Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-20 / 92. szám

10. OLDAL SZÁMÍTÁS TECHNIKA 2002. Április 20., szombat fül H Hírek FREE DIVEREK. A Philips közzétette béta WDM (Win­dows Driver Model) drivereit PSC703, PCS705, PSC706 hangkártyákhoz. Verziószám: 1.86. A meghajtók Windows 98SE, Windows ME, Windows 2000 és Windows XP operáci­ós rendszerek alatt működ­nek. MP3 LEJÁTSZÓ. A Creative bemutatta legújabb MP3 leját­szóját. Ha az akkumulátor bírná, akár két héten keresz­tül folyamatosan hallgathat­nánk zenét, ismétlés nélkül. A Jukebox 3 azonban ezenkí­vül is tartogat még számos meglepetést: az óriási méretű tárolókapacitás mellett (20 Gb) beépített MP3 kódoló szoftver is helyet kapott, mely segítségével számítógép beik­tatása nélkül is rögzíthetünk zenét MP3 formátumban, pél­dául CD lemezjátszóról. Az így felvett számokat akár wav formátumban is elmenthetjük (a korábbi változathoz hason­lóan). SZIGORÍTÁS. Az Európai Parlament a korábbinál is szi­gorúbb rendelkezéseket szor­galmaz az elektromos és elektronikus hulladék kezelé­sével kapcsolatban. A parla­ment egyfelől elfogadta az unió tanácsának ide vonatko­zó tervezetét, másfelől szigo­rította is. így növelték az egy főre számított szelektáltan be­gyűjtött „elektroszemét” mennyiségét 4-ről 6 kg-ra, ezt véve kötelező alapnak. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, ki és miként fogja ezt végrehajtatni. A cél, hogy 2005. december 31-re már ez a gyűjtési elv érvényesüljön. TÉVÉ AZ INTERNETEN. A közeljövőben kezdik meg ha­zánkban a magyar nyelvű te­levíziós és rádióadások inter­neten keresztül történő elér­hetőségéhez szükséges fej­lesztéseket. A 150 millió fo­rint összköltségű beruházás során olyan egyedi rendszer épül ki, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű rádió- és te­levízióállomások műsorainak terjesztését és elérhetőségét az interneten keresztül. Személyre szabott ingyenes internetes keresés A Google Web APIs segítsé­gével a szoftverfejlesztők több milliárd dokumentum között tudnak keresgélni. A szolgáltatás egyelőre ingye­nes. A Google kiadta első béta ver­ziójú Web APIs csomagját. A SOAP (Simple Object Access Protocol: a .NET keretrend­szerben használandó proto­koll, mely a webes HTTP és a rugalmas ill. bővíthető XML protokollok előnyeit egyesíti) alapú internetes szolgáltatás lehetővé teszi, hogy egy szer­ződésben meghatározott, ám ingyenes jogosultság (licenc) által egy fejlesztő akár napi 1000 (és akár automatikus) ke­resést hajtson végre. A szolgál­tatás egyelőre nem jelentkezik kereskedelmi forgalomban, ezért is ingyenes a hozzáférési jog­Mivel a Google SOAP és WSDL szabványokat használ, így a programozók bármely kedvenc fejlesztői környeze­tükben - akár Java, Perl, vagy Visual Studio 0 dolgozhatnak. Csupán a kapcsolódó linkre rá­kattintva le kell tölteni a fej­lesztői készletet, létrehozni az azonosítót, és máris mehet a programírás. Az iskolában is egyre gyakrabban a klaviatúra az „íróeszköz” Elfelejtünk tollal írni? A legújabb kutatások szerint az emberek több mint fele nem írás­ra használja a tollat, arra ugyanis ott a klaviatúra. Viszont egyre többen végeznek pótcselekvése­ket írószerszámaikkal. A széles körű közvélemény­kutatás során kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele (40 %) használja tollát vagy ceruzáját testrészeinek vakargatására, 28 százalékuk a telefon gombjait nyomogatja az íróalkalmatossá­gokkal, tíz százalékuk kattint­gatni szokta stressz levezetés ér­dekében, és csupán 22 százalé­kuk használja írásra tollát. A szakemberek úgy vélik: egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az emberek elfelejtettek tollal írni, ám ezt az elektronikus aláírások révén a legtöbben még észre sem vették. Lazulhat a szigor a zeneletöltés terén A fizetős zeneletöltéssel meg­szerezhető dalok mind máso­lásvédettek, az egyik szolgál­tató most mégis mentesítette ezen kötöttség alól számai­nak egy részét. A Listen.com közelmúltban tett bejelentése szerint a fizetős ze­neszolgáltatást nyújtó cég lehető­vé tenné, hogy egyes digitális ze­néi CD-re írhatók legyenek. A Rhapsody nevű szolgáltatást (melynek havi díja jelenleg 6 és 8 dollár közötti összeg) igénybe vevők számára minden hónap­ban limitált mennyiségű (nem tudni szám szerint, hogy ponto­san hány darab) klasszikus zene­számot kompaktlemezre felírha- tóvá tenne. A tervek szerint két és fél ezer cím közül választhat­nak majd az érdeklődők. Ez a lépés egy felmérés után született döntés eredménye, amely szerint az emberek nem (vagy csak nagyon kevesen) fi­zetnek olyan zenéért, melyet nem tudnak bárhova magukkal vinni, amikor ugyanezt ingyene­sen is megtehetik. Nemcsak a Listen.com érezte meg szolgálta­tása felfuttatásának lehetőségét, hasonló technikával kísérletezik egyik riválisa, a Pressplay is. Négy nagy kiadó zenéit licenceli a Listen.com: a Warner Music Group, a Sony Music Entertainment, a BMG Entertain­ment és az EMI Recorded Music látja el hanganyagokkal a céget. Hogy ennek ellenére miért dön­töttek a klasszikus zenék írható­vá tétele mellett? A válasz rop­pant egyszerű: esetenként 200- 300 éves számokról van szó, amelyek jogdíjainak esetleges el­maradása esetén (ha a CD-re kiírt zeneszámokat a tulajdonos eset­leg még pár példányban lemásol­ná) sem indulnak majd hatalmas szerzői jogi perek. így tehát nem vállal nagy kockázatot a Listen.- com, miközben a legliberálisabb online (fizetős) zeneszolgáltató szerepében tetszeleghet. Azt vi­szont egyelőre nem lehet tudni, hogy a boltokban is a normál ze­nei anyagok töredékéért (körül­belül 500-1000 forintért) meg­kapható CD-k hanganyagának online letöltése és felírhatósága mennyire vonzza majd az embe­reket. ■ Egy ládányi PC Fura találmánnyal örvendez­tette meg a PC-kedvelőket egy amerikai férfi. Az új számító­gép nemcsak hordozható, de nagyon biztonságos is. Furcsa találmányával állt elő nemrég egy amerikai férfi: szer­számosládába építette személyi számítógépét. Hogy mi vezette erre a tettre? Szerette volna iga­zán személyre szabni PC-jét, ezért vásárolt egy Stanley márká­jú, megbízható és stabil szerszá­mosládát néhány dollárért, majd házilag „belegyártotta” az alkat­részeket. Az acélvázú piros láda nagy előnyének a hordozhatóság, és a biztonság bizonyult - ám nem le­hetett bármit beleépíteni. így ke­rült mind a hang-, a video- és a LAN-kártya egy Biostar M7VKQ alaplapra. Persze nem csak az alkatrésze­ket kellett megfelelően megválo­gatni - némi fazonigazításra a lá­da is rászorult. így kerülhettek egy fűrész segítségével beépítés­re a szükséges ledek, ventilláto­rok, és kapcsolók. Az eredmény pedig használható: a Toolbox PC tökéletesen működik. A teljesen személyre szabott számítógép Csökkenő árú memóriák - megfordult a trend? Elismerte vereségét az Intel Majdnem hétmilliárd dollár volt a tét abban az üzleti csatá­ban, melyet az Intel ugyan elvesztett, de mégis eredményes­nek nyilvánított. Vezető cégek több mint tíz százalékos memória árcsök­kenést jelentettek be a közel­múltban. A folyamat kimene­tele még bizonytalan. A Micron a közelmúltban körül­belül 50 centtel csökkentette DRAM árait. Ennek hatása nem érződik azonnal a kereskedelmi forgalomban, a PC gyártók ugyanis nemrég emeltek számí­tógépárat, éppen a memóriákra és az LCD-kre hivatkozva, így hát nem valószínű, hogy rögtön reagálnának a gazdasági folya­matokra és azonnal csökkente­nének is. Mindenesetre ennek a lépés­nek köszönhetően a 128 Mb-os memóriachipek ára továbbra is 4 dollár közelében maradhatott (legalábbis a Micronnál). Ter­mészetesen a többi memória­gyártó (például a Samsung vagy a Hynix) azonnal felemelte sza­vát az árcsökkentés ellen, mondván, korábban is így in­dult a lavina, ami oda vezetett, hogy már önköltségi áron, vagy az alatt értékesítették a memó­riamodulokat. Követi-e a többi gyártó a Micron lépését (annak ellenére, hogy ellenzik)? Ezt nem tudni egyelőre, de talán még kevés tartalék van az iparágban egy újabb memóriaháborúhoz. Az mindenesetre biztos, hogy ha mégis tartós lenne az árcsökke­nés trendje, akkor nagyon gyor­san elavulnának a 266 MHz-es DDR SDRAM-ok. Háromszázmillió dollár az egy­szerű halandó mércéjével te­kintve sem kis pénz, de még a nagyobb vállalatok is megérez­nek egy ilyen mértékű kiadást. Az egyik legnagyobb procesz- szorgyártót, az Intelt nemsoká­ra ekkora összegtől fogják meg­szabadítani. Egy közelmúltban történt be­jelentés szerint ugyanis az Intel és a Intergraph közötti cégek megállapodása értelmében az előbbi háromszázmillió dollárt fizet utóbbi cégnek bizonyos szabadalmakért. Miért ad ki ekkora összeget a chipgyártás vezető óriása, aki az egyik legnagyobb fejlesztő- gárdával rendelkezik a világon? A nyilvánosságra hozott infor­mációk szerint a Pentium csa­ládba tartozó processzorai ugyanis megsértették a Inter­graph vállalat szabadalmait. Az Intel azonban még ennél is to­vább megy, ráadásként az ösz- szeget további 150 millió dollár­ral megfejeli mondván, hogy az az Itaniumok miatti szabada­lomsértésből adódik. A „nagyvonalúságnak” ter­mészetesen oka van: pervesztés esetén ezen összegeken felül még további milliárdokat (!) kellene az Intelnek kifizetnie, így inkább a peren kívüli megál­lapodás mellett döntött (az Intergraph az elmaradt jogdíjak­ból származó bevételkiesését 2,2 milliárd dollárra becsülte és ennek háromszorosát akarta le­verni az Intelen). A régen hardvergyártással foglalkozó, ám mára szolgálta­tásokra és szoftverekre fókuszá­ló cégnek minden bizonnyal jól jön majd ez a pénz (főként az 1997-ben indult és négy évig tartó pereskedés után). Az Intel a tavaly júliusban, az Itanium ellen érkezett újabb szabada­lomsértési peres eljárás miatt dobta be a törölközőt és kezdett tárgyalásokba az Intergraph céggel. Nem csoda, hogy az inteles szóvivők szerint a cég elégedett a megállapodással (mely továb­bi keresztlicenceléseket is tar­talmaz egymás technológiájá­ba), hiszen az eredeti kártérítés tizedéért „megúszták” az ügyet. « l t « t Felfrissített vírusfigyelő A közelmúltban mutatta be a NA1 leányvállalata a GroupShieid vírusirtó szoftver új verzióját, amelyet az Exchange 5.5-ös verziójához ké­szítettek. Az új verzió vagy a MAPI (Messaging Application Program Interface), vagy az AV API (Antivirus Application Program Interface), vagy az ESE (Extensible Storage Engine) módszer segítségével figyeli az e-mail forgalmat. Mindhármat használták már az Exchange- hez készült korábbi vírusfigye­lő verziók, viszont mivel mind­egyiknek más az előnye a biz­tonság, a teljesítmény és a meg­bízhatóság szempontjából - az új verzió biztosítja, hogy a rendszergazda mindhármat használni tudja úgy, hogy egy- egy üzemmód váltás miatt ne kelljen újra installálnia, vagy újra indítania a rendszert. A GroupShieid új verziója se­gítségével egyszerűbben blok- kolhatók a tömeges e-mailek, a továbbítások és a rendszert le­terhelő viccek - így a szoftver programozható úgy, hogy szűr­je a forgalmat a melléklet fájlne­ve, a levél szövege, illetve mére­te szerint. A GroupShieid for Exchange 5.5 együtt dolgozik az Exchange 5.5 Service Pack 3, illetve ennél magasabb verzióival, és a Win­dows NT 4.0, illetve a 2000 Server operációs rendszer alatt futtatható._________■ Száz genom másodpercenként A Cray bemutatta szuperszámítógépekhez kifejlesztett új me­móriaegységét: az eszköz mozgó alkatrészt nem tartalmaz, és másodpercenként száz humán-genomnyi adatot olvas. Bár háttértár szóval is illetik, a Cray e héten bemutatott adattára tulajdonképpen egy roppant nagy cache-memória, amely ugyanakkor elképesztően gyors is. Az SSD (Solid State Disk, álló­lemez) tárkapacitása 224 giga­bájt, amelyből másodpercenként 80 gigabájtot képes olvasni ­amely egy mozgó merevlemezes egység adatátviteli sebességének nyolcszázszorosa (!). A világ jelenleg legnagyobb ka­pacitású adattára, az SSD az SVle és SVlex típusú Cray szuperszá­mítógépekkel kompatibilis, és a cég elsősorban a lassan, de bizto­san növekedő biotechnológiai vállalkozásokat célozza meg. Ezért vezették be az új mérték- egységet, a humán genomot is: az SSD-n kétszázhetven emberi gén­térkép fér el, az adatátviteli kapa­citás pedig száz géntérkép má­sodpercenként. A szuperszámítógép képessé­geivel együttesen negyed tera- bájtnyi ultragyors memóriával büszkélkedő eszközt a kémiku­soknak is meleg szívvel ajánlja a gyártó.__________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom