Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

10. OLDAL AJÁNLATOK GAZDÁKNAK 2002. Július 30., kedd . Betakarítás utáni kitakarítás! Hamarosan véget ér a gabonafélék betakarítá­sának ideje. A jövő év termésének megalapo­zása rögtön a kombájn elvonulása után meg­kezdődik Érdemes, és anyagilag is megéri, már az ősszel gondolni a következő szezonra, és az évelő gyomok irtásának leghatékonyabb módszerét választani: a vegyszeres tarlókeze­lést. A jól beállt gabona táblában nem tör fel a fenyércirok. A gabona jó gyomelnyomó ké­pessége megakadályozza. Ez nem jelenti azt, hogy a tábla nem fertőzött fenyércirokkal. A gabona nyomásától megszabadult fenyérci­rok rizómája a tarlón nagyon jól láthatóan ki­hajt és szemlélteti, hogy a következő kukori­ca vagy napraforgó kultúrákban mennyi pénzt lesz kénytelen a gazda az évelő fenyér­cirok irtására fordítani. A tarlókezelés után, az évelő fenyércirok elpusztításával a követ­kező napraforgó vagy kukorica kultúrákban olyan készítmények hatása elegendő lesz, amelyek a magrólkelő fenyércirkot irtják. Ezen készítmény hektárköltsége fele, esetleg harmada a rizómás fenyércirkot irtó készít­ményekének. A mezei acat idén is rengeteg problémát okozott. Elborította a tavaszi veté­sek tábláit, a napraforgó már a vetés előkészí­tés idején szőnyegszerűen fertőzött volt. A gyomnövényre jellemző "foltos" megjelenés­sel szemben sok kukoricaföldön táblaszéltől táblaszélig ért az acattömeg. A gabonában a korán elvégzett gyomirtó kezelések után több helyen a kalászok fölé nőttek a permetezés­kor még ki nem hajtott acatnövények. A tarló­kezelésnek több biológiai előnye van. Nyáron a mezei acat gyökerében minimális szintre csökken a tartalak tápanyag mennyisége, a rizóma kimerül. A növény ebben az időszak­ban arra törekszik, hogy a föld alatti részeket feltöltse, elegendő tartalékot képezzen az át- telelésre. Ha ilyenkor a zöld levélfelületen ke­resztül felszívódó gyomirtó szert juttatunk a növénybe, akkor az lejut a legyengült gyökér­be és elpusztítja azt. A tarlókezelés szakszerű elvégzésére egy új készítmény áll a termelők rendelkezésére. A Dominator SL egy új, gli- fozát hatóanyagot tartalmazó, totális gyomir­tásra alkalmas, felszívódó gyomirtó szer. A készítmény habzásgátló adalék anyagot tar­talmaz, mely a kezelhetőségét javítja. A me­zei acat mellett minden évelő és minden mag­ról kelő gyom ellen kitűnő hatékonyságú (pl. fenyércirok, nád, tarackbúza, szeder, apró- szulák stb.). A tarló vegyszeres kezelésére a Dominator dózisa 5 liter hektáronként. Az eredményes tarlókezelés őszi lépései a követ­kezők: A betakarítás után röviddel hántsuk meg a tarlót. Az évelő gyomok kihajtása után, annak jól fejlett tőlevélrózsás állapotában vé­gezzük el a tarló vegyszeres gyomirtását a Dominator SL nevű totális gyomirtó készít­ménnyel. A permetezést követő 3-4 hét eltel­tével végezzük el a mélyszántást. A tarló vegyszeres gyomirtása a Dominator alkalma­zásával alacsony szerköltséggel megoldható. Ez rendkívül gazdaságos gyomirtást tesz le­hetővé, hiszen a biológiailag legmegfelelőbb időszakban elvégzett gyommentesítés 2-3 év­re szóló, többszörösen megtérülő befektetés. A Dominator kis kiszerelésben is kapható, szabadforgalmú készítmény, amely bárki ál­tal megvásárolható a gazdaboltokban és a nö- vényvédőszer-forgalmazóknál. >58811. totális gyomirtó szer Gabona betakarítás utáni kitakarítás ! A Dominator SL egy új, tarlókezelésre használható, kedvező költségű gyomirtó szer. A Dominátoros tarlókezelés a fenyércirok, a mezei acat, a nád, a tarackbúza, az aprószulák és a szeder ellen kiváló hatékonyságú, dózisa 5 liter/ha. A Dominátoros tarlókezelés 2-3 évre szóló, többszörösen megtérülő befektetés, amely a következő évek alacsonyabb költségű gyomirtásainál térül meg. Csökkenő árak, csekély érdeklődés A nyár két hónapjában, júni­usban és júliusban csökkent az állatfelhozatal a megye vá­sáraiban és mérséklődött a kí­nálat is. Ennek oka, hogy a sertéstartás ma már nem szá­mít jó üzletnek. Megyei körkép A malacpiacokon egyre nagyobb létszámú, nagy súlyú malacot, süldőt kínáltak. Szinte minden környékbeli vásár helyszínén (Szekszárd, Dunaföldvár, Baja, Sásd) csökkent az értékesítési ár. A legjellemzőbb átlagárak a kö­vetkezőképpen alakultak: válasz­tott malac (15-18 kilós) 6500- 7500 forint. A minimumár 6000 forintra süllyedt. Az árcsökkenés­sel egyidejűleg a bemutatott ma­lacállomány 50-60 százaléka el­kelt. A marhapiacon nagyon cse­kély volt a kínálat,'a 6-7 hónapos, 200 kilót meg nem haladó élőtö­megű választott borjak értékesíté­si ára - fajtától és ivartól függően - 35-60 ezer forint között alakult. A tejes és pecsenyebárány legjel­lemzőbb felvásárlási ára: tejes bá­rány (16-20 kilós) 590 forint, 20- 24 kilós 540, 24-27 kg 490, a pe­csenyebárányért pedig 460 forin­tot adtak kilogrammonként. Az elmúlt év hasonló időszakában a tejesbárány átlagára 600 Ft/kg, a nagy súlyúaké pedig 520 Ft/kg volt. A pecsenyenyúl-piacon drasztikus árcsökkenés és keresletvisszaesés következett be az elmúlt egy hónapban. A vétel­ár júliusban többnyire 170-250 fo­rint között változott. A termelői árcsökkenés rendkívül kedvezőt­lenül érintette a nyúltenyésztő- ket, hiszen a múlt évi átlagár kilo­grammonként 350 forint volt. Az étkezésihal-piacon a ponty és a busa termelői ára folyamatosan emelkedett. A ponty kilójáért 650-690 forintot kérnek, a busá­ért pedig 220 forintot. Az árnöve­kedés jelentős, tavaly hasonló időszakban 440-500 forintot ad­tak egy kiló pontyért. A mézpia­con élénk kereslet mutatkozik az akác- és a vegyes virágméz iránt. Nyilván ennek az az oka, hogy az áprilisi fagyok derékba törték az akácfák virágzását, így csak na­gyon kevés mézet tudtak a mé­hek gyűjteni. Az idei méztermés várhatóan jelentősen elmarad a tavalyitól. Az aktuális termelői árak a következők: vegyes virág­méz 400 forint, akácméz 600-650 forint/kiló. (A múlt évben a ve­gyes virágmézért 130 forinttal, az akácmézért pedig 250 forinttal kí­náltak kevesebbet a felvásárlók, mint az idén.) mauthner Agrár hírek HATÁRIDŐ. A földalapú támo­gatásokat a megyei földműve­lésügyi hivatalhoz augusztus 31-ig lehet benyújtani, ezt köve­tően már nem. A regisztrált ős­termelők növényvédő szerekről szóló számláik után tehát a jövő hónap végéig kérhetik a támoga­tást. Aki még nem regisztráltatta magát az idén, az augusztus vé­géig megteheti. SZÚNYOGIRTÁS. Augusztus 2 án és 3-án (rossz idő esetén au­gusztus 4-én és 5-én) Duna­földvár, a paksi Duna ág, Bölcske, Madocsa területén légi kémiai szúnyogirtás lesz a kora reggeli vagy késő esti órákban. Az alkal­mazott készítmény emberre és melegvérű állatokra nem veszé­lyes, de méhekre veszélyes. VÁSÁROK HELYE. Szekszár dón legközelebb országos kira­kodó és állatvásár augusztus 11- én, vasárnap lesz. Ugyanezen a napon, megyénkén kívül, de a közelünkben Sásdon is lesz ál­latvásár. KIÁLLÍTÁSOK. Augusztus vé gén, 29-31-én lesz az idén az Agriexpo, Agrárgazdasági, Kör­nyezetgazdálkodási, Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár Gödöllőn. Augusztus 19-től 22-ig tart a Far­mer Expo Debrecenben, mely nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás. KERTBARÁTKOR. Ötéves a Kertbarátkor a címe annak a ki­adványnak, melyet Ádám István írt és állított össze. A kis köny­vecske összefoglalja az 1997 óta működő temerini kertbarátkor tevékenységét. A Temerin Kertbarátkörnek több mint het­ven tagja van, fő mottójuk: mű­velődj, kertészkedj, barátkozz! Ennek jegyében nagyon jó kap­csolatot alakítottak ki többek kö­zött a szekszárdi termelőkkel is. Szőlő és bor: túltermelés Rövid hírek A tavalyinál is rosszabb év elé nézünk A szakemberek szerint, ha két héten belül nem születik döntés a folyóbor és a must kiviteli támogatásáról, akkor katasztrofá­lis év vár az idén a termelőkre. Az egriek már árat hirdettek, ezzel alaposan ráijesztettek az ország borvidékeire: a tavalyi ár, mínusz 20 százalék. A felvásárlók tehát 28 és 45 forint kö­zötti árat kínálnának a legjobb szőlőfajtákért is, miközben a vegyszer, a gázolaj, a bérmunka ára folyamatosan emelkedett. Megyei körkép Nem csak a szekszárdi borvidéken, de az ország minden szőlészetében tele vannak a hordók, tar­tályok, így egy hónnappal a korai fajták szüretelése előtt nem kis szorongást okoz a termelőknek, va­jon lesz-e a helye az idei termés­nek? A tavalyi nyomott szőlőárak is erősen megviselték a gazdák költségvetését, hiszen az addigi elfogadható felvásárlási árakat 20- 30, egyes fajtáknál 50 százalékkal csökkentették. Miközben a nö­vényvédő szerek, a gázolaj, a ter­meléshez szükséges minden kel­lék, ide értve a bérmunkát is, je­lentősen emelkedett, addig évről, évre csökken a szőlőért és borért kapott összeg. Az idén az egriek már meghirdették felvásárlási áraikat, a tavalyi nyomott árakat további 20 százalékkal csökken­tenék, vagyis 28 és 45 forintot fi­zetnének egy kiló kékfrankosért, cabernetért. Ez az összeg már. a termelési költséget sem fedezné. Ritter Lászlóné, a szekszárdi borlabor vezetője szerint a tava­lyinál sokkal nagyobb gondokra kell felkészülni az idei szüret előtt. Az Alföldön ugyan elfagy­tak az ültetvények, de kérdés, mennyi szőlőt vásárolnak majd más borvidékekről az ottani fel­dolgozókba. A felvásárlók ugyan­is kivárnak, megvárják míg az árak számukra még kedvezőbben alakulnak. A legnagyobb bajban a kisebb mennyiséggel (15-20-30 mázsa) rendelkezők vannak, mert ha vásá­rolnak is, senki nem akar ilyen tételekben (mind más minőségű) szállítani. Módos Ernő borász szerint, a felvásárlók, feldolgozók taktikáz­nak, megvárják míg a nagyok leszorítják az árakat. Gond az is, hogy tartósan többet termelünk, mint fogyasztunk, az export a felére visszaesett, a belső fogyasztás pedig nem növekedett. Átmeneti megoldást jelentene az exporttámo­tonna 40000 30000 1 CO • 20000 ■*3­■ cd ;■ : co J 10000 C\J 1999 2009 2001 A ’-al jelölt adat a tervezett mennyiség gatás. Hosz- szabb távra pedig el kel­lene dönte­ni, mennyi borra van szüksége az országnak és mi a cél vele. Ennek megfelelően kellene tá­mogatást biztosítani az exportra, vagy a lepárlásra, vagy akár ész­szerűen ösztönözni a termelés csökkentését, ültetvények kivágá­sát. Ezt mindenki tudja a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumban is, hiszen ez a probléma nem új, ennek ellenére senki nem lép semmit. Módos Er­nő úgy látja, a szőlészek, borá­szok érdekérvényesítése gyenge, ezért nem érzi szükségét a tárca, hogy haladéktalanul lépjen ezen a területen. Pár évre vagyunk az Szüret Sióagárdon 2001-ben uniós csatlakozástól, és elég ko­mikus, hogy ebben a helyzetben inkább arról kellene a termelőket meggyőzni, hogy telepítsenek szőlőt, mert a csatlakozást köve­tően erre nem lesz lehetőségük, de jelenleg SZŐLŐTERMELÉS TOLNA MEGYÉBEN CO I LO : ; co ; I co 1 co 2002 a már meg­lévő szőlő- termést sem tudják értékesíte­ni. Ha a ter­melők nem fognak ösz- sze, akkor külön-kü- lön, ki ha­marabb, ki később, de mindnyájan tönkre fognak menni, mondta Módos Er­nő borász. Nagy István bátaszéki termelő, a helyi hegyközség, valamint a szekszárdi borvidék hegyközségi tanácsának az elnöke szerint, ha két héten belül nem születik dön­tés a tárcának beadott javaslatról, akkor a legrosszabbra kell felké­szülniük a szőlőtermelőknek. A Hegyközségek Nemzeti tanácsa kérte a minisztériumot, hogy a fo­lyó i haladéktalanul biztosít­FOTÓ: BAKÓ JENŐ son a kormány a 30 Ft/l-es export támogatást, illetve még a szüret előtt engedélyezze a must kivitelét az országból. Ha a kérést elutasítja a tárca, akkor gyakorlatilag bedu­gul a piac. A nagy felvásárlók kö­zül, akik a borvidékünkön jól is­mertek, nem vásárol az idén szőlőt a Hiltop Neszmély Rt, a Villányi Rt, a Liszt Pincészet, csökkenti az ügy­felei számát a Danubiána és a ki­sebb felvásárlók is csupán a saját ültetvényeikre kívánnak támasz­kodni. A tartályok tele vannak, így sok jóra a termelők nem számít­hatnak. Új jelenség, hogy a vörös fajták kevésbé keresettek, (a mer- lot és a cabernet még annyira sem kell, mint a kékfrankos), ennek oka, hogy kiváló minőségű vörös cabernet bort szállít például Chile Csehországba, ahová fél dollárért (palackonként) helybe is szállítják. A szállítási költséget, kompenzáci­ót a chilei kormány állja. Ha sikerülne még a szüret előtt, elérni, hogy a tárca támogassa a folyóbor exportját, illetve engedé­lyezze a mustkivitelt, akkor ab­ban bízhatnak a szőlőtermelők, hogy a tavalyi árakat megkapják a felvásárlóktól, mondta Nagy Ist­ván. MAUTHNER Pálinka aroma nélkül? 2002. július 1-től pálinka néven csak olyan szeszesital hozható forgalomba, mely kizárólag 100 százalékos gyümölcspárlatot tartalmaz, cukor felhasználása nélkül. A rum nevének módosí­tására csak a következő év ele­jén kerülhet sor. 2003-tól a ru­mot csak cukornádmelaszból le­het készíteni. A változtatás oka, hogy Magyarország az Európai Unióban védetté akarja nyilvá­nítani a pálinka nevet. Az még nincs kidolgozva, hogy a sza­bálytalankodók felkutatására és megbüntetésére milyen mód­szereket választanak. Sertéstartók válságban A hazai sertéstenyésztés nagy mértékű ingadozásokat mutat. 1999-ben az ágazat veszteséges volt, 2000-ben nullszaldós lett, 2001-ben pedig 8-9 százalékos emelkedést mutatott. Idén a te­nyésztők a '99-es állapotokat közelítik, melynek okai a kö­vetkezők: csökkentek a világpi­aci árak, 3 milliárd forint támo­gatással kevesebbet kapott az ágazat a minisztériumtól, az önköltségi ár 305 forint kilón­ként, míg a felvásárlási ár csak 280 forint. Gondot jelent, hogy Románia 15 százalékos CEFTA- vámot vezetett be élősertés­szállítmányokra, ami miatt le­állt a kivitel, ez a hazai piacon ismételt árcsökkenést „eredmé­nyezett”. Mindezek hatására a gazdák 9 forintos minőségi tá­mogatást kapnak, kilónként. A múlt év hasonló időszakában az átlagár 355 forint volt, jelen­leg pedig, a már említett támo­gatással együtt 289 forint körül alakul. így érthető, hogy egyre többen hagynak fel a sertéstar­tással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom