktak hozzá, hogy vezessék, irányítsák őket. Gyakran jönnek a polgármesterhez problémáikkal. Nem mindig tudok segíteni, de jelent valamit az is, hogy próbálkozunk vele. A falu helyzetéről a polgármester elmondja: a fürgediek nem a megye szerencsésebb részén élnek. - A közúthálózat nagy problémát jelent. A Tamási felé vezető kecsegei út állapota két éve olyan volt, hogy a Volán le akarta állítani járatait. A Belügyminisztérium rendkívüli támogatásából rendbe tettük, de a hosszabb távú megoldás az lenne, hogy mi is úgy részesednénk a javakból, mint a többi település. Mi itt vezetékes gázról még nem is álmodhatunk, mert messze vagyunk a fővezeA TELEPÜLÉS ADATAI: Képviselő-testület: Szépszó Ferenc alpolgármester, Császár László, Gyémánt Éva, Kántor József, Lázár Ádámné, Paholik Mihály, Tóth Gáborné. Körjegyző: dr. Pálinkás József. Barkóczi József 1955. június 21-én született Ozorán. Vendéglátóipari képesítést szerzett. 1994-ig a szakmájában dolgozott. 1994-től Fürgéd polgármestere. Családi állapot: nőtlen. irányt. A következő négy évben, a polgári kormány vezetése alatt nagyon sok mindenben szerencsés volt a falu, mert viszonylag több lehetőséget találtam, mint kollégáim. Államtitkárokat hívtam Fürgédre, hogy a vidéki problémákra felhívjuk a figyelmet, és megoldást találjunk rájuk. Sikerült támogatást kapni a kultúr- ház, az iskola felújítására. A négy év alatt szinte az összes középületet rendbe tudtuk tenni a faluban. Két évig volt Fürgédnek önálló háziorvosa, feltétlenül szeretnénk működtetni az orvosi pra- A faluszépítészethez hozzátartozik, hogy minden évben tervezünk egy parkot, és a közhasznú munkások építik meg. A falu vezetője nem látja reménytelennek a település jövőjét. - Ném tettünk le a gázhálózat kiépítéséről. A szennyvízkezelés nálunk is hátra van, a hulladék- gyűjtéssel csatlakoztunk a Sióvölgyi regionális konzorciumhoz. A munkahelyteremtés olyan probléma, amelyet egy ön- kormányzat nem tud megoldani. Az egyik legmagasabb munkanélküliségi arány Fürgédén van: negyvennégyen kapnak rendszeres szociális segélyt. Ezzel együtt nem látom reménytelennek a helyzetet, az uniós csatlakozás után nagyságrendekkel több pénz fog érkezni az országba, és lakosság: 728 terület: 2292 ha belterület: 109 ha lakóingatlanok száma: 250 gépjárművek száma: 100 vállalkozások száma: 7 A LAKOSSÁG SZAMANAK „ ALAKULÁSA főn xist. 800 600 400 200 1949 1980 1995 2002 munkahelyteremtés is könnyebben indul majd. Az alpolgármester Szépszó Ferenc tíz évesen került családjával Fürgédre. - Ha rajtam múlt volna, nem biztos, hogy itt élnék, szüleim révén kerültem ide. Végül is megszerettem Fürgédét - mondja a harmadik ciklusát töltő alpolgármester. Hozzáteszi: falu szempontjából rossz irányba változott a térség. - Az önkormányzat a munkahelyteremtést nem tudja megoldani, legfeljebb közmunkaprogramban tud részt venni. A célkitűzés az volt, hogy a Kecsege-Fürged közötü utat teljesen felújítsuk. Jó lenne az is, ha elkészülne a Nagyszokoly-Fürged út, így jobban megközelíthető lenne a falu a Balaton felől. A vezető óvónő Bódis József- né, a község óvodavezetője 2001-ben Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja címet kapott munkájáért. - Fürgédén születtem, és ide is kötődöm a faluhoz. Megpróbáltam városban kezdeni, de rá kellett jönnöm, hogy nem nekem való - mondja pályájának alakulásáról. 1974-ben rövid idő után visszajött szülőfalujába. Az óvodában ma négyen foglalkoznak a gyerekek nevelésével, köztük egy szociális munkás a hátrányos helyzetű gyerekekkel. Más, Fürgédhez hasonló kistelepülésen csökken a gyerekek létszáma, Fürgédén ez nem jellemző, az intézmény egy csoportjába harminc kisgyermek jár. A postamester 1969 óta dolgozik a postánál Mészáros Lajosné, a falu postahivatalának vezetője, 1982-től Fürgédén. A szomszédos Kecse- gepusztán született, kétéves kora óta a faluban él. Épített házat Tamásiban is, de mindig fürgedinek érezte magát. - Szeretem az embereket, szeretek velük beszélgetni. Nagyobb helyen egy-egy osztályt lát el egy dolgozó, itt mindent kell csinálni: felvétel, pénztár, értékpapírértékesítés. Sokat segített, hogy a postát helybe hozzák. Sokáig kerékpárral kellett kimenni a vonathoz reggel és délután is - mondja munkájáról. 1987 óta Fürgédén is helybe jön a postás autó. A kereskedő Virág József- né, a falu vegyesboltjának vezetője 1978 óta él családjával Fürgédén, s ugyanazon évben szerzett kereskedői képzettséget, de sokáig nem tudott elhelyezkedni a kereskedelemben. Dolgozott egy kisebb üzletben, másfél éve pedig a falu volt áfész-üzletét vezeti. - Nagyon örülnek az emberek, mert ilyen sok áru nem volt még itt a boltban, szeretnek válogatni. Az igények itt is megvannak, de a munkalehetőségek hiánya leszűkíti a vásárlóerőt. A vevők közvetlenebbek, mindenki mindenkit ismer. Csak faluhelyen érzi igazán az ember a vevő és kereskedő közti kapcsolatot. Az iskolaigazgató Sebestyénné Tóth Szilvia Tamásiban kezdte pedagógusi munkáját, 1994-től tanít Fürgédén, és 1999 óta igazgatja is az alsó tagozatos intézményt. Az iskolában összevont csoportokban összesen harmincegy diák tanul, de a létszám emelkedésére számítanak.- Az első-harmadik illetve a második-negyedik osztályosok összevont oktatásának vannak előnyei és hátrányai. Ez természetes, de a jól képzett pedagógus az előnyeit kihasználja - mondja az iskolaigazgató. - Gyerekeink országos hatodik és kilencedik helyezést is elértek, ami azt bizonyítja, hogy ez az oktatási forma nem szolgál hátrányukra. Tizenhárom csillag Fürgéd címerének kék pajzsfőjén tizenhárom csillag jelképezi a tizenhárom pusztát, amelyből a község kialakult. A címer vörös mezejében lebegő apostoli kettőskereszt a lakosság keresztény valláshoz való tartozására utal, a mellette két oldalról álló ezüst írótoll a pusztákon született két magyar író, Méliusz Juhász Péter és Vas Gereben emlékét idézi. ■ 131 éves falu Fürgéd község története ezen a néven 1871 után kezdődött. Ebben az időben váltak le a környékbeli puszták és majorok Felsőnyékről, s tizenhárom puszta és major lakosságából alakult az új önálló település. Fényes Elek 1851-ben megjelent Geographiai szótárában Fürgédét és Horhit pusztaként említi. A tizenhárom „őspuszta” közül néhány: Ala- dárpuszta, Belfürgedpuszta, Csárda-ház, Gubarci szőlőhegy, Horhipuszta, Júlia-major, Kül- fürgedpuszta, Potolypuszta, Tükrös-major. A terület egyébként régóta lakott hely volt, amelyet kőkori és középkori leletek bizonyítanak. Fürgédén egyesületek az 1920- 30-as években alakultak: a Levente Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó Testület. Ez utóbbi a mai napig működik. ________■ Hír es szülöttek Vas Gereben szobra Fürgéd két híres szülöttel dicsekedhet. Horhiban született 1536 körül Méliusz Juhász Péter, reformátor író, aki 1561-től a tiszántúli reformátusok püspöke volt 1572-ben bekövetkezett haláláig. Nevét több változatban, így Horhi alakban is használta. 1823. április 7-én Fürgédén látta meg a napvilágot Vas Gereben, eredeti nevén Radákovics József, a múlt század egyik legolvasottabb írója, aki műveiben megörökítette a pusztákon megismert cselédéletet is. ■ Ünnepnapok Fürgédén a farsangi bál bevételét rendszerint jótékony célra, az iskola és óvoda javára fordítják. Évről évre iskolások, óvodások, s a helyi énekkar köszönti május első vasárnapján az édesanyákat. Júliusban focikupát rendeznek, a szintén hagyományos aratóbál idén augusztus 17-re esik. Októberben megvendégelik és műsorral köszöntik a falu időseit. ■
