Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-01 / 151. szám

r;’i 2002. Július 1., Hétfő TOLNA MEGYE 2 0 0 2 K A J D A C S 7. OLDAL Gyönyörű hangú táncosok Bár Kajdacsnak és a környéknek sem népviseleti, sem néptán­chagyománya nincsen, hét esz­tendővel ezelőtt létrehozták a Kajdacsi Gyöngyvirág Néptánc Együttest. Egy akkor a faluban dolgozó fiatal pedagógus „fertőz­te” meg a néptánc szeretetével a gyerekeket, akiknek addig nem volt lehetőségük arra, hogy hódol­janak szenvedélyüket. Ezek után született meg az együttes, mely­nek ma több mint harminc tagja van. Lányok, asszonyok táncol­nak itt, nincsenek férfiak, ami igen megnehezíti az új koreográfi­ák kiválasztását. Háhner Jánosné, az egyesület elnöke úgy véli, ez rövidesen megváltozik, mert egy ideje az iskolásokat tánctanár ta­nítja, sőt már az óvodában is be­vezették a néptánc oktatását, így lesz utánpótlás fiúkból is. Az együttes fenntartása nem egyszerű, a ruhákat a szülők varr­ják, ha lehet, pályáznak. Zenekar­ra mégsem futja, így fellépéseiken maguk énekelnek, ami nem baj, hiszen nemcsak jól táncolnak, ha­nem gyönyörű hangjuk is van. Becsben tartott intézmények A kajdacsi iskolába közel százötve­nen, az óvodába hatvanötén jár­nak. A gyermeklétszám csökkené­se mindenki örömére megszűnt. A gondot a sok hátrányos helyzetű fi­atal jelenti és persze a pénztelen­ség, amin mindenféle furfanggal igyekeznek úrrá lenni. Kulcsár Sándorné vezető óvónő összegzése szerint épületeik régiek, de nagy az udvar, ami lehetőséget biztosít a sok mozgásra. Nemrégiben az ön- kormányzat segítségével sikerült felújítani a KRESZ pályát, már csak a közlekedési eszközök, biciklik, gokartok várnak megújulásra. Na­gyon jó a szülői munkaközösség, az anyukák, apukák sokat segíte­nek, de ez kölcsönös, ahol a család küszködik gondokkal, ott az óvoda nyújt segédkezet. Három csoport­tal - kis, közép és nagy - dolgoz­nak, az utóbbiban az iskolai előké­szítés kap kiemelt szerepet. A tevé­kenységközpontú pedagógiai prog­ramot úgy adoptálták, az ötfős tes­tület saját program kidolgozására nem gondolhatott. Hittan foglalko­zás, néptánc tanítás is folyik az in­tézményben, sőt a múlt évtől logo­pédus foglalkozik a gyerekekkel. Az ének-zeneképzés igen jó színvo­nalú, s egy iskolával közös pályá­zatnak köszönhetően rövidesen új hangszereket is tudnak vásárolni. Az iskola nagyon jól félkészült gye­rekeket kap az óvodától, bár sok a hátrányos helyzetű közöttük - vall­ja Fodor Zoltán iskolaigazgató. Az intézmény stabil, jól felkészült pe­dagógus gárdája arra törekszik, hogy a gyerekek biztos alapokkal induljanak el az iskolából. Azt, hogy ez sikerül is, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy a kajdacsi gyerekek a továbbtanulás során szinte kivétel nélkül megállják he­lyüket. Az informatikai oktatást ki­emelten kezelik, ebben segítséget kapnak a teleháztól, a nyelvi labort pedig dr. Kovács Béla vállalkozó­nak köszönhetik. Más területeken is igyekeznek megteremteni az ide­ális feltételeket, pályáznak, innen- onnan kémek és kapnak segítsé­get. így sikerült az atomerőműnek köszönhetően bevezetni a gázt az iskola épületébe, ami egy régi kas­tély, s mint olyan nem a legalkal­masabb gyermekintézménynek. Az iskola Folyamatos küzdelem a létért Kajdacs ősi település, már a kelták idejében lakták. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A falu a középkorban a környék egyik legnépesebb települése volt, ma alig ezerháromszáz lelket számláló kisközség. Ipara nincs. Lakói főként mező- gazdasági tevékenységgel foglalkoznak. A település vezetője tizenhét esztendeje Lengyel János. A község polgármestere igen büszke arra, hogy .tanácselnöki tevékenysége után mindhárom szabad választáson határozott többséggel vá­lasztották a falu vezetőjévé, bár többes jelölés volt. Lengyel János több mint negyven éve így­vagy úgy, de jelen van a község életében, volt a tűzoltó egyesület elnöke, sportvezető, de ha kellett a színjátszó körben szerepelt. Amikor a falu élére került, alig volt szilárd burkolatú út, amin sikerült ugyan javítani, de maradtak még teendők. Az első dolga az volt, hogy kitakarítot­ta, rendbe tette a falut, melynek utcáin nem volt ritka a méteres gaz. Az eltelt évek során szépen gyarapodtak, utakat építettek, orvosi rendelőt, gázhálózatot, gyógyszertárat. Mindez nem volt egyszerű, különösen nem az elmúlt négy esz­tendőben, amikor Lengyel János szerint már borotvaélen táncoltak. Mindez a finanszírozás miatt, az örökös pénzgond miatt. Nem lehet fej­leszteni, ha nincs önerő, ha pedig a működésre szánt pénzből csoportosítják át, elvesztik az ön­hibáján kívül hátrányos helyzetbe került tele­pülések számára biztosított támogatást. Az el­múlt négy év folyamatos küzdelmet jelentett az iskola miatt is. A polgármester szerint - bár nem mondták ki nyíltan - a törek­vés a kisiskolák ellehetetlenítése volt. Kajdacs viszont ragaszkodik iskolájá­hoz, mint a település utolsó bástyájá­hoz. Álma, hogy egyszer új, nyolc tan­termes iskolát építsenek, vagy ha ez va­Névjegy: Lengyel János 1944. december 6-án született Kajdacson. Tizenhét éve a falu első embere, szereti a sportot, horgásza­tot, hobbija a helytörténet. Felesége: Szőke Margit nyugdíjas, korábban gondo­zási központ-vezető volt. Gyermekei: János 33 éves villanyszerelő, Miklós 32 éves tűzoltó, mindketten főiskolára járnak A település vezetői: Lengyel János polgár- mester, Boda János al­polgármester, Vargáné Lengyel Csilla jegyző. A testület tagjai: Dr. Keresztes Mihály (a pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnöke), Kulcsár Sándorné (a gyermekjó­léti bizottság elnöke), dr. Kovács Béla, Fodor Zoltán, Kovács Istvánná, Horváth Tibor István, Katona Péter, Gyetvai Zoltán, Lengyel József. lóban csak álom marad, felújít­sák a mostam épületet, mely a Sztankovánszky család egykori kastélya. A la­kosság cserélő­dése is nyo­masztja a falu vezetőjét, a munkaképes, dolgozni akaró fiata­lok városba mennek, helyükre többségében rá­szorultak érkeznek, erősítve az egyébként is meglévő, szociális feszültséget. Idáig mindig sikerült megtalálni a módját, ha valamit szerettek volna. Az atomerőmű se­gítségével gázfűtést vezettek az iskolába, a leg­újabb szilárd burkolatú út pedig vállalkozói se­gítséggel készült. Tervezik a közvilágítás kor­szerűsítését, újabb otthonok gázhálózatra csat­lakoztatását, a szennyvízhálózat kiépítését. Ez utóbbit kistérségi összefogással próbálták megvalósítani, mindeddig hiába, ezért, ha kell egyedül keresik meg a megoldást. A közeljövő feladata a szilárd hulladék kezelése és a változatlanul meglévő gond or­vosolása, az utak javítása. Lengyel János soha semmivel nincs megelé­gedve, mindig jobbat akar magá­nak, a településnek. Arra azonban igen büszke, hogy mindig sikerült megtalálni a helyes utat, és kivezetni a falut a kátyúból. Ez véleménye szerint kö­szönhető annak, hogy hatá­rozottan megválasztották az irányt, amerre haladni akartak, s annak, hogy Kajdacsot szorgalmas, dol­gos nép lakja, amely segítő­kész és hajlandó tenni kö­zösségéért. Szemet gyönyörködtető teleház A település legfiatalabb intézményét, a teleházat két évvel ez­előtt avatták. Az ízlésesen berendezett, egyre bővülő intéz­mény a helyi civil szervezetek otthonává, a község központ­jává vált. A teleház a múlt esztendőben elnyerte a Magyar Teleház Szövetség arculati díját. Külföldi szakemberek tucatjai látogattak már el a kajdacsi tele- házba, járt itt a lengyel informa­tikai miniszter, delegáció Dél- Afrikából és sokan mások. Mindez nem véletlen, az önkor­mányzat által rendelkezésre bo­csátott és felújított helyiségek szemet gyönyörködtetőek. Am nem ettől különleges a Boda Já­nos pedagógus, alpolgármester vezette intézmény, sokkal in­kább attól, hogy a falu közössé­gi életének központjává vált. A falu apraja-nagyja talál itt elfog­laltságot, itt tartja összejövetele­it a gazdakör, a Gyöngyvirág Táncegyüttes, az ifjúsági önkor­mányzat. De nem csak helyet, hanem sok-sok segítséget is kapnak a civil szervezetek, pél­dául a pénzszerzésben. Boda János eddig hu­szonkét esetben pályá­zott, tizennyolcszor si­kerrel. így szépül, gya­rapodik a teleház és a hozzá tar­tozó szervezetek. Nyertek már támogatást ifjúsági és szülő klub működésére, logopédiai foglalkozásra, táboroztatásra, számítástechnikai bővítésre, legutóbb pedig rehabilitációs, szociális információs és szolgál­tatási háló működtetésére, ami a megváltozott munkaképes­ségű emberek támogatását szolgálja. Az önkormányzat­tal szolgáltatási szerződést kötöttek, anyagi támogatás fejében működtetik a könyvtárat, az is­kola számítástechni­ka, matematika és gépírás szakkörét. Mindezeken túl a teleház vált a telepü­lés kulturális életé­nek mozgatórugójá­vá is, a civil szerve­zetekkel együttműködve ren­dezték a millenniumi ünnepsé­get, a családi majálist és közö­sen szervezik a falu legnagyobb rendezvényét, a szüreti napot is. Boda János szerint ennek az összefogásnak köszönhetően jó a közösségi szellem és a telepü- lés dinamikusan fejlődik. ■ A település múltjáról Kajdacs község első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos kiváltságlevelét. Az Anjou uralkodó idején már volt jelentősége a településnek, hi­szen maga a király foglalkozott ügyével. A középkorban Kajdacs a környék egyik legnépesebb te­lepülése volt, a török hódoltság és a Rákóczi szabadságharc alatt azonban elnéptelenedett. Újrate­lepítése 1713-1719 között történt. A színmagyar lakosságú Faddról 1713-15 közötti időben jelentős számban érkeztek telepesek. A török kiűzése után a megye új birtokosai között megjelentek a XV. században Liptó megyében birtokot szerző Sztankovánszky- ak is. A család a 19. századi me­gyei közéletben jelentős szeredet játszott. Nyughelyüket, a Sztán- kovánszky mauzóleumot, Ybl Miklós és Ney Béla tervei alapján eklektikus stílusban építették 1876-ban. A község közepén fek­vő egykori kastélyuk (Arany Já- nos utca 173.), ma iskola. .b A mester és tanítványa Az iskola és az óvoda udva­rán, illetve a falu játszóte­rén álló játé­kok ugyanúgy, mint az emlék­oszlopok, kop­jafák két em­ber keze munkáját dicsérik. Parraghy Zoltán a mester, hu­szonkét évig volt Kiskajdacs taní­tója, majd körzetesítéskor a „köz­pontba” került, ahol modellező szakkört vezetett. Az ország kü­lönböző mú­zeumaiban ma is látható néhány mo­dellje. Ebben a szalckörben is- merkedett meg a kézmű­vességgel Mol­nár László, akiről hamar kiderült, hogy ügyes keze van. A fafaragás mel­lett a festészetben is megcsillan­totta már tehetségét. Első és idáig egyetlen kiállítása a Teleházban volt, ahol egykori tanítójával, Parraghy Zoltánnal együtt mutat­koztak be. b A gazdakör elnöke Kulcsár Zsolt lassan egy év­tizede gazdál­kodik, előbb mint vállalko­zó, újabban családi gazda­ságban. Igyek­szik mindig minden terü­leten megtalálni a megfelelő megoldást, bár úgy véli ez egyre nehezebb. Lassan a gazdáknak nem jut idejük termelésre, mert annyi a papírmunka. Nem egy­szerű eligazodni a jogszabályok, egyéb előírások útvesztőjében, főként nem egyedül. Mindezt fel­ismerve alapították meg a Gazda­kört, mely most huszonhárom tagot számlál. A szervezet a gaz­dák érdekeinek képviselete, vé­delme és a tapasztalatcsere mel­lett a közös tájékozódást segíti. Emellett persze jut idő kikapcso­lódásra, kirándulásokra, vállal­kozói estekre is. b A vállalkozó család Szabján István 1993-ban ala­pította apósá­val, dr. Kovács Bélával a csa­ládi vállalko­zást, mely már Kajdacs legjelentősebb gazdálkodó egységévé vált. Most készült el az EU-szabványoknak megfelelő ötezer tonna kapacitású tároló, mely a korszerű telepen immár könnyen megközelíthető, mert az önkormányzattal közösen szilárd burkolatú utat építettek. Nem ez az első, hogy a vállalko­zás segíti a települést. Természe­tesnek tartják, hogy összefog­nak, mert közös érdek, hogy szépüljön, gyarapodjon a falu, melynek vezetése vállalkozóba­rát, nincs iparűzési adó, sőt a kezdő vállalkozónak kommuná­lis adót sem kell fizetnie három évig. ____________________b A zászlóanya Szeremlei Zsigmondné lelkét öröm töltötte el, amikor felkér­ték zászló­anyának. Az ünnepségre is jó szívvel em­lékszik, úgy, mint arra a tíz esztendőre, ami­kor a Vöröskereszt titkára volt. Akkoriban férje a termelőszövet­kezet elnöke volt, népszerű és nagyon elfoglalt. Erzsi néni örült, hogy ő is tehet a közösségért. Ő volt a falu lelke, hétfőnként, ami­kor nem volt televízió műsor, táncmulatságot rendeztek, nőna­pot, apák napját tartottak, elő­adásokat, kézimunka szakkört szerveztek és olyan véradást, hogy megyeszerte híre ment. Személyesen hívták meg az em­bereket, sőt volt, hogy maguk ajánlkoztak, Erzsi néni, mennék már vért adni b A jegyző Vargáné Len­gyel Csilla szí­ve mélyén ma is pénzügyes, de amikor a te- lepülésnek jegyzőre volt szüksége, el­végezte a meg­felelő főiskolát és vállalta a munkát. Azóta ő az „illetékes elvtárs”, mindenféle gonddal őt keresik, legtöbbször nem törődve azzal, hogy ügyfél- fogadási idő van, vagy sem. Á hi­vatal munkájának irányítása nem egyszerű, kevés a pénz, kevesen vannak, s mivel mindenkinek speciális munkája van, nehezen tudják egymást helyettesíteni. Nem könnyű a vitás kérdések el­döntése sem, hisz legtöbbször mindkét fél régi ismerős, a legne­hezebb mégis a gyámügyi mun­ka, mert mindig szívszorongató a döntés, ha egy gyermek sorsáról van szó. b Az ifjúsági polgármester Vaszari Viktor ötödéves köz­gazdászhall­gatót tavaly választották if­júsági polgár- mesterré. Ek­kor hozták lét­re a Kajdacsi Demokratikus Gyermek és Ifjúsági Önkor­mányzatot (KADEGYIÖK) négy képviselővel. A megalakulást kezdetektől támogatja a falu la­kossága és az önkormányzat, az ifjúsági polgármester még a tes­tületi ülésekre is meghívást kap. Az KADEGYIÖK a fiatalok érde­keit képviseli és lehetőséget ad arra, hogy megtanulják, miként lehet részt venni a döntéshoza­talban. Hetente klubtalálkozót szerveznek, bekapcsolódnak a község rendezvényeinek szerve­zésébe. Ezek közül a legjobb visszhangra az anyák napi ün- nepség talált. _______________■ A település orvosa Dr. Keresztes Mihály tíz esz­tendeje a köz­ség orvosa. A hagyományos gyógymód mellett alkal­mazza a ter­mészetgyógy­ászatot, az or­vosi munkán túl második ciklus­ban dolgozik képviselőként, fa­natikus futballrajongó. A bete­gek nemcsak egészségügyi prob­lémájukkal keresik, így ismeri a falu gondját-baját. Reményei szerint az új kormány továbbra is lehetővé teszi az orvosok szá­mára a képviselői szerepválla­lást. Néhány éve harmincezer forinttal és teli kételyekkel létre­hozta a Kajdacsi Gyermekekért és Ifjúságért Alapítványt, mely­nek ma „többmilliós” forgalma van. Ez a szervezet működteti a Teleházat, támogatja a fiatalo­kat, diákokat. b * >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom