Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
.J 2002. MArcius 30., szombat ' TOLNA MEGYE 2 0 0 2 B 0 N Y H Á D 7. OLDAL rONy HÁn Civilek és Szövetségek Hagyományőrző németek A város egyik legrégebben működő civil szervezete a Német Kulturális Egyesület. Vezetője Rittinger Antal, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke.- Egyesületünk többek között a német kultúra megőrzését, ápolását, továbbadását fogalmazta meg céljai között. Ennek érdekében működtetjük a német kórust és tánccsoportjaínkat. Egyes kezdeményezéseink mára városi ünneppé váltak, mint a Hekwanz Egyesülettel évente közösen szervezett Márton napi búcsú, vagy a Kranzlein Táncegyesülettel közös programunk, a Farsangtemetés, a pünkösdi fesztivál. Szervezetünknek szerepe van Bonyhád külföldi kapcsolatainak ápolásában. Német házunkat, amit németországi segítséggel hoztunk létre, 10 éve működtetjük, ________ ■ Bu kovinai Székelyek Országos Szövetsége A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége székhelyének választotta Bonyhádot. A szövetség elnöke Potápi Árpád, ország- gyűlési képviselő.- Szervezetünkhöz harmincnégy hazai és határon túli hagyományőrző egyesület, kör, másféle civil szervezet tartozik. Ezek közreműködésével valósítjuk meg rendezvényeinket. Vannak alkalomszerű és rendszeres programjaink, mint a néprajzi tábor, a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklór Fesztivál, a Sebestyén Ádám mesemondó verseny. Az utóbbit éppen a napokban tartottuk a Nemzeti Kulturális Alap és a Mobilitás támogatásával. Néhány hónapja vehettük birtokunkba a Székely Házat, ahol összejöveteleinket barátságos körülmények között tudjuk megtartani. ■ A Rákóczi Szövetség A szövetség elnöke Páll Gábor önkormányzati képviselő.- Az aránylag fiatal szövetség működése különös jelentőséggel bír Bonyhádon. Céljaink között szerepel az oktatási, a kulturális és a hagyomány- őrző és a baráti kapcsolatok kialakítása, erősítése a város lakói, valamint a felvidéki, az erdélyi és a kárpátaljai magyarok között. Fontos ez ezen a településen, hiszen a bonyhádiak között szép számmal élnek a határokon kívülről áttelepítettek, áttelepültek. Legutóbb, március közepén, a közgazdasági szakközépiskola és a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum városunkban megvaló- sult programját segítettük. ___■ A szorgalom, a türelem városa Bonyhád, a Mecsek és a Szekszárdi dombság találkozásánál megbújó kisváros. Nemcsak a nagy földrajzi tájak paroláz- nak itt egymással. A németek, székelyek, felvidékiek, az őslakos magyarok békés szigete. A nemzetiségében, kultúrájában is sokszínű települést 25 éve nyilvánították várossá.- Bonyhádon történelmi, irodalmi nagyjaink közül is sokan megtalálták otthonukat: Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula, a Perczel család, s még sorolhatnám - mondta Oroszki István, polgármester. - Ma tizenötezren élünk itt együtt, s igyekszünk közösen tenni a negyed évszázada várossá nyilvánított településünk múltjának megbecsüléséért, jelenben való boldogulásáért, jövőjének építéséért. Huszonöt év alatt valóban várossá lett Bonyhád. Kiépült vezetékes ivóvíz-, szennyvíz-, gáz- és telefonhálózata, megújultak épületei, felépült a sok száz családnak otthont adó szecskái városrész. Olyan intézményrendszert alakítottunk ki, amely az itt élők mindennapjait szolgálja. Minden nehézség ellenére sikerült megtartani kórházunkat. Óvodáink, bölcsődéink korszerű, jól felszerelt Névjegy: Oroszki István 1990 óta Bonyhád város polgármestere, ötvennégy éves, építésztechnikus. A környezetvédelem elkötelezettje, történelmi örökségünk őrzője, a határon túli magyarok barátja. Felesége, Kovács Erzsébet a városi ügyészség alkalmazottja, két felnőtt gyermeke van. Hobbija az irodalom, a képzőművészet, az építészet. életteret adnak apróságainknak, három általános iskolánk felkészült gyerekeket indít a középiskolákba, gimnáziumunkból, köz- gazdasági szakközépiskolánkból kikerülő diákjaink bármely főiskolán, egyetemen megállják helyüket, szakmunkásképzőnkben sokszínű oktatás folyik. Közművelődési intézményeink színes tevékenységükkel országosan is elismertek. Sportolóinknak adottak a felkészülés feltételei. Számos civil szervezetünk van segítségünkre az emberközpontú, humánus élettér kialakításában. A munkahelyek többségét sikerült megtartani. A negyed évszázad felében polgármesterként tehettem Bonyhádért, de nem boldogultam volna az itt élő emberek szorgalma, tenni akarása nélkül. Ebben a városban találkozott a sváb szorgalom, a székelyek találékonysága, a felvidékiek szívóssága, a magyarok toleranciája, egymás kultúrájának elfogadása, megbecsülése. Az utóbbi négy év különös pezsgést hozott a település életében. Szociális bérlakások épülnek, folyik infrastruktúránk modernizációja, megújulnak útjaink, nemzetközi szabványoknak megfelelően születnek játszótereink, intézményeinket, polgármesteri hivatalunkat a kor követelményei szerint alakítjuk át. Azt gondolom, hogy a ma meglévő, jól élhető mikroklíma megőrzése fontos az itt élők számára. ■ Az országos népzenei találkozó Kerek évfordulóhoz érkezett Bonyhád egyik legnagyobb szabású rendezvénye, az országos népzenei találkozó. Az idén 10. alkalommal jönnek a városba a feltörekvő népzenei együttesek és szólisták. Leszámítva a budapesti táncház találkozót a bonyhádi országos népzenei találkozó az első bemutatkozási lehetőség volt hazánk fiatal népzenei együttesei számára. Szabó László akkor népművelő, gyakorló népzenész hiányolta azt a fórumot, ahol az ifjú muzsikusok lettek volna a főszereplők. A hiányérzetből gondolat, a gondolatból nagy sikerű, máig népszerű, kétévenként megrendezett program lett.- A tizedik évforduló tulajdonképpen húsz év munkáját jelenti. Kezdeményezésünk dél-dunántúlinak indult, dunántúlivá növekedett, majd országossá terebélyesedett. Legszebb benne, hogy nemcsak arra a két napra jelent programot, amikor maga a fesztivál zajlik. Hatására tanítani kezdtük a népzenét, tanfolyamokat szerveztünk. Tolna megyében elsőként a bonyhádi zeneiskolában indult népzenei tagozat. A város kapcsolataiban is hozadéka van a fesztiválnak. Megrendezésében rendszeres partnerünk például a Magyar Rádió, a Magyar Művelődési Intézet. Maga a találkozó mára letisztult, a feltörekvő zenekarok és szólisták versenyévé vált. A szakma komolyan számon tartja. Népzenész körökben Bonyhád neve jól cseng, ami a figyelmes vendéglátásnak, a jó szervezésnek is köszönhető. Az idei, kerek évfordulóra kicsit színesítjük programunkat. A verseny mellett országos konferenciát szervezünk, ahol központi témaként a népzenei fesztiválok táncház mozgalomban betöltött szerepével foglalkozunk. A szeptember 20-21-22-re tervezett jubileumi találkozóra már megkezdtük az előkészületeket. ■ A festőművész Kovács Ferenc festőművész, pedagógus, a Völgység varázsának meg- örökítője.- Ha végignézek ezen a kis tájegységen, minden évszakban, a nap minden órájában találok valami gyönyörűséget, s ezt az élményt szeretem másokkal megosztani, ezért megfestem. Vannak kedvenc témáim, mint a cikói ótemplom, vagy a Szecska tó, de nem is szabadna kiemelnem egyet sem, mert lehet, hogy a többi „megsértődik”. A városban évente egyszer megmutatom a bonyhádiaknak munkáimat, s úgy tapasztalom, kíváncsiak rá. Természeti szépségén túl ez a vidék számomra a pedagógiai pályán való boldogulást is adta. _________■ Az európabajnok A „Völgység Talentuma”, Bányai Gábor, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanulója.- A magyar bajnokság után 2001-ben sikerült megnyernem az Olaszországban megrendezett távlovagló Európa Bajnokságot. Persze ebben Gazai nevű arab shygia lovamnak is része volt, de ketten is csak szüleim segítségével győzhettünk. Gondolatban már készülök a következő versenyre. Áprilisban lesz a magyar bajnokság első fordulója, s néhányan tervezzük, hogy az augusztusi világ- bajnokságon is részt veszünk. Egyelőre azonban az angol középfokú nyelvvizsgán szeretnék túllenni. ■ A városépítő Sebestyén Lajos huszonhárom éve dolgozik az önkormányzatnál, huszonegy éve műszaki osztályvezető.- Munkámban legfontosabbnak tartottam és most is tartom, hogy megmentsük amitől Bonyhád igazán Bonyhád. A korábban halálra ítélt épületeket, amelyek arculatot adnak a városnak. Az gondolom, egyetlen egynél sem szabad megvárnunk a végpusztulás előtti utolsó pülanatot. Meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyek az évszázadok során itt felhalmozódtak. A várossá nyilvánítás óta nagy előrelépés a kiszolgáló közműhálózat kiteljesítése, amitől a lakosság életminősége nagy mér- tékben javult. ____________■ A nemesség kötelez Bonyhád újkori története ösz- szefonódik a Perczel család történetével. Tagjai a gazdaság, a kultúra támogatóiként, a szabadság szellemiségének hirdetőiként írták be nevüket az ország, a város krónikájába. A család egyenes ági leszármazottja, egyetlen Bonyhádon élő tagja, Perczel Bertalan, aki a katolikus egyház- község helyi kántora negyvenhét esztendeje. Perczel Mór dédunokája iskolái nagy részét Bony- hádtól távol végezte. A nagy műveltségű gazdatisztet munkája Fürgédre, Székesfehérvárra szólította. A második világháborúban többször behívták katonának, amerikai hadifogságba esett, majd egy német gazdaságban dolgozott. 1948-ban tért haza.- Édesapám halála után, beteg édesanyám hívó szavára jöttem vissza Bonyhádra. Őt, aki rendkívül karitatív személyiség volt, nem hagyhattam magára. Igen erős volt a családi kötődés. Édesanyám 1950-ben bekövetkezett haláláig méltányosságból nem kellett elhagyni a házunkat, csak azután államosították. Én Bonyhádon maradtam, munkát találtam a hidasi téglagyárban. 1955-ben a katolikus egyházközség megválasztott kántorának, s azóta is itt szolgálom az Urat. Jól esik érezni a megbecsülést, ami körülvesz, látni, hogy értékként tartják számon, amit családunk megteremtett. Ami egy kicsit elszomorít, hogy egyre nagyobb a szakadék a szegények és a gazdagok között, hogy a tehetősebbek ritkán segítenek az elesetteknek. A szüleim azt tartották: a nemesség kötelez, amiből nekünk több van, abból másnak is adni kell. Ezt nemcsak mondták, így is éltünk. Jó látni a város fejlődését. Naponta rácsodálkozom a földből kinőtt új városrészekre, a Fáy lakótelepre és a Szecskára. Új utak épültek. Édesapám elképzelését láttam megvalósulni a kúria, most kollégium épülete mellett futó Bacsó Béla utcában. Az út átvágását, a parcellázást már ő megkezdte. • Azt látom, hogy aki ma, ebben a városban keresi a megélhetését, megtalálja. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az előrelépés az anyagi helyzet függvénye is. ■ Az értelem csiszolása, a test acélosítása, a lélek nemesítése dekeit figyelembe véve tervezi, irányítja a gimnázium életét.- A különböző szintű oktatási formák alkalmazása mellett legfontosabbnak tartom, hogy a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium olyan intézmény, ahol a szellem, az értelem csiszolása, a test acélosítá- sa, a lélek nemesítése harmóniában van egymással. Valószínű, hogy ennek az értékrendnek, a kiváló tanár egyéniségeknek, s az általuk átadott tudással járó jó továbbtanulási esélyeknek, a ragyogó tárgyi feltételeknek köszönhető, hogy soha nem látott beiskolázási népszerűsége van gimnáziumunknak. Intézményünk azon kevés iskolák közé tartozik, ahol a régi és az új fenntartó békében oldotta meg az átadás-átvétel adta helyzetet, s ez a tolerancia az egyház és az önkormányzat részéről folyamatosan érvényesül. Ennek köszönhetően nyugodt körülmények között folytathatjuk a hagyományos tehetség- gondozó munkát, tovább működhetnek azok az alkotó műhelyek, amelyek diákoknak és szülőknek a magas szintű képzés biztosítékát jelentik. ■ Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium A bonyhádi gimnázium fennállása óta magas szintű képzéséről vált ismertté. Méltán büszkélkedhet híressé lett tanítványaival. Több akadémikus, egyetemi tanár, négy püspök, író, költő, orvos került ki falai közül. Az 1949-ben államosított gimnázium 1992-ben visszakerült az evangélikus egyház tulajdonába. Több mint 400 millió forintot áldozva rá, az épület teljes körű felújítása után 1996-ban új, 21. századi igényekre épülő kollégiumot avattak. Ónodi Szabolcs, az intézmény igazgatója elsősorban a tanulók érA könyvtáros A Solymár Imre Városi Könyvtár Bonyhád egyik legpatinásabb épületében, a Perczel-kas- télyban fogadja látogatóit. Igazgatója Antal Mária.- Álmom, hogy könyvtárunk olyan kulturális és információs központtá váljon, ahol az írott és más információhordozók megfelelően szolgálják az olvasók igényeit. Hogy az intézmény ne csak gyűjtőhelyként legyen jelen a város életében, hanem teret adjon a találkozásoknak, a gondolatcseréknek. Olyan közösségi tér szerepét töltse be, ahol az óvodástól a nyugdíjasig mindenki jól érzi magát, családias légköre és szellemisége van, s amely a munkatársaknak is otthona. ■ A helytörténész Dr. Kolta László pedagógus, történelemföldrajz szakos középiskolai tanár, bölcsész doktor, helytörténész.- Helytörténeti témakörben hét önálló kötetem és számos publikációm jelent meg. Előjegyzésben van a könyvtár történetének megírása és a Perczel kutatásokról sem mondtam le. A Honismereti Kört húsz éve vezetem, bízva abban, ezzel is hozzájárulok, hogy a bonyhádiak megismerjék településük múltját. Azt vallom, hogy a történelemszemlélet alakításának eszköze a család, a szülőföld, a lakóhely, a környező vidék megismerése. Ez az alapja a nemzeti önbecsülésnek, a hazához való ragaszkodásnak. ________■ A jelentős számú evangélikus lakosság szándéka szerint, 1806-ban Sárszentlőrincen gimnáziumot alapítottak, melynek Petőfi Sándor is diákja volt. Az intézményt 1870- ben áttelepítették Bonyhádra.
