Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

8. OLDAL G A Z P A S Á G I TÜKÖR 2002. Július 27., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 26.) Borsodchem 5150 Ft ít Egis 11200 Ft ű Matáv 798 Ft a Mól 4 305 Ft ű OTP 1859 Ft ír Richter 12 395 Ft a TVK 3 795 Ft u Zalakerámia 1400 Ft a BUX: 6797,58 +1,18% eltérés az előző záróértékhez képest BU) 7200 (INDEXVII. 22-26-IG 7115,42 1 : ! I 1 7100 7043,2$ 5 7000 ' H§§! 6589,76 i % * ­6900 ! \! ; «797.58­6800 \ 6718.08 pont *** fíS ti ZsC S -o -ESS 5 U 8 -S AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 386,75 Cseh korona 8,04 Euró 245,24 Japán jen (100) 208,81 Lengyel zloty 59,89 Svájci frank 169,34 Szlovák korona 5,49 USA-dollár 245,12 Hírek IMPORTSTOP. Az agrártárca korlátozó intézkedést vezetett be a német, dán, holland, belga, svéd és francia sertés- húsimportra, miután tiltott hormontartalmú takarmány került forgalomba Német­országban és az Unió több tag­országában. Az FVM közlemé­nye szerint az érintett orszá­gokból csak olyan szállítmány hozható be, amelynél a hatósá­gi állatorvos igazolja a fertőzés­mentességet. EUROPRESS ELADÓ. Szlovákia privatizáci­ós bevétele az idén várhatóan meghaladja a 170 milliárd szlo­vák koronát (3,8 milliárd euró). A legfontosabb privatizációs projekt az idén az SPP gázszol­gáltató vállalat 49 százalékának értékesítése, amelytől 2,7 milli­árd dollár bevételt remélnek. A tervek szerint szeptemberben lezárul három regionális ener­giaszolgáltató részleges privati­zációja iS. MTI INTERNET. Belgiumban a háztartások 36,4 százalékának van internet-összeköttetése; a munkahelyeken ez az arány 93 százalékos. Az Európai Unió átlagában már a háztartások 37,7 százalékában tudnak a vi­lághálón barangolni; a csúcsot Hollandia tartja a háztartások közel kétharmadának bekötött- ségével. Az EU-országok általá­nos iskoláiban átlag 6,8 szemé­lyi számítógép jut 100 tanulóra, a dánoknál viszont a középis­kolások kétharmadára jut már az iskolában számítógép, mti LEMONDOTT. Súlyos sport- balesete miatt lemondott a Postabank vezérigazgatója, Pál Árpád, aki egy nappal azt követően, hogy a hitelintézet vezérigazgatóvá nevezték ki szenvedett gerincsérülést. A Postabank igazgatósága hétfői rendkívüli ülésén foglalkozik a kialakult helyzettel és tesz javaslatot az új vezérigazgató személyére, mti MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkanélküliségi ráta ápri­lis-júniusban 5,6 százalék volt, annyi, mint egy éve. A munka- vállalási korú népesség 63,9 százaléka volt jelen a munka­erőpiacon: foglalkoztatottak száma 3 millió 858 ezer, a munkanélküliek száma 230 ezer. mti ■ Olcsón kell autópályát építeni A kormány pénteki ülésén Csillag István gazdasági és közle­kedési miniszter tájékoztatást adott a gyorsforgalmiút­fejlesztés 2002-2004 közötti feladatairól - közölte Gál J. Zol­tán kormányszóvivő a kormány ülését követően. Budapest A kabinet új, átlátható finanszíro­zási rendszert dolgoz ki, amely képes befogadni a 2004-től meg­nyíló európai uniós támogatáso­kat és az EIB és az EBRD hiteleit is. A szóvivő közölte: a gazdasági és közlekedési miniszter augusz­tus végén, szeptember elején a kormány elé terjeszt egy részle­tesebb ütemtervet, amely össz­hangban lesz az országos terület- fejlesztési tervvel is. Gál J. Zoltán elmondta, hogy a következő kormányülésen is té­ma lesz a közútfejlesztési prog­ram, ám akkor már konkrét dön­tések várhatók. Az új kormány nagyobb hangsúlyt helyez az M0- ás körgyűrű és a hozzá kapcsoló­dó északi Duna-híd, valamint az M6-os út fejlesztésére. A következő hetekben felül­vizsgálják a korábbi kormány 2015-ig szóló gyorsforgalmiút- fejlesztési koncepcióját, amely­ben kiemelt szerepet kap az M5- ös autópálya továbbépítése és az egységes matricás rendszerbe történő bevonása. Emellett figyelmet kíván fordí­tani a kormány a mellékutak és a zsáktelepülésekhez vezető utak fejlesztésére is - tette hozzá a kor­mányszóvivő. Az Europress kér­désére közölte az útépítések sor­rendjéről és időpontjáról később dönt a kabinet. Gál J. Zoltán megerősítette: a kormány célja, hogy a legolcsób­ban, a leggyorsabban és a legát­láthatóbb módon épüljenek autó­pályák Magyarországon. Mint mondta, a héten felbontott zárt meghívásos tenderek bebizonyí­tották azt, hogy lehet olcsóbban is autópályát építeni a korábbiak­nál, és kiderült, mennyi a valós költsége egy kilométer autópálya megépítésének. Kiemelte: a kor­mány eltökélt szándéka, hogy a jövőben csak közbeszerzési eljá­rás keretében épüljenek utak és autópályák Magyarországon. Megújult az érdekegyeztetés Tegnap megállapodás született az érdekegyeztetés megújítá­sáról a kormány, a munkavállalók és a munkaadók között. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) hatáskörébe tartozik többek között a foglalkoztatást és jövedelmek alakulását befolyásoló tényezők megvitatása. Budapest Magyarország sorsdöntő idő­szak előtt áll, utoljára ezer évvel ezelőtt volt ilyen helyzetben az ország - mondta Medgyessy Pé­ter. A miniszterelnök elmondta: mostantól adózási és költség- vetési kérdésekre is kiterjed az együttműködése a kormány a munkáltatók és munkavállalók között. - A kormány az érdek- egyeztetés új rendszerét párbe­szédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletekkel. Közös tö­rekvés az országos, ágazati, terü­leti, regionális érdekegyeztetés rendszerének fejlesztése, haté­konyabb összekapcsolása. A há­romoldalú tárgyalások legátfo­góbb fóruma az ÓÉT, amely fog­lalkozik a munka világával ösz- szefüggő valamennyi kérdéskör­rel, beleértve a gazdaságot, járu­lék és költségvetési témakörö­ket, valamint a jogszabályterve­zetek megvitatását is. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt két évben negyedévről negyedévre mérséklődött - tud­tuk meg László Csaba pénzügy- minisztertől. A nemzetközi elem­zők szerint azonban a világgaz­dasági dekonjunktúra már 2001 utolsó harmadában elérte mély­pontját, de az idei év második felére felemelkedés várható. A pénzügyminiszter elmond­ta: a dezinfláció 2002-ben tovább folytatódik. A Pénzügyminiszté­rium és a Magyar Nemzeti Bank által együttesen kidolgozott mak­rogazdasági előrejelzés 2003-ban átlagosan 5 százalék, év végére pedig 4,5 százalékos inflációval számol. Az év eddig eltelt időszakában a kormányzat finanszírozási szükséglete növekvő volt. Az ál­lamháztartás hiánya június végé­ig elérte az éves előirányzat 99,1 százalékát, a központi költségve­tés deficitje pedig annak 74 szá­zalékát. A folyó fizetési mérleg hiánya nő, az első öt hónapban a tavalyi­nál 831 millió euróval nagyobb, 14 milliárd euró hiány halmozó­dott fel. Az idegenforgalmi bevé­telek kilencvenes éveket jellemző kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan növekvő trendje megtört. A prognózisok szerint a tavalyi 2,2 százaléknál jóval nagyobb, mintegy 3,5 százalékos GDP-ará- nyos hiány várható. PRIVACSEK ANDRÁS Mégis tárgyalna a Richter Budapest A gyógyszergyártók és az elő­ző kormány között tavaly kötött, három évre szóló gyógyszerár-megállapodás bizonyos fokú módosítása el­fogadható, de ez csak a felek közös megegyezésével való­sítható meg - fejtette ki Bogsch Erik, a Richter Gede­on Rt. vezérigazgatója pénte­ki sajtótájékoztatóján. A legnagyobb hazai gyógyszer- gyártó cég kész tárgyalóasztal­hoz ülni az OEP képviselőivel an­nak érdekében, hogy feloldhatók legyenek a kormány és a gyártók közötti vitában megkövesedett álláspontok. A megállapodástól eltérően a 2002-ben esedékes ár­emelés januárra halasztását még elfogadható kompromisszumnak tartja a Richter vezetője. A vezérigazgató hozzátette: az mindenképpen indokolt, hogy a tavalyról esedékes árkompenzá­ciót még az idén érvényesíthes­sék a gyártók. A megállapodás szerint ez utóbbi a tavalyi terve­zett és tényleges infláció közötti különbség 70 százaléka, ami 2,1 százalékos termelői áremelést je­lent a támogatott gyógyszerek esetében. Összességében mintegy 6 szá­zalékos áremeléssel kalkuláltak a gyártók idén július 1-jétől, a kor­mány azonban nem hirdette ki az új árakat, helyette az ártárgya­lások újrakezdését indítványoz­ta. A gyógyszergyártó szövetsé­gek hétfői közös tájékoztatóju­kon egységesen úgy vélekedtek, hogy a kormány szerződést sze­gett. A gyártók szerint az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) új javaslatai nem a meg­lévő megállapodás módosítását, hanem egy új támogatási rend­szer kialakítását célozzák, a cé­gek nem fogadták el az új tárgya­lási feltételeket. Bogsch Erik közölte, hogy a Magyarországi Gyógyszergyár­tók Országos Szövetségéhez tar­tozó tagvállalatok a jövő héten egyeztetnek a kérdésről és várha­tóan kész javaslatokat juttatnak el az OEP-hez. Bizonytalanságban a húsipar Tartja magát a szürke- és a feketegazdaság Budapest A rendszerváltás óta az egész élelmiszer gazdaságot a ki­számíthatatlanság jellemzi, s ez a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egyaránt érezhető volt - mondja Far­kas Imre, a Zalahús Rt. elnök­vezérigazgatója, az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szövetségének (Éfosz) tiszte­letbeli elnöke. Úgy véli: a beavatkozások több­ségében nem voltak szakszerű­ek. A szabályozás hol a mező- gazdasági termelők, hol a feldol­gozók számára jelentett válto­zást, s ha az egyiknek kedvezett, a másik kárvallott lett. A folya­mat egyértelmű áldozata az ál­lattenyésztés; amelynek teljesít­ménye a húsipar egészét kedve­zőtlenül érintette és érinti napja­inkban is. Az alapanyag-terme­lés évről évre változó teljesítmé­nye végső soron az állatlétszám drasztikus csökkenéséhez veze­tett. A rendszerváltás óta még sohasem volt olyan mélyen a sertés-, illetve szarvasmarha­tenyésztés, mint ezekben az években. A sertéslétszám a korábbi 10- 12 millióról ötmillió körülire esett vissza. Kijelenthető, hogy a parasztság - legyen az családi, szövetkezeti, állami vagy társas üzemben dolgozó - sokkal köny- nyebben boldogulna és látná el a húsipart alapanyaggal, ha a ter­melés helyzetét legalább közép­távra stabilizálnák. Az állatte­nyésztés súlyának sokkal na­gyobbnak kellene lennie az ag­rárágazaton belül, mint amilyen jelenleg. Az okok közé tartozik, hogy eddig egyetlen kormánynak sem sikerült elérni, hogy a parasztság a földet jól használja ki, olyan ál­lapotban tartsa, ami akár a kör­nyezetgazdálkodás, akár a turisz­tika számára is elfogadható - vé­lekedik Farkas Imre. Hiba, hogy az állattenyésztő telepek többsé­gétől elkülönítették a földeket. Pedig ha a paraszt a földművelés­ből tud létezni, akkor iparágakat (húsipar, tejfeldolgozás, bőr-, konzervipar) képes éltetni, ellát­va ezeket nyersanyaggal. Azt pe­dig már az iparra kellene bízni, hogy megtalálja a kész élelmisze­rek, feldolgozott áruk jelenlegi­nél nagyobb piacát. Arra a kérdésre, hogy az uniós belépést követően versenyképes lehet-e a magyar húsipar, a cég­vezető így válaszolt: bízik benne, hogy az egységes szabályozás kedvező, kiszámíthatóbb lesz számunkra, a termelő várhatóan garantált árhoz jut, a feldolgozó- ipar pedig stabilabb piaci árral számolhat. Áruink nyugati fo­gadtatásáról állítja, hogy minősé­gükkel, választékukkal már je­lenleg is megállják a helyüket. Az áru beözönlésétől nem tart, az uniós országok gyakorlata, hogy 90 százalékban önellátók, a ha­zai terméket helyezik előtérbe, ez ránk is vonatkozik majd, csak a választék miatt fogadunk egyes árukat. Fagykárenyhítés augusztusig A fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcsültetvények tulaj­donosai július 20-ig jelenthették be kárigényüket. Az előleg folyósítására hárommilliárd forintot különített el az agrár­tárca. Némi vigaszt jelenthet a szőlősgazdák számára, hogy a szüretnél már nem kell bíbelődni az adminisztrációval. Budapest A téli és tavaszi fagyok miatt terméskiesést szenvedett sző­lő- és gyümölcsültetvény-tulaj­donosok július 20-ig jelenthet­ték be kárigényüket a megyei földművelésügyi hivataloknál. Azoknak is jelezni kellett igé­nyüket, akik korábban a falu­gazdászok megkeresésére már megtették kárbejelentésüket. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium tá­jékoztatása szerint a szaktárca a kárigények bejelentését kö­vetően augusztus végéig folyó­sítja az előleget. Erre a célra 3 milliárd forintot különített el I az agrárkormányzat. A teljes összeg kifizetése szeptember­ben kezdődik és előrelátható­an novemberben fejeződik be. A kormány által jóváhagyott rendelet szerint hektáronként 30 ezer forint kárenyhítést kapnak azok a legfeljebb 100 hektárral rendelkező gazdák, akiknek az ültetvénye legalább ötven százalékban elfagyott. A támogatást csak a regisztrált szőlő- és gyümölcsültetvények után folyósítja az FVM. A falugazdászok felmérése szerint a téli és tavaszi fagyok miatt a 90 ezer hektárnyi sző­lőültetvényből 45 ezer hektár, a 89 ezer hektáros gyümöl­csösből pedig közel 70 ezer hektár károsodott az ország­ban. Némi vigasz lehet a szőlős­gazdák számára, hogy az idei szüret már sok könnyebbséget ígér, hiszen a szőlő kikerül a jövedéki törvény hatálya alól és a borászat adminisztrációja is egyszerűsödik, az ellenőrzés egy része a hegyközségekhez kerül. A szőlőtermelők többsége felesleges nyűgnek tartotta az igen bonyolult, úgynevezett szőlőpincekönyv vezetését is. A gazdák nyomására a pince­könyv vezetését tavaly már megszüntették. A szőlőműve­lők adminisztrációs kötelezett­sége ugyan megmarad, de el­múlik az a fajta fenyegetettség, amelyet a szigorú jövedéki sza­bályozás jelentett számukra. _______________________________ (UJVÁRII SE RTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 29. HÉT (FORINT) I. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 259,30 it Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 259,12 ít 2. szövetkezeti átlagár: 258,40 ö 3. egyéni vállalkozói átlagár: 262,05 II. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 258 ű 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 260 ű 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 260 ű 4. Központ (Budapest, Pest megye): 259 it 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 264 a 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 254 ú 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 260 it III. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 324,57; U: 312,08; R: 287,01; O: 271,23; F ű ü 8 it >: 257,48 a Forrás: HÚSCÉH

Next

/
Oldalképek
Tartalom