Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

6. OLDAL T OLNA MEGYE 2002 - NAGYMÁNYOK 2002. Április 26., Péntek NAGYMÁNYOK Önkéntes lánglovagok Első írásos nyo­mát 1938-ban lehet találni a Nagymányoki Önkéntes Tűz­oltó Egyesület­nek. Hucker András elnök 1961 óta ön­kéntes tűzoltó.- Tűzre, vízre vigyázunk a fa­luban. Ott vagyunk kisebb tüzek- nél, segédkezünk a hivatásos tűz­oltóknak nagyobb baj esetén. Ha víz keseríti meg a lakosság életét, akkor azt próbáljuk kordában tar­tani. Kiszivattyúzzuk a pincék­ből, mentjük, ami menthető. Szervezetünket az önkor­mányzat támogatja, amit pályá­zati lehetőségekkel élve egészí­tünk ki. így pótoljuk felszerelé­seinket. Egy jó állapotban lévő tűzoltó autóval dolgozunk. Je­lenleg 39 felnőtt és 5 ifjúsági ta­gunk van. Jó kapcsolatot alakí­tottunk ki testvértelepülésünk, Teunz község lánglovagjaival. ■ Nyugdíjas bányászok szakszervezete A Mecsek szén- lelőhelyein be- • zárásukig sok nagymányoki dolgozott. Az­óta sokan nyug­díjasok lettek. Őket fogja össze a Mecseki Bá­nyászok Szak- szervezetének nyugdíjas tagozata, amelynek elnöke Brandt János.- Nagymányoki alapszerveze­tünket 1989-ben hívtuk életre. Akkor közel háromszázan vol­tunk, ma 430 tagot számlálunk. Ápoljuk a régi bányász hagyomá­nyokat, segítünk társainknak ügyes-bajos dolgaik intézésében. Időközönként kirándulunk. A Bányásznapot minden esztendő­ben megtartjuk emlékművünk­nél, melyet az aparhanti Palkó At­tila készített. Ótvenhét, bánya­szerencsétlenségben elhunyt tár­sunk nevét vésettük fel rá. Közöt­tünk a híres bányász összetartás máig él, most is úgy köszönünk egymásnak: Jó szerencsét! ■ Két szakosztály A Nagymá­nyoki Sport­egyesület 1928 óta működik. Hosszú ideig a Brikettgyár támogatta, majd annak leépülésével az önkor­mányzat vette át a szponzor sze­repét. Az egyesület elnöke Bor­bély Sándor.- Nem gondoltam, hogy meny­nyire nehéz egy ilyen egyesületet életben tartani. Attól függetlenül, hogy az önkormányzat erejéhez mérten támogatja, nehéz előterem­teni a működéshez szükséges anyagiakat. Szerencse, hogy van néhány lelkes vállalkozó - Mányok Attila, Ter-Co Kft, Stallenberger Já­nos, Szabó Lászlóné - aki segít minket. Két szakosztályunk van. Labdarúgóink a megye bajnokság 1-ben, asztaliteniszezőink a NB Ill- ban versenyeznek. Legnagyobb öröm, hogy bőven van utánpótlás. Akad olyan nap, hogy 50-60 gyerek - óvodástól a középiskolásig - rúg­ja pályánk gyepén a labdát. ■ Értéket teremtő hagyománytisztelet Nagymányok első írásos emléke 1015-ből való. A török meg­szállás alatt elnéptelenedett. A katolikus vallású németek nagyrészt 1721-22-ben érkeztek a településre. A 19. század végének bányászati kutatásai, a szénlelőhelyek megnyitása majd egy évszázadra meghatározták a község jellegét, fejlő­dését. A nagymányoki bánya 1964-ben történt bezárása után nehezen ocsúdott fel a falu, de azóta megtalálta helyét, az elő­relépés lehetőségét. Teleki István polgármester 1978 óta áll a te­lepülést irányító testület élén. 1990-től pol­gármesterként kapott bizalmat a nagy- mányokiaktól.- Szerencsésnek mondhatom magam. Volt lehetőségem kezdeti elképzeléseimet, ha nem is valamennyit, valóra váltani. Gon­dolataimban először egy faluközpont képe elevenedett meg, s mára ez úgy tűnik meg­valósul. A Széchenyi Ház felépítésével - a 105 millió forintos beruházáshoz mindösz- sze 20 millió forintos állami támogatást kap­tunk - és a jelenleg körülötte folyó környe­zetrendezéssel Nagymányoknak egy szép központi helye van kialakulóban. Emellett megtörténtek azok az infrastrukturális be­ruházások, amelyek a mai életformának már elengedhetetlen feltételei. Kiépült ivó­víz-, gáz- és telefonhálózatunk, korszerűsí­tettük közvilágításunkat. Még a szennyvíz - elvezetés megoldása várat magára. Erre hat­szor adtunk be pályázatot, mindeddig ered­ménytelenül. Van óvodánk, nyolc évfolyamos általános iskolánk, biztosítani tudjuk az egészségügyi alapellátást. Elenyésző a munkanélküliek száma. A nagymányokiaknak helybeli vállalko­zások - többek között a Stuco Kft., a Balogh- Mayer Kft, az Agromann Kft. - és a közeli váro­sok, települések adnak kere­seti lehetőséget. A községben hagyomá- gP nyai vannak az eleven kultu- r rális és sportéletnek, amely IÍL , , a Széchenyi Ház megépülé- sével új erőre kapott. Ennek Névjegy Teleki István, polgármester, 59 éves. Fele­sége Lovász Vilma rokkantsági nyugdíjas. Két fia van. Zsolt pedagógus a nagymányo­ki iskolában, Attila mérnök. Hobbija a sport, azon belül a labdarúgás és az asztalitenisz, valamint az olvasás. met nemzetiségi hagyományok tisztelete, megőrzése, életben tartása jellemző. Ebben segítségünkre van a Német Nemzetiségi Ki­sebbségi Önkormányzat. Rendszeressé váltak a saját szervezésű rendezvények, regionális és országos bemutatók, vetélkedők. Ország­határokon átívelő kapcsolataink vannak. Test­vérközségünk a németországi Teunz. A hiva­talos kapcsolatok mellett a családok közötti barátságok jelentik az igazi testvérséget. Majdnem 25 éves munkám egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy sikerült a telepü­lésen olyan légkört kialakítani, ahol az embe­rek egymás kultúráját tiszteletben tartják, együtt tesznek az értékek megőrzéséért. Feladatunk azért továbbra is bőven van. Fel­újításra várnak járdáink, útjaink, közintézmé­nyeink, s ha ezeket is megvalósítjuk, már bizo­nyosan sorba állnak következő teendőink. A tudás mellett programot adó iskola Azt szeretnénk, ha az iskolai feladatok mellett intézményünk a községnek és vonzáskörzetének eredményesen működő kulturális és szellemi központjává válna - mondja Stallenberger József, a II. Rákóczi Ferenc Általános és Zene­iskola igazgatója. A nagymányoki általános iskola nyolc évfolyamos többcélú intéz­mény. Igazgatója, Stallenberger Jó­zsef helybeli, aki 1982 óta itt tanít.- A demográfiai mutatók szerint a községben a gyerekek száma csökken, intézményünkben a ta­nulólétszám mégis folyamatosan nő. Nagymányok és Kismányok községi társulási megállapodás alapján közösen működteti az is­kolát, de vannak diákjaink más te­lepülésekről is. Német nemzetisé­gi és német nemzetiségi kétnyelvű oktatásunk­kal tanuló­inknak lehe­tőségük van a nyelvtudás magas szin­tű elsajátítá- _______ sá ra. Nagy hangsúlyt helyezünk a nemzetisé­gi hagyományok ápolására több formában is. Részt veszünk a Ha­gyományőrző Együttes munkájá­ban, testvér településünkkel kiala­kult jó kapcsolatunk révén a nyelv gyakorlására Németországban van lehetőségük gyerekeinknek. Közel százan vesznek részt zeneokta­tásban. Zongora, furulya, klari­nét, szaxofon, trombita, kürt, tu­ba tanszakon tanulhatnak tanuló­ink, valamint ifjúsági fúvószene­karunk van. Sok szabadidős programot szer­vezünk: kirándulásokkal, színház- és mozilátogatásokkal, táborozá­sokkal, műsorokkal, vetélkedők­kel színesítjük a nálunk tanulók hétköznapjait. Egyhetes erdei isko­lánk mindig nagy élményt jelent diáknak, tanárnak egyaránt. Nevelőtestületünk arra törekszik, hogy minden gyermekben megta­lálja a benne rejlő értéket, s hogy se- gítse annak érvényesülését. ■ A zászlóanya Manner Pé- temé 1953 óta él Nagymányokon. Harminchét évig tanította a köz­ség gyermekeit Ez idő alatt ott volt minden szá­mottevő iskolai és települési programnál. Jelen volt vezető testü­letekben, gyermekvédelemben, szakszervezetben. Zászlóanyaként ő vehette át a település millenniumi zászlaját.- Ma is mindenki köszön az utcáp. Tudom, hogy ki hol lakik, kinek merre nyílik szobája ajta­ja. Érzem, hogy szeretnek a falu­ban. Biztos a pedagógiai pályán, az itt eltöltött majdnem ötven évért kaptam azt az elismerést, hogy én vehettem át a millenni­umi lobogót. Köszönöm ezt a megtiszteltetést. ■ A sportszervező Teleki Zsolt a helyi általános iskola testne­velő tanára. Idejének jó ré­szét a két éve megépült sportcsarnok­ban tölti. Dél­előtt a tanórá­kon itt foglalkozik a gyerekek testi nevelésével, délután figye­lemmel kíséri az edzés jellegű és tömegsport eseményeket, este aktív asztaliteniszezőként pat­togtatja a labdát a zöld asztalon. A sportegyesület asztalitenisz szakosztályának edzője.- Szakosztályunk hétről-hétre versenyeken vesz részit, s ma­gunk is rendezünk különböző tornákat. Jelenleg az NB Ill-ban játszunk. Eredményeink alapján reális esélyünk van az NB II-be kerülésre. ■ Nagy Attiláné A jegyző Nagy Attiláné érettségi után kezdett a köz- igazgatásban dolgozni. Volt adóügyi és igazgatási elő­adó, majd igaz­gatási csoport- vezető. 1990 óta nagymányoki jegyző, egyben Kismányok köijegyzője.- Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek. Mun­kámban elsődleges szempont a te­lepülések lehetőség szerinti fejlesz­tése, működőképességének meg­őrzése, a törvényesség betartása. A polgármesteri hivatalban tízen dol­gozunk. Munkatársaim hosszú közigazgatási gyakorlattal rendel­kező, jól képzett szakemberek, akik valamennyien bírnak a mun­kakörükhöz szükséges iskolai vég- zettséggel és szakvizsgával. ■ Szerencsés találkozás A Német Nemzetiségi Hagyo­mányőrző Együttes többszö­rös arany minősítést, Nívódí­jat, Nemzetiségi Nagydíjat tudhat magáénak. Két és fél évtizede egy fiatal lelkes pedagógus és né­hány, a németség ha­gyományait őrző em- her találkozásának köszönhetően olyan közösség született, amely meghatározó­vá vált Nagymányok életében. Baloghné Wusching Ágota a kezdeti lépésektől művészeti veze­tőként áll az együttes élén.- Egy gyermekkórus fellépésé­vel kezdődött ez az embert próbá­ló, de gyönyörű munka, akkor ta­láltunk egymásra a híres stájer cite- rás Kretzer Józseffel. Akkor gyűl­tek körénk a németség hagyomá­nyairól sokat tudó idősebb embe­rek. Egy országos felhívás nyomán akkor határoztuk el, hogy útra ke­lünk megmutatni kultúránk gyöngyszemeit, s akkor nyújtotta segítő kezét Genzler Péter, hogy ezt megtehessük. Első sikereinket látva a fiatalok is csatlakoztak hoz­zánk. Táncoltunk, énekeltünk, ját­szottunk a hagyományok szerint, de a nagymányoki jellegzetessége­ket mindig szem előtt tartva. Eb­ben nagy segítségünkre volt Hadikfalvi Istvánná és Krász Lőrincné, akiknek néprajzi gyűjtései szolgáltak koreog­ráfiáink alapjául. Most már közéjük sorolhatom a fiatal Molnárné Blandl Mariannt is. Sikereinkben nagy érde­me van a nemzetiségi kórust vezető Stix Máriának. Színpadi feldolgozásainkban igyekszünk megjeleníteni a falu teljes életét, történetét ünnepeivel és hétköznapjaival együtt. Orszá- got-világot bejártunk. Németor­szágtól Görögországig, Ausztriától Törökországig meghívásokat kap­tunk. Nagy öröm, hogy alapító tagjaink közül még most is velünk róják a kilométereket Tóth Imréné, Neubauer Pál, Koller Henrikné és Wurst Józsefné. Igények és lehetőségek Nagymányok lakosságának közel 50 százaléka német egyenes ági leszármazott, vagy valamilyen - házasság, rokonság révén - kapcsolatba került a németséggel. A Német Nemzetiségi Kisebbségi Ön- kormányzat 1995 óta látja el képviseletüket a településen. A Kisebbségi Ön- kormányzat elnö­ke, Hadikfalvi Ist­vánná működésük­nek hármas célját fogalmazza meg.- A kultúra-, a hagyomány- és a nyelvápolás köré csoportosítottuk teendőinket. Cél­jaink elérése érdekében együttmű­ködünk településünk minden in­tézményével. Rendezvényeket, nyelvi vetélkedőket szervezünk, s eljárunk a mások által meghirdetett programokra. Ezek nagyon válto­zatosak. Vannak táncos, zenekari és dalos találkozók és megmérette­tések, országos és helyi kihívások. A hagyományok ápolásában és te­remtésében is igyekszünk részt venni. Azokat a falusi szokásokat próbáljuk feleleveníteni, amelyek még ma is élhetőek. Ilyen a búcsú, amit 2002. szeptember 29-én sokadszor keltünk életre, ahogy az német szokás szerint annak idején volt, s mindezt nem színpadon. Gyűjtjük a jelen történelmét. Mostanában töb­ben választják főiskolai, egyete­mi szakdolgozatuk témájául Nagymányok történetét, kultú- • rája egy-egy szeletének feldol­gozását. Ezekből egy-egy pél­dányt megszerezve idővel érté­kes helytörténeti dokumentumtá­rat állíthatunk fel. Úgy gondolom, igényeink, a ma­gunk elé tűzött céljaink sokszor na­gyobbak, mint . a lehetőségeink, s ezt munkával igyekszünk pótolni. Azt látom, hogy rengeteg a dol­gunk, és ezt nemcsak a németekért, hanem valamennyi nagymányo- kiért kötelességünk tenni. _____■ Né pes Széchenyi Kör A Széchenyi Köröknek az országban kettőezer tagja van, ebből százhúszan nagymányokiak. A helyi szervezet Budapest után a legnépesebb ilyen jellegű csoportosulás.- Csoportunk fő célkitűzése, hogy gróf Széchenyi István élet­művét és munkásságát minél többen megismerjék - mondja Molnár Mihályné, a helyi szerve­zet vezetője, aki tizenkét eszten­deje az Országos Széchenyi Kör elnökségének tagja. - 1986-ban alakultunk, 1991-ben, a nagy magyar születésének 200. évforduló­ján Széchenyi kopjafát avat­tunk, majd em­lékszobát nyi­tottunk, 2001- ben Szekszárddal közösen házi­gazdái voltunk az Országos Szé­chenyi Kör XI. közgyűlésének. Támogatunk minden olyan prog­ramot, amely célkitűzéseinkhez kapcsolódik._________■ A klubvezető Hideg Dénes- né, akinek öt unokája van, a 130 tagot számláló nyug­díjas klubot fi­atalosan irá­nyítja. Minden hétfőn délután együtt van tár­saival. A jó hangulatú összejövete­leken megbeszélik a falu dolgait, előadásokat hallgatnak, römiznek és magyar kártyával játszanak, rendezvényeket szer-veznek és ki­rándulnak. Nagymányok egyik legaktívabb közössége az övék. Mint a klub vezetője mondja, ná­luk az egész család ehhez a cso­porthoz igazítja a programját. Ha éppen kapálni van, azt is abba­hagyja, amikor elérkezik a hétfői klubfoglalkozás kezdete. Nem hagyhat ki egyetlen találkozási al­kalmat sem. ■ A kultúraszervező Blandl Jánosné 38 évi munka után néhány hónapja vonult nyugdíjba. 1977-től könyv- tárosként, 1989-től a mű­velődési ház igazgatójaként szolgálta Nagymányok közműve­lődését, élesztette újra kultúráját, teremtett hagyományokat.- Munkám során figyeltem ar­ra, hogy meglévő értékeinket mentve teremtsünk újakat. Min­dig szívesen figyeltem, támasz­kodtam az itt élő emberek jelzése­ire, emberi és anyagi lehetőségeik­re. Úgy gondolom, faluhelyen a művelődés a szociális háló egy ré­sze, úgy kell adni, hogy sokaknak elérhető legyen. Sokszor kemény, de élményekben gazdag évtizede- ket tudhatok magam mögött. ■ i alappillérei a civil szervezetek, a Nemzetiségi Hagyományőr­ző Együttes, a sportegyesület, a Bányász Szakszervezet, a művelődési házban, iskolában működő művészeti és más kö­zösségek. Községünkre a né-

Next

/
Oldalképek
Tartalom