Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-01 / 151. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Július 1„ hétfő Bát-összefoglaló Morzsolódó árak A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten duplájára nőtt a forgalom: összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon közel 5 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derült ki a BÁT hétvégi összefoglaló jelentéséből. A kukorica piacán csökkentek az árak. A júliusi lejárat 24 290 forinton állapodott meg. A búza elszámolóárai 480-590 forinttal gyengültek, az augusztusi lejáratot 24700 forintért lehetett jegyezni. Megnyílt a 2003 májusi határidő, amely 26 700 forinton fejezte be a kereskedést. Az augusztusi szállítású extrabúza 25 900 forintot ért. A takarmánybúza augusztusi elszámolóára 20 010 forint, a decemberi 22 200 forint volt. A takarmányárpa tonnáját augusztusra 19 700 forintért kínálták az alkuszok. A napraforgó októberi árfolyama 62000, a repcéé 51000 forinton zárt. A szója decemberre 58 700 forinton cserélt gazdát. A határidős pénzpiacon az euró volt a legkelendőbb. A közös európai fizetőeszköz júliusi lejáraton 244,84, az augusztusin 246,30 forintot ért. Uj határidő nyílt, a 2003. júniusi, amely 254 forinton várja a mai tőzsdenyitást. Az amerikai dollár árfolyamai 3,50-6,50 forinttal gyengültek. Á zöldhasút júliusra 246,20 forintért kínálták a brókerek. A japán jen szeptemberi jegyzése 209,10 forint maradt. A svájci frank szeptemberi 167 forintos árfolyama sem változott, új határidőként azonban megnyílt a 2003. június. - ug Hírek BORKÓSTOLÓ. Öt magyar tájegység ötvenhatféle borát mutatták be a moszkvai magyar nagykövetségen. Keskeny Ernő nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország egyre aktívabban kíván visszatérni az oroszországi piacra. Az Oroszországban elfogyasztott bornak jelenleg mindössze fél százaléka származik Magyarországról, noha korábban nagyon népszerűek voltak a magyar borok, mti SPÓROLOK. Átalakultak az európai polgárok megtakarítási . szokásai. A legtakarékosabb franciák jövedelmük 15,8 százalékát teszik félre, a belgák 12,8 százalékot, a spanyolok 11,2 százalékot, a németek 9,8 százalékot spórolnak meg. Változtak az europolgárok befektetési céljai is: míg a részvényekben, befektetési jegyekben, biztosításokban és nyugdíjalapokban levő pénzek aránya 1995 és 2000 között 45 százalékról 60 százalékra nőtt, a készpénzben, látraszóló betétekben és takarékbetétekben tartott vagyon 39-ről 29 százalékra esett vissza, mti ÉDES ÉLET. Egy felmérés szerint a magyarok 80 százaléka el sem tudná életét képzelni cukor nélkül. 57 százalékuk előnyben részesíti a cukrot a mézzel szemben és csupán 22 százalék használ más édesítőszereket. A fővárosiak egy- harmada, a vidékiek kétharmada tartja alapvető élelmiszernek a cukrot. Az emberek 91 százaléka használ kristálycukrot, 36 százalékuk kockacuk-. rőt, 33 százalék porcukrot, 19 százalék barnacukrot. A családok 60 százaléka 2-5 kilogramm cukrot vásárol havonta, ötödük pedig 5 kilónál is többet fogyaszt havonta, mti Kétmilliárd hulladékkezelésre Három éven belül a lakosság felének válogatnia kellene fotó: europress/archív Budapest A tavalyihoz hasonlóan idén is kétmilliárd forintot oszt szét a Belügyminisztérium azok között a pályázó önkormányzatok között, amelyek a hulladékkezelés valamelyik formáját kívánják megvalósítani a településükön. Az európai uniós követelményeknek megfelelően 2005 végére a lakosság felét be kell vonni az újfajta hulladékgazdálkodásba.- A szelektív hulladékgyűjtés indirekt követelménye a csatlakozásnak, mert a Európai Unió feltétele a csomagolóanyagok hasznosítására vonatkozik, illetve arra, hogy a lebomló anyagokat ne a lerakókba helyezzük el - mondta lapunknak Bese Erzsébet. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Főosztályának szakmai főtanácsadója szerint azok a pályázó önkormányzatok, amelyek között kétmilliárd forintot oszt szét a Belügyminisztérium, a szelektív hulladékgyűjtést többféleképpen is megvalósíthatják. Az egyik legolcsóbb megoldás az úgynevezett hulladékgyűjtő szigetek létrehozása, amelyekben többfajta hulladékot gyűjtenek, ez már félmillió forintból megvalósítható. Ide az emberek maguk szállítják el a hulladékot és nem kell érte fizetniük. Hasonlóan működnek a gyűjtőudvarok, ezek azonban csak jóval drágábban, 1-10 millió forintból kivitelezhe- tők. Előnyük, hogy az őrzött telepek veszélyes hulladékok gyűjtésére is alkalmasak lehetnek. A legkényelmesebb megoldás azonban az lenne, hogy nem mi visszük el a hulladékot, hanem tőlünk szállítják el. Ez egyben a legköltségesebb is, hiszen a minisztérium javaslata szerint három különböző kukát kellene tartanunk hozzá, amely háromszoros szemétszállítási díjat von maga után. Ez azt feltételezné, hogy a korábbinál lassabban telepakolható kukák miatt kevesebb alkalommal jönne a kukáskocsi, ugyanakkor az Egészségügyi Minisztérium rendeletben előírta, hogy biohulladék esetén a városokban hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen hetente legalább egyszer kell kiüríteni az edényeket. Néhány országban a szelektív hulladékgyűjtést részben utólagos válogatással valósítják meg. Bese Erzsébet szerint ez azért nem jó megoldás, mert a szeny- nyeződések miatt ez a hulladék rosszabb minőségű lesz. Magyarországon évente 77 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek 35-50 százaléka hasznosítható. Évről évre több önkormányzat kapcsolódik be a programba, a fővárosban a már meglévő 12 hulladékgyűjtő udvar mellé további száz gyűjtőszigetet fognak létesíteni a közeljövőben. Számos telephely működik a vidéki nagyvárosokban is, ahol Bese Erzsébet szerint az emberek könnyebben rávehetők a szelektív gyűjtésre. Az európai uniós követelmények szerint 2005 végére 4-5 millió embert kell hogy érintsen ez a hulladékgazdálkodási program, a főtanácsadó szerint azonban ennél is fontosabb az, hogy természeti kincsekben szegény országként nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást, amit a hulladék feldolgozásának elhagyása jelent. __________NAGY ESZTER DÓRA ak ár 690 000 5 ÉV GARANCIA Ajánlott kenőanyag ALMERA M bil KI Fogyasztás: liter/100 km: 4,7-10,6 COq kibocsátás (g/km): 126-254 Ki törődik nyáron a mínuszokkal? Aki Nissan Almerat vesz! Ha most vásárolja meg régóta áhított Almeráját, a kiválasztott modelltől függően 200 000 és 690 OOO forint közötti kedvezményt' adunk Önnek. Az akció a készlet erejéig tart. ’Kivétel: Nissan Almera 1:5 Sedan CP7 modell EMELI_a tétet Az EU-ban nem elég a ponty SZEKSZÁRD Az uniós csatlakozás után nem lehet kizárólag a pontytermelésben gondolkodni - mondta Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetségének igazgatója az Aranyponty Rt. kutatói konferenciával egybekötött halászbúcsúján, amelyen sporthor- gászcentrumot is átadtak. 2002 a hal éve Magyarországon, a Haltermelők Országos Szövetsége marketingkampányt is indított a halfogyasztás népszerűsítésére. A konferencián elhangzott: az évi 2,7-2,8 kilogrammos egy főre eső magyar halhúsfogyasztás töredéke az európai uniós országok átlagának. A 739 hektáros tógazdaságon gazdálkodó Aranyponty Rt. igazgatója, Lévai Ferenc szerint a jövő útja nem kizárólagosan a haltermelés, a halastavak természeti értéket is jelentenek, és óriási az érdeklődés a sporthorgászok, természetbarátok részéről. A halgazdálkodás új, sikeres ága az afrikai harcsa- és a bio- haltermelés.. Orosz Sándor, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke elmondta, az uniós tárgyalásoknál az egyik legsiEGY FŐRE ESŐ ÉVI HALFOGYASZTÁS EU-átlag: 22,0 kg Világátlag: “* 13,0 kg Franciaország: 28.0 kg Finnország: 35.0 kg Magyarország: 2,8 kg Egészségügyi szempontból javasolt mennyiség: 5 kg mábban lezárható fejezet a halászaté volt. A magyar halászat jogi értelemben felkészült a csatlakozásra, s minden szempontból kész a versenyre. - Magyarországon is zajlik a halászat diverzifikációja, hangsúlyt kap a vizes élőhelyek védelme és a vidékfejlesztésben betöltött szerep - tette hozzá. Rámutatott: a ponty piaca hektikusan változik, így nagyobb a jelentősége a ragadozó halfajoknak, és komoly keletje van a keszegféléknek is. 2004 után nem szabad csak pontytermelésben és a hagyományos értelemben vett exportban gondolkodni. Magyarországon a baromfi után a második legkedveltebb étel a hal, ám ez utóbbi ünnepi fogásnak számít. Az Unió országaiban a fogyasztás döntően tengeri, tizedrészben édesvízi hal. A HOSZ célja, hogy nálunk az EU átlagát meghaladja a hazai édesvízi hal fogasztása. T. F. Eladhatók a hungaricumok Pécs A hazai fogyasztás serkentésének, egyben a külföldi érdeklődés fokozásának hatékony eszközeként említette a hagyományos magyar borok - hungaricumok - megfelelő menedzselését Sélyei András, a Magyar Borok Háza kereskedelmi igazgatója. A pécsi Vinfood borászati szakkiállításon rendezett konferencián a szakember a nemzeti borstratégia életre hívását sürgette, mert véleménye szerint csak ilyen módon érhető el javuló eredmény a hazai és a nemzetközi piacokon. A stratégiának részleteiben kell foglalkoznia mind a fajtalisták kialakításával, a piaci kvóták alakulásával, amiket különösen előtérbe helyez országunk közelgő EU-csatlakozása. Ma Magyarországon évente 2,8 millió hektoliter bort értékesítenek, a fejenkénti átlagfogyasztás 28-30 liter körül alakul. A magyar borok jelenlegi dominanciája alaposan megváltozik az EU- csatlakozáskor, amikor nem csak a többi európai borral, hanem chilei, új-zélandi, kaliforniai borokkal kell majd versenyezniük a hazai termékeknek. Mindezek ismeretében Sélyei András szerint nem a Magyarországon is erős nemzetközi fajtákra, hanem az idelátogatók számára különleges idegenforgalmi, gasztronómiai vonzerőt is jelentő egyediségekre, a „hungaricumokra” kell irányítani a figyelmet. A külföldi érdeklődés és az ismertség tükrében a tokaji borok, valamint a bikavérek lehetnek a legjobb piacteremtő eszközök külföldön, jó szereplésük mellett más borok is eredményesebbek lehetnek. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország adottságai az ökológiai optimumot közelítik az illatos borok készítése terén, ugyanakkor ezt az egyedinek nevezhető lehetőséget még nem sikerült kiaknázni a nemzetközi piacon. A Magyar Borok Házában a 22 hazai borvidék mintegy 700 borát mutatják be jelenleg. Az ország bortérképének sokszínűségét' mutatja, hogy a teljesség igényével megközelítőleg 50 ezer mintát kellene tartani. A készletben jelenleg 26 százalékos az úgynevezett „hungaricumok” aránya. A háznak évi 25 ezer látogatója van, közel háromnegyedük külföldi. Érdeklődésük jelentős részben a magyar különlegességek felé fordul, a legkeresettebbek a tokaji borok, amelyek értékesítése a forgalom 34 százalékát teszi ki. A fórumon részt vevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint az export mellett az egyedi magyar borok érvényesülésének kiemelkedő lehetősége a bélés külföldi turizmushoz kötődik. Egy-egy tájegységre jellemzően a Juhfark, a Furmint, a Leányka, a Cirfandli, illetőleg a Kadarka, a Kékfrankos fajták gasztrotu- risztikai jelentőségét emelték ki. KASZÁS ENDRE Teret hódít a biogazdálkodás Dél-Dunántúl Az elmúlt évben megkétszereződött a biogazdálkodással művelt hazai termőföld nagysága: jelenleg 70 ezer hektár az ellenőrzött bioterület. A biotermesztés térnyerésének oka, hogy az idén végre támogatást ígért az állam a gazdaságoknak e munkaigényes technológiához. Magyarországon a szántóföldek 1,5 százalékán gazdálkodnak vegyszer nélkül, míg például Ausztriában ugyanez az arány 10 százalék. A gazdálkodók szerint több és más rendszerű támogatásra lenne szükség. A babócsai Határőr Rt. jelenleg csaknem ezer hektáron gazdálkodik vegyszermentesen. Terményeik 97 százaléka Svájcba kerül. Toldi János elnök szerint azonban néhány éven belül telítetté válik a piac.- Különösen a spanyolok, angolok fejlesztik a bioágazatot, s ott ezeket az állam erőteljesen támogatja. Részt kérnek a piacból az ukrán, szlovák és román termesztők is. A versennyel a követelmények nőnek: 2003-tól például csak biovetőmagot használhatunk, hagyományosat már nem. Ahhoz, hogy külpiaci pozícióinkat megőrizhessük, más támogatási rendszerre lenne szükség. Az osztrák paraszt magas normatív támogatást kap, nálunk viszont nincs ilyen. A hazai biotermények 90 százaléka Nyugat-Európába kerül. Idehaza nincs fizetőképes kereslet a bioterményre. A bioáru másfélszer annyiba kerül, mint más termények. Csak az utóbbi két évben jelent meg irántuk az igény: a módosabbaknak egyre fontosabb, mi kerül az asztalukra. NAGY LÁSZLÓ *
