Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

így szólt Jézus Simon Péter­hez: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Ő pedig így felelt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd az én bárá­nyaimat!” Másodszor is meg­szólította: Simon, Jóna fia, szeretsz-e te engem?” Ő ismét így válaszolt: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus erre azt mondta neki: „Őrizd az én juhaimat!” Har­madszor is szólt hozzá: „Si­mon, Jóna fia, szeretsz-e en­gem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkér­dezte tőle: szeretsz-e engem? Ezért ezt mondta neki: „Uram, te mindent tudsz; te tudod, hogy szeretlek téged.” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd az én juhaimat” ... Jn. 21,15-19. Az idézett párbeszéd János evangéliumának végéről való. Amikor húsvét után, a már feltá­madt Jézus utoljára jelenik meg tanítványainak a Tibériás tavánál, hogy múltat rendezzen, hitet munkáljon, bátorítson, akkor szólítja magához Simon Pétert. Jobban szeretsz-e engem, mint a többiek? - kezdi a Mester. Roppant kínos lehetett ez a kérdés Péter számára. Kínos, hiszen ő nemrég még igen hevesen bizonygatta, hogy ő különb a többieknél, mert ha mindenki elhagyná is Jézust, ő majd hű marad. De másképp történt. Néhány órával később, a főpap udvarában egy szol­gálólány azt kérdezte tőle: nem a tanítványai közül való vagy te is? - és Simon akkor átkozódva tagadta, hogy valaha is barátja volt Jézusnak. Igen, nagypén­teken háromszor is letagadta szeretetét. Mit feleljen hát Jézus kérdésére? Hiszen amikor meg­vallotta ragaszkodását, nem hazu­dott, csak tévedett: félreismerte önmagát, Mestere iránti szeretete erejét. Péternek háromszor kell nekifeszülnie a válasznak, mert a hitvány tagadás után, Jézus éppen ennyiszer gondoltatja át tanítványával szavait, tetteit. Igen, éppen háromszor. Jézus szaván fogja tanítványát, elszámoltatja - de nem bottal, felemelt hanggal és tenyérrel, hanem a szívszoron­gató, önvizsgálatra indító kérdés­sel: szeretsz-e? Péternek meg kell alázkodnia. Be kell ismernie, hogy nem különb a többieknél. De nem csak szaván fogják, nem csak alázatra kényszerül, de megkapja azt is, ami a húsvét utáni új kezdet legfontosabb ajándéka. A bocsánatot. Mert mi más lenne a minden válasz után megismételt megbízás: „legeltesd az én juhaimat...” (vagyis a későbbi gyülekezetét) mint irgal­mas bocsánat. Mintha azt mon­daná Jézus: lásd, nemcsak tanítványságodat adom vissza, de még fontosabb megbízást is kapsz. De van itt még valami! A párbeszéd magyar fordítása nem tudja visszaadni azt az árnyalat­nyi különbséget, ami a szeretetre vonatkozó kérdés és a válasz között van, s azt a különös váltást, ami Jézus kérdéseiben megfigyel­hető. A görög szövegben a szeretetnek kétféle kifejezése található meg: a FILIA és az AGAPÉ. Az előbbi a szeretetnek az a fajtája amit mi a társ, a barát szeretetének szoktunk mondani. Valahogy így: „szeretlek, mert jó veled lenni, mert biztonságban, mert teljesebbnek érzem magam melletted... Az AGAPÉ-szeretet más. Az AGAPÉ mélyebb, az inkább azt mondja: „én szeretlek téged akkor is, ha csak gyalázat jár veled. Vállallak téged, bármibe bonyolódsz, bármilyen szenvedést is jelent hűtlenséged. Én szeretlek, mert mi lenne belőled, ha elhagynálak...” Nos, ez az AGAPÉ a Krisztus kereszt­fán bizonyított szeretete. Az egyetlen igazi tiszta szeretet. Amikor Jézus kérdez - az AGAPÉ-t kérdezi, de Péter mindig csak FILIÁT mond. Azaz minden válaszában elismeri, hogy szeretete kisebb mint a Mesteré, hogy nem tudja úgy viszonozni, ahogy kellene... És ekkor jön újra a kegyelem: Jézus harmadszor lejjebb adja, irgalmaz tanítványé-, nak, és utolsó kérdésként már csak ezt kérdezi: A FILIA-val szeretsz-e? Mintha azt mondaná: úgy sem tudsz úgy szeretni, ahogy én, és a szeretet nem is veled, hanem velem kezdődik. Ezért csak azt kérdezem, a bocsá­natot kínálva kedves tanítvány­om, háromszor is tagadó Péter: elfogadod-e az én tökéletes szeretetemet, és akarsz-e a mint barátodat, mint Társadat szeretni? És hiszed-e, hogy én ennyivel megelégszem, mert csak azt kérem, ami emberi esendő szívedből telik? Boldog, aki - ha gyötrődve, bizonytalanul is - de az alázatossá tett és bocsánatot nyert Péterrel együtt válaszol: uram, Te tudod, hogy szeretlek... SEFCSIK ZOLTÁN, EVANGÉLIKUS LELKÉSZ Objektivitás, szakszerűség Interjú a KSH Tolna Megyei Igazgatóságának új igazgatójával Új vezetője van a Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának, a posztot áprilistól Fehér Péterné tölti be.- Közel tizenegy éve osztályvezető­ként mondott búcsút a Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának, most igazgató­ként tért vissza. Mi célt szolgált az egy évtizeddel ezelőtti váltás?- Szerettem a KSH-nál dolgozni, érdekes munkám volt, de úgy ala­kultak a családi körülményeim és az anyagi helyzetem, hogy válta­nom kellett. Mivel mindig is izga­tott a pénzügyi, gazdasági élet, és az OTP-től nagyon előnyös állás- ajánlatot kaptam, úgy gondoltam kipróbálom magam ezen a terüle­ten is.- Nem bánta meg?- Nem. Nagyon hasznos tapasz­talatokat szereztem a gazdasági életben, koordinációs osztályveze­tőként pedig szervezési, vezetési gyakorlatot.- Úgy látszik mindezt nem csak Ön értékeli, hanem igazgatói pá­lyázatának elbírálói is, hiszen négy jelentkező közül Önre esett a választás.- Konkrétan nem tudom, hogy miért éppen engem választottak, de gyanítom, hogy a gazdasági életben szerzett tapasztalataim mellett a KSH megyei igazgatósá­gánál eltöltött 12 év is sokat nyo­mott a latban, nem voltam teljesen kívülálló.- Új igazgatóként mik az elkép­zelései?- A Központi Statisztikai Hivatal nyitott szervezet, ezt a nyitottságot szeretném én tovább erősíteni a megyében, minél szélesebb kör­ben megismertetni a hivatal mun­káját a külvilággal. Ezen kívül na­gyon fontosnak tartom az adat- szolgáltatókkal való jó kapcsolatok fenntartását. Szeretnénk még jobb kommunikációt folytatni, hogy megértessük, az. adatgyűjtések az ő érdekeiket is szolgálják, mivel csak pontos adatok birtokában lehet korrekt végkövetkeztetése­ket levonni. Nyitottak vagyunk minden megkeresésre, szívesen együttműködünk minden fel­használói fórummal, akár mód­Névjegy: tői célul tűzte ki az újszerű igénye­ket kielégítő statisztikai rendszer kialakítását. Kapcsolatot alakítot­tunk ki az EU statisztikai hivatalá­val, az Eurostattal az európai sta­tisztika rendszerben érvényben lé­vő statisztikai módszertan, szaktu­dás, informatikai eszköztár átvéte­le érdekében. A hivatal vállalta, hogy az EU csatlakozásig eleget tesz az unió elvá­rásainak. Ami a kérdés második felét, a tájékozta­tást illeti, a KSH az ország és ezen belül kisebb terü­Szakmai végzettség: Közgazdaságtudományi Egyetem, Bu­dapest. Nyelvtudás: német felsőfokú állami nyelvvizsga. Mun­kahelyek: IBUSZ, piackutató, 1974 -1978; Mezőgép Vállalat, közgazdász, 1978-1979; KSH Tolna Megyei Igazgatósága, különböző beosztások, végül osztályvezető 1979-1991; OTP Tolna Megyei Igazgatósága, koordinációs osztályvezető, majd a lakossági-hiteiosztály vezetője 1991-2002; KSH Tolna Me­gyei Igazgatósága igazgatója 2002. április 1-től. Lakás: Szek- szárd. Család: férje mérnök, vállalkozó, két felnőtt gyermekük van. Hobbi: olvasás, virágok, gasztronómia. szertani, akár értékelési kérdések­ről van szó. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a hivatalban jól képzett, stabil szakembergárda dolgozik, akiknek pontos, precíz munkájára minden körülmények között lehet támaszkodni.- Milyen szempontokat érvénye­sítenek az adatgyűjtéseknél és a tá­jékoztatásnál?- A hivatal munkájának jogi ke­reteit törvények határozzák meg, a KSH már az 1990-es évek kezdeté­leti egységek társadalmi, gazdasági helyzetére, népességének alakulá­sára vonatkozó hivatalos adatokat teszi közzé. Rendszeresen szolgál­tatunk adatokat az Eurostat részé­re is. A tájékoztatás során az ob­jektivitás, szakszerűség, teljes nyil­vánosság (az egyedi adatok egy­idejű védelme mellett) elvét követ­jük. Minden esetben pontosan megjelöljük, hogy az adatok mire vonatkoznak, milyen a felhasznál­hatóságuk. F. KOVÁTS ÉVA Vigyék szét a horgászok jó hírünket Vezetőségválasztás után, régi célok, új tervek az Atomerőmű Horgászegyesületnél Nemrégiben vezetőségválasztó közgyűlést tartott a Paksi Atomerőmű Horgászegyesület. A tagság a régi vezetésnek szavazott bizalmat az elkövetkező öt évre, csak a különböző okokból megüresedett helyekre kerültek új emberek. A régi­új vezetőség céljairól, a horgászegyesület jövőjéről Antal La­jos elnökkel beszélgettünk. ő itt egyesületi titkár, tógaz­da, legutóbb FB-elnök. Az egyesület alapító tagja, és az elmúlt évtizedekben rengete­get tett a közösségért, mind­azért, amit mára elértünk. Utódjául Nagy II. Lászlót vá­lasztottuk.- Mi az, amit mám elér­tek?- Hál' istennek, sok min­denre büszkék lehetünk. Az elmúlt években folyamato­san fejlődött, gyarapodott egyesületünk, s az új vezetés legfőbb célja az, hogy ezt a töretlen fejlődést a további­akban is biztosítsuk. Hogy mi az, amit elértünk? Horgá­szaink négy tavon, összesen ötven hektárnyi vízfelületen horgászhatnak. Az egész tó­rendszer 70 hektár, de ebből 20 hektárnyit halnevelésre használunk. Előnevelt, kb. 3 centiméteres pontyivadéko­kat vásárolunk, s ezeket há­rom évig tartjuk ezekben a tavak­ban. Tehát háromnyaras koruk­ban, több, mint másfél kilós átlag­súllyal kerülnek át a horgászható tavakba. Ez évente 300 mázsa pon­Egy napijegyes vendéghorgász, aki rövid idő alatt két szép pontyot és jó néhány kárászt fo­gott a Kondoron A Kondor természetes víz, egy régi Duna-holtág. Háttérben az erőmű tyot jelent - természetesen nálunk is ez a fő halfaj - és mintegy 10 má­zsa ragadozót. A fehérhalat úgy vá­sároljuk, ebből olyan 100 mázsa körül szoktunk telepíteni. A tavalyi évben például összesen 438 má­zsát telepítettünk, a regisztrált visszafogás pedig 418 mázsa volt.- A megyében mi va­gyunk a legjobbak az egy főre jutó éves fogást te­kintve, tagjaink átlago­san 58,86 kg halat fogtak 2001-ben. Az országos rangsorban ez a 3. helyet jelenti. Vendéghorgá­szok az ország minden részéből, sőt külföldről is jönnek - a németországi Neumarkt város horgászegyesületével példá­ul testvérkapcsolatot alakítottunk ki az utóbbi években -, ők napi­jeggyel horgászhatnak. A napije­gyesek átlagos fogása tavaly 2,59 kg volt alkalmanként.- Mire a legbüszkébbek?- Az eddig elmondottak mellett azt emelném ki, hogy a tagság ma­gáénak érzi a tavakat és környeze­tüket, s ennek megfelelően tesz is érte. Mindenki' sokat dolgozik, hogy szép, rendezett, tiszta kör­nyezetben hódolhasson szenvedé­lyének, semmi ne zavarja a horgá­szat élvezetes perceit, óráit. Igyek­szünk állandóan szépíteni a kör­nyezetet, télen levágjuk, leégetjük az öreg nádat, tavasszal füvet nyí­runk, fát ültetünk, padokat, sze­méttárolókat helyezünk ki, mindig akad tennivaló. Az emberek meg­becsülik a saját munká­jukat, csak körül kell nézni: nincs szemét, itt mindenki vigyáz a rend­re, tisztaságra, betartja a szabályokat. Büszke vagyok arra, hogy egy működő nukle­áris létesítmény mellett ilyen gyönyörű környe­zetet sikerült teremteni, melyet na­gyon sok ember élvezhet. Egy-egy szép nyári napon családostul jön­nek a horgászok, ezren-ezerötszá- zan is itt töltik a szabadidejüket. Vendégeink számára egyébként rendelkezésre áll egy vendégház, több szobával, konyhával, rendez­vényteremmel, külön haltisztító épülettel. A vendéghorgászok pe­dig - akiket a jövőben is szívesen látunk - elviszik mindenhová nem­csak a szép tavak, a halak, hanem a város és az erőmű jó hírét is. KÉP ÉS SZÖVEG: ÁRKI ATTILA Tolna megyei anekdotatár 109. Sárpilisi históriák Amióta néhány millió évvel ezelőtt kiemelkedett a Pannon-tengerből az a halmocska, amely aztán sárgásbarnára kopaszodott - hiszen ezt je­lenti a község neve - ezernyi történet porlott a feledés homályába. Ami nem, abból álljon itt most egy szerényke csokorra való. A Tolnamegyei Közlöny már első évfolyamában föltette a kérdést: Mennyit ér egy falusi bírónak a becsülete? Meg is válaszolta július 9-én. „Ezen kérdés megoldásához lényegesen hozzájárult a pilisi bíró, ki a fo­lyó évi június 30-án megtartott szegzárdi országos vásár alkalmával egy abroszáruló tótot a szegzárdi királyi járásbíróságnál megperelt azért, mert gyanúba merte fogni, hogy tőle abroszt lopott. A tót azzal mentet­te magát, hogy nem tudta, kivel beszél; az eljáró bírónak azon kérdésé­re, milyen elégtételt kívánna, az említett községi bíró azt felelte: fizes­sen a tót 4 forintot; s midőn az eljáró bíró félig tréfásan megjegyezte, hogy az sok böcsületsértésért, a pilisi bíró azt felelte reá: no, hát meg­elégszem 2 forinttal is.” Ha két hét múlva ki is derült, hogy nem a bíró, hanem csak helyet­tese volt a perlő, azért négy-öt napszám ára mégsem túl sok a becsüle­tért. A helybeliek azonban többre tartották jegyzőjüket, Szentes Józse­fet, akiről a fenti lap 1875. augusztus 11-i nekrológjában is tudott anek­dotákat mesélni. „Most, midőn a néma sír bezárni hamvai felett, idő­szerűnek tartjuk viselt dolgai közül némelyiket előadni. Az ötvenes években kitört a marhavész Pilis községben, s minthogy az elöljáróság tapasztalta, hogy a foganatba vett hatósági intézkedések minő kelle­metlenségekkel járnak, azt parancsolta a községi jegyzőnek, jelentse a szolgabírói hivatalnak, miszerint Pilisen megszűnt a marhavész. Az öregúr nem mert opponálni, meg is írta a jelentést, az elöljárók alá is ír­ták, de lelkiismerete nem engedte a misztifikációbani (ködösítésben való) részvételét; megfordította tehát a jelentést s a belső lapra a követ­kezőket írta: T. szolgabíró úr! A túllapon előadott körülmény sült ha­zugság. Ez a jelentés megjárta a szolgabírói hivatalt, a megyei főnöksé­get, csak a helytartó tanácsnál vették észre a bellapon írtakat. A levét szegény öregúr itta meg, mert három napi szobafogságra ítélték...” Tíz év múlva már a jövőt vetítette előre március 8-án a Cigány önér­zet című kis történet. „ - Azután, Péter - figyelmezteti a községi bíró a faluvégen sátort ütött cigányok vajdáját -, azt megmondom, baj ne le­gyen ám! - Már akárminek nézzen is bennünket, kedves bíró uram, annyit mégiscsak tegyen fel rólunk, hogy innen csak nem lopunk, mi­kor hát idevalósiak vagyunk- volt az önérzetes válasz.” DR. TÖTTŐS GÁBOR BALÁZS PALI „Mindig úgy szeress” című _______lemezbemutató koncertek_______ Pa kson, a Városi Művelődési Központban 2002. április 25-én, 19.00 órakor Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban 2002. május 22-én, 19.00 órakor A szelvény kivágója 300,- Ft kedvezményre,jogosult, amennyiben azt bemutatja a művelődési központ pénztárában. 1 db szelvény csak 1 db jegy vásárlására jogosít! f I » 1 1- A közgyűlésnél maradva, annyit szeretnék még elmondani, hogy az egész tagság köszönettel tartozik a most leköszönt felügyelőbizottsági elnöknek, Újhelyi Ferencnek. Volt Az egyesület 1977-ben alakult. A természetes Kondor-tó és a mestersége­sen kialakított Füzes-tavak egymással összeköttetésben áll­nak, teljes vízfelületük 70 ha. A tagok száma 700 és ez nem bővíthető. Nemeshalból fajtánként 40, összesen 60 db fogha­tó évente, egyéb halból napi 5 kg. Március 1-től november 1- ig éjszaka is lehet horgászni. A Füzes 6-os tavat kivéve nincs pontytilalom. Csónak nem használható, kempingezni és kutyát bevinni tilos. Egyebekben az országos horgászrend érvényes. Napijegy a helyszínen található büfé-horgászboltban kapható, ára 2800 Ft. Tavaly 1956 napijegyet értékesítettek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom