Tolnai Népújság, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-04 / 128. szám

6. OLDAL M E GYEI TÜKÖR 2002. Június 4., Kedd Tolna megye A Dél-Dunántúli Regionális Természetbarát Szö­vetség tagjai kirándulást tettek a horvátországi Papuk-hegységbe. A túrán Tolna megyéből húsz - bonyhádi, paksi, simontomyai és szekszárdi - ter­mészetbarát vett részt. Dománszky Zoltán a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke akár egy napos kirándulásra is ajánlja a természeti szép­sége mellett sok kulturális értéket is rejtegető közeli hegységet.- Somogy, Tolna és Baranya megye termé­szetjárói számára minden évben „összetartó” túrát szervezünk. Az idén a horvátországi Pozsegai hegységrendszer legészakibb tagját, a Papuk-hegységet látogattuk meg. Szép időben itthonról, a Mecsekről látni lehet a csúcsait. Kö­zelről, nekünk hegyek-völgyek járóinak rendkí­vüli élményt adott vízeséseivel, karszt-barlang- jaival, forrásaival, ritka délszaki növényeivel. Mindössze két napot töltöttünk ott, s ez alatt a rövid idő alatt a sok természeti szépség mellett rengeteg kulturális értékkel is találkoztunk. Rö­vid és hosszú túráinkon várak, templomok, ko­lostorok kínálnak érdekes látnivalókat. Az óra­Decsiek Felső-Normandiában Nagy sikert arattak a gyermektáncosok Farkas Éva tanítónő vezetésével 10-12 éves decsi általános is­kolások tánccsoportja utazott a közelmúltban Felső-Norman- diába, ahol három településen mutatkoztak be és vettek részt a tavaszköszöntő ünnepen Cormeilles-ben. Az ott szerzett él­ményekre így emlékezik Gálos Zsuzsanna 5. osztályos tanuló. Decs-Cormeilles Találkoznak a Gábor Dénes-díjasok Paks Találjuk fel a jövőt az atomerőmű szemszögéből címmel a Paksi Atomerőmű Rt. találkozót rendez ma délelőtt 10 órától a Gábor Dé­nes díjjal kitüntetettek számára. A harminckét meghívottat szak­mai előadások várják a látogató központban, megtekintik az erő­mű üzemi területét és mód lesz kötetlen baráti eszmecserére is. ■ Civil Casino A Civil Casino keretében ma este 17.30-tól Kocsis Imre Antal, Szek- szárd Megyei Jogú Város polgár- mestere kötetlen beszélgetésre várja a szekszárdi polgárokat. A beszélgetés helye hagyományo­san az Incognito Klub a Garay té­ren. A programban a „Kézjegy” Toliforgatók klubját bemutatja Kosztolányi Péter ügyvezető el­nök, amelyet kötetlen beszélge- tés követ.___________________+ Hírek Dombóvárról A dombóvári önkormányzat és a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által márciusban meghir­detett drogmegelőzési vetélkedő­sorozatra a településen működő oktatási intézmények tizennyolc csapata jelentkezett. A verseny eredményhirdetése és díjkiosztó­ja szerda délután két órakor kez­dődik a városháza dísztermében. * * * A Deutschklub a nyári szünet előtti utolsó összejövetelét kedd este hét órától tartja a Német Kö­zösségi Házban, ahol a nemzeti­ségi civil szervezet őszi program­jainak előkészítéséről lesz szó. * * * A művelődési házban szerda dél­után öt órakor a Zrínyi Ilona Álta­lános Iskola diákjai adnak zenés- énekes-verses-táncos gálaműsort társaiknak és szüleiknek. ■ Szekszárdi diákok a Beszkidekben Egy hetes táborozáson vett részt a szekszárdi 5-ös általános isko­la diákönkormányzatának 40 fős csapata a csehországi Beszkidek lábánál fekvő magashegyi üdü­lőhelyen. A táborhely gyönyörű környezetben, kis hegyi patak ölelésében maga volt a nyuga­lom. Változatos programokra: magashegyi túrára, skanzenláto­gatásra, a Tátra Múzeum autó­csodáinak, az aragonit-barlang megtekintésére és sportmérkő­zésekre invitálták a helyiek a szekszárdi diákokat. A közeli cseh iskolában szeretettel és kí­váncsisággal fogadták a diákok és tanáraik a szekszárdiakat, hi­szen a program másik célja a partnerkapcsolat kiépítése volt. A kirándulást az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatta. _________________________MJ. Tö bbször elgondolkodtam már azon, hogy mit is jelent a testvérte­lepülés szó. Úgy képzeltem el, mint két testvér egymáshoz való ragaszkodását. Aztán a valóságban is megtapasztalhattam: meghívást kaptunk Decs francia partnertele­pülésétől, Cormeilles-ből. Az álta­lános iskola első osztályától kezd­ve népi táncot tanulok Farkas Éva tanítónőtől. Januártól májusig he­tente többször tartottunk próbá­kat, ezek hosszúak és kimerítők voltak, de azért megérte. A csoport első külföldi szereplésére nagy lel­kesedéssel, szorgalommal készül­tünk és nagyon izgultunk, hogy minden jól sikerüljön. Elérkezett végre az indulás várva-várt napja. Az út igen hosszú és fárasztó volt. Átutaztunk Ausztrián, Németor­szágon és Franciaországon. Útköz­ben sok szépet láttunk: pipacsme­zőket, szélmalmot, sárgálló repce­földeket és békésen legelésző te­héncsordákat. Végre megérkez­tünk szálláshelyünkre, Asnieres- be. A vendéglátók nagy szeretettel fogadtak minket, csodálatos prog­ramokat szerveztek nekünk, tele meglepetéssel és örömmel. A környező iskolákat is meglá­togattuk, ahol barátokra találtunk. Engem az epaignes-i iskolában ért a legnagyobb meglepetés, ahol egy kedves, szeplős, vörös hajú lány belém karolt és kérte, hogy leve­lezzünk egymással én természete­sen örömmel fogadtam a lehetősé­get. Sok fellépésünk volt és büsz­kén mondhatom, hogy mindenütt nagy sikert arattunk. Ellátogattunk a tengerhez is, megnéztünk egy halászkikötőt, homokvárat építet­tünk és kagylókat gyűjtöttünk. Miután elbúcsúztunk vendég­látóinktól, ellátogattunk Párizsba. Először az Eiffel-tomyot néztük meg, az „Öreg hölgy” harmadik emeletére lifttel mentünk fel. Em­lékeim legszebb dobozában őr­zöm mindazt, amit ott láttam: a Szajnát, a Notre Dame-ot, a Sacré- Court és a gyönyörű szép párizsi napsütést. Feledhetetlenek a None Dame óriás rózsaablakai. A szé­kesegyházban néhány lánytársam­mal leültünk egy padra és kíván­tunk valamit. Párizs szívében a 0 kilométert jelző kőre álltam és ak­kor úgy éreztem, minden ház, templom és érdekes épület énrám néz. Hazafelé kettős érzés fogott el: szívem'szerint Normandiában maradtam volna a „testvéreink” között, de ugyanakkor hazaérni is nagyon akartam már. Az úton gon­dolatban még egyszer végigtáncd- tam Cormeilles utcáit, integettem a tengernek és a csodás Párizsnak. Amikor végre megérkeztünk, meg­pillantottunk a Decs-táblát, leszáll­tunk a buszról és én végre anyu­kám nyakába borultam, akkor ér­tettem meg a mondást: mindenütt jó, de a legjobb otthon! venter Kiváló a Bartina Sikeresen szerepelt az „új csapat SZEKSZÁRD-SZÁZHALOMBATTA A Martin György Néptánc Szö­vetség kétévente rendezi meg a Néptánc Együttesek Bemutató Színpada elnevezésű országos minősítő fesztivált, amelyre az elmúlt hétvégén került sor Száz­halombattán. A szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület nagye­gyüttese részt vett a minősítő fesz­tiválon és elnyerte a „Kiválóan mi­nősült” címet, ami a legmagasabb fokozatnak számít. A megmérette­tésen az ország minden részéből érkezett 25 együttes vett részt, a csoportoknak 30 perces műsort kellett adniuk. Mint azt Matókné Kapási Júlia, az együttes művésze­ti vezetője elmondta, a kiváló mi­nősítés azért is nagyjelentőségű, mert a mostani csapat egy új, fia­tal gárda, akik az ifi korosztályba tartoznak, s mint a végeredmény is mutatja, felnőtt korú táncosok­ból álló együttesekkel összemérve is kitűnően megállták a helyüket. VENTER Jut is, marad is a pénzből Kevesebben jelentkeztek a táborba Tolna Idén jóval kevesebb tolnai diák nyaral a balatonszepezdi tábor­ban, mint korábban. Az eredetileg 90 fő számára tervezett, a tolnai önkormányzat által támogatott nyaralásra most csak 62-en jelent­keztek, így a város 1,7 millió forin­tos táborozási keretösszegéből több maradt egyéb nyári gyermek­programok finanszírozásának ki­egészítésére. így a mözsi diáktűz­oltók táborozása 100 ezer, az isko­lavédőnő által szervezett Egészség Tábor 90 ezer, a művelődési köz­pont „Magam tervezem” kézmű­ves tábora 90 ezer, a tolnai gyer­mek- és ifjúsági önkormányzat