Tolnai Népújság, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-30 / 75. szám
8. OLDAL T OLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2002. Március 30., Szombat | jp Kerekes hagyományok- Tolna megye a magyar kerékpározás utánpótlás bázisa, j hiszen Szekszárd és Tamási | qntja a fiatal tehetségeket - szólt elismeréssel szűkebb pátriánk eddigi kerekes hagyományairól Bor Sándor, a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke. - Ha jól emlékszem, már vagy három évtizede nagyon színvonalas Gemenc Kupákat rendeznek az itteni kollégák, j Gyönyörű a táj, a környék, nagyon jó szervezőgárda van, tehát azt hiszem, hogy az egyik lehetséges helyszín valóban ez a megye lehet, ha elnyeri hazánk az olimpia rendezésének jogát. Triatlon főpróba A Magyar Triatlon Szövetség elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság tagja, Bence Gábor is támogatja Tolna megye kezdeményezését, miszerint a magyarországi | olimpiai játékok alkalmával Tolna megye is helyszíne lehessen a térség adottságainak és hagyományainak megfelelő versenyszámok - a triatlon, az országúti kerékpározás és a koronglövészet - megrendezésének. Ezt január 24-én jelentette ki Szekszár- don, ahol a megyei közgyűlés elnökével, Koltai Tamással együtt kézjegyével is ellátta a Tolna Megyei Olimpiai Nyilatkozatot. Bence Gábor - aki annak idején vitorlázóként Müchenben maga is olimpikon volt - alkalmasnak tartja a Duna-parti Fadd- Domborit a triatlon számok megrendezésére. Mint az elnök elmondta, 2005-ben minden jel szerint Magyarország rendezi a sportági világbajnokságot. Ennek Fadd-Domboriban való lebonyolítása - ami mintegy 1800 versenyzőt és a hozzátartozó kíséret fogadását jelenti -, kiváló főpró- ba lehet az olimpiához ■ Aranyosaink Aranyérmes olimpikonokkal nincs elkényeztetve Tolna me- | gye, de azért akad a bajnokok j között is olyan, aki egykoron ( szűkebb pátriánkban élt. Az 1928-as és 1932-es olimpiák aranyérmes kardvívójának, Glykais Gyulának a neve Szek- szárdhoz köthető, Buzánszky Jenő (1952) a negyvenes években Dombóváron focizott, a paksi Kovács Antal 1992-ben Barcelonában állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára, 1996- ban pedig a dombóvári Rózsa Norbert gyarapította a Tolna j megyei „ara-nyosok” számát. ■ I Az olimpia felé, gyorsforgalmi úton Koltai Tamás az ötkarikás játékok és Tolna megye kapcsolatáról Deutsch Tamás átveszi Koltai Tamástól a Tolna megyei olimpiai íveket Tolna Megye Közgyűlésének elnöke, Koltai Tamás kezdeményezte azt - két megyei szakosztályi vezetővel együtt- , hogy a 2012-es magyarországi olimpia megrendezése esetén szűkebb pátriánk adjon otthont a triatlon, az országúti kerékpározás és a koronglövészet sportágaknak. A választ ismerjük: több mint 44 ezer aláírás erősítette meg ezt a szándékot, azaz minden hatodik Tolna megyei lakos támogatta nemcsak az olimpia megrendezését, hanem a házigazda szerepet is.- Az említett szám mögé, úgy érzem, rögtön odakívánkozik, hogy ilyen mértékű, széles összefogás a megyében, még évtizedekre visszatekintve sem volt - állapította meg Koltai Tamás. - Tekintetbe véve az országos szinten összegyűlt, 650 ezer aláírást, még azt is meg merem kockáztatni, hogy lakosság arányosan megyénkben látták el a legtöbben kézjegyükkel az íveket. Ez az a komoly összefogás, mely rendkívül fontos közös céljaink megvalósítása érdekében.- És amiről ön többször megállapította, hogy túlmutat önmagán.- Mint a megyei közgyűlés elnöke, de kiváltképp, mint a regionális fejlesztési tanács elnöke, az olimpiában nemcsak a világ legrangosabb sporteseményét látom, hanem az odáig vezető utat is. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök mondta, az olimpia felér egy nemzeti fejlesztési tervvel is. Mi magunk is megláttuk a megye terület- fejlesztési felzárkóztatásának lehetőségeit az olimpiával összefüggésben. Az ötkarikás játékokra való felkészülés jegyében - túl a Bezerédj program még sikeresebb megvalósításán - az infrastrukturális, létesítményi és turisztikai fejlesztés újabb lehetőségei előtt nyílnak távlatok. Hiszen nyilván utak, csatornahálózatok, szállodák, vendéglátó helyek, stb. épülnek majd, természetesen új munkahelyeket teremtve. A beruházások kivitelezőit tekintve pedig tovább erősödhetnek megyénk kis- és középvállalkozásai. Ezt támasztja alá az is, amit Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter jelentett ki, amikor elvittem hozzá a,Tolna megyei aláírásokat: fontos az olimpia, de talán még fontosabb, hogy Magyar- ország képes legyen megrendezni egy ilyen világverseny-sorozatot. Ha Tolna megye is rendezési helyszín lehet, akkor szűkebb pátriánk is fel fog kellően készülni, végrehajtva a szükséges beruházásokat, hogy megyénk is büszkén nyithassa meg kapuját a világ előtt.- Milyen egyéb jellegű, kedvező hatást lehet remélni, saját házunk táján maradva, a rendezésben történő részvételtől?- Nem szabad természetesen elhanyagolni azt sem, hogy esetleges házigazda szerepünk milyen jelentős húzóerőt gyakorolhatna a sportéletre, elsősorban a közvetlenül érintett triatlon, kerékpározás és lövészet sportágakra, de másokra is. Nyilván nem kell különösebben hangsúlyoznom a sport nevelő hatását, mely az élet számos területére gyakorol kedvező befolyást. Stílszerűen szólva, jó értelemben vett egészséges változások következhetnek be megannyi szinten. Éppen ezért tartom nagyszerűnek a kezdeményezés ilyen kiterjedt támogatottságát. Hozzáteszem: amikor átadtam a sportminiszternek a 44 ezer aláírást, megszűnt a kezdeményezői szerepem. Ettől kezdve Tolna megye kívánságát tolmácsolhatom minden fórumon, és biztos vagyok abban, hogy ezt a Tolna megyei akaratot valamennyi, a szűkebb pátriánk fejlesztésén munkálkodó személy önzetlenül támogatja. Ennek szellemében vettem fel a kapcsolatot Bienerth Gusztáv úrral, a Pricewaterhouse Coopers, azaz a magyarországi olimpia megvalósíthatósági tanulmányát készítő cég vezérigazgatójával, tájékoztatva őt kezdeményezésünkről. Egyebek mellett arról, hogy a magyar- országi sportvezetők, köztük a triatlon, a kerékpározás és a lövészet országos szakági vezetői ugyancsak támogatják a Tolna megyeiek kívánságát. Sőt, ehhez kapcsolódva feltétlenül említésre érdemes, hogy a triatlon.szövetség országos elnöke úgy látta, hogy például a kiváló adottságú Dombori alkalmas lenne - mintegy az olimpia főpróbájaként - a 2005-ös triatlon világ- bajnokság megrendezésére.- Milyen változást jelentene a megye imázsa, önképe számára az olimpia?- Mindenekelőtt fontos, hogy - alkalomadtán, az esemény televíziós közvetítéseit is beleszámítva -, Tolna megyébe invitálhatunk sok százmillió érdeklődőt, ezzel is öregbítve, világhírnévvé változtatva jó hírünket. Az odáig vezető út, ha megmarad ez az összefogás, akkor gyorsforgalmi, sőt, egyenesen autópálya minőségű lesz. És valóra válik egy újabb álmunk. Kovács Antal: ez a szívügyem Jelenleg egyetlen olimpiai bajnok él Tolna megyében, pontosabban Pakson, nevét minden sportszerető ember ismeri: Kovács Antal cselgáncs bajnokról van szó. A barcelonai olimpia legyőzhetetlen dzsúdózója fenntartás nélkül támogatja az olimpiai ügyet, azaz, hogy Budapest adjon otthont a 2012-es ötkarikás játékoknak. - Ez a szívügyem - árulja el Atom Anti, ahogy a népnyelv nevezte el a paksi tatamikirályt.- Három olimpián vettem részt, s van némi összehasonlítási alapom, mely alapján kijelenthetem: mi, vendégszeretetünkről ismert magyarok is meg tudnánk rendezni ezt a sport- eseményt. Tisztában vagyok azzal, hogy van lemaradásunk az infrastruktúra terén, de ezt a hátrányt tíz év alatt ledolgozhatjuk, s le is kell, még ötkarikás játékok nélkül is. Az olimpia egyébként óriási üzlet, nagy lökést adnak az országnak, tehát megérné a rengeteg beruházás. Japánban például az úszó világbajnokság zárásakor a medencékből leengedték a vizet, s ugyanott megnyitották a mezőgazdasági kiállítást... Ami Tolna megyét illeti: a távolság, Budapesttől számítva, egyáltalán nem vészes. Ilyen távolságokkal találkozhattunk Barcelonában, Atlantában és Sydneyben is. S meggyőződésem, hogy a versenyek közeledte magával ragadná a most még talán kétkedő sportbarátokat is. Nem kétséges, hogy a három sportág versenyeinek itteni megrendezése komoly hasznot hozna szűkebb pátriánknak. Mindent ösz- szegezve, nemcsak közel vagyunk a fővároshoz, de ráadásul jó kis megye vagyunk az olimpiához! A kormánybiztos bizakodó Fürjes Balázs, az olimpiai pályázat miniszteri biztosa szekszárdi látogatásakor kijelentette: egyáltalán nem példa nélküli az ötlet, mely szerint a rendező város mellett más települések is szerepeljenek, mint egy-egy sportág házigazdái.- A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban bevett szokás, hogy egyes sportágakat akár a pályázó várostól száz-százötven kilométernyire lévő helyszíneken rendezzenek meg - mutatott rá a kormánybiztos.- A magyar kormány nemzeti olimpiát kíván rendezni 2012- ben, s bár a zászlóshajó nyilván Budapest lesz, valamennyi régió szerepet vállalhat a lebonyolításban. Megnyugtató, hogy a különböző pártok, az országgyűlés, a fővárosi közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság és számos civil szervezet is felsorakozott az aláírásgyűjtés mögé, s ami a NOB kedvező döntése érdekében még igen fontos: a kezdeményezés mögött kormánytámogatás is van. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy hazánkat már többször is alkalmasnak találták olimpia megrendezésére, az 1920-as olimpia jogát is elnyertük, ám ekkor a világháború elsodorta a játékokat. Jó kilátásokkal kecsegtet, hogy a NOB igyekszik kiterjeszteni az olimpia helyszíneit, s eddig sem Közép-Európa, sem Magyarország nem adott otthont ennek a világversenynek. Ami a felkészülés menetrendjét illeti, 2004-ben kell hazánknak beadni pályázatát, s feltehetően legalább 15 vetélytárssal számolhatunk. A NOB 2005-ben választja ki a győztes várost, addigra itthon el kell készülnie a megvalósíthatósági tanulmánynak, melyre éppen most adta be pályázatátnégy cégcsoport. ___________________■ A SPORTOLNA, FADD-OOMBORIBAN valósággal fesztivállá vált, s nemcsak a triatlon kedvelő közönség körében. Evről-évre tömegeket vonz - legyen szó akár az indulókról, akár a közönségről - a hármas megmérettetés, a 750 méter úszás, a 20 kilométer kerékpározás és az 5 kilométer futás. A szervezők rendre megállapíthatják: a Sportolna minden esztendőben a legnagyobb triatlon viadalok közé tartozik Magyarországon, sőt, nemzetközi méreteket tekintve is. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Sportvezetők véleménye Koronglövészet, országúti kerékpározás és triatlon. Ez lenne az a három versenyszám, melyet - az esetleges budapesti olimpia idején - Tolna megye rendezne meg. A kezdeményezésről a megye érintett sportvezetői is elmondták véleményeiket. Szabó Miklós, a Tolna megyei sportiroda vezetője sportolók véleményét is tolmácsolva leszögezte, hogy az iroda dolgozói jó szívvel csatlakoznak a felhíváshoz, és versenyeken, edzéseken, általános és középiskolákban is megjelennek majd az aláírás- gyűjtő ívekkel. Módos Ernő, a Tolna Megyei Triatlon Szövetség elnöke úgy vélte, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő nemzetközi Sportolna Triatlon Fesztivál már bebizonyította, hogy képes a rendezésre, s hogy a Fadd-Dombori Duna, a csodálatos táj megfelelő lehet az olimpikonok fogadására. Schneider Konrád, a Tolna Megyei Kerékpáros Szövetség elnöke örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez, annál is inkább, mivel több szekszárdi versenyző is vett már részt ötkarikás játékokon. Szabó- Kovács János, a Gemenc Nagydíj Szervezőbizottságának elnöke úgy vélte, sok még a tennivaló egy ilyen nagyságrendű versenyhez, de büszkék lennének, ha részesei lehetnének a szervezésnek. Annál is inkább, hiszen a megye több olimpikonnal is dicsekedhet már. A GEMENCI NAGYDÍJ SZEKSZÁRDON, Tolna és Baranya megyében rendezett nemzetközi sportversenyek sorában az egyik legszínvonalasabb, legnagyobb közönségsikernek örvendő esemény. Az elsőt 1975-ben rendezték meg, azóta évről-évre várja a kerékpársport művelőit és híveit. A rendezvényt 1999-ben pályázat útján felvették a nemzetközi versenynaptárba és megkapta a 2.6 UCI minősítést. Ez a tény a kerékpársport magyarországi megreformálása óta olyan jelentőséggel bír, amely megváltoztatta hazánk arculatát a nemzetközi kerékpáros térképen. A nagydíj idegenforgalmi vonzereje sem lebecsülendő. A kerekes erőpróba helyszínei főképpen Tolna és Baranya megyében számtalan történelmi, kulturális és népművészeti érték megismerésére is lehetőséget adnak, fotó: gottvald károly Szép otthon a lövészetnek- A sportlövészetnek vannak hagyományai Tolna megyében - húzta alá Krizewsky Miklós, a Magyar Sportlövők Szövetségének elnöke. - Egykoron többször is jártam errefelé, magyar bajnokságokat rendeztünk a szekszárdi sportcsarnokban. Sajnos az utóbbi jó néhány évben elapadtak az erre szánt források.- Azt mindenesetre örömmel hallom, hogy vannak ígéretes fiatalok ebben a sportágban, magam is ismerek egy Tolna megyei kislányt, aki az ifjú tehetségek közé lépett elő - folytatta az elnök. - Nagy erénye ennek a térségnek a természeti szépsége is. A sportlövészetet nem lehet a vadászattól élesen elválasztani, s jól tudjuk, hogy Gemenc a vadászok paradicsoma, tehát ennél szebb otthont nem lehetne biztosítani a koronglövészetnek. Persze nem tudjuk, hogy addig a nemzetközi szabályok hogyan változnak, mennyire lehet az egyes sportlövő számokat szétválasztani. Ha megfigyeljük a legutóbbi olimpiákat, a pontlövészetet, a futócéllövészetet és a koronglövészetet mindig sportlövő:pályán rendezték meg, ezeket a pályákat mindet egy sportlövő centrumban helyezték el. Egy biztos: mi nem ellenezzük, sőt, támogatjuk, hogy szét- választhatóak legyenek az egyes versenyszámok, ez a látványosság és a nézők szempontjából is előnyös lenne; de azért azt kívánom, hogy mindegyik sportlövő szám itt legyen. Létesüljön itt olyan sportlövő objektum, ahol valóban világszínvonalú versenyek tarthatók. Sőt, kívánom, hogy legyen minél előbb, hogy előtte főpróbaként akár egy VB-t vagy EB-t rendezhessünk. Nem olcsó egy világszínvonalú sport- lőteret felépíteni, ezekkel a korszerű elektronikus célberendező és eredménykijelző műszerekkel nem filléres mulatság egy sportlövő állás, viszont, nagyon szeretnénk, ha megoldható lenne, hiszen Magyarországnak ebben hagyományai vannak. Olimpiai bajnokunk is van 300 méteren, Prokop Sándor személyében, s bár ilyen távon ma már olimpiát nem rendeznek, de világbajnokságot igen. S mikor egy VB helyszínét kijelölik, akkor igenis szempont az, hogy van-e 50 méteres futó céllövő pálya. Örül- .nénk, ha Szekszárdon sikerülne egy ilyen szép centrumot létrehozni. ■ Javítás 2012-ben Pálinkás Csaba kerékpár versenyzőként vett részt az 1980-as moszkvai olimpián.- Miként vélekedik arról, hogy Magyarország, s benne Tolna megye adna otthont ennek a rangos versenynek? - érdeklődtünk a Szekszárdi Spartacus egykori kiváló kerekesétől.- Nem lehet olyan ember, akit ez ne lelkesítsen és ne legyen tőle boldog - hangzott a válasz. - Ennek örülni kell és támogatni Szekszárdon, illetve az egész megyében.- Milyen meghatározó élményt őriz a moszkvai ötkarikás játékokról?- A magyar csapat tagjaként indultam, sajnos nem sikerült olyan eredményt elérnünk, amilyet szerettünk volna. De talán majd javítunk 2012-ben. ________________________(X)
