Tolnai Népújság, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-21 / 116. szám

| 2002. Május 21., Kedd MEGYEI TÜKÖR 5. OLDAL ______________Mondom A Magamét______________ IH ÁROSI IBOLYA Lakópark Lassan divatba jönnek a lakóparkok. Azt a területet hívják így, ahol a beköltözőknek minden rendelkezésükre áll. Van benne ét­terem, áruház, persze a megfelelő színvonalú áruval, uszoda, a megfelelő kiszolgáló létesítményekkel, szaunával, masszázzsal, iszapfürdővel, kozmetikával, meg mindennel, amit a lakók csak parancsolnak. Szerényen portaszolgálatnak mondják azt rend­szert, amely megakadályozza, hogy hívatlan vendégek betegyék a lábukat. A lakóparkban béke van, nincsenek koldusok és hajlék­talanok, tolvajok és betörők. Ellenben biztosan van megbízható baby sitter, meg kerti partit rendező szolgálat. Meg amit a lakók még szeretnének. Ami nincs meg bent a lakóparkban, azt a meg­felelő hitelkártyákkal, a megfelelő áruházakban vásárolják meg. A gyerekek reggelente autóval mennek az előkelő óvodába, majd a megfelelő iskolába. Később beiratkoznak a város legjobb középiskolájába, a legjobb tanárok a legjobb egyetemekre készítik fel a diákokat. Ha a sorból hiányzik egy, nem gond, majd alapíta­nak egyet maguknak. Előbb, utána, vagy közben 1-2 évet persze külföldön töltenek a fiatalok, hogy elsajátítsák a szükséges idegen nyelveket. És nem ők lesznek a „multik" alkalmazottai, az EU hi­vatalnokai, az új magyar politikai elit. Nem, azok mindig a feltö­rekvő középosztály fiai és lányai lesznek, akik megdolgoznak a si­kereikért. A gazdagok maradnak a saját birodalmukban. Nem tudjuk, hogy a havi százezer forint közös költséget fizetők hányán lesznek, hányán vannak. Csak az újgazdagok építenek nagyobb és csicsásább házat, mint amennyire valójában pénzük és szükségük van. Hogy megpukkadjon a szomszéd. Az igazán gazdagok már nem mutogatják magukat és nem foglalkoznak a szomszéd véleményével. Van akinek mindez tetszik, van akinek nem. Van aki úgy gondolja, tenni kellene ellene, s van aki úgy, rá­szánja az életét, hogy legalább a gyerekének, unokájának jusson kezdetnek legalább egy garzon a lakóparkban. Mindegy, minden­képpen eljön, sőt itt van már Amerika. Sörfesztivál a piactéren Több ezer nézőt vonzott a rendezvény dött be. A választás megosztotta a több ezer nézőt, voltak akik re­mek ötletnek tartották, mások némi joggal arról panaszkodtak, hogy a műsort csak hallották, a színpadot nem látták a zsúfoltság miatt. így vagy úgy, a többség jól érezte magát, ehhez adva volt a jó idő, a hideg sörök és a magas színvonalú műsorok, helyi együttesek, sztárvendégek jóvol­tából. A hangulat már az első na­pon remek volt, ekkor rendezték a német nemzetiségi napot. Pün­kösd vasárnapján a délelőtti gyer­mekműsorok után délután és es­te sztárok is színpadra léptek, az Irigy Hónaljmirigy, a Rajkózene­kar és a Pa-Dö-Dö. Rákosi Paks A kofák asztalai mellett ezút­tal a közönség foglalta el a helyet, sokan azonban csak állva nézhették végig a mű­sort, olyan nagy volt az érdek­lődés a pünkösdi sörfesztivá­lon. A hagyományosan pünkösdkor sorra kerülő rendezvény helyszí­ne majd egy évtizede az Atom­erőmű SE sportcsarnoka és an­nak környéke volt. A rendező, a Paksi Közművelődési Kht. ezút­tal több ok miatt új helyszín, a pi­actér mellett döntött, amelynek felújítása a közelmúltban fejező­Előző kérdésünk: mit szeret, bort, vagy sört? Az SMS-ben és interneten szavazók túlnyomó többsége a bort szereti, pon­tosan 56 százaléka. MAI KÉRDÉSÜNK: Legyen-e luxusszálloda a szekszárdi laktanyából? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepiUsag.hu , és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Tolnára tekintett európai borvilág Emlékezetes szekszárdi és kölesdi látogatás Szombaton Tolna megyére tekintett az európai borvilág. Konkrétabban a megyében található két borvidékre, a szek­szárdira és a tolnaira. A tizenkét országot és 52 bejegyzett, térképen regisztrált borvidéket tömörítő Európai Borterme­lők Régiója (AREV) itt tartotta kongresszusának zárónapját. Szekszárd - Tolna A mintegy félszáz bordiplomatát - köztük a kontinens borászata meghatározó országai­nak, Franciaországnak, Spanyolországnak és Olaszországnak a képviselőit - szombat reg­gel térségünk legnagyobb borászati üzeme, a bonyhádi Danubia előtt dr. Tollár Tibor, az esemény Tolna megyei főszervezője, a me­gyei közgyűlés alelnöke fogadta. Az üzemlá­togatás után Szekszárdra érkezett a delegáció, hogy a Borkútnál tett rövid látogatás és a pol­gármesteri köszöntő után folytassa munkáját Táncra is perdültek Az AREV-küldöttség szombaton délután ellátogatott a Tolnai Borvidék központjába, Kölesére is, ahol a Borok Háza udvarán ekkor tartották a borvidék IV. borversenyének ünnepélyes eredményhirdetését. Az európai borászok érkezésekor már javában zajlott a borversenyen szereplő borok kóstolása, amelyből a vidám külföldi delegáció is kivette a részét. A ren­dezők a díjnyertes nedűk közül kínáltak - köztük magyar szőlőfajtából készültet is - a vendégeknek. A kellemes miliőben zajló program során a vendég­látók a borvidék borai mellett a régió sokszínű kultú­rájából is ízelítőt adtak, az aparhanti székely, a gyön- ki német táncegyüttes, a simontomyai citerazenekar és a kölesdi népdalkor közreműködésével. A dele­gáció tagjai végül táncra is perdültek, és igen jó hangulatban búcsúztak a Tolnai Borvidéktől. az AREV kongresszu­sa. Még mielőtt a tol­mácsok és a tolmács­gépek vették volna át a főszerepet a megyehá­za dísztermében - ahol ilyen rangos nemzetközi esemény már régen zajlott - a szervezet rövid sajtótájékoztatót tartott. Mégpedig az előző napon elnöki funk­ciójában megerősített spanyol Pedro Sanz Alonso vezetésével. Mint megtudhattuk: az Európai Uniót és az Európa Tanácsot külön­böző szakanyagokkal és az általa hozott hatá­rozatokkal ellátó, eme nagytekintélyű szerve­zeteket orientálni kívánó AREV a magyaror­szági plenáris üléseken tizenegy pontból álló határozat tervezetet fogadott el a bor és a ha­gyományok védelme, valamint a fejlődés elő­segítése érdekében. Pedro Sanz Alonzo ki­emelte: „A jövedékiség és a bor­adó területén előbb-utóbb min­denképpen azt szeretnénk elér­ni, hogy nullaszázalékos legyen. Ennek fokozatos elérésére tech­nikákat is leírtunk a plenáris ülé­seken megfogalmazott határozat egyikében.” Az eredetvédelem területén is reform értékű elkép­zelést fogalmazott meg a kong­resszus. Nem csak azt szeretnék elérni, hogy csak azok címkéz­hessenek, ahonnét valójában származik a bor, hanem egy-két francia diplomata odáig is el­ment, hogy egy adott ország spe­ciális borfajtáját ne lehessen elő­állítani külföldön. A kongresz- szus előző két napján Pécsett a hazai borvidékek AREV-tagjai A vendégeket Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármes­tere köszöntötte a Borkútnál közül felszólalt a húsz hegyközséget magába foglaló Tolnai borvidék titkára, Steitz János. Szűkebb pátriánk képviselője, az egyes nem­zeteken belüli régiók az eddiginél szorosabb érdemi együttműködését hangsúlyozta. A szekszárdi ülésen már nem hozott újabb ha­tározatot, állásfoglalást a kongresszus. A házi­gazda két borvidék mintegy egyenként húsz perces bemutatkozása után, az AREV-tagsá- gra pályázó országok, Csehország, Románia és Szlovénia képviselője mutatta be a borter­melés szempontjából országát és saját vidé­két. A kongresszus csaknem valamennyi tag­ját feldobó kölesdi látogatás után a megyehá­za dísztermében tartott gála vacsorával zámlt az Európai Bortermelő Régiók magyarországi kongresszusa. Az est fénypontja volt, hogy az Alisca Borrend tiszteletbeli tagjává celebrálta Hubert Musotte francia képviselőt. Az Euró­pai Szakmai Bortanácsban igazgatói tisztet betöltő idősebb úr derekasan kiállta az avatá- si próbákat. ________________________vem Ju bileumok jegyében, Bonyhádon Felújították és ájraszentelték az evangélikus templomot A jubileumok jegyében zajlottak a bonyhádi Pünkösdi Na­pok a Völgység fővárosában. Vasárnap délelőtt a 200 éves evangélikus templom újraszentelésére került sor, annak fel­újítása alkalmából. Dr. Harmati Béla püspök igehirdetésében méltatta és elismerte a gyülekezet áldozatkész munkáját s mint mondta, „Két évszázad tekint le ránk ezekből a falak­ból, pünkösdkor az egyház születésnapján különösen öröm, hogy megújult ez a templom kívülről és belülről egyaránt.” A templom újraszentelése úrvacsoraosztással fejeződött be. Bonyhád __ A nap eseményeinek folytatása­ként koradélután ünnepi megem­lékezésre került sor a városi Né­met Ház alapításának 10. évfor­dulója alkalmából. Rittinger An­tal, a helyi Német Kisebbségi Ön- kormányzat elnökének köszöntő­jét követően utcai felvonulással vette kezdetét az immáron hagyo­mányos városi Pünkösdölő című zenés, táncos vigadalom. A rend­kívül jó időnek is köszönhetően nagy számú érdeklődő kísérte a különböző csoportok felvonulá­sát és produkcióját. A felvonulás közben, az esemény részeként tiszteletadásra és koszorúzásra került sor a 10 éve felavatott II. vi­lágháborús emlékműnél. A Mű­velődési Ház szabadtéri színpa­dának közönségét elsőként dr. Józan Jilling Mihály, a Magyaror­szági Németek Országos Önkor­mányzatának alelnöke köszön­tötte és kívánt jó hangulatot a megjelenteknek. Köhlerné Koch Ilonka a 15 éves jubileumát ün­neplő Kranzlein Néptánc Egyesü­let elnöke méltatta a város kultu­rális életében jelentős szerepet vállaló csoport tevékenységét. A színpadra lépő 12 csoport pro­dukciója után hajnalig tartó bál zárta pünkösd első napját. Hétfőn az ünnepi szentmisét követően a felvidékieknek a Völgységi Múze­um falán elhelyezett emléktáblá­ját koszorúzták meg. A délelőttöt a Művelődési Házban a Felvidéki­ek Egyesületének ünnepsége, il­letve a Felvidéki Polgármesterek Találkozója zárta. Tegnap délután zajlott az a „Bonyhádi találkozá­sok” című ünnepség, melynek ap­ropóját a várossá nyilvánítás 25. évfordulója adta. A kulturális programok egyik kiemelkedő ré­sze a „25 éves-városok” című fotó- kiállítás, mely Bonyhád mellett Dunakeszit, Marcalit és Siklóst mutatja be. sat Az evangélikus templom fotó: bakó FACT-felmérés Felmérést készített a pécsi szék­helyű FACT Alkalmazott Társa­dalomtudományi Kutatások In­tézete a paksi Jövő drogok nél­kül Alapítvány megbízásából a város négy középiskolájában a múlt héten. A vizsgálat során mintegy ezer fiatalt kérdeztek meg kérdőívek kitöltetésével vé­leményükről, szokásaikról az egészségi állapotukat befolyáso­ló tényezőkkel kapcsolatban. A vizsgálat feldolgozása után rész­letes jelentés készül a kérdés­körről. ■ Ballagó kézművesek Meghitt, családias együttlét ke­retében búcsúzott szombat dél­előtt az iskolapadtól a bonyhádi Vörösmarty Mihály Ifjúsági és Művelődési Ház keretében mű­ködő Kézműves Szakiskola 9 végzős hallgatója. A ballagás, mely egyben a mesterjelöltek munkáiból ké­szült kiállítás megnyitója is egy­ben, kettős ünnepe az intéz­ménynek. A szőnyegszövő, ko­sárfonó, fazekas és bőrdíszmű­ves diákok záróvizsgájára június 12-én kerül sor. sat Mentősök megyei találkozója Évente nyolcvanezer szállítást végeznek Többszáz érdeklődő volt kíváncsi a megyei mentősnapra, me­lyet a művelődési ház előtti téren rendezett meg az Országos Mentőszolgálat és a Tolna Megye 104 Mentőalapítvány. Dombóvár Az OMSZ Tolna megyei szerveze­tének főorvosa, dr. Kovács Éva el­mondta, hogy hét településen mű­ködik állomásuk, ahol harmincegy Toyota és Mercedes típusú mentő­autóval 224 kollégája áll szolgálat­ban. A járművek évente összesen 2,3 millió kilométer tesznek meg az ország útjai. Tizenkét hónap alatt mintegy nyolcvanezer szállí­tást végeznek, melyek 20%-át teszi ki a sürgősségi betegellátás. A me­gyében jelenleg három fő- és négy mellékállású mentőorvos dolgo­zik, ám jóval többre lenne szük­ség. Örvendetes, hogy az ápolók közül többen is jelentkeztek men­tőtiszti képzésre. Dombóváron és Pakson új állomást kellene kialakí­tani, a többi épület állaga megfele­lő. A gyógyszer-, a kötszer- és a műszerellátottság jó, ennek fejlesztésében sokat segít a Tolna Megye 104 Alapítvány, mely jónéhány korszerű esz­köz beszerzéséhez járult hoz­zá a közelmúltban. A mostani­nál még gyorsabb vonulás ér­dekében Dunaföldváron, Gyünkön, Nagydorogon és Bátaszéken volna szükség mentőállomás létesítésére. Az új egészségügyi kormányzat­tól azt remélik, hogy rövid időn belül olyan bérezést alakít ki a mentősök számára, mely vonzó­vá teszi a pályát sok fiatal szakem­ber számára és a nagy tapasztala­tokkal rendelkező dolgozóknak sem kell a jövőben máshol is mun­kát vállalniuk azért, hogy el tudják tartani a családjukat. -gr­Tisztelgés Bogár István előtt Posztumusz emlékplakett a falu nagy szülöttének Őcsény Község Képviselőtestülete úgy határozott, hogy Bogár Istvánt a településért végzett kiemelkedő munkája elismeré­seként posztumusz „Őcsény Községért” emlékplakett kitün­tetésben részesíti. Őcsény Bogár István 1923-ban született Őcsényben. A nagykőrösi Refor­mátus Líceum és Tanítóképző In­tézetben szerzett diplomát, a má­sodik világháború után Sárpilisen kezdett tanítani. Már munkába ál­lásának esztendejében, 1946-ban, létrehozza a faluban a dalárdát. A következő esztendőben igazgató­vá választják, ezt a pozíciót 1971- ig tölti be. A pedagógusi munka mellett a falu kulturális életének szervezője lett. A férfikórust ve­gyes kórussá alakítja és vezetője lesz az Őcsényi Népi Együttesnek. Elindítja a nép­dalgyűjtő mun­kát, néprajzi szakkört szer­vez és irányítá­sával Sárpili­sen is népi együttes ala­kul. Bogár Istvánnak köszönhető­en, a sikerek hatására a Sárközben pompás műsorokat állítanak ösz- sze. Bogár István ötlete nyomán rendezik az első „Sárközi bált”, amely aztán „Sárközi lakodalmas” néven megmozgatta az egész tér­séget és máig élő hagyomány szü­letett belőle, s ebből nőtt ki ké­sőbb a Duna Menti Folklórfeszti­vál. Pista bácsi a Sárköz néprajzi anyagát, tárgyi emlékeit is fárad­hatatlanul gyűjtötte, nyugdíjas évei sem teltek tétlenül. Tovább segítette a hagyományőrző cso­portokat, különösen szülőfaluja, Őcsény, csoportjával szövődtek szorosra a kapcsolat szálai. Bogár István olyan ember volt, akiben bíztak, akire felnéztek, akinek el­fogadták tanácsait. Szülőföldje, a Sárköz, s szülőfaluja, Őcsény, méltóképpen őrzi híres szülötte emlékét, szellemiségét, bizonyság erre a posztumusz adományozott emlékplakett is, amelyet Bogár Ist­ván születésének napján, május 18-án, az őcsényi református te­metőben rendezett ünnepség ke­retében adtak át jelképesen a falu nagy szülöttének. _________vem

Next

/
Oldalképek
Tartalom