képző tábora 50 ezer, a mözsi I. Ist­ván iskola leány labdarúgó csapa­tának edzőtábora 20 ezer forint tá­mogatást kapott. A balatonszepez­di táborra (a létesítmény idei felújí­tási költsége, a diákok táborozásá­nak önköltségének fele, az útikölt­ség és belépők) 1,152 millió forin- tot fordít az önkormányzat. -es­Olvasóink írták Tanártalálkozó Bogyiszló A Bogyiszlói Falunapokra a helyi iskola egykori pedagó­gusai is meghívást kaptak. A „tanártalálkozó” révén meg­fogant gondolatait Boda Zol­tán, a bogyiszlói iskola jelen­legi igazgatója vetette papír­ra, és küldte el szerkesztősé­günknek. A tanterembe lépve törpének érez­tem magam, remegő kézzel fog­tam Veletek kezet, és el-elcsukló hangon köszöntöttelek Bennete­ket. Persze, hogy izgultam, szo­rongtam, hiszen most én feleltem, számot adtam arról, hogy meg tu­dok-e feleim Nektek. Vissza tudok-e adni valamit ab­ból, amit adtatok? Vajon mit gon­doltok rólunk, a falu mai vezetői­ről, hányasra értékelnétek a felele­tet? Hányast adnátok emberség­ből, gyermekszeretetből, iskolai teljesítményből, faluszépítésből, a falunapokon érzelemgazdagságból, figyelmes­ségből? Tudom, hogy nincsenek ilyen tantárgyak, de a tanórai su­gárzásotok - látjátok - ezt váltotta ki belőlem és társaimból. Talán nem is olyan fontos így visszanéz­ve, hogy nem tudtam soha fejen állni, vagy a matematikával, a rajz­zal gondjaim voltak. A lényeg az, hogy ezt Ti hogyan kezeltétek, ho­gyan oldottátok meg, hogyan NE­VELTETEK bennünket. Mert ne­veltetek, még ma is, amikor szülő a gyermekének, szülők a tanárok­nak, a tanárok a tanároknak sorol­ják: bezzeg a Viktor, a Tóth Janika, a Hága Kati, a Julcsi néni, a Csör­gőék, a Bolváriék, a Fenyvesi Éva és a többiek idejében..., stb. Tu­dom, hogy ezeket a gondolatokat a fiatalság iránti nosztalgia is táp­lálja, de ezzel együtt részei vagy­tok Bogyiszlónak, és mindannyi­unknak, akik közietek lehettünk. Minden bogyiszlói nevében kö­szönöm, és várunk Benneteket jö­vőre is! ■ Magyar Táncfesztivál Győrött Mihez van joga az ellenőrnek? Inzultus egy szekszárdi autóbusz járaton, a kivizsgálást megkezdték Ez az eset pénteken, az esti órákban történt, de olvasóink több hasonló történettel fordultak már szerkesztőségünkhöz. Szekszárd Pénteken este Szekszárdon a vas­útállomásról induló 2-es helyi jára5 tos buszon, mely 21 óra 35 perckor indult a műszergyár irányába, egyetlen utas tartózkodott. A két ellenőr a Palánki úton, a rehabilitá­ciós intézetnél szállt fel. Az utastól, Sz. Gábortól - aki éppen munkába igyekezett - kérték a jegyét, a bérle­tét mutatta fel. A testesebb ellenőr közölte vele, hogy a bérlet érvény­telen, mert bár nem járt le, az iga­zolvány számát elfelejtette a tulaj­donos a bérletre ráírni. Ezt azonnal pótolni lehetett volna, de az ellen­őrök a fiatalember elmondása sze­rint kitépték a kezéből a bérletét. Sz. Gábor kérte az ellenőröket, hogy igazolják magukat, de azok erre minősíthetetlen hangon rea­gáltak. Az egyik ellenőr, a magas, testes férfi, többször a gyenge fizi­kumú, alacsony fiatalember felé rúgott, aki leszállt a járműről, de a bérletét nem kapta vissza. Ezt kö­vetően a szekszárdi rendőrségen Sz. Gábor telefonon bejelentést tett és kérte a rendőröket, hogy szon- dáztassák meg az ellenőröket, mert a magasabb férfi lehelete alkohol­szagú volt. Az eset utáni első mun­kanapon Sz. Gábor a Volánnál kezdte a napját, az ellenőrök veze­tőjét kereste meg panaszával. Végig hallgatták, a bérletét is visszakap­ta, de még elnézést sem kértek tő­le. Ezt követően hívta fel szerkesz­tőségünket. Varga Péter, a szekszárdi rendőr- kapitányság bűnügyi osztályának a vezetője elmondta: pénteken este valóban érkezett egy bejelentés a buszellenőrök magatartásával kap­csolatban. Az ügyeletes rendőr fel­hívta telefonon a Volán diszpécser- szolgálatát, és jelezte a felmerülő problémát. H. Andrást, az egyik ellenőrt hétfőn délután sikerült utolérnünk, akkor a bonyhádi vonalon dolgo­zott. H. András elmondta: ő udvari­as hangon szólt a fiatalemberhez, akinek a bérletéről hiányzott az igazolvány száma, erre fel is hívta a figyelmét. Sz. Gábor azonban nem ismerte el, hogy emiatt nem lenne érvényes a bérlete, szót szó köve­tett, majd a fiatalember feljelentés­sel fenyegette meg az ellenőröket. H. András 58 éves, nyugdíj előtt áll, és olyan gyógyszert szed, mely­re nem ihat szeszesitalt, tehát az al­koholos lehelet, amit az utas állít, teljesen valótlan. Szerkesztőségünk az üggyel kapcsolatban megkereste a Volán személyforgalmi üzletág igazgató­ját Salamon Lőrincet, aki elmond­ta: az ellenőrnek azért van karsza­lagja, hogy az utas azonnal láthas­sa, kivel is áll szemben. Ha az el­lenőr kéri, köteles az utas igazolni magát, sőt a személyi igazolványát is elkérhetik. Salamon Lőrinc elis­merte, hogy az ellenőr is köteles igazolni magát, ha ehhez az utas ragaszkodik. Az említett esetben ez elmaradt. H. Andrásról az igaz­gató úgy nyilatkozott, hogy a leg­felkészültebb ellenőr és kétli, hogy udvariatlan lett volna az utassal. Szerinte Sz. Gábor (aki személye­sen is panaszt tett az igazgatónál), a gyenge fizikumú fiatalember a „kötözködő típus”. Egy tolnai ese­tet is említettem Salamon Lőrinc­nek, amikor az autóbuszról egy idős, nyugdíjas házaspárt azért tessékelt le az ellenőr, mert a férfi­nál nem volt személyi igazolvány (a feleségnél volt, de hiába bizony­gatták, hogy a férj 74 éves), illetve egy másik olvasónk panaszát, ami­kor a diákokkal jártak el hasonló módon az ellenőrök, noha bérle­tük volt. Az igazgató szerint van­nak utazási feltételek, melyeket jogszabályok határoznak meg, és azt be kell tartaniuk az utasoknak is. Arra a kérdésre, hogy a diszpé­cser, miután a rendőrség jelezte a panaszt megszondáztatta-e az el­lenőrt, az igazgató azt felelte, a diszpécser nem főnöke az ellenőr­nek, így erre neki nincs is lehetősé­ge. Az igazgató szerint voltak, és a jövőben is lesznek az ellenőreik magatartásával kapcsolatos beje­lentések, ez ezzel a munkával jár. Kérdésünkre, hogy volt-e már arra példa, hogy az ellenőrt a bejelentés miatt elmarasztalták, Salamon Lő­rinc azt válaszolta, hogy volt, sőt még elbocsátásra is sor került. Az említett esettel kapcsolatban el­mondta: napokon belül alaposan kivizsgálja a történteket. Ennek eredményére a későbbiekben még visszatérünk. mauthner Dél-dunántúli természetjárók a Papuk-csúcson A Délszláv háború történései sok természetkedvelőt vissza­tartanak attól, hogy felfedezzék a közeli horvátországi hegye­ket. Tartanak az aknaveszélytől, pedig tervszerű erdőgazdál­kodás és frissen festett turista jelzések nem képzelhetők el aknásított területeken - mondja Dománszky Zoltán, a Tolna Megyei Természetbarát Szövetség elnöke. Ahol számon tartják Grábócot Természetjárók a Papuk-hegységben hovicai Szent Miklós kolostor papjai például számon tartják a mi grábóci szerb búcsúnkat, részt is vesznek azon. Sokan a Délszláv háború mi­att, aknaveszélytől tartva monda­nak le a Papuk-hegység bebaran­golásától. Mi most megtapasztalhattuk, hogy a gyönyörű bükkösökben, tölgyesekben tervszerű erdőgazdálkodás folyik, hogy egyre több turista­utat jelölnek ki. Ez nem lenne elképzelhető veszé­lyes területen. Kirándulásunk egyben továbbképzés is volt. Több polgári természetvédelmi őr itt adott számot ismereteiről, itt tette le vizsgáit. pál ágnes Tizennyolc együttes mutatkozik be a június 21-én kezdődő Magyar Táncfesztiválon, Győrött - jelen­tette be az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón Kiss Já­nos, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, a Győri Balett igazgatója. Az immár har­madik alkalommal megrendezen­dő egyhetes programsorozatnak a Győri Nemzeti Színház ad ott­hont. Az eseménysorozat a Hon­véd Táncszínház és a Budapest Táncegyüttes szabadtéri műsorá­val zárul június 28-án a győri Szé- chenyi téren. _______________■ Sz abadtéri fellépés Cormeilles-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